Connect with us

Bosznia

BÜNTETNEK: Az EU szankciókat fontolgat a boszniai szerbek ellen, Magyarország szerint ezek kontraproduktívak lehetnek

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

milorad latasi
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 3 perc

Az Európai Unió azt fontolgatja, hogy szankciókat vezet be a bosznia-hercegovinai szerb vezetés ellen – írja a Bloomberg, amely természetesen rezsimnek nevezi Milorad Dodik boszniai szerb vezető környezetét. Az amerikai liberális hírszolgálat szerint a kilátásba helyezett szankciók azokra a boszniai szerb vezetőkre vonatkoznak, akik a balkáni ország többi részétől való elszakadással fenyegetnek.

Szankciókra készülnek

A Bloomberg szerint az EU külügyi szolgálata egy sor lehetőséget vázolt fel, köztük korlátozó intézkedéseket is. Az amerikai hírportál azt írja, hogy ezt tartalmazzák azok a dokumentumok, amelyekbe betekintése volt.

A boszniai szerbek elleni uniós szankciókról a blokk, mármint az Európai Unió külügyminiszterei a hónap második felében tárgyalnak brüsszeli találkozójukon.

A kérdésről szóló vitára azzal párhuzamosan kerül sor, hogy a “boszniai szerb rezsim” újabb lépéseket tesz az etnikailag széttöredezett ország többi részétől történő elszakadás felé, figyelmen kívül hagyva az Egyesült Államok múlt havi döntését, miszerint szankciókat vezetett be Milorad Dodik ellen, aki már régóta a kezében tartja az irányítást.

A dokumentum szerint az EU kezdeményezi, hogy a korlátozó intézkedéseket, beleértve a pénzeszközök befagyasztását és az utazási tilalmakat akkor vezessék be, ha a Dodik által vezetett boszniai Szerb Köztársaság (Republika Srpska, RS) egyoldalúan átvesz bizonyos kompetenciákat a közös államtól, vagy egyéb akciókat hajt végre, amelyek veszélyeztetik az államszövetséget.

A Bloomberg szerint azonban az Európai Unió a szankciókat az utolsó lépésnek tekinti, ha minden más lehetőség kimerült arra, hogy véget vessenek a válságnak, a boszniai szerbek elleni intézkedések ugyanis letéríthetik Bosznia- Hercegovinát az európai útról.

Az EU-nagykövetek pénteki találkozóján, amelyen megvitatták a szóban forgó dokumentumot, több ország, köztük Németország is kérte, hogy a Dodik elleni intézkedések kerüljenek bele a “szankciókból álló mixbe”.

– Mások viszont, mint például Magyarország is, azzal érveltek, hogy ezek a szankciók “kontraproduktívak” lehetnek

– írja a Bloomberg, amely mindezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy Dodik, aki Vlagyimir Putyin orosz elnök szövetségese, a hét elején olyan törvénytervezetet sürgetett, amely egy, az ország többi részétől elkülönülő igazságszolgáltatási rendszer létrehozását célozza.

Az amerikai demokrata kormányzathoz közeli hírportál arra hívja fel a figyelmet, hogy ez a lépés a boszniai szerb közgyűlés által decemberben elfogadott intézkedések sorozatát követi, amelyek célja a biztonsági, közigazgatási és katonai kapcsolatok megszakítása Bosznia- Hercegovina többi részével.

Titokban már büntetnek

A nagykövetek arról is tájékoztatást kaptak, hogy az EU már megkezdte a boszniai Szerb Köztársaságban folyó infrastrukturális projektekre szánt források visszatartását.

Ezért a blokk külügyminisztereit felkérik, hogy adjanak útmutatást az EU pénzügyi támogatásának célzott felhasználásával kapcsolatban, illetve fejtsék ki véleményüket a felhasználást korlátozó lehetséges intézkedésekkel kapcsolatban arra a legvégső esetre, ha a helyzet tovább eszkalálódik.

A Bloomberg számára hozzáférhető dokumentum azt tartalmazza, hogy az EU értékelése szerint ugyanakkor nincs azonnali veszély, hozzátették azonban, hogy az erőszakos cselekmények megjelenésének lehetőségét nem szabad alábecsülni.

Az értékelés azt is megállapítja, hogy mindeközben folytatódik a külső erők beavatkozása, és itt példaként Szerbiát, illetve Törökországot említik, de azt is hozzáteszik: más szereplők beavatkozásának kockázata oda vezethet, hogy az ország további destabilizálására kerül sor a térségben tapasztalható megosztottság következményeként.

Ezzel kapcsolatban a dokumentum megemlíti, hogy Oroszország és Kína korábban az Európai Unió által vezetett stabilizációs erők boszniai megvétózásával fenyegetődzött az ENSZ Biztonsági Tanácsában.

Itt jegyzendő meg, hogy a BT végül egy évvel meghosszabbította az Európai Unió boszniai békefenntartó misszióját, miután a határozat szövegéből kihagyták a nemzetközi főképviselői hivatalra történő utalást.

Christian Schmidt, alias “jó ember”, aki a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselője, a tavalyi év végén interjút adott a Süddeutsche Zeitungnak, amelyben elmondta: megállapodott a Nemzetközi Valutaalap (International Monetary Found, IMF) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (European Bank for Reconstruction and Development, EBRD) vezetőivel, hogy a szerb entitás csak bizonyos feltételek teljesítése esetén kaphat pénzt a jövőben.

A jelek szerint ez vonatkozik az Európai Unióra is. Schmidt tehát ott keresett szövetségest, ahol a kassza kulcsa van, ezért Dodiknak aligha lesz elegendő az egyszeri segély, amelyet Magyarországtól kapott.

Ami pedig a boszniai szerbek elleni európai szankciókat illeti, Orbán Viktor magyar miniszterelnök nem sokkal karácsony előtt kijelentette, hogy Magyarországnak mindenképp meg kell akadályoznia a boszniai szerbekkel, mindenekelőtt pedig a Dodikkal szembeni szankciókat.

Közös hivatalos elmarasztalás hiányában pedig nem marad más hátra, minthogy a tagállamok külön “szankcionálják meg Dodikot”, illetve hogy a német “jó ember” egyeztessen az IMF-fel, az EU-val és az IMF-fel, hogy mire adnak pénzt a boszniai szerbeknek, és mire nem.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása




BALK könyvek Balkán

Bosznia

Hamis titkosszolgálati igazolványt találtak egy Szerbiában elfogott boszniai képviselőnél

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

igazolvány
Tiszteletbeli ügynökként működött a bosnyák Föderáció egyik képviselője (Forrás: Klix)
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 6 perc

Salko Zildžić, a Demokratikus Akció Pártjának (Stranka Demokratske Akcije, SDA) tuzlai vezetőjét lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés miatt vették őrizetbe a Szerbiába történő belépésekor a határőrök, a személygépjárműve átvizsgálásakor pedig felleltek egy a bosznia-hercegovinai Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (Obavjestajna i Sigurnosna Agencija, OSA) által kibocsátott „tiszteletbeli szolgálati igazolványt”. Bár a honatya kiadatása azóta megtörtént, az eset kapcsán parlamenti vizsgálat indul a nyugat-balkáni Csodaországban.

Fegyver helyett igazolványt találtak

Annak ellenére, hogy a nyári politikai uborkaszezon után a boszniai közvélemény érdeklődésének centrumában változatlanul a Milorad Dodik vezette Független Szociáldemokraták Szövetségének (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) “alkotmányos szabadságharca” áll, a korábbi napokban újfent a bosnyák konzervatívok zászlóshajójának minősülő SDA-ra terelődött a figyelem.

A párttal kapcsolatos legfrissebb botrány érintettje Salko Zildžić, a horvát-bosnyák Föderáció parlamentjének képviselője, és az SDA tuzlai alapszervezetének vezetője, akit még szeptember 19-én vettek őrizetbe a szerb határőrök a Drina szerbiai oldalán fekvő Bajina Bašta határátkelőhelyen.

Zildžić elfogása kapcsán a szerbiai hatóságok kezdetben mindössze annyit közöltek, hogy a boszniai föderációs honatya által használt személyautó átvizsgálása során egy maroklőfegyvert találtak 15 darab lőszerrel. Zildžićnek a fegyverre ugyan volt engedélye, azonban azt Szerbiába nem vihette volna magával.

igazolvány

Nem mindennapi igazolvánnyal rendelkezett Salko Zildžić, a bosnyák-horvát entitás parlamenti képviselője (Forrás: Klix)

Az užicei bíróság nem volt rest mindezek alapján elrendelni a boszniai föderációs honatya előzetes letartóztatását.

