Connect with us

Horvátország

A FEKETE SAS AKCIÓ: Koszovói albán maffiózók tulajdonában van az egyik legismertebb poreči szálloda

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

osmani ritzi
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 5 perc

A horvát rendőrség az Europol és az Eurojust segítségével a “Fekete sas” akció során letartóztatta Baskhim Osmanit, aki különböző médiabeszámolók szerint testvéreivel együtt az európai kokainkereskedelem egyik fontos láncszeme (volt). Baskhim Osmani ügyleteinek felgöngyölítésében mintegy hatszáz rendőr vett részt, ennek során 30 millió euró tisztára mosását leplezték le, majdnem száz olajfestményt zsákmányoltak és jónéhány ingatlanhoz köthető visszaélésre derült fény, beleértve ebbe egy poreči luxusszállodát is. De ez csak a jéghegy csúcsának az egyik molekulája.

A dicső múlt

2007 augusztusában a zágrábi Nacional interjút készített Baskhim Osmanival, aki akkor kezdte meg a poreči Riviera szálloda felújítását, ami a horvát útlevéllel rendelkező, akkor 41 éves koszovói albán üzletember belépését is jelentette az isztriai “üzleti életbe. Osmanit – saját bevallása szerint – gyermekkori emlékek kötötték Isztriához, és mint tudjuk, az “üzletembereknek” is volt gyermekkoruk.

A zágrábi hetilap akkori beszámolója szerint a horvát közvélemény előtt ismeretlen Bashkim Osmani hamburgi, majd később spanyolországi ingatlanbefektetéssel alapozta meg gazdagságát, amiről a koszovói származású férfiú részletesen is beszélt a Nacionalnak.

A történet az 1980-as évek elején kezdődött, amikor Baskhim testvére Quazim Németországba ment, és Hamburgban telepedett le, ahova később követte őt a család is.

– Amikor a háború kitört a volt Jugoszláviában, a család többi tagját is kivittük Németországba. Elkezdtünk bárokat, éttermeket nyitni, gasztronómiával foglalkozni, amiben akkor és ma is sikeresek vagyunk

– fényezte magát a koszovói származású vállalkozó, aki azzal is eldicsekedett, hogy a volt Jugoszláviában sem éltek rosszul.

– A családunk mindig is híres volt Koszovóban, a második világháború előtt is, a világháború után apám politikus volt. Ezért nem fogpiszkálóval a szánkban érkeztünk Németországba. Koszovóban vendéglátással és kereskedelemmel foglalkoztunk, Priština egyik legnagyobb étterme volt a miénk volt. Voltak birtokaink is Koszovóban és aranyboltokba fektettünk

– nyilatkozta Horvátországba érkezésekor Osmani, aki úgy fogalmazott, hogy világot látott emberek voltak, és nem olyanok, mint a többi albán, akik úgy gondolják, hogy csak tíz gyereket kell kitermelni, és kész.

A đakovicei származású Osmani család, illetve annak négy tagja Bashkim, Quazim, Burim és Bekim már akkor is a rendőri és titkosszolgálati érdeklődés középpontjában álltak, amikor a Nacional interjúja készült, tehát előfordulhat, hogy a koszovói albán származású “üzletember” ugyan ismeretlen volt a közvélemény előtt, de a rendőrség előtt biztosan nem, hiszen akkorra már Németország leggazdagabb albán családjaként tartották számon őket, gyanús előélettel. Itt felvetődhet, hogy a horvát hatóságok miért hagyták 14 évig zavartalanul működni Bashkim Osmanit, de ez minden bizonnyal költői kérdés lenne.

A koszovói albán származású üzletember akkortájt ráadásul a koszovói kulturális és sportminiszter tanácsadója volt, mivel a Sportline ügynökségen keresztül focisták adás-vételével is foglalkozott, de nem csak volt Jugoszlávia, hanem a latin-amerikai országok vonatkozásban is.

Tevékenységének fő területe mégis az ingatlanbiznisz maradt.

– Azok jó idők voltak, 30 éves lehettem, fiatal voltam, volt pénzem és voltak jó tanácsadóim. Egyik zsidó barátom ekkor azt mondta nekem, hogy vegyél és bérelj, de soha ne adj el ingatlant, és soha nem leszel szegény

– tekintett vissza a kezdetekre történetünk főszereplője.

Osmaninak már akkor annyi pénze volt, hogy egész utcát vásárolt meg Hamburg központjában, mintegy 200 lakást, és azokat adta ki, majd a város legnagyobb diszkója is az övé lett. Miután a német hatóságok vegzálni kezdték, Mallorcára tette át a székhelyét, ahol a Ritzi étterem került a tulajdonába, ott találkozott Michael Douglasszal, valamint ott látta vendégül János Károly spanyol királyt és az Arsenal focistáit. Nem feledkezett meg szülőföldjéről sem, Prištinában színházat épített, merthogy – mint már fentebb említettük – ő is belépett a politikába, vagy legalábbis odadörgölődzött hozzá. Ennek kapcsán azzal is eldicsekedett, hogy segítette az akkortájt elhunyt Ibrahim Rugovát, a független Koszovó atyját, aki állítása szerint a jó barátja volt. Nyugodjon békében!

A dicstelen jelen

Ebben a történetben van még bőven sajátosan balkáni, és sajátosan koszovói albán elem, amely arra utal, hogy a jóléthez vezető út a politikán és a bűnözésen keresztül vezet.

Mint a bevezetőben is jeleztük a horvát korrupció és szervezett bűnözés elleni hivatal (USKOK), valamint a zágrábi ügyészség az Eurojusttal és az Europollal együttműködve felszámolt egy kiterjedt kokainhálózatot, amelyet az albán maffia tartott fenn, és amely az Osmani családhoz kötődött.

Az akcióban hét ország vett részt, a legtöbb rendőri műveletet Belgiumban és Spanyolországban hajtották végre. Több mint 80 helyszínen tartottak házkutatást, és 45 gyanúsítottat tartóztattak le. Egy sor párhuzamos akcióra került sor Horvátországban, Németországban, Olaszországban és Hollandiában is.

A gyanúsítottak állítólag Latin- Amerika kokaint hoztak be számos európai kikötőbe, ahonnan repülőkkel, hajókkal, autókkal és teherautókkal terítették a kábítószert, a pénzt pedig különböző országokban mosták tisztára, például Horvátországban és Spanyolországban alapított cégekben.

A banda tagjai gyakran utaztak Mexikóba, Dubajba és Kolumbiába, miközben olyan kommunikációs eszközökkel szervezték a bűnözői tevékenységeket, amelyek kódokat használnak.

A Jutarnji list horvát hírportál azt írta, hogy a rendőrök lakásokat és üzlethelyiségeket kutatták át Horvátországban, amelyek az Osmani család birtokában voltak/vannak, beleértve a Poreč központjában lévő szállodát is.

A német sajtó közben arról számolt be, hogy a horvát útlevéllel, tehát horvát állampolgársággal is rendelkező Bashkim Osmani és a három testvére által alkotott klán illegális tevékenységek által gazdagodott meg, a pénzt kábítószer- és fegyverkereskedelemből termelték ki.

Más sajtójelentések szerint a mostani akciót hónapokig készítették elő, de az egész történet 2018-ban kezdődött Spanyolországban, amikor letartóztatták a bűnszervezet egyik magas rangú tagját, aki jelenleg is őrizetben van.

Baskhim Osmanit a spanyol rendőrség kérésére vették őrizetbe Horvátországban. Osmani a pólai bíróságon minden vádat tagadott, és beleegyezett abba, hogy kiadják Spanyolországnak, kijelentve, hogy az egész helyzetet az ottani hatóságok előtt szeretné tisztázni.

Ennek a cikknek a megírását késleltette egy másik rendőrségi akció, amelyet szintén Horvátországban hajtottak végre, és amelynek eredményeként egy miniszter találta magát börtönben. Arról nincs tudomásunk, hogy a két eset között bármiféle összefüggés lenne, Darko Horvat területrendezési és építésügyi miniszter Baskhim Osmanihoz képest egyébként is kispályás számít, legalábbis erre lehet következtetni a horvát sajtóban vele kapcsolatban nyilvánosságra hozott vesztegetési ügyekből.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása




BALK könyvek Balkán

Horvátország

A Horvát Demokratikus Közösség befolyása alá kerül a regionális sajtó?

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

regionális horvát
A kormányközeli Media Solutions hirtelen megtáltosodott, és elindult megmenteni a tönk szélén szédelgő horvát regionális lapokat
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 3 perc

A Horvát Újságíró Egyesület (Hrvatsko novinarsko društvo, HND) november 23-án, szombaton nyilatkozatot kért a horvát Gazdasági Versenyhivataltól (Agencija za zaštitu tržišnog natjecanja, AZTN) a Glas Slavonije, a Novi list, a Glas Istre és a Zadarski List tulajdonjogának koncentrációjával kapcsolatban. Az újságírószövetség közlésének értelmében a versenyhivatal válaszolt az Istra24 portál megkeresésére, miszerint augusztus 4-én értesítést kaptak a vállalkozások összefonódásának megvalósítására irányuló szándékról, és felkérték a Media Solutionst, hogy egészítse ki a bejelentést, amelyet még nem nyújtottak be az AZTN-hez szeptember 18-án, amikor a regionális napilapok tulajdonjogának konszolidációjáról szóló szöveget közzétették”.

Mi itt a gond voltaképpen?

A Horvát Újságíró Egyesületet egyrészt a Media Solutions tulajdonosi szerkezete aggasztja – a tulajdonosok egyértelműen a kormánypárthoz kötődnek – másrészt az a tény, hogy annak ellenére, hogy a vállalat pénzügyi nehézségekkel küzd, ezért a Glas Slavonije dolgozóinak fizetése hónapokat késik, és a számlájuk blokkolva van -, most hirtelen terjeszkedésbe kezd.

