Connect with us

Horvátország

HORVÁT TAPASZTALATOK: Nagy a por, de majd leülepszik, közben azonban tárgyalni kell

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

raketa ukran
?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 3 perc

Az ukrajnai fejlemények nem lepték meg olyan mértékben a közvéleményt/elemzőket/politikusokat, mint a nyugati kollégákat. Ennek oka elsősorban, hogy nem is olyan régen a horvátok is az ukránokhoz hasonló helyzetben voltak, így első kézből származó tapasztalataik vannak a nemzetközi joggal és a nagyhatalmi vetélkedéssel kapcsolatban.

Államférfi vagy, vagy politikus

A politika szigorúan követi az “irányvonalat”, támogatja az EU és a NATO erőfeszítéseit, Ukrajna területi épségét, stb. Meg nyilván az EU szankciókhoz is csatlakozni fog, itt nincs lehetőség valamilyen különutas megoldásokra.

A politikai elemzők, geopolitikai és katonai szakértők szabadabban mozognak. Ők nagyjából két táborra oszlanak, az egyik – valamilyen haszon reményében – megkísérel alkalmazkodni a nyugati véleményekhez, és ezzel összhangban szemrebbenés nélkül óriási hülyeségeket mond, míg a másik igyekszik tárgyilagosan áttekinteni áttekinteni a helyzetet, persze, nem feledkezve meg közben a játékszabályokról, így ők is rituálisan elhelyezik áldozati ajánlásaikat a tengerentúli gravitációs központ oltárán: csúnya, agresszív oroszok, fuj, fuj autokrácia, meg ilyesmi.

Az ukrajnai helyzet kapcsán a horvát sajtóban sokan visszaemlékeztek Angela Merkel tanácsára, amelyet a “jóemlékű” Ivo Sanader horvát miniszterelnöknek adott, amikor a pirani öböllel kapcsolatban siránkozott neki:

Néha államférfinak is kell lenni, nem lehet az ember mindig politikus.

Ez az ukrán vezetésre, illetve Zelenszkij és egyéb ukrán elnökre vonatkoztatva arra utal, hogy bármennyire nehezükre esett volna, a minszki egyezményeket valóra kellett volna váltani, vagy legalábbis tárgyalásokba kellett volna bocsátkozni a szakadárokkal.

Itt a horvátok a saját tapasztalataikkal vonnak párhuzamot. A szerb-horvát fegyveres konfliktus kirobbanása után egy pillanatra sem szakadtak meg a tárgyalások. Ennek következtében Horvátország számos kompromisszumot volt kénytelen kötni, például a horvát Duna-mente békés reintegrációja során, és ez a mai napig érezteti hatását, táptalajt szolgáltatva a Hazafias Mozgalom-féle politikának.

Az akkori horvátországi helyzet annyiban hasonlított a mostani ukrajnai fejleményekhez, hogy akárcsak a Donyec-medence, ez is az anyaországgal, azaz Szerbiával volt határos, s bár a horvátoknak az ukránokkal szemben reális esélyük volt fegyveres erővel felszabadítani a megszállás alatt lévő területeket, a háborús pusztítás valószínűsíthető mértéke, illetve az potenciális áldozatok száma miatt mégis a tárgyalásos rendezés volt az egyedüli ésszerű megoldás.

Ugyanakkor a horvát elemzők nem felejtik el megemlíteni, hogy Koszovó függetlenségének elismerése most visszaköszönt Donyeck és Luhanszk esetében, illetve még Bosznia-Hercegovinában is “alkalmazásra kerülhet”. Mondjuk a trebinjei reptér szolgáltatásait igénybe véve, hirtelen nagyszámú orosz “békefenntartó” jelenik meg a bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaságban, amelynek függetlenségét Moszkva egy óvatlan pillanatban elismeri.

Mi lesz a Fortenovával (Agrokorral)?

Ugyanakkor Damir Novotny gazdasági elemző az N1-es televízió műsorában egy érdekes kérdést tett fel: mi lesz a sorsa az egykori Agrokornak, azaz a mostani Fortenovának, amennyiben fő részvényesei az orosz VTB Bank és Sberbank szankciók alá esik. Ez a céget nagyon kellemetlen helyzetbe hozná, a Fortenova ugyanis még mindig nem konszolidálódott annyira, hogy kölcsönök nélkül tudjon működni.