Az eset további körülményei ettől a mozzanattól kezdődően eltérő értelmezés alá esnek az érintettek részéről, annyi azonban bizonyos, hogy Zildžić előzetes letartóztatásba vételét követően a szerbiai illetékesek tüzetesebben átvizsgálták a járművét, vélhetően további fegyverek után kutatva.

Így találták meg a bosznia-hercegovinai Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (Obavještajna i Sigurnosna Agencija, OSA) igazolványát Zildžić nevére kiállítva.

A nyugat-balkáni sajtóviszonyokat és a hivatalos szervek adatkezelési gyakorlatát jól leképezi, hogy vélhetően előbb jelent meg a nem mindennapi hír a mindig jól értesült szarajevói Klix hírportálon, mint ahogy a BIA-t vezető Aleksandar Vulint tájékoztatták volna az okmány lefoglalásáról.

Az igazolvány kapcsán a szerbiai illetékesek nem is igen tudtak mit kezdeni a helyzettel. Egyfelől azért nem, mert annak birtoklása önmagában még nem valósít meg semmilyen bűncselekményt, így legfeljebb kellemetlen kérdések hada várhatta Zildžićet emiatt a fogdában.

Másfelől pedig a dokumentumon öles betűkkel a „tiszteletbeli szolgálati igazolvány” (Počasna službena iskaznica) felirat szerepelt, ami miatt annak eredetiségével kapcsolatban komoly aggályok merülhettek fel.

Hogyan kaphatott igazolványt?

Zildžić személye kapcsán nem ismert, hogy a korábbi években bármilyen kapcsolatban állt volna az OSA-val. Sőt, az önéletrajza meglehetősen letisztult, mondhatni transzparens, mivel a 2006-ban megkezdett politikai karrierje előtt is széles körben ismert volt a boszniai nyilvánosság előtt, mint élsportoló, aki bokszolóként és cselgáncsozóként jeleskedett nemzetközi szinten.

Az OSA működését szabályozó törvény ugyan lehetőséget ad a szervezet vezetőjének, hogy diszkrecionális jogkörében eljárva, egyedi esetekben adományozzon olyan igazolványt, amin a „tiszteletbeli” jelző szerepel, azonban az N1 Bosna csatorna értesülése szerint ezt a gyakorlatot a korábbi években kizárólag a komoly szakmai teljesítményt nyújtó, nyugállományba vonulók esetében követték a szervezetnél.

Zildžić tekintetében nyugállományról és komoly szakmai teljesítményről nem lehet szó, a sportszakmai karrierje mellett azért sem, mert mindössze 42 éves.

Parlamenti vizsgálat lesz

Önmagában Zildžić elfogása és előzetes letartóztatásba vétele nem érte el a boszniai politikai ingerküszöböt, a nem mindennapi okmány fellelése azonban nagy lendületet adott az eseményeknek.

Elsőként a bosnyák konzervatívok által szerbpárti nézetei miatt évek óta támadott Aleksandar Vranješ, Belgrádba akkreditált boszniai nagykövet jelezte a sajtóban, hogy tud a fogva tartás tényéről, teendője azonban nincs, tekintettel arra, hogy Zildžić nem kért konzuli közbenjárást az ügyében.

Sabina Čudić, a liberális Naša Stranka parlamenti képviselője nyilatkozatában jelezte, hogy kezdeményezte az OSA működését felügyelő parlamenti bizottság rendkívüli ülésének összehívását az eset kapcsán. Szerinte egy vizsgálat keretében kell tisztázni, hogy a korábbi években kik és milyen okból kaptak hasonló igazolványt.

Čudić nyilatkozatára reagálva Ilija Cvitanović, a HDZ 1990 parlamenti képviselője jelezte, hogy mint az illetékes bizottság elnöke megtette a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy a bizottság rendkívüli ülésére 10 napon belül sort kerítsenek. Az ülésen meghallgatják Almir Džuvót, az OSA idén tavasszal kinevezett vezetőjét, akinek válaszolni kell az igazolvány keletkezésével kapcsolatos kérdésekre.

