KÖVETKEZMÉNY: Koszovó állandó amerikai bázist szeretne

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Az orosz támadás az egész Balkánt lendületbe hozta: Szerbia végül kénytelen-kelletlen elismerte Ukrajna területi integritását, azonban továbbra is vonakodik az Oroszország elleni szankcióktól.

A felfejlődő uniós szankciós politika, illetve Ukrajna katonai felszereléssel történő támogatása a nyugati szövetségi rendszeren kívül maradók számára egyértelmű jelzés, hogy előbb vagy utóbb (inkább előbb) oldalt kell választani.

Ez a (lassan nukleáris) fenyegetés árnyékában kiváló lehetőség egyes, már korábban is Washingtonnal és Brüsszellel barátkozó államok számára a bizonyításra.

A nyugatos balkáni csoportok meg bőszen kongatják is a vészharangot arra figyelmeztetve, hogy a Nyugatnak ebben a pillanatban – most és azonnal – kell gesztusokat (engedményeket) tenni a térség felé, hogy a stabilitás megmaradjon, s lehetőleg ne kapjon vérszemet az orosz medve.

Koszovó védelmi minisztere, Armend Mehaj Twitter-oldalán jelezte (az egyáltalán nem új kérésnek számítóan), hogy az országnak szüksége van egy állandó amerikai katonai bázisra, s a NATO-csatlakozás felgyorsítására, hogy a régió biztonságát szavatolni tudják.

A koszovói védelmi miniszter ezzel a kéréssel egyenesen az Egyesült Államokhoz, mint legfőbb világhatalomhoz fordult.

– Most jött el az idő, amikor minden felelős nemzetnek egységesen kell fellépni a mi közös békevíziónkért. Ismételten felhívom az Egyesült Államokat, hogy hozzon létre állandó katonai bázist Koszovóban a béke és stabilitás megerősítése érdekében a régióban és azon túl

– írta Mehaj a Twitteren.

Az már más probléma, hogy számos NATO-tagállam sem ismeri el Koszovót (lásd Spanyolország, Szlovákia, Románia, Ciprus és Görögország), így a csatlakozás még egyelőre a távoli messzeségbe látszik veszni, orosz fenyegetés ide vagy oda. A koszovói albánokat ez alig-alig érdekli, ők „vigyázó szemüket” Washingtonra vetik.

Ellenben a jelenlegi helyzetben biztosan nem csökkentik az amerikai katonák létszámát – jelenleg 635-en vannak az országban –, s arra is lehet fogadni, hogy a meginduló fegyverkezésben a NATO keleti szárnya sokkal több amerikai katonát lát majd, mint a korábbi években.

Történik mindez akkor, amikor a kis balkáni államban a biztonságot és stabilitást szavatoló, 3746 főt számláló KFOR-t éppen egy magyar parancsnok, Kajári Ferenc vezérőrnagy vezeti már tavaly október közepe óta.