Magyarország
ORBÁN ISMÉT ÜZENT: A barátság a legértékesebb valuta, Brüsszel pedig ne tekintsen bennünket bajkeverőnek
A cikk meghallgatásaA szlovén és a magyar miniszterelnök a Mura- és a Rába-vidék fejlesztéséről írt alá megállapodást a szlovéniai Lendván. Ennek alapján a 2022-től 2026-ig terjedő időszakban évente 5-5 millió eurót biztosítanak a két, nemzetiségileg vegyesen lakott térség számára. A közös sajtótájékoztatójukon Orbán Viktor azt mondta, hogy a világban gazdasági átrendeződés folyik a Kelet javára és a Nyugat rovására.
A magyar-szlovén közös pénz
Orbán Viktor úgy vélte, hogy a magyar és a szlovén gazdaság megerősödve került ki a válságból, mint ahogy belement, és megfogalmazása szerint kevés ilyen ország van. A Janez Janša szlovén miniszterelnökkel tartott egyeztetést követően Orbán úgy fogalmazott “a járvány ugyan meggyötörte Magyarországot és Szlovéniát is, de összességében a sikeresen védekező országok közé tartozunk”.
A magyar miniszterelnök szerint a Mura- és a Rába-vidék fejlesztéséről szóló megállapodás nemcsak az érintett térségben élőknek tesz jót, hanem minden szlovénnak és minden magyarnak, mert erősíti a két ország közötti barátságot és szövetséget.
– Olyan időket élünk, és még inkább olyanokat fogunk élni, amikor a barátság lesz a legértékesebb valuta és az őszinte barátság, a történelmi sorsközösség a legértékesebb dolog
– fogalmazott Orbán, aki úgy látja, hogy nagyon sok kihívással nézünk szembe a jövőben, ilyen az orosz-ukrán konfliktus és a világgazdasági átrendeződés, amely a Kelet javára és a Nyugat rovására zajlik le. A magyar miniszterelnök szerint tehát megváltozott a helyzet Európában.
– Néhány éve még azt gondoltuk, hogy a nyugati gazdaságok nélkül nem működnek a közép-európaiak, és ez talán most még mindig igaz, de kiegészült azzal az igazsággal, hogy a közép-európai gazdaságok nélkül nem működnek többé a nyugat-európaiak
– magyarázta a kormányfő, és megjegyezte, hogy sokkal egyenrangúbb viszonyok jöttek létre a gazdasági erő és az egymásrautaltság szempontjából az Európai Unióban, ezért “Magyarország bátrabban áll ki a saját igaza, a saját felfogása, saját tervei mellett”.
– Mi nem bajkeverők vagyunk, csak megerősödtünk, és tudatában vagyunk annak, hogy a mi hangunkat legalább ugyanolyan mértékig meg kell hallgatni Brüsszelben, mint a nyugat-európai országokét
– mondta a miniszterelnök azt hangsúlyozva, hogy minél inkább együttműködnek a közép-európai országok, annál erősebb lesz a hangjuk. Egyúttal megjegyezte, hogy április érdekes hónap lesz, mert négy fontos hétvége lesz, a húsvét, a magyar, a szlovén és a francia választás. A szerbiai általános választásokat nem sorolta a fontos hétvégék közé.
A magyar miniszterelnök beszélt arról is, hogy felment az energia ára, miközben megbukott az európai uniós klímapolitika, amely hosszú távon gondolkodott, és amelynek központi magva az volt, hogy miként fogják folyamatosan emelni az energiaárakat annak érdekében, hogy az emberek kevesebb energiát használjanak.
Orbán szerint a problémát az jelentette, hogy nem építettek be az árnövekedést korlátozó, a piaci spekulációval szembeni védelmet az árképzésbe, ezért szerinte új tervre van szükség, mert ha a régit erőltetik, annak a következő lépése, hogy megemelik az energia árát a gépkocsik és lakások esetében.
– Harcolni fogunk, hogy ez ne történjen meg
– ígérte a magyar miniszterelnök. A két ország együttműködéséről szólva megjegyezte, hogy Magyarország a jelenlegi hetedik legnagyobb befektetői helyről szeretne feljönni a harmadik-negyedik helyre Szlovéniában.