Ez a horvát kollégák szerint politikai konnotációt kölcsönöz ennek az üzleti tranzakciónak. Arról nem is beszélve, hogy a fúziót a 2024-es szuperválasztási év előtt hajtják végre, amikor megválasztják a kormányt, a köztársasági elnököt és az európai parlamenti képviselőket.

horvát sajtó

Az eszéki Media Solutions többségi tulajdonosa, Oleg Uskoković kifejezetten erős HDZ-s kapcsolatairól ismert (Forrás: LiderMedia)

Gyors vizsgálódásunk eredményeként kiderítettük, hogy az eszéki Media Solutions többségi tulajdonosai Oleg Uskoković kifejezetten erős HDZ-s kapcsolatairól ismert dubrovniki ügyvéd/üzletember és Bojan Divjak, aki annyit tett az emberiségért, hogy a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) egyik alapító tagjának, Vladimir Šeksnek az unokaöccseként látta meg a világot.

A képet – nyilván szándékosan -, még egy kicsit homályosabbá teszi, hogy az üzletben társként rész vesz a szlovák JOJ Media House médiaholding is.

Persze, amíg a Horvát Újságíró egyesület sötét ármányt és cselszövést lát a dologban, Oleg Uskoković a Media Solutions vezérigazgatója egészen másként vélekedik.

Szerinte, a Media Solutions csupa szívjóságból és a polgárok minőségibb tájékoztatását szem előtt tartva vállalkozott a fúzióra.

Oleg Uskoković szerint az akvizíció és a Glas Slavonijevel való jövőbeli egyesülés célja, hogy konszolidálja a regionális napilapokat, miután az elmúlt években számos olyan válsághelyzeten mentek keresztül, amelyek erősen befolyásolták üzleti tevékenységüket, mint például a 2020-as Covid-válság, a papír árának 2021-es rendkívüli emelkedése, és végül az energiaárak 2022-es erőteljes növekedése kétségessé tette fennmaradásukat.

A Media Solutions vezetője valahol július végén, amikor a tranzakcióra sor került, és azt bejelentették a horvát Gazdasági Versenyhivatalnál, hangsúlyozta, hogy a fúzió lehetővé teszi a napilapok számára a gazdasági jövőt egy rendkívül versenyképes környezetben.

horvát sajtó

Bojan Divjak, aki annyit tett az emberiségért, hogy a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) egyik alapító tagjának az unokaöccseként látta meg a világot

Spekuláljunk egy kicsit horvát fejjel!

Minden esetleges félreértés elkerülése végett, a következőket nem tudjuk semmilyen dokumentummal vagy egyéb bizonyítékkal alátámasztani, így akár népmesének is felfogható, amit most mondunk, viszont egyike a valószínű forgatókönyveknek, amelyek szerint az egész lejátszódott.

Az írott sajtót sújtó válságok miatt a regionális lapok igencsak lerongyolódott állapotban voltak, így a választások előtt remek ötletnek tűnt ezek aprópénzért történő felvásárlása.

Erre bármely politikai párt szívesen vállalkozott volna, de Horvátországban az ilyesmit kizárólag csak a kormánypárt tudja végrehajtani.

Természetesen az ügylethez szükséges tőke semmiképpen sem követhető vissza a HDZ-hez, kis millió módja van annak, hogyan lehet pénzt juttatni valakinek akár az állami költségvetésből is, nem beszélve a szövevényes kompenzációkról, ahol valaki megelőlegezi a szükséges pénzt saját számlájáról, hogy máshol igen kedvező feltételek mellett kössön üzletet.

Meg aztán létezik burkolt, vagy szimpla zsarolás, donorhálózat, ígérgetés, fenyegetés, hogy ne soroljuk már tovább a politika eszköztárát.

Akárhogy is volt, az anyagi nehézségekkel küszködő Media Solutions egy pillanat alatt megtáltosodott, és elindult megmenteni – külföldi (szlovák) partnerével közösen :o) – a tönk szélén álló horvát regionális lapokat.

A kérdés most csak az, és lényegében ez áll a Horvát Újságíró Egyesület aggodalmának hátterében, hogy milyen sors vár a most “kézhez vett” regionális sajtóra.

A legjobb esetben hasznos kis fogaskeréknek bizonyulnak, ha a kormánypárt továbbélteti őket némi állami segéllyel, viszont az is előfordulhat, hogy a választások után a felszámolás vár rájuk, bár ez nem lenne bölcs dolog, lévén, hogy ezúton olyan területekre sikerült a kormánypártnak betörnie a Glas Istre és a Novi list révén, mint Fiume, vagy Isztria, ahol az ellenzék volt és van hatalmon.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása

KÖVETÉS

A BALK Hírlevele


Azonnali értesítés

Meteorológia

A szerző cikkei

Könyvek kedvezménnyel

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Könyvek kedvezménnyel

Tíz nap legjava