Cvitanović bejelentése csak részben nyugtatta meg a közvéleményt, mert az eset kapcsán lényegében mindenki Osman Mehmedagić, az SDA-t vezető Bakir Izetbegovićtyal szoros kapcsolatban álló korábbi OSA-vezető érintettségét feltételezi. Mehmedagić a vele kapcsolatban megjelent híresztelésekre reagálva közleményt adott ki, amelyben tagadta, hogy ő adott volna utasítást a kérdéses dokumentum kiállítására.

Össze-vissza védekezik

Zildžić az ominózus igazolvány léte és eredete kapcsán az ügy kirobbanása óta több variációt ismertetett a nagyérdeművel. Még a szerbiai fogva tartása alatt ügyvédje útján azt közölte, hogy az igazolvány létezik, az azonban nem eredeti, hanem egy másolat, amit „hülyeségből készítettek neki a barátai, akikkel a Državna Bjezbednost (magyarul Állambiztonság) nevű Viber-csoportot alkotják.”

Zildžić azt is elárulta, hogy mintegy 10 fő tagja ennek a csoportnak, azonban konkrét személyeket nem nevezett meg. Ezen túlmenően arra sem akart magyarázatot adni, miért volt szüksége egy ilyen jellegű dokumentumra, és azt miért vitte magával Szerbiába.

A szeptember 27-i Szarajevóban adott sajtótájékoztatóján Zildžić egy eddig ismeretlen külső tényező vagy a józan logika hatására módosította a védekezését. A szerbiai fogságban ugyanis sem ő, sem az ügyvédje nem számolt azzal, hogy a dokumentum létének és birtoklásának elismerése miatt a boszniai ügyészség okirathamisítás és azzal visszaélés gyanúja miatt nyomozást rendel el.

Így az ügyészek munkáját nehezítendő Zildžić utóbb azzal állt elő, hogy nem is volt nála a kérdéses igazolvány, az nem az övé. Ebből adódóan azt nem találhatták meg nála. A különös nevű Viber csoport létezik ugyan, azonban tagadta, hogy annak a tagjai készítették volna „hülyéskedve” a dokumentum másolatot.

Az általa csak felhajtásnak minősített ügy céljaként pedig a személye lejáratását jelölte meg, továbbá azt, hogy ismeretlen okból minél tovább Szerbiában tartsák.

Tagadta továbbá, hogy valaha használta volna az igazolványt, és perdöntő bizonyítékként arra hivatkozott, hogy az okmányon a róla készült kép régi, így az a közreműködése nélkül kellett, hogy készüljön.

A lőfegyver és a lőszerek kapcsán konzekvensen azzal a magyarázattal állt elő, hogy azok a sajátjai, amiket engedéllyel tartott magánál, csak éppen elfelejtette kivenni az autójából, amikor Szerbiába indult. Azt pedig nem tartotta kommentárra érdemesnek, hogy milyen indokok miatt tartott a személygépjárművében egy lőfegyvert honatyai minőségben.

Megegyezett a szerbekkel

Zildžić kiadatására szeptember 25-én került sor. Ezt megelőzően a lőfegyver és a lőszerek jogosulatlan határon való átvitele miatt az užicei ügyészség gyorsított eljárásban megegyezést kötött vele.

Ennek keretében Zildžić elismerte bűnösségét, és elfogadta az egy éves szabadságvesztést azzal, hogy kiadják Bosznia-Hercegovinának a büntetés végrehajtása végett.

Utóbbi amiatt volt fontos számára, mert a szabadságvesztést meglehetősen szerényen osztó boszniai büntetőjog keretében lehetősége nyílik a jövőben a szerbiai büntetést, mint rövid időtartalmú szabadságvesztést pénzbírsággal megváltani, így a 365 nap szabadságvesztés helyett 365.000 konvertibilis márka, vagyis megközelítőleg 72 millió forint kifizetése ellenében mentesül a szabadságvesztés végrehajtása alól.

Már csak azt kell tisztáznia a parlamenti bizottság és az ügyészség felé az eddigieknél hihetőbb módon, hogy miként került az arcképe egy olyan okmányra, ami a Klix portál által megkérdezett szakértők szerint teljesen egyezik az OSA által kiadott igazolvánnyal.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása

KÖVETÉS

A BALK Hírlevele


Azonnali értesítés

Meteorológia

A szerző cikkei

Könyvek kedvezménnyel

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Könyvek kedvezménnyel

Tíz nap legjava