A szlovén-magyar híd
Janez Janša kicsit ódivatúbb hangot ütött meg azt magyarázván, hogy a most aláírt magyar-szlovén megállapodás “hidat képez a szélesebb együttműködéshez, annak alapján tovább lehet építeni a kétoldalú kapcsolatokat”.
A szlovén kormányfő szerint 30 év telt el azóta, hogy az első olyan egyezményt aláírta a két ország, amely a határ mindkét oldalán élő kisebbségek védelméről szólt. A mostani megállapodás az elmaradásokat igyekszik behozni.
Janša jelezte: a két ország közötti kereskedelmi forgalom növekedése tavaly 20 százalékkal volt nagyobb az előző évinél. “Ami azt jelzi, hogy a határ mindkét oldalán a vállalkozók olyan lehetőségeket fedeztek fel, amelyeket eddig nem használtak ki.
A szlovén kormányfő is kitért arra, hogy mindkét országban választások lesznek áprilisban, de bízik abban, hogy a két ország együttműködése folytatódni fog, “függetlenül attól, hogy mi vár rájuk a választások után”.
Janša újságírói kérdésre adott válaszában szinté beszélt az energiaválságról, és úgy vélte: nukleáris energia nélkül nem lehet az energiaár csökkentéséről beszélni.
Az ukrajnai válsággal kapcsolatban elmondta: mindketten bíznak abban, hogy a konfliktus nem fog eszkalálódni, mert azzal “végül senki sem jár jól”.
Megfogalmazása szerint az EU-ban általános a konszenzus arról, hogy békés megoldást kell keresni.
– Senki nem támogatja a háborút, amelynek nem lehet győztese. Ha valaki azt gondolja, hogy háborút nyerhet, az téved
– húzta alá a szlovén kormányfő, akit a kilencvenes években “megcsapott a háború szele”. Ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy a hibrid támadás is nagy kárt tud okozni, akkor is, ha nem lesz igazi fegyveres összecsapás.
A gyengéknek nincs béke
Az ukrajnai helyzetről bővebben beszélt a magyar miniszterelnök is, aki szerint is az a cél, hogy ne legyen háború, vagyis fennmaradjon a béke.
– A békéhez azonban a jószándék kevés, a békéhez nem elég, hogy az ember kinyilvánítja a békeszándékot, a békéhez erő kell, a gyengéknek nincs béke
– jelentette ki Orbán, aki úgy vélte, hogy “ebben nem állunk jól”, mert Európának nincs olyan katonai ereje, amely összemérhető lenne az orosszal, és amíg ez így van, “Európa biztonságáról nem az európaiak fognak dönteni, hanem az oroszok az egyik oldalról, az amerikaiak meg a másik oldalról”.
Közlése szerint Magyarország ezért támogatja azokat az európai törekvéseket, amelyek katonai együttműködést akarnak az uniós tagállamok között, amelyek védelmi ipart akarnak fejleszteni, és amelyek a béke érdekében komoly európai védelmi képességet akarnak építeni.
A cikk meghallgatásaHét párt jutott a parlamentbe a szeptember 30-án tartott szlovákiai választásokon, és elvileg akár több kormánykoalíció is létrejöhetne, de a legvalószínűbb, hogy Fico újra együtt fog kormányozni korábbi párttársával, Peter Pellegrinivel és korábbi szövetségesével, Andrej Dankoval. Azzal a „kis” különbséggel, hogy nem lesz ott a Híd, hogy féken tartsa őket, így ez most Pellegriniékre várhat. Az elkövetkező időszak egyik legfontosabb kérdése mindenképpen az lesz, hogy Szlovákia a továbbiakban szállít-e fegyvert Ukrajnának. A másik rövidtávú külpolitikai kérdés a migránshelyzet kapcsán a magyar–szlovák határ lezárása, amely főleg az ingázó szlovákiai magyarok hétköznapjait érintheti.
Politikai térkép választások után
Az első exitpollok szerint a jobbközép pártoknak jó esélyük volt parlamenti többséget szerezni, de a lassan csordogáló eredmények folyamatosan lelohasztották a Progresszív Szlovákia kedvét.
