FEJLŐDÉS: Nagy ugrás a vajdasági vasútvonalakon

Az 1970-es évektől jelentős fejlődésen ment át a vasút, elsőként a Belgrád és Zágráb közötti vasútvonal, majd a teljes Budapest – Szabadka – Újvidék – Belgrád vonalat is villamosították. Részben világbanki hitelből, de a legkorszerűbb, 25 kV 50 Hz váltakozó feszültségű, úgynevezett Kandó-rendszerben épült ki a felsővezeték. A villanymozdonyok svéd licensz alapján Zágrábban és Craiovában készültek. A biztonságot modern fényjelzők és 160 km/h-ig alkalmazható vonatbefolyásoló rendszer szolgálta.

200 km/órával Belgrádba

Mára egyes helyeken kikapcsolták a jelzőket, máshol gyakran kétes jelzést mutatnak a mozdonyvezetőknek, a pályasebesség pedig 20-60 km/h közé csökkent. Mindeközben olyannyira befejezéséhez közeledik az Újvidék és Ópazua közötti korridor teljes rekonstrukciója, hogy már a teszteléseket is megkezdték. A kényelmetlenség és a menetrend a busztársaságok és autókereskedések felé tereli még jelenleg is az utazni vágyókat, pedig a környezetbarát és kényelmes vasúté a jövő, és sok helyen már a jelen is Európában. Mivel ezen a szakaszon a kivitelezést az Orosz Vasút (RŽD) végzi, a látványos szakaszokkal tarkított, kétvágányú pálya kezdetben valószínűleg meggyőzően és üzembiztosan fog működni, a kérdés a karbantartás és a menetrend lesz leginkább. Újvidék és Belgrád között a leggyorsabb összeköttetést a 200 km/h sebességre is alkalmas emeletes motorvonatok fogják biztosítani március 15-től, a szerb elnöki bejelentés szerint a félórás út várhatóan 1000 dinárba kerül, ami körülbelül 3000 forintnak megfelelő összeg.

Mozdonyerősítés az Egyesült Királyságból

Újvidék és Szabadka között nagyrészt kínai cégek végzik a kivitelezést jelentősen egyszerűbb földrajzi környezetben. Hasonló a helyzet Budapest és Szabadka között a magyarországi szakaszon, ahol október 15-én alapkőletétellel kezdődtek a munkák. Valóságosabb jele a kivitelezés küszöbön álló kezdésének, hogy a magyar szakasz építésében résztvevő magyar cég a MÁV-tól selejtezett mozdonyok után egy kisebb flottányi brit eredetű villany- és dízelmozdonyt is beszerzett, fölkészülve az építkezés jelentős anyagigényére.

Dízelvontatással Kelebián át

Az építkezések érdekes elemei a terelt tehervonatok, amelyek a Belgrád-Újvidék szakaszt Titel felé kerülték ki. Ugyanilyen terelés várható az Újvidék- Szabadka és a Budapest- Kiskunhalas szakaszon is. Az építkezés kezdetére azonban nem készül el a terelőútvonal utolsó láncszeme, a Szeged- Szabadka szakasz magyar oldali része, ezért egy ideig a vonatok várhatóan Kelebián át, de dízelvontatással fognak közlekedni. A Szeged- Szabadka kerülőútvonal fölújítása a tervek szerint a Hódmezővásárhely és Szeged közöttihez hasonló tram-train kiépítésének része. Egyelőre még az is csak próbaüzemben működik, ezért nagyon valószínű, hogy a 2022-re elkészülő felújított pályán először még a szerb és a magyar vasutak kicsit eltérő kivitelű, Metrovagonmas gyártmányú ikermotorkocsijai fognak közlekedni a két város között. Remélhetőleg nem csak naponta kétszer, mint a vonal lezárása előtt, és átszállás nélkül.

A kerülő tehervonatok néhány mellékvonalra pályaflújítást is hoztak, így várhatóan a fővonaltól távolabb fekvő települések is profitálnak a vasútépítésből. Budapesten keresztül pedig nappali vonattal is elérhetővé válik Pozsony, Bécs, és sok távolabbi város is a Vajdaságból.