Ez a csoportosulás egyértelműen a külső finanszírozástól függ, illetve a rövid és közepes lejáratú hitelektől, amelyeket ez idáig két legnagyobb részvényese biztosított számára

– mondta Novotny. Amennyiben a két orosz bank a szankciók kiszabása miatt nem tud működni az EU térségében, a Fortenova nagy bajba kerülhet, és ezzel nemcsak a horvát, de a térség gazdasága is.

A Fortenova esetleges csődje most nem annyira veszélyes, mint annak idején az Agrokort fenyegető csőd volt, de kedvezőtlen hatása lenne a térség gazdasági életére. Novotny véleménye szerint a másik horvát cég, amelyet veszélyeztet az orosz-ukrán csörte, az a főként műtrágya előállítással foglalkozó vegyipari vállalat, a kutinai Petrokemija.

Amennyiben a földgáz ára valóban elérné a Dmitrij Medvegyev által beígért 2000 eurót, a kutinai gyárat valószínűleg nem lehetne megmenteni.

A béke az erőseké

A miniszterelnökök közismert csodálójaként – népeket ajnározó, éjt nappallá tévő, országok gondját vállukon viselő nők és férfiak (Huhh!) -, nem bírtam ellenállni, hogy ne idézzem ezúttal a magyar miniszterelnököt, aki sommásan úgy kommentálta a helyzetet, hogy:

A békéhez azonban a jószándék kevés, a békéhez nem elég, hogy az ember kinyilvánítja a békeszándékot, a békéhez erő kell, a gyengéknek nincs béke.

Magyarán, a világpolitikában vajmi kevés változott, és aki nem rendelkezik elég hadosztállyal, annak nem sok beleszólása van a dolgokba. Ezzel kapcsolatban nagyon sokat tudnék okoskodni, de nem teszem, mert már megtették mások. Ehelyett csendesen, azzal végezném soraimat, hogy mondjon ki mit akar, Oroszország nélkül nincs európai biztonsági stratégia, és ezért Oroszországgal tárgyalni kell.

Mert Oroszország itt fog maradni Putyin után is, és – Amerikával ellentétben – nagyon, de nagyon közel van.

?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html

Szerbia

Derűre ború: ismét jegesedik a horvát-szerb viszony

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Jegesedik a horvát-szerb viszony
Jegesedik a horvát-szerb viszony, a Horvát Szuverenisták vezetőjét nem engedték be Szerbiába (Forrás: Nova TV)
orosz zsoldosok 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Olvasási idő: 2 perc

Gyors lehűlés nemcsak az időjárásban tapasztalható, merthogy jegesedik a horvát-szerb viszony is. A szörnyű törökországi földrengések árnyékában kissé furcsa olyan csip-csup dologról értekezni, mint amilyen két balkáni szomszéd egymással való, esetenként tragikomédiába forduló viszonya. De hát, ez van. Vasárnap Gordan Grlić Radman külügyminiszter diplomáciai jegyzékben fejezte ki elégedetlenségét szerb kollégájánál, Ivica Dačićnál, mert a szerb rendőrség Marijan Pavličeknek, a Horvát Szuverenisták (Hrvatski suverenisti) elnökének szombaton megtiltotta a beutazást Szerbiába.

Jegesedik a viszony, Pavliček elcsúszott

Marijan Pavliček országgyűlési képviselőt és a külföldi horvátokkal foglalkozó parlamenti bizottság tagját meghívták, hogy szombaton, február 4-én vegyen részt, a vajszkai (Vajdaság) Antun Sorgg Horvát Kulturális és Művészeti Társaság által szervezett “6. šokaci” esten.

Pavliček azonban végül nem érkezett meg erre a kulturális eseményre, mert a szerb rendőrség nem engedte be Szerbiába.

A Večernji listnek nyilatkozva, elmondta, hogy “a szerb vámosok és rendőrök korrektek voltak, de, három órán át ült az autóban, mint valami bűnöző.

Végül olyan végzéssel leptek meg, amely szerint tilos belépnem Szerbiába, mert veszélyeztetem az ország és az ottani polgárok biztonságát. Ezt követően nem tehettem mást, minthogy megfordultam és visszatértem Vukovárra

– mondta Pavliček. Kellemetlen tapasztalatairól beszélve megjegyezte, hogy ez volt az első útja a határon diplomata-útlevéllel, és hogy azonnal problémába ütközött.

