Horvátország

SEGÉLYCSOMAG: Horvátországban még nem ért véget a járvány, a menekülteket is tesztelik

Közzétéve:

1 év telt el azóta

A megjelenés dátuma

2022.03.09.

Írta

Kalapis Rókus

Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

Olvasási idő: 2 perc

Difficile est saturam non scribere, azaz nehéz szatírát nem írni – mondta a római Juvenalis vagy kétezer esztendővel ezelőtt. Juvenalis úgy kapcsolódik Horvátországhoz, hogy az első dalmata cohors (mai szemmel zászlóalj) tribunusa volt, a mai világhoz képest pedig a szatírái nem sokat veszítettek aktualitásukból. Azon kívül, hogy klasszikus és általános műveltségemet fitogtatom, Juvenalis fent idézett sóhaja az, ami miatt eszembe jutott a kiváló mester. Az egyébként is romló, foszladozó világunkba durván belegázoló háború, és az ahhoz kapcsolódó globális lárma/ricsaj olyan helyzetet teremtett, hogy az ember lelki épsége megőrzése érdekében húzza elő a szatíra görbe tükörét.

Új miniszter

Ergo, Horvátországban szerdán nagyon normális nap volt. Megszavazták az új építésügyi minisztert Ivan Paladina személyében. A 39 éves új minisztert azonnal megtámadta az ellenzék „orosz kapcsolatai” miatt.

De akkor színre lépett minden horvát lányos anyák álma, Andrej Plenković miniszterelnök. A közkedvelt nevén röviden csak Plenxnek nevezett kormányfő annak a véleményének adott hangot, hogy Paladina személyében építőipari és menedzseri tapasztalatokkal rendelkező személyt választottak meg az akadozó újjáépítés miatt érzékeny posztra. Ami pedig az orosz kapcsolatait illeti, már legalább 4-5 éve nem dolgozik együtt orosz befektetőkkel.

– Paladina horvát ember, nem orosz. De még ha orosz volna is, az sem érdekelne

– mondta „a lányos anyák álma”, kellő szigorral végigtekintve az ellenzéki „apróságokon”, akik ismét ki akartak mászni a homokozóból, a miniszter „zsarolhatóságáról” szövegelve, de nem sok sikerrel.

Csak nehogy aztán feltűnjön az ügyészség szürke Fordja az egyik kanyarban, mivelhogy Horvátországban miniszterelnököket és minisztereket is beidéznek néha.

A járvány még nem múlt el

Mindeközben az ország polgárai megszeppenve figyelik az eseményeket, valamint az elszabaduló energia és élelmiszerárakat.

A parlamenti csörte után a horvát állami televízióban végigkövethettük a kormányülést, ahol a kormányzó „nyugodt erő” élőben izmozott, mondván, hogy amíg mások összehordanak hetet-havat, addig a kormány nem csak hogy a helyén van, hanem aktívan igyekszik csökkenteni az emberekre nehezedő válság következményeit.

Látványosan megszavazták a kormány gazdasági segélycsomagját, amelyről már korábban is szó volt a BALK-on. Egyúttal a miniszterek egyes pontokat megindokoló beszámolói, a maguk kissé érdektelen, száraz stílusában azt a képet sugározták a nézők felé, hogy aggodalomra semmi ok, a kormány mindent szilárdan a kezében tart.

Ami persze, nem igaz, mert a világon éppen kiszámíthatatlan következményekkel bíró gazdasági hurrikán söpör végig, de mindenesetre ennél okosabbat úgy sem tehettek volna, merthogy fő a nyugalom.

Amit kiemelnénk még, az nem más, mint hogy a horvát kormány „ukrajnás felbuzdulásában” nem feledkezett meg a koronavírus járványról: a járvány ugyanis hivatalosan még nem múlt el, csupán a negyedik, vagy ötödik hullám látszik csillapulni.

