Horvátország
HORVÁT TAPASZTALATOK: Nagy a por, de majd leülepszik, közben azonban tárgyalni kell

Az ukrajnai fejlemények nem lepték meg olyan mértékben a horvát közvéleményt/elemzőket/politikusokat, mint a nyugati kollégákat. Ennek oka elsősorban, hogy nem is olyan régen a horvátok is az ukránokhoz hasonló helyzetben voltak, így első kézből származó tapasztalataik vannak a nemzetközi joggal és a nagyhatalmi vetélkedéssel kapcsolatban.
Államférfi vagy, vagy politikus
A politika szigorúan követi az „irányvonalat”, támogatja az EU és a NATO erőfeszítéseit, Ukrajna területi épségét, stb. Meg nyilván az EU szankciókhoz is csatlakozni fog, itt nincs lehetőség valamilyen különutas megoldásokra.
A politikai elemzők, geopolitikai és katonai szakértők szabadabban mozognak. Ők nagyjából két táborra oszlanak, az egyik – valamilyen haszon reményében – megkísérel alkalmazkodni a nyugati véleményekhez, és ezzel összhangban szemrebbenés nélkül óriási hülyeségeket mond, míg a másik igyekszik tárgyilagosan áttekinteni áttekinteni a helyzetet, persze, nem feledkezve meg közben a játékszabályokról, így ők is rituálisan elhelyezik áldozati ajánlásaikat a tengerentúli gravitációs központ oltárán: csúnya, agresszív oroszok, fuj, fuj autokrácia, meg ilyesmi.
Az ukrajnai helyzet kapcsán a horvát sajtóban sokan visszaemlékeztek Angela Merkel tanácsára, amelyet a „jóemlékű” Ivo Sanader horvát miniszterelnöknek adott, amikor a pirani öböllel kapcsolatban siránkozott neki:
– Néha államférfinak is kell lenni, nem lehet az ember mindig politikus.
Ez az ukrán vezetésre, illetve Zelenszkij és egyéb ukrán elnökre vonatkoztatva arra utal, hogy bármennyire nehezükre esett volna, a minszki egyezményeket valóra kellett volna váltani, vagy legalábbis tárgyalásokba kellett volna bocsátkozni a szakadárokkal.
Itt a horvátok a saját tapasztalataikkal vonnak párhuzamot. A szerb-horvát fegyveres konfliktus kirobbanása után egy pillanatra sem szakadtak meg a tárgyalások. Ennek következtében Horvátország számos kompromisszumot volt kénytelen kötni, például a horvát Duna-mente békés reintegrációja során, és ez a mai napig érezteti hatását, táptalajt szolgáltatva a Hazafias Mozgalom-féle politikának.
Az akkori horvátországi helyzet annyiban hasonlított a mostani ukrajnai fejleményekhez, hogy akárcsak a Donyec-medence, ez is az anyaországgal, azaz Szerbiával volt határos, s bár a horvátoknak az ukránokkal szemben reális esélyük volt fegyveres erővel felszabadítani a megszállás alatt lévő területeket, a háborús pusztítás valószínűsíthető mértéke, illetve az potenciális áldozatok száma miatt mégis a tárgyalásos rendezés volt az egyedüli ésszerű megoldás.
Ugyanakkor a horvát elemzők nem felejtik el megemlíteni, hogy Koszovó függetlenségének elismerése most visszaköszönt Donyeck és Luhanszk esetében, illetve még Bosznia- Hercegovinában is „alkalmazásra kerülhet”. Mondjuk a trebinjei reptér szolgáltatásait igénybe véve, hirtelen nagyszámú orosz „békefenntartó” jelenik meg a bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaságban, amelynek függetlenségét Moszkva egy óvatlan pillanatban elismeri.
Mi lesz a Fortenovával (Agrokorral)?
Ugyanakkor Damir Novotny gazdasági elemző az N1-es televízió műsorában egy érdekes kérdést tett fel: mi lesz a sorsa az egykori Agrokornak, azaz a mostani Fortenovának, amennyiben fő részvényesei az orosz VTB Bank és Sberbank szankciók alá esik. Ez a céget nagyon kellemetlen helyzetbe hozná, a Fortenova ugyanis még mindig nem konszolidálódott annyira, hogy kölcsönök nélkül tudjon működni.
– Ez a csoportosulás egyértelműen a külső finanszírozástól függ, illetve a rövid és közepes lejáratú hitelektől, amelyeket ez idáig két legnagyobb részvényese biztosított számára
– mondta Novotny. Amennyiben a két orosz bank a szankciók kiszabása miatt nem tud működni az EU térségében, a Fortenova nagy bajba kerülhet, és ezzel nemcsak a horvát, de a térség gazdasága is.
A Fortenova esetleges csődje most nem annyira veszélyes, mint annak idején az Agrokort fenyegető csőd volt, de kedvezőtlen hatása lenne a térség gazdasági életére. Novotny véleménye szerint a másik horvát cég, amelyet veszélyeztet az orosz-ukrán csörte, az a főként műtrágya előállítással foglalkozó vegyipari vállalat, a kutinai Petrokemija.
Amennyiben a földgáz ára valóban elérné a Dmitrij Medvegyev által beígért 2000 eurót, a kutinai gyárat valószínűleg nem lehetne megmenteni.
A béke az erőseké
A miniszterelnökök közismert csodálójaként – népeket ajnározó, éjt nappallá tévő, országok gondját vállukon viselő nők és férfiak (Huhh!) -, nem bírtam ellenállni, hogy ne idézzem ezúttal a magyar miniszterelnököt, aki sommásan úgy kommentálta a helyzetet, hogy:
– A békéhez azonban a jószándék kevés, a békéhez nem elég, hogy az ember kinyilvánítja a békeszándékot, a békéhez erő kell, a gyengéknek nincs béke.
Magyarán, a világpolitikában vajmi kevés változott, és aki nem rendelkezik elég hadosztállyal, annak nem sok beleszólása van a dolgokba. Ezzel kapcsolatban nagyon sokat tudnék okoskodni, de nem teszem, mert már megtették mások. Ehelyett csendesen, azzal végezném soraimat, hogy mondjon ki mit akar, Oroszország nélkül nincs európai biztonsági stratégia, és ezért Oroszországgal tárgyalni kell.
Mert Oroszország itt fog maradni Putyin után is, és – Amerikával ellentétben – nagyon, de nagyon közel van.