Arra is rámutatott, hogy nem lát okot a szerb rendőrség ilyen magatartására, különösen a Horvátország és Szerbia közötti kapcsolatok felmelegedése idején, hacsak nem valamiféle bosszúról van szó, mert tavaly Aleksandar Vučić nem látogathatta meg Jasenovacot.

Majdnem a főispán is pórul járt

Jegesedik, de ő nem csúszott el

Jegesedik, de ő nem csúszott el: a Vukovár-Szerém megyei főispán (Forrás: Facebook)

Marijan Pavliček nem volt az egyedüli, akit szombaton vegzáltak a szerb határon, merthogy a Vukovár-Szerém megyei főispán, Damir Dekanić is hasonlóan járt.

Dekanićot 2,5 órán át marasztalták a szerbek a bácspalánkai (Bačka Palanka) határátkelőhelyen minden magyarázat nélkül, de ő végül átléphette a határt.

Az Antun Sorgg Horvát Kulturális és Művészeti Társaság meghívására indultam Vajszkára. Végül én, és a kíséretem átléphette a határt, és amikor megkérdeztem a várakozás okát, azt mondták, hogy műszakváltás volt, annak ellenére, hogy időközben a forgalom normálisan folyt. Nem kaptunk semmiféle dokumentumot, ami magyarázná a várakozás okait

– mondta Dekanić, aki ily módon járhatott Szerbföldön.

Ugyanakkor Montenegróban

Ezzel párhuzamosan, a horvát fél aggódva szemléli a szerb ortodox egyház túlkapásait Montenegróban.

Ezzel kapcsolatban a Boka Kotorska-i ű Vanda Babić Galić, a horvát kül- és Európa-ügyi miniszter különleges tanácsadója nyilatkozott ugyancsak a zágrábi Večernji listnek.

A tengerparton is "jegesedik": Gospa od Škrpjela

Gospa od Škrpjela, a templomsziget, vagy a szigettemplom (Forrás: Twitter)

Babić Galić elmagyarázta, hogy Montenegró már régóta intézményes válságban van, nem tud új kormányt felállítani, az alkotmánybíróság nem működik, az európai integráció akadozik, a montenegróiak és a szerbek közötti etnikai feszültségek pedig különösen aggasztóak.

Ami a Kotori-öbölben élő horvát kisebbségét illeti, egyre gyakoribbak a horvát kulturális emlékek felszámolására irányuló kísérletek, az utcák nevének megváltoztatásától kezdve a horvátok hagyományos kultúrájának elhallgatásáig.

Az szerb ortodox egyház mindent igyekszik kisajátítani, számára nem léteznek horvátok és montenegróiak – minden szerb, az emberek, a szigetek, az állam, az egyház

– mondta Vanda Babić Galić.

Példaként a régi perasi Szt. György apátság (Sv. Juraj) esetét hozta fel, amelyet teljesen alaptalanul ortodox szigetnek tartanak. Hozzátette, hogy a Gospa od Škrpjela szerintük Gospa od stene (Sziklás Szűzanya), de ugyanakkor kisajátították a žanjicai Miasszonyunk szentélyét is.

?c=4784&m=1603755&a=438898&r=&t=html
Az olvasás folytatása

Horvátország

Hétvégi stresszoldó: Mi újság a Adrián? Eladják Horvátország szívecskéjét!

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Stresszoldónak rögtön itt egy szivecske
Kontaktlencse akció »
Olvasási idő: 3 perc

Hétvégi stresszoldó írásunk következik, miután Horvátországban lényegében semmi olyan nem történt a napokban, amiről érdemes lenne beszámolni, és nem írtuk volna már meg, ezért úgy határoztunk, hogy átkerülünk az élet napos oldalára, és Adria-parti nonszenszekről tudósítunk. De mielőtt még bárki berzenkedni kezdene, hogy de a horvát kormány és az INA-MOL: az ügyben nem történt semmi olyan, amiről már korában nem számoltunk volna be.

Jó, jó, közkívánatra “molozunk” egy kicsit!

A szóban forgó esemény, volt ugyanis egy találkozó, amelyen a horvát kormány és a horvát jogi karok szakértői folytattak eszmecserére, csupán belpolitikai manővernek tekinthető.

A horvát kormány, kvázi, az elhangzó szakértői vélemény alapján döntött úgy, hogy kifizeti a MOL-nak a kicsit több mint negyed milliárd dolláros kártérítést (bele kell ugyanis számolni a kamatokat is), amit a washingtoni Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) ítélt oda a magyar vállalatnak.