A válságtörzs továbbra is figyelemmel kíséri a helyzet alakulását, így az országba érkező ukrán menekültek esetében is betartják az egészségügyi intézkedéseket, és minden menekültet egyenként tesztelnek, mint ahogy azt az érkezésükkel kapcsolatban már mi is megírtuk. A válságstáb a jövő héten minden bizonnyal az intézkedések egy részének feloldását fogja javasolni, de addig a szabály az szabály.

Arról, hogy ne legyen minden éppen ilyen zord & komoly, a horvát Legfelsőbb Bíróság gondoskodott, elvetette ugyanis az Ivo Sanader volt miniszterelnök ellen a Hypo Bank ügyében 2018-ban meghozott ítéletet, amelyben 2,5 éves börtönnel jutalmazott háborús nyerészkedésről is szó volt, és az ügyet újratárgyalásra megküldte a Zágráb megyei bíróságnak.

Folytatódik tehát a horvát igazságszolgáltatási szappanopera, az új tárgyalásra várva pedig csendesen csak annyit jegyzünk meg, hogy „ennek soha nem lesz vége”.

Horvátország

SZLAVÓNORSZÁG: Hétvégi csipetkék „öreganyám gerendájáról” és egyéb furcsaságokról

Közzététel:

2 nap telt el azóta,

a megjelenés dátuma

2023.06.03.

Írta

Kalapis Rókus

Babagerenda (Babina Greda) Horvátország egyik legnagyobb faluja, az onnan származó fehér lovak a "bijelci" nevet viselik (Forrás: YouTube)

Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

Olvasási idő: 3 perc

A tapasztalat azt mutatja, hogy az aki nem tud egy csipetkét lazítani, az nem sok jóra számíthat az életben. A szakadatlan görcsöléstől ragad rá mindenféle nyavalya, akármilyen „egészséges” életmódnak hódol is különben. Einstein után szabadon: sokkal olcsóbb és kellemesebb pár sört legurítani a haverokkal a sarki kocsmában, mint pszichiáterhez járni. A BALK a technológia jelen fejlettségi állapotából következően még nem tud megfelelő alkoholos italokkal szolgálni kedves olvasótáborának, viszont annyit megtehetünk, hogy alkalomadtán némi komolytalansággal tegyük vidámabbá a hétvégét.

Eszéki napilap Kínában

A furcsaságok között előkelő helyen szerepel, hogy a nemrégiben az eszéki Glas Slavonije (Szlavónia Hangja) napilap kínai tudósítója Ina Stašević a pekingi China Daily napilap szerkesztőinek bemutatta a regionális horvát napilapot, a jövőbeni együttműködés reményében.

Bármennyire furcsának tűnik is a hír, mégsem nélkülöz minden logikát, mert az Eszéki Egyetem már évek óta jó kapcsolatokat ápol a Huaweijel, és a szlavóniai üzletemberek is már egy ideje próbálkoznak a kínai piacon, például az eszéki sörgyár, vagy a Žito élelmiszeripari kombinát.

Az APM Terminals és a helyi Energia Naturalis (ENNA Logic) vállalat megkapta a koncessziót a fiumei konténerterminál kiépítésére (Forrás:
WorldCargo News)

Ha már Szlavónországnál tartunk, a vukovári gázmogul, Pavao Vujnovac Energia naturalis (ENNA) csoportosulása megkezdte az előkészületeket a tőzsdei bejegyzésre.

Hogy melyik tőzsdéről van szó, pillanatnyilag még nem tudni, de egyes híresztelések szerint akár a Zágrábi Tőzsdén is jegyezhetik az ENNA részvényeit, ami jelentős mértékben megnövelhetné a nem túl jelentős horvát tőzsde forgalmát, lévén hogy az ENNA meghirdetett befektetései meghaladják az egy milliárd eurót.

A vállalat jelentős projekteket fejleszt a megújuló energiaforrások, elsősorban a nap- és geotermikus energia szegmensében, de folytatódnak a vasúti teherszállításon és a kikötőkön keresztül történő szállítás és logisztika fejlesztésébe történő beruházások is, különösen a stratégiailag fontos Rijeka Gateway projekt révén, amelynek célja, hogy Fiume új közép-európai logisztikai csomóponttá és az Adria legfontosabb konténertermináljává váljon.