Horvátország
Sztrájkügyben a bíróság a kormány ellen döntött, új multiplex mozi nyílt Koszovóban

Hétfőn Horvátországban azzal kezdődött a nap, hogy tíz óra tájban a zágrábi Megyei Bíróság bejelentette a döntését, amely lehetővé teszi a köztisztviselők és közalkalmazottak sztrájkját az igazságszolgáltatásban. Tehát az összes bírósági tisztviselő, gyorsíró, sofőr, takarítónő és más alkalmazott, aki ma reggel 7 órakor kezdte meg a sztrájkot, immár legálisan folytathatja a megmozdulást. Ezzel a bíróság lényegében a kormány ellen döntött, mert a kabinet a sztrájk betiltását követelte.
Szabad sztrájkolni
Történelmi nap ez a szakszervezetek, különösen a „nem reprezentatívak” számára, mert a bíróság kimondta, hogy törvényes a munkavállalók sztrájkja a bíróságokon és az ügyészségeken.
– Délelőtt 10 órakor ott voltunk a megyei bíróságon a sztrájkot jogszerűnek nyilvánító ítélethirdetésen, 10 óra 5 perckor pedig meghívást kaptunk Ivan Malenica igazságügyi minisztertől, hogy ma fél háromkor menjünk be tárgyalni. Nos, ez a megmozdulás legalább arra jó volt, hogy létrejöjjön a találkozó
– mondta Iva Sušković, az Állami és Helyi Alkalmazottak Szakszervezetének (SDLS) elnöke a zágrábi városi polgári bíróság előtt röviddel déli 12 óra előtt tartott tüntetésen.
Salamoni döntés
A kormány „tartalék főhadiszállásán”, a zágrábi Nemzeti és Egyetemi Könyvtárban Andrej Plenković miniszterelnök fél tízkor találkozott a közszolgálati szakszervezetek képviselőivel.
A találkozón a miniszterelnök mellett részt vett Oleg Butković miniszterelnök-helyettes és tengerügyi, közlekedési és infrastrukturális miniszter, Marko Primorac pénzügyminiszter, Ivan Malenica igazságügyi és közigazgatási miniszter, Davor Filipović gazdasági és fenntartható fejlődési miniszter, Marin Piletić a munkaügyi kérdésekért és a nyugdíjrendszerért, valamint a család- és szociálpolitikáért felelős miniszter, Vili Beroš egészségügyi miniszter, valamint Radovan Fuchs tudományos és oktatási miniszter.