Nyilván közeledett a határidő vége, fizetni kellett.

A kormány különben már elkülönítette az összeget a költségvetésben

– mondta Davor Filipović horvát gazdasági miniszter a horvát közszolgálati televízió szerda esti híradójában. Tehát ez a szakértői vélemény-izé már csak arra volt jó, hogy a kormány jó pontokat szerezzen.

Illetve, hogy végérvényesen lezárja a pereskedést, ami nem hogy nem hozta meg a kívánt eredményt, vagyis a MOL-lal kötött szerződés felmondását, miközben jelentős költséggel járt.

Szóval, mi újság az Adrián?

Első helyen a dubrovniki Szt. Balázs-napot említeném, amit az idén 1051-edik alkalommal ültek meg az egykori városállamban.

Stresszoldó védőszent

A hívők Konavleból, Župából, Primorjéból, Pelješacról, a Neretva mentéről, a szigetekről érkeztek, és természetesen Horvátország számos részéből, valamint Gyönyörű Hazánk (Lijepa naša domovino) határain kívülről érkeztek.

A horvát kormányt Nina Obuljen Koržinek, kulturális miniszter és Davor Božinović belügyminiszter képviselték, míg az EU-t Dubravka Šuica az EB alelnöke, volt dubrovniki polgármester. (Sokkal jobban járt, mint a főnöke, Ursula von der Leyen, aki Kijevben támogatta az ügyet.)

Az ezer éves ünnep az idén is a hagyományok, a szokások és a történelem, a népviseletek gazdagsága és természetesen a körmenet jegyében játszódott.

Az idén Szent Balázs ereklyéje mellett Jézus pelenkájának ereklyéjét is körbehordozták, a Procter&Gamble nagy bosszúságára. Hogy Léphaft Pali is megértse: Jézuska pelusa, fix hogy nem volt Pampers.

Ingatlanügyek

A Hvar szigeti “Jelsa” szállodai társaság március 15-re hívta össze a részvényesek közgyűlését, többek között azzal a céllal hogy megvitassák a “Jadran” szálloda lehetséges értékesítését, amely a 650 négyzetméteresnél nagyobb földterületen található, gyakorlatilag Jelsa város kikötőjében.

A (társ)tulajdonosi gyűlés összehívására vonatkozó kérelmet egy kisebbségi részvényes, a budapesti “Bohemian Financing” társaság javasolta, amely a “Jelsa” alaptőkéjének 16,5 százalékát birtokolja, Jellinek Dániel magyar milliárdos támogatásával, akit a horvátországi nagyközönség az orosz Sberbank érdekeltségének (a részvények 44 százaléka) potenciális átvevőjeként ismert meg a “Fortenova Group”-ban, azaz az egykori “Agrokorban”.

Néhány évvel ezelőtt Jellinek jelentős szerepet játszott a “Primošten” szállodavállalat megvásárlásában is, amely mögött a több mint két évtizeddel ezelőtti privatizáció óta magyar tőke áll, nem minden helyi szintű kritika nélkül, amiért nem fektettek be eleget a turisztikai komplexumok átvételébe.

Stresszoldó Primošten

Stresszoldó Primosten (Forrás: Twitter)

Az ex-Vitézy vállalkozás így feltételesen magyar kezekben maradt, de ez talán nem is annyira lényeges.

Hogy azért Léphaft Pali nevét ne emlegessem hiába, a primošteni szállóval kapcsolatban egy régi sztori jutott az eszembe. Akkoriban még sokunkat lelkesített a gondolat, hogy a Kárpát-medencei magyar újságírók összefogásával valamilyen jeles dolgot lehetne csinálni, és évente össze is futottunk, valamilyen konferenciafélén.

Egy játékos ötletemnek köszönhetően, Kerekes László, a szálloda akkori igazgatója vállalta, hogy nemzeti alapon ingyen koszt-kvártélyra befogadja a csóró hírlapírókat. Így kerültünk Léphaftostul egy hétvégére az Adriára, ám sajnos a kárpátaljai kollégák nélkül, akiknek az utazás túl bonyolultnak és költségesnek bizonyult. Hja, régi szép idők…

“Stresszoldó” szívecskét vegyenek!