Öreganyám gerendája

A nyári székhelyemhez képest a szomszédos faluban, Babina Gredában – szó szerint fordításban Öreganyám gerendája, Google-magyarul pedig Babagerenda, de valójában a greda jelentése itt nem gerenda, hanem a környezetéhez képest magasabban fekvő területet jelenti – az ENNA Geo húsz év után feltámasztotta az itt található termálvizes furatokat.

Az elmondottak „képi nyelvre” lefordítva (Forrás: Županjac.net)

A HINA horvát hírügynökség jelentése szerint az ENNA Geo szakértői négy hónapos, időjárási és egyéb problémákkal való küzdelem után biztonságos munkaterületet készítettek elő a hidrodinamikai mérésekhez a Babina Greda 1 furatnál, Nikola Legčević projektmenedzser pedig megerősítette a mező nagy geotermikus potenciálját.

A HINA ugyan nem tért ki erre, de mi azzal bővítjük ki az információt, hogy a tulajdonképpeni nagy durranás a Babina Greda 2 furat, ahol 3,5 kilométeres mélységben 2002-ben 170 fokos termálvizet találtak.

Ez ugyanis kifizetődővé teszi az esetleges, akár 65-80 megawatt teljesítményű geotermális erőmű kiépítését is. A projekt ez idáig azért hevert az íróasztal fiókjában, mert a geotermális erőművek építése roppant drága, és ha nem lenne a jelenlegi európai energiaválság, valószínűleg nem is foglalkoznának vele.

Konkrétan 1 MW költsége 6-8 millió euró körül van, ami azt jelenti, hogy egy 10 MW-os erőmű kiépítése 60-80 millió euróba kerül. Viszont ez megbízható, tiszta energiaforrás és a meleg víz az energiatermelés mellett, tovább hasznosítható, lakossági, vagy gazdasági célokra értsd: lakások, melegházak fűtése. Ha már így elérkeztünk a környezetvédelemhez, leírom azt is, amin már egy ideje morfondírozom.

Zöldek-e a zöldek?

Ahogy múlik az idő, egyre inkább arra a véleményre hajlok, hogy a zöldek politikai pártként leginkább attól zöldek, hogy elképesztő zöldségekkel traktálják az embereket.

Például Németországban csakazértis leállítják az atomerőműveket, de ezerrel hajszolják a szénmel működő hőerőműveket. Meg akarják szüntetni a függőséget az orosz földgáztól, és ennek érdekében kialakítják a függőséget az egyéb helyekről származó, jóval drágább gáztól.

Kapcsolódó cikk

A TUDÓSÍTÓ VISSZAVÁG: Kinek az ángyikája elfogult, továbbá megawattok a föld mélyéről

Valahogy senki sem veszi a fáradtságot, hogy elmagyarázza a tisztelt publikumnak, hogy miután nem rendelkezik számottevő saját energiaforrással, Európa még egy jó ideig külső forrásoktól függ, és a legtöbb amit megtehet, hogy több forrásra támaszkodik.

Ha már a zöldeknél tartunk, hogy fér össze a környezetvédelemmel a háborúság támogatása? Ha belegondolunk és miért ne gondolnánk bele, kevés olyasmi van ami jobban ártana környezetünknek, mint a harci tevékenység.

Elég csak arra gondolni, hogy a francia-belga határ mentén Verdun közelében még mindig – több mint száz évvel az I. világháború után – létezik az úgynevezett „vörös övezet” ahol a talaj annyira szennyezett az elpufogtatott robbanóanyagtól, harci gázoktól, egyéb „finomságoktól”, hogy máig is veszélyesnek számít.

Törődik ezzel Annalena Baerbock? Nem úgy néz ki.

Az olvasás folytatása