Mindezek ellenére a jobbközép oldal elég jól optimalizálta a szavazatait, hiszen csak a volt kormányfő, Eduard Heger nevével fémjelzett Demokraták és a nőügyeiről híres/hírhedt, és végül az ezekbe belebukó volt kormánytag, Boris Kollár pártja maradtak ki a parlamentből.
A jobbközép populizmus azonban továbbra is jelen marad a szlovák politikában az Igor Matovič vezette Oľano és a Richard Sulík vezette SaS-nek az előadásában.
A normális pártok után vágyódó, ám a liberális túlzásoktól ódzkodó választók számára a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) jelentett mentsvárat, amely az elmúlt két választáson alig maradt a küszöb alatt, most viszont magabiztosan sétált be a parlamentbe.
Az oroszbarát oldalon elvesztegetett voksoknak tekinthetők a fasiszta Republikára és a FIDESZ propagandáját visszhangozó, egységpártnak tervezett Szövetségre leadott szavazatok, ezek a pártok pár tized százalékkal ugyan, de elmaradtak a parlamenti küszöbtől.
A Smer mégsem búslakodik, hiszen a Republika részben nehézséget is okozott volna számára a koalíciós tárgyalások során, helyettük az újjáalakult régi szövetségesükkel, a Szlovák Nemzeti Párttal (SNS) tárgyalhat az együttműködésről, amely a 2020-as választási kudarc után visszatért a parlamentbe.
A Republikával nem tűnnek el az oroszbarát szélsőségek a képviselői sorokból, egy részük korábban már a Smernél, más részük az SNS-nél landolt.
A Pellegrini vezette Hlas királycsinálóként tetszeleghet, de valószínűleg megtanulta a leckét, mert amikor hírbe hozták a Progresszív Szlovákiával, egyből csökkenni kezdtek a preferenciái, és elveszítette vezető helyét a népszerűségi versenyben.
A diplomatikusabb kiadású, de alapvetően a Smerrel egy tőről fakadó, nemzeti érzelmekkel és rendpártisággal átszőtt szociáldemokrácia papíron akár a jobbközép pártokkal is összebútorozhatna, de a párt képviselőinek nyilatkozatai alapján ez egyre kevésbé valószínű.
A Hlas még bepróbálkozott azzal, hogy az SNS-t a KDH-ra cseréli, de nem csak a Smer és az SNS szoros szövetségét kellene megbontania, hanem a KDH-t is rá kellene beszélnie a Smerrel való együttműködésre, ami nem túlzottan valószínű.
Játszd újra, Fico!
Az új kormány tehát újrajátszhatja a 2016-2020 közötti kormány felállását a Híd nélkül. Akkoriban Bugárék voltak azok, akik visszafogták Ficoékat, és így Szlovákia megmaradt euroatlanti irányultságú államnak, mi több, az EU magjához való csatlakozást tűzte ki célul a most Brüsszelt ostorozó Fico.
Ezért most Pellegriniékre várhat a Smer kampányában tapasztalt harsányság mérséklése. A 150 fős parlamentben a három párt viszonylag szűk többséggel, 79 mandátummal rendelkezne.
A gyenge pont a több nemzeti szubjektum által újjáélesztett SNS lehet, amelyet nem lesz könnyű egyben tartani a kompromisszumokkal járó döntések során.
Az egyik legfontosabb kérdés, hogy Szlovákia szállít-e a továbbiakban fegyvert Ukrajnának. Ebben a Smer és az SNS határozott véleményével szemben a Hlas látványosan maszatolt, de hamarosan kiderül, hogy csak a választások előtti óvatosság vezérelte, vagy valóban vannak elvi megfontolások is a kevésbé harcias álláspont mögött.
A másik rövidtávú külpolitikai kérdés a migránshelyzet kapcsán a magyar–szlovák határ lezárása, amely főleg az ingázó szlovákiai magyarok hétköznapjait érintheti.
Az egységpártnak tervezett Szövetség a hidasok távozásával ideológiailag megbillent, de be tudta gyűjteni azokat a Híd-szavazókat, akik számára hívószó a magyar érdekképviselet.
2020-hoz képest 112 000-ről 130 000-re növelték a szavazatszámot, ami azt jelenti, hogy a 2020-as 60 000 Híd-szavazat harmadát tudták csak megszerezni. A korábbi hidasok fele most szlovák pártra szavazott és csak a maradék választotta a Hidat és a Magyar Fórumot.
Az, hogy a Szövetség a Híd-szavazók szétrebbenése és a magyar kormány hathatós támogatásának ellenére sem jutott be a parlamentbe, azt is jelenti, hogy a Szövetségnek nincs több tartaléka.
A társadalom FIDESZ, illetve a Smer (és részben Matovič) által erőltetett megosztottsága csak a többségi közösségben vezet eredményre, egy 8%-os kisebbségnél legfeljebb a most elért 4,4%-ra lehet elég.
A Szövetség vezetői elszalasztották a nemzeti ideológiákon felülemelkedő egységpárt kialakítását, amikor az MKP-sok mindenáron be akarták kebelezni a másik két pártot, ezért nem maradt más hátra a magyar politikai szereplők számára, hogy szlovák partnereket keressen.
Ezt a Szövetség politikusai is elismerték a mostani választási eredmények értékelése során.
Merre tovább MKP?
Nagy kérdés, merre vezethet a korábbi MKP-sok útja. Egyrészt adná magát Igor Matovič pártja, hiszen a platform vezetője, Berényi József tanácsadója volt kormányfősége idején, a párt új üdvöskéje, Gyimesi György pedig a képviselője.
Külön pikantériája a választási eredményeknek, hogy képviselő lett az a Tankó Vilmos, aki a listák leadásakor elígérkezett mind az Oľanohoz, mind a Szövetséghez, de végül Matovičot választotta. Az ügy kapcsán okirathamisítás gyanúja is felmerült, hiszen Tankó tagadta, hogy aláírt volna a Szövetséghez.
EGY AZ IRÁNY: Egymásra találtak, így már négyen vannak
Kapcsolódó cikk
3+1: Nem csak Orbán, hanem Vučić és Dodik is az elsők között gratulált Ficónak
Az MKP-sok számára a másik lehetséges irány az általuk korábban sokszor szidott Smer, ami feltehetőleg nem lenne ellenére a FIDESZ-nek sem. Bár a Szövetség határozatban foglalta, hogy kizárja a Smerrel való együttműködést (ami akkor inkább fricska akart lenni a korábban a Smerrel együtt kormányzó Hídnak), de Gyimesi a kampányban már a határozat elavultságáról beszélt, holott korábbi pártja éppen a Smerrel való szembehelyezkedésből nőtte ki magát.
Szétforgácsolódtak a korábbi hidas szavazók, akiknek a nagy része euroatlanti irányultságú. A párt korábbi tagjai, szimpatizánsai tűntek fel több szlovák párt listáján is, így képviselő lett a Hlas színeiben Erik Vlček, kajakos olimpikon, a PS színieben pedig Martin Dubéci, a SaS listáján pedig Ravasz Ábel, a párt korábbi alelnöke szerepelt.
Nehéz feladat lesz őket újra egy zászló alá terelni a megmaradt hidasokkal, pedig a nyugatbarát szlovákiai választók számára egy ilyen kezdeményezés a kisebbségi ügyekben szervezetten fellépő alternatívát jelenthetne.
Szerb védelmi miniszter: ha Vučić elrendeli, akkor a szerb hadsereg bemegy Koszovóba
ÚJ SELYEMÚT: Vučić kínai látogatása alkalmával Putyinnal is találkozni szeretne
Make SLOVAKIA Great Again: Fico nyerte a szlovákiai választásokat
3+1: Nem csak Orbán, hanem Vučić és Dodik is az elsők között gratulált Ficónak
HAZAFIAS BŰNCSELEKMÉNY: Kihallgatták a banjskai támadás vezetőjét, de nem került őrizetbe
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
Jézus sírjánál imádkozott a legfőbb szerb titkosszolga, miközben Koszovóban dúl a válság
Szerbia csapatokat vonultat fel a koszovói határ mentén, az USA aggódik
Vučić is less willing to ask KFOR for the northern areas. Elections on December 17?
-
B A Balkanac4 nap telt el azótaFelröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
-
Koszovó6 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Jézus sírjánál imádkozott a legfőbb szerb titkosszolga, miközben Koszovóban dúl a válság