A nyalánkság a végén következik: a horvát Index apróhirdetései között megjelent egy, amelyben a Galešnjak sziget egy részét, más néven a “szerelem szigetét” bocsátják eladására. Horvátország szívecskéjét.

Az ár 10 millió euró, ami bagatell, mert: “egy szív alakú szigeten, amely körülbelül 142 000 m2-es, eladó egy több mint 30 000 m2-es rész, amely egy darabból áll, és több mint 500 méter hosszúságban tengerpart mellett terül el!

Ezzel az ingatlannal valami igazán egyedit tehet bárki, különösen akkor, ha olyan jachtokkal parkol, mint Beyonce és Jay Z (Beyonce egy alkalommal még a születésnapját is itt ünnepelte), Jeff Bezos, Michael Jordan, stb

– olvasható a hirdetésben.

Amennyiben véletlenül magyar ember venné meg a sziget eme kis csücskét, remélhetőleg követi Kerekes László példáját, és elhívja vendégségbe a Kárpát-medence magyar újságíróit. Megérdemlik a szerencsétlenek.

visky andras kitelepites 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=ViskyAndr%C3%A1s%3AKitelep%C3%ADt%C3%A9s&t=pi
Az olvasás folytatása

Horvátország

Cipész és a kaptafa: Milanović némileg magyarázkodott

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Milanović horvát elnök szlovén kollégáját látja vendégül
Milanović horvát elnök szlovén kollégáját látja vendégül (Forrás: Facebook, Nataša Pirc Musar)
visky andras kitelepites 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=ViskyAndr%C3%A1s%3AKitelep%C3%ADt%C3%A9s&t=pi
Olvasási idő: 3 perc

Zoran horvát elnök ma (szerdán, február 1-jén) Zágrábban találkozott Nataša Pirc Musar szlovén elnökkel, majd a találkozó után sajtótájékoztatót tartottak, amelyen egy cipészes mondás is előkerült. Az általunk gyakran a legendás brit nulla-nullás ügynökök legnevezetesebbikéhez hasonlított Milanović, a Dnevnik.hr-nek nyilatkozva azt mondta, hogy a beszélgetés kellemes volt, és hogy a nyitott kérdésekről volt szó köztük, például a választott bíróság határozatáról, de beszéltek a régióról is. Pirc Musar karácsony környékén történt beiktatásakor jelezte, hogy első külföldi útja a Balkánra fog vezetni, hogy folytassa elődje, Borut Pahor térségre összpontosító erőfeszítéseit a térségre összpontosító Brdo-Brijuni-folyamatban.

Jogászok egymás közt

A szlovén elnök nem feledkezett meg azidőtájt tett ígéretéről, és most megerősítette, hogy a Brdo-Brijuni folyamat esetében ott szeretné folytatni, ahol elődje abbahagyta.

Azt szeretném tovább ápolni. Amíg a régió politikusai beszélgetnek, az csak hasznos lehet. Hálás vagyok Milanović elnök úrnak, aki velem együtt fog dolgozni ezen a projekten. Ami a választott bíróság határozatát illeti, álláspontunk egyértelmű, mindketten jogászok vagyunk. Ebből kiindulva arra kérem a kormányainkat, hogy kezdjék el megvitatni ezt a kérdést

– mondta Pirc Musar, aki még hozzátette, hogy tudni fogják, miként oldjuk meg a problémákat.

A szlovén elnök elárulta, hogy lényegében már a következő találkozón gondolkozik.

Rejtett kívánságom, hogy a fiatalokra helyezzük a hangsúlyt, ők azok, akik elhagyják a régiót

– jelentette ki a szlovén elnök, majd megjegyezte, hogy szeretne eltávolodni az ideológiai témáktól.

Ki a megtévesztett szerető?

Milanović nem volt hajlandó kommentálni a szomszédos országban zajló kémügyet, de ugyanakkor Ukrajnával kapcsolatosan is alaposan begombolkozott. Úgy nyilatkozott, hogy nem beszéltek Ukrajnáról.

Van egy közmondás, amely azt mondja, hogy a cipész maradjon a kaptafánál, én ezúttal ragaszkodtam a kaptafához

– mondta Milanović. Persze, a visszafogottsággal kissé elkésett, miután a “szabad világ” kollektíve felhördült afelett ahogy Krím és Koszovó sorsáról értekezett. A Krím-ügyet meg sem kísérelte megmagyarázni, viszont Koszovóval kapcsolatban megosztott egy pár gondolatot az újságírókkal.