Andrej Plenković miniszterelnök és Sanja Šprem a Horvát Pedagógus Szakszervezetek képviselője (Forrás: Twitter, Andrej Plenković)
Nem sokkal 11 óra után véget ért a találkozó, amelyet követően Plenković miniszterelnök és Sanja Šprem a Horvát Pedagógus Szakszervezetek képviselője állt ki a sajtó munkatársai elé.
– A párbeszéd keretében arra jutottunk, hogy a következő napokban egyetértési megállapodást kötünk, amely megelőlegezi a kormány döntését az állami alkalmazottak és a köztisztviselők ideiglenes illetménykiegészítésének kifizetéséről
– jelentették be a találkozót követően tartott sajtótájékoztatón.
– Ezt a köz- és állami alkalmazottak fizetéséről szóló új törvény kidolgozásával összefüggésében kell érteni
– nyilatkozta Plenković miniszterelnök, hozzátéve, hogy a törvénynek január 1-jéig hatályba kell lépnie, és hozzátette, hogy két különböző rendeletet fogadnak el, egyet az állami tisztviselők, és egyet a köztisztviselők vonatkozásában.
Plenković szerint a közös döntések 219 000 alkalmazott bérét érintik, és bejelentette, hogy a legalacsonyabb bérek 100 euróval emelkednek.
Azok, akiknek valamivel magasabb fizetésük van, 80 vagy 60 euró növekedéssel számolhatnak. Ugyanakkor a kormányfő azt is közölte, hogy a nyaralási pótlék mindenki számára azonos lesz, azaz 300 euró.
Új mozi Koszovóban
Amíg Európa döntő többsége egy újabb háború kirobbanásával ijesztgeti magát Szerbia és Koszovó között, a német-horvát Blitz Cinestar, amely a régió legnagyobb filmszínházhálózatát működteti, bejelentette, hogy június 2-án, pénteken megnyitotta eddigi legnagyobb, 15 moziteremmel büszkélkedő megaplexét Koszovó fővárosában, Prištinában.

Fő a kényelem, a pristinai megamozi egyik terme a tizenötből (Forrás: Cineuropa)
A megamozi Európa azon részének legnagyobb bevásárlóközpontjában, a Prishtina Mallban működik, fittyet hányva mindenféle vérgőzös jóslatnak.

Kapcsolódó cikk
A HÁBORÚ JELEI: Az oroszok tovább nyomatják a tézist, hogy háború lesz Koszovó és Szerbia között
A prištinai CineStar Megaplex a legnagyobb, legmodernebb, és egyben a legszebb mozi Koszovóban.
A Wall-to-wall Harkness vásznakat, a Barco 4K RGB lézerprojektorokat, a Real D Ultimate 3D-t, a JBL hangszórókat és a Crown audioerősítőket magában foglaló technológia mellett a prištinai CineStar belső berendezése, a zágrábi Franić & Šekoranja tervezőiroda munkáját dicséri.
A zágrábi tervezőiroda más, díjnyertes CineStar mozik belső berendezéséért is felelős, köztük a 2018-as Európa legjobb új építésű mozijának díjával büszkelkedő CineStar Split belső berendezése is az ő terveik után készült.
Körülbelül ennyit a háborúról, ami körül szakértők sora aggodalmaskodik Belfasttól České Budějovicéig.
Addig amíg nem zárják be a Ferizaj (szerbül Uroševac) melletti Camp Bondsteelt, illetve az amerikaiak nem vonulnak ki Koszovóból, nyugodtan lehet fagyizni és moziba járni, főleg most, hogy már van hova a CineStar jóvoltából.
-
Koszovó4 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
English6 nap telt el azóta
HYPOCRITICAL PROTEST: 52 Serbian and 41 KFOR soldiers injured in Kosovo, including Hungarians
-
Szerb Köztársaság2 nap telt el azóta
Dodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól
-
Szlovákia4 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt