Horvátország
A FEKETE SAS AKCIÓ: Koszovói albán maffiózók tulajdonában van az egyik legismertebb poreči szálloda

A horvát rendőrség az Europol és az Eurojust segítségével a „Fekete sas” akció során letartóztatta Baskhim Osmanit, aki különböző médiabeszámolók szerint testvéreivel együtt az európai kokainkereskedelem egyik fontos láncszeme (volt). Baskhim Osmani ügyleteinek felgöngyölítésében mintegy hatszáz rendőr vett részt, ennek során 30 millió euró tisztára mosását leplezték le, majdnem száz olajfestményt zsákmányoltak és jónéhány ingatlanhoz köthető visszaélésre derült fény, beleértve ebbe egy poreči luxusszállodát is. De ez csak a jéghegy csúcsának az egyik molekulája.
A dicső múlt
2007 augusztusában a zágrábi Nacional interjút készített Baskhim Osmanival, aki akkor kezdte meg a poreči Riviera szálloda felújítását, ami a horvát útlevéllel rendelkező, akkor 41 éves koszovói albán üzletember belépését is jelentette az isztriai „üzleti életbe”. Osmanit – saját bevallása szerint – gyermekkori emlékek kötötték Isztriához, és mint tudjuk, az „üzletembereknek” is volt gyermekkoruk.
A zágrábi hetilap akkori beszámolója szerint a horvát közvélemény előtt ismeretlen Bashkim Osmani hamburgi, majd később spanyolországi ingatlanbefektetéssel alapozta meg gazdagságát, amiről a koszovói származású férfiú részletesen is beszélt a Nacionalnak.
A történet az 1980-as évek elején kezdődött, amikor Baskhim testvére Quazim Németországba ment, és Hamburgban telepedett le, ahova később követte őt a család is.
– fényezte magát a koszovói származású vállalkozó, aki azzal is eldicsekedett, hogy a volt Jugoszláviában sem éltek rosszul.
– nyilatkozta Horvátországba érkezésekor Osmani, aki úgy fogalmazott, hogy világot látott emberek voltak, és nem olyanok, mint a többi albán, akik úgy gondolják, hogy csak tíz gyereket kell kitermelni, és kész.
A đakovicei származású Osmani család, illetve annak négy tagja Bashkim, Quazim, Burim és Bekim már akkor is a rendőri és titkosszolgálati érdeklődés középpontjában álltak, amikor a Nacional interjúja készült, tehát előfordulhat, hogy a koszovói albán származású „üzletember” ugyan ismeretlen volt a közvélemény előtt, de a rendőrség előtt biztosan nem, hiszen akkorra már Németország leggazdagabb albán családjaként tartották számon őket, gyanús előélettel. Itt felvetődhet, hogy a horvát hatóságok miért hagyták 14 évig zavartalanul működni Bashkim Osmanit, de ez minden bizonnyal költői kérdés lenne.
A koszovói albán származású üzletember akkortájt ráadásul a koszovói kulturális és sportminiszter tanácsadója volt, mivel a Sportline ügynökségen keresztül focisták adás-vételével is foglalkozott, de nem csak volt Jugoszlávia, hanem a latin-amerikai országok vonatkozásban is.
Tevékenységének fő területe mégis az ingatlanbiznisz maradt.
– tekintett vissza a kezdetekre történetünk főszereplője.
Osmaninak már akkor annyi pénze volt, hogy egész utcát vásárolt meg Hamburg központjában, mintegy 200 lakást, és azokat adta ki, majd a város legnagyobb diszkója is az övé lett. Miután a német hatóságok vegzálni kezdték, Mallorcára tette át a székhelyét, ahol a Ritzi étterem került a tulajdonába, ott találkozott Michael Douglasszal, valamint ott látta vendégül János Károly spanyol királyt és az Arsenal focistáit. Nem feledkezett meg szülőföldjéről sem, Prištinában színházat épített, merthogy – mint már fentebb említettük – ő is belépett a politikába, vagy legalábbis odadörgölődzött hozzá. Ennek kapcsán azzal is eldicsekedett, hogy segítette az akkortájt elhunyt Ibrahim Rugovát, a független Koszovó atyját, aki állítása szerint a jó barátja volt. Nyugodjon békében!
A dicstelen jelen
Ebben a történetben van még bőven sajátosan balkáni, és sajátosan koszovói albán elem, amely arra utal, hogy a jóléthez vezető út a politikán és a bűnözésen keresztül vezet.
Mint a bevezetőben is jeleztük a horvát korrupció és szervezett bűnözés elleni hivatal (USKOK), valamint a zágrábi ügyészség az Eurojusttal és az Europollal együttműködve felszámolt egy kiterjedt kokainhálózatot, amelyet az albán maffia tartott fenn, és amely az Osmani családhoz kötődött.
A gyanúsítottak állítólag Latin-Amerika kokaint hoztak be számos európai kikötőbe, ahonnan repülőkkel, hajókkal, autókkal és teherautókkal terítették a kábítószert, a pénzt pedig különböző országokban mosták tisztára, például Horvátországban és Spanyolországban alapított cégekben.
A banda tagjai gyakran utaztak Mexikóba, Dubajba és Kolumbiába, miközben olyan kommunikációs eszközökkel szervezték a bűnözői tevékenységeket, amelyek kódokat használnak.
A Jutarnji list horvát hírportál azt írta, hogy a rendőrök lakásokat és üzlethelyiségeket kutatták át Horvátországban, amelyek az Osmani család birtokában voltak/vannak, beleértve a Poreč központjában lévő szállodát is.
A német sajtó közben arról számolt be, hogy a horvát útlevéllel, tehát horvát állampolgársággal is rendelkező Bashkim Osmani és a három testvére által alkotott klán illegális tevékenységek által gazdagodott meg, a pénzt kábítószer- és fegyverkereskedelemből termelték ki.
Más sajtójelentések szerint a mostani akciót hónapokig készítették elő, de az egész történet 2018-ban kezdődött Spanyolországban, amikor letartóztatták a bűnszervezet egyik magas rangú tagját, aki jelenleg is őrizetben van.
Baskhim Osmanit a spanyol rendőrség kérésére vették őrizetbe Horvátországban. Osmani a pólai bíróságon minden vádat tagadott, és beleegyezett abba, hogy kiadják Spanyolországnak, kijelentve, hogy az egész helyzetet az ottani hatóságok előtt szeretné tisztázni.
Ennek a cikknek a megírását késleltette egy másik rendőrségi akció, amelyet szintén Horvátországban hajtottak végre, és amelynek eredményeként egy miniszter találta magát börtönben. Arról nincs tudomásunk, hogy a két eset között bármiféle összefüggés lenne, Darko Horvat területrendezési és építésügyi miniszter Baskhim Osmanihoz képest egyébként is kispályás számít, legalábbis erre lehet következtetni a horvát sajtóban vele kapcsolatban nyilvánosságra hozott vesztegetési ügyekből.

Horvátország
Dr. Biljana Borzan, a normális EP-képviselő és a tervezett elavulás története

Nem tudom, más hogy van vele, de számomra az Európai Parlament a demokrácia felesleges sallangja, ami azért létezik, hogy fenntartsuk a látszatát, hogy mi polgárok uniós szinten is képviselve vagyunk. Ez különben fontos lenne, mert kétségtelen, hogy az európai embereknek a nemzetállamok feletti érdekeik is vannak, és ha valaki megkérdezné őket, nagyon határozott választ lehetne kapni arra, mit kellene tennie az Európai Uniónak, és mit nem. Abban a ritka esetben, amikor megkérdezik őket, illetve különböző kezdeményezések keretében hallathatják a hangjukat, az sem az EP-nek, sem az EU-szerveknek nem tetszik. Hogy ne magyarázzunk sokat, elég csak a téli/nyári óraátállításra gondolni, vagy a Minority SafePackra.
A tervezett elavulás
Ilyen helyzetben Dr. Biljana Borzan eszéki orvos, a horvát Szociáldemokrata Párt (Socijaldemokratska partija Hrvatske, SDP) képviselője rendhagyó jelenség az Európai Parlamentben.
Borzan asszony már évek óta harcol azért, hogy az uniós „közös piacon” ne lehessen olyan árucikkeket forgalmazni, amelyekbe be van építve az ún. programozott elöregedés, vagyis a tervezett elavulás.
Magyarán: ne lehessen az emberek nyakába sózni semmi olyat, pl. háztartási gépet, ami a szavatosság lejártával garantáltan bedöglik. E sorok írója már évek óta kizárólag török háztartási gépeket vásárol, amióta pórul járt egy világmárka – különben Magyarországon gyártott – hűtőszekrényével.

Az Európai Unió egy-két éven belül betilthatja a beépített hibákat, vagyis a tervezett elavulást (Forrás: Facebook, Dr. Biljana Borzan)
Szörnyülködni nyilván egyszerűbb
Szóval, Biljana Borzan azon kevés normális EP-képviselők egyike, aki nem avatkozik bele sem az otthon folyó csatározásokba, illetve Ukrajnának sem szeretne repülőgép-anyahajót szállítani. Sőt még a magyar törvényhozás sem aggasztja különösképpen.
Egyszerűen teszi a dolgát, a választópolgárok érdekeit igyekszik szolgálni, függetlenül attól, hogy így nem lehet a médiákban szerepelni, vagy fotózkodni.
Miután egy horvát EP-képviselőről van szó, a horvát hírközlő szerveken kívül kevesen említik meg, hogy kedden nagy győzelmet aratott: az EP illetékes bizottsága elfogadta a fogyasztói jogok felülvizsgálatát.
– mondta Biljana Borzan EP-képviselő szerdán Brüsszelben, egy nappal azután, hogy az Európai Parlament fogyasztóvédelmi és belső piaci bizottsága kedden szavazott a meglévő fogyasztói jogi irányelveket felülvizsgáló „A fogyasztók felhatalmazása a zöld átállás érdekében” című dokumentumról.
Persze, mint minden mást, ezt sem kapkodják el: ahogy Borjan asszony elmondta, erről áprilisban szavaz az Európai Parlament. Ezután megkezdődnek a tárgyalások a Parlament, a Tanács és a Bizottság között, amelyek több hónapig tartanak.
Valószínűleg egy-két évre lesz szükség a dokumentum életbe léptetéséhez, attól függően, hogy mennyire változtatja meg a dolgokat a gyakorlatban.
A meglévő irányelvek módosításai megtiltják az eszközök időtartamát korlátozó alkatrészek beszerelését, valamint minden olyan gyakorlatot, amely lerövidítheti az eszközök élettartamát.
– mondta Borzan, majd hozzátette, hogy ez az érvelés bizonyos határig talán elfogadható a mobiltelefonok esetében, mert a készülék kialakításában és specifikációiban állandó változások vannak.
– mutatott rá Borzan. A dokumentum előírja továbbá az eszköz élettartamára vonatkozó állítások tilalmát, ha azok nem bizonyíthatók.
A horvátoknak (is) az idegeire megy
A Borzan által megrendelt felmérés eredményei szerint a horvát válaszadók valamivel több, mint 94 százaléka úgy véli, hogy a készülékek élettartamát növelni kellene, mert szerintük a háztartási készülékek ma gyorsabban válnak használhatatlanná, mint 20 évvel ezelőtt.
Ezzel nyilván az írek és a spanyolok is így vannak, de a skandinávok már nem annyira, mert az ottani piacokra kerülő áru nem egy esetben sokkal jobb minőségű annál, mint amivel bennünket traktálnak, elsősorban a sokkal erőteljesebb svéd fogyasztóvédelmi előírásoknak köszönhetően.
Kapcsolódó cikk
MEGINTETTÉK VÁRHELYIT: Az Európai Parlament megszabta a csatlakozási kritériumokat, de minek?
A Balkánon ezt már időben kiszagolták, és a kivándorlóknak köszönhetően létrejött egy balkáni hálózat, amely egy ideje alig használt vagy raktári feleslegnek nyilvánított skandináv háztartási gépeket forgalmaz, felettébb jutányos áron.
Visszatérve Biljana Borzanra, azt kell mondanunk, hogy akármilyen dicséretes is az EP-képviselő asszony tevékenysége, egy fecske nem csinál nyarat.
Az Európai Parlamentet sürgősen meg kellene reformálni, annak érdekében, hogy ne zavaros politizálgatással foglalkozzon, hanem a választók, az európai emberek konkrét érdekeit képviselje. Persze ez az EU egyéb szerveire is igaz.
Horvátország
„Batris hajók” az Adrián: vajon mikor jelenik meg az első?

Ha igaz, az első elektromos meghajtású hajóknak két-három éven belül kellene megjelenniük az Adriai-tengeren. A Tengerügyi, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium bejelentette a személyhajók és elektromos katamaránok beszerzését. A tárca tudatta a HINA, nemzeti hírügynökséggel, hogy hat hajó, három személyhajó és három nagy sebességű hajó – napenergiával működő katamarán – beszerzését legkésőbb 2026 második negyedévére tervezik, amelyek nulla CO2-kibocsátással rendelkeznek.
„Batris hajók” az Adrián
Már fejlesztés alatt áll egy költség-haszon elemzést is tartalmazó megvalósíthatósági tanulmány, amely meghatározza, hogy melyik vonalakon van a legnagyobb szükség a flotta korszerűsítésére, ennek kézhezvételét követően döntenek a tender kiírásáról.
– áll a Tengerügyi, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium közleményében.
Ha esetleg bárki azon agyal, hogy lesz-e, illetve honnan lesz a horvátoknak erre pénzük a bizonytalan financiális világhelyzet közepette, a válasz egyszerű: a pénz az EU-tól jön, mint már annyiszor.
Vagy minisztériumi „mandarin” nyelven:
A Jadrolinija már fejest ugrott az e-hajózásba
Januárban a Jadrolinija tengeri szállítóvállalat pályázatot írt ki, és közbeszerzési eljárást indított három elektromos személyhajó építésére, amelyek becsült értéke 45 millió euró, és amelyeket részben európai alapokból finanszíroznának, mint ahogy erre más esetben is volt már példa.
Ezek a elektromos meghajtású személyhajók, amelyek utas- és teherszállításra szolgálnak, egyenként 389 utas befogadására alkalmasak, nyolc fős személyzettel.

A Jadrolinija komphajója az Adrián (Forrás: YouTube)
A hajó maximális hossza 52 méter, szélessége 12 méter. A Jadrolinija az elektromos hajókat a Mali Lošinj-Susak, a Šibenik-Vodice és Suđurađ-Dubrovnik államilag működtetett hajózási vonalakon szeretné használni.
A pályázatra a február 22-i benyújtási határidő lejártáig hét beadvány érkezett, a Jadrolinijának 60 napja van a dokumentáció áttekintésére, és miután eldöntik, hogy ki felel meg az összes követelménynek, kihirdetik, hogy a jelentkezők közül ki vehet részt a további eljárásban.
Hogy hazai, mármint horvát hajógyár építi-e az új hajókat, egyenlőre nem tudni, de a szakértők véleménye szerint talán ez lenne a legokosabb.
– mondta Ozren Bego, a spliti FESB Villamosmérnöki, Gépészmérnöki és Hajógyártási Kar Energetikai Tanszékének docense, aki úgy véli, hogy a kormánynak és a hatóságoknak maximális támogatást kell nyújtaniuk a kompok és az elektromos személyhajók építésének fejlesztéséhez.
Szerinte az elektromos hajók építésének gyorsabban kell fejlődnie Horvátországban, mint az elektromos autókénak.
A kínaiakat nem lehet kihagyni
Bego a HINA-nak úgy nyilatkozott, hogy az elektromos meghajtású hajók fejlesztésében a spliti Jadroplov hajózási társaság vezeti a mezőnyt, ők tervezték az Adria egyik legnagyobb kompját, amely ezer utast és 400 járművet képes szállítani elektromos meghajtással.
– mondta a professzor, de egyúttal rávilágított egy olyan mozzanatra is, ami nyilván nem nyeri meg sem az USA, sem ennek megfelelően Brüsszel tetszését sem.

Érkezik a komp a spliti kikötőbe (Forrás: YouTube)
Senki sem kérdőjelezi meg a horvát hajógyárak képességét, hogy ilyen, és ehhez hasonló hajókat építsen, ám a szépséghiba az, hogy ebben a projektben sem kikerülni, sem átugrani nem lehet a kínaiakat, akik az elektromos hajózáshoz használatos elemeket gyártják. Pontosabban a világ termelésének 90 százalékát tudhatják magukénak ezen a téren.
A konverterrel még megbirkózik a horvát ipar, de az csak az elektromos meghajtás kisebbik része.
A fent idézett szakértő véleménye szerint a e-meghajtás körülbelül 20 millió euróba kerül a nevezett komphajó esetében, és ebből 16 millió az akkumulátoros elemek ára, ezek pedig Kínából származnak.
A kínaiakat tehát nem lehet megkerülni, vagy legalábbis nem fizetődik ki.
Akárhogy is, a Jadroplov jövendőbeli komphajójának akkumulátorai tíz órányi megszakítás nélküli hajózást tesznek lehetővé, ami azt jelenti, hogy feltöltés nélkül hajózhatnak át Olaszországba.
A Jadroplov azért döntött az ilyen nagy kapacitású akkumulátorok mellett, mert a szigeteken lévő kikötőkben nincs meg a szükséges infrastruktúrára a töltésükhöz.
-
Montenegró3 nap telt el azóta
Nincs aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak
-
Oroszország1 nap telt el azóta
OVSZJANNYIKOVA: Putyin mindörökre megalázta az oroszokat
-
English5 nap telt el azóta
Arrests are piling up in Montenegro, after a police chief now the „crypto king” has also been caught
-
Szerbia1 nap telt el azóta
Homokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között