Az elmélázó cipész

Arra a kérdésre, hogy beszélt-e a szerb elnökkel, Milanović azt mondta, hogy Vučić elnökkel utoljára 2015 őszén beszélt telefonon.

Abban az időben mindketten miniszterelnökök voltak. Emlékezetünk szerint Milanović az akkori “titkos beszélgetés során” arra kínált megoldást Vučićnak, hogy a magyarok háta mögött miként kezeljék az Európára zúduló migránsáradatot!

A horvát elnök most követendő példának nevezte Vučić hozzáállását, aki azt mondta, hogy mielőtt bármit mond Milanović Koszovóról tett kijelentéséről, tüzetesen át akarja tanulmányozni, hogy mit mondott a horvát elnök. (Vučić azért “nem volt képben”, mert az inkriminált horvát elnöki nyilatkozat idején búcsúlátogatáson látta vendégül Belgrádban “öreg barátját”, Miloš Zeman cseh elnököt.)

Ám Zoki Bond, ha már mikrofon közelében volt, sietve megállapította, hogy Szerbia nyugati csatlakozásához néhány dolognak meg kell változnia.

Az ukrajnai helyzet egy látszólagos szerb-orosz románc végének a pillanata, vagy éppenséggel a kezdete, amely által Szerbia végül megértheti, hogy ő a megtévesztett szerető

– mondta Milanović. Azt is hozzátette, hogy Szerbiának valahogy el kell ismernie Koszovót.

Tudom ez most nem fog tetszeni nekik

– viccelődött a horvát köztársasági elnök.

Milanović egyúttal röviden kitért a legújabb korrupciós botrányféleségre – napvilágra került ugyanis a korrupcióval vádolt Gabriela Žalac és a knini ex-polgármester Josipa Rimac levelezése a WhatsAppon – amire rádobott még néhány lapáttal a Nacional nevet viselő bulvárlap, nyilvánosságra hozva a Horvát Erdőgazdaság (Hrvatske šume) letartóztatott vezetőjének, Krunoslav Jakupčićnak a mobiltelefonjáról származó üzeneteket.

A botrány körülbelül arról szól, hogy a horvát vezetők egyike-másika hogyan szerzett munkát valamelyik ismerőse ismerősének.

Milanović véleménye szerint ez nagyon komoly dolog, szemben a kormányfővel, aki röviden “nemtémának” nyilvánította az egészet.

Visszatérve a kaptafához

A Horvát Köztársaság viselt dolgairól az átlagnál kissé jobban tájékozott hírlapíróként most én térnék vissza a kaptafához.

A kígyót-békát kiáltó kollégák, ellenzéki politikusok egy teljesen hétköznapi dologból szeretnének affért kreálni, Horvátország megalapítása óta, már több mint három évtizede, így működnek a dolgok. Ti., ha valakinek van valahol valakije a hatalmi struktúrákban, könnyen, vagy könnyebben jut jól fizető szinekúrához, mint az, aki ilyennel nem rendelkezik.

Persze, ez nem igazán horvát különlegesség – nagy a gyanúm, hogy már réges-régen is nagyobb eséllyel pályázhatott az ember a varázslói státusra, ha jóban volt a törzsfőnök feleségével – valahogy ez a legliberálisabb demokráciákat sem kerülte el. Sőt az autokráciákat, vagy az átkos kommunizmust sem.

Amióta világ a világ, az járt jól, aki megfelelő ismeretségekkel rendelkezett. Ez természetesen felháborító, de vajmi keveset tehetünk ellene.

A meritokrácia – ha ilyen valaha is létezett -, amelyben csak az ember tehetsége, tudása, rátermettsége számít, nem a Földnek nevezett bolygó “nevezetessége”, és ezért fordul elő, hogy a jól fizető állásokban rendre azokat az emberek találjuk, akik az égvilágon semmihez sem értenek, csak egyvalamihez: az érvényesüléshez.

orosz zsoldosok 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Az olvasás folytatása

Időjárás és szennyezettség

RSS

BALK Magazin Szerbia Horvátország Bosznia-Hercegovina Szlovénia Koszovó
Montenegró Észak-Macedónia Románia Bulgária Görögország Törökország
Albánia Ukrajna Oroszország Egyesült Államok Európai Unió NATO

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac


Letöltések

Kultúra

Utazás

Nyári feltöltődés Hajdúszoboszlón!

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: