ORBÁN ISMÉT ÜZENT: A barátság a legértékesebb valuta, Brüsszel pedig ne tekintsen bennünket bajkeverőnek

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

A szlovén és a magyar miniszterelnök a Mura- és a Rába-vidék fejlesztéséről írt alá megállapodást a szlovéniai Lendván. Ennek alapján a 2022-től 2026-ig terjedő időszakban évente 5-5 millió eurót biztosítanak a két, nemzetiségileg vegyesen lakott térség számára. A közös sajtótájékoztatójukon Orbán Viktor azt mondta, hogy a világban gazdasági átrendeződés folyik a Kelet javára és a Nyugat rovására.

A magyar-szlovén közös pénz

Orbán Viktor úgy vélte, hogy a magyar és a szlovén gazdaság megerősödve került ki a válságból, mint ahogy belement, és megfogalmazása szerint kevés ilyen ország van. A Janez Janša szlovén miniszterelnökkel tartott egyeztetést követően Orbán úgy fogalmazott „a járvány ugyan meggyötörte Magyarországot és Szlovéniát is, de összességében a sikeresen védekező országok közé tartozunk”.

A magyar miniszterelnök szerint a Mura- és a Rába-vidék fejlesztéséről szóló megállapodás nemcsak az érintett térségben élőknek tesz jót, hanem minden szlovénnak és minden magyarnak, mert erősíti a két ország közötti barátságot és szövetséget.

– Olyan időket élünk, és még inkább olyanokat fogunk élni, amikor a barátság lesz a legértékesebb valuta és az őszinte barátság, a történelmi sorsközösség a legértékesebb dolog

– fogalmazott Orbán, aki úgy látja, hogy nagyon sok kihívással nézünk szembe a jövőben, ilyen az orosz-ukrán konfliktus és a világgazdasági átrendeződés, amely a Kelet javára és a Nyugat rovására zajlik le. A magyar miniszterelnök szerint tehát megváltozott a helyzet Európában.

– Néhány éve még azt gondoltuk, hogy a nyugati gazdaságok nélkül nem működnek a közép-európaiak, és ez talán most még mindig igaz, de kiegészült azzal az igazsággal, hogy a közép-európai gazdaságok nélkül nem működnek többé a nyugat-európaiak

– magyarázta a kormányfő, és megjegyezte, hogy sokkal egyenrangúbb viszonyok jöttek létre a gazdasági erő és az egymásrautaltság szempontjából az Európai Unióban, ezért „Magyarország bátrabban áll ki a saját igaza, a saját felfogása, saját tervei mellett”.

– Mi nem bajkeverők vagyunk, csak megerősödtünk, és tudatában vagyunk annak, hogy a mi hangunkat legalább ugyanolyan mértékig meg kell hallgatni Brüsszelben, mint a nyugat-európai országokét

– mondta a miniszterelnök azt hangsúlyozva, hogy minél inkább együttműködnek a közép-európai országok, annál erősebb lesz a hangjuk. Egyúttal megjegyezte, hogy április érdekes hónap lesz, mert négy fontos hétvége lesz, a húsvét, a magyar, a szlovén és a francia választás. A szerbiai általános választásokat nem sorolta a fontos hétvégék közé.

A magyar miniszterelnök beszélt arról is, hogy felment az energia ára, miközben megbukott az európai uniós klímapolitika, amely hosszú távon gondolkodott, és amelynek központi magva az volt, hogy miként fogják folyamatosan emelni az energiaárakat annak érdekében, hogy az emberek kevesebb energiát használjanak.

Orbán szerint a problémát az jelentette, hogy nem építettek be az árnövekedést korlátozó, a piaci spekulációval szembeni védelmet az árképzésbe, ezért szerinte új tervre van szükség, mert ha a régit erőltetik, annak a következő lépése, hogy megemelik az energia árát a gépkocsik és lakások esetében.

– Harcolni fogunk, hogy ez ne történjen meg

– ígérte a magyar miniszterelnök. A két ország együttműködéséről szólva megjegyezte, hogy Magyarország a jelenlegi hetedik legnagyobb befektetői helyről szeretne feljönni a harmadik-negyedik helyre Szlovéniában.

A szlovén-magyar híd

Janez Janša kicsit ódivatúbb hangot ütött meg azt magyarázván, hogy a most aláírt magyar-szlovén megállapodás „hidat képez a szélesebb együttműködéshez, annak alapján tovább lehet építeni a kétoldalú kapcsolatokat”.

A szlovén kormányfő szerint 30 év telt el azóta, hogy az első olyan egyezményt aláírta a két ország, amely a határ mindkét oldalán élő kisebbségek védelméről szólt. A mostani megállapodás az elmaradásokat igyekszik behozni.

Janša jelezte: a két ország közötti kereskedelmi forgalom növekedése tavaly 20 százalékkal volt nagyobb az előző évinél. „Ami azt jelzi, hogy a határ mindkét oldalán a vállalkozók olyan lehetőségeket fedeztek fel, amelyeket eddig nem használtak ki.

A szlovén kormányfő is kitért arra, hogy mindkét országban választások lesznek áprilisban, de bízik abban, hogy a két ország együttműködése folytatódni fog, „függetlenül attól, hogy mi vár rájuk a választások után”.

Janša újságírói kérdésre adott válaszában szinté beszélt az energiaválságról, és úgy vélte: nukleáris energia nélkül nem lehet az energiaár csökkentéséről beszélni.

Az ukrajnai válsággal kapcsolatban elmondta: mindketten bíznak abban, hogy a konfliktus nem fog eszkalálódni, mert azzal „végül senki sem jár jól”.

Megfogalmazása szerint az EU-ban általános a konszenzus arról, hogy békés megoldást kell keresni.

– Senki nem támogatja a háborút, amelynek nem lehet győztese. Ha valaki azt gondolja, hogy háborút nyerhet, az téved

– húzta alá a szlovén kormányfő, akit a kilencvenes években „megcsapott a háború szele”. Ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy a hibrid támadás is nagy kárt tud okozni, akkor is, ha nem lesz igazi fegyveres összecsapás.

A gyengéknek nincs béke

Az ukrajnai helyzetről bővebben beszélt a magyar miniszterelnök is, aki szerint is az a cél, hogy ne legyen háború, vagyis fennmaradjon a béke.

– A békéhez azonban a jószándék kevés, a békéhez nem elég, hogy az ember kinyilvánítja a békeszándékot, a békéhez erő kell, a gyengéknek nincs béke

– jelentette ki Orbán, aki úgy vélte, hogy „ebben nem állunk jól”, mert Európának nincs olyan katonai ereje, amely összemérhető lenne az orosszal, és amíg ez így van, „Európa biztonságáról nem az európaiak fognak dönteni, hanem az oroszok az egyik oldalról, az amerikaiak meg a másik oldalról”.

Közlése szerint Magyarország ezért támogatja azokat az európai törekvéseket, amelyek katonai együttműködést akarnak az uniós tagállamok között, amelyek védelmi ipart akarnak fejleszteni, és amelyek a béke érdekében komoly európai védelmi képességet akarnak építeni.