Connect with us

Szerbia

FEJLŐDÉS: Nagy ugrás a vajdasági vasútvonalakon

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

ddel03r
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 2 perc

Az 1970-es évektől jelentős fejlődésen ment át a vasút, elsőként a Belgrád és Zágráb közötti vasútvonal, majd a teljes Budapest – Szabadka – Újvidék – Belgrád vonalat is villamosították. Részben világbanki hitelből, de a legkorszerűbb, 25 kV 50 Hz váltakozó feszültségű, úgynevezett Kandó-rendszerben épült ki a felsővezeték. A villanymozdonyok svéd licensz alapján Zágrábban és Craiovában készültek. A biztonságot modern fényjelzők és 160 km/h-ig alkalmazható vonatbefolyásoló rendszer szolgálta.

200 km/órával Belgrádba

Mára egyes helyeken kikapcsolták a jelzőket, máshol gyakran kétes jelzést mutatnak a mozdonyvezetőknek, a pályasebesség pedig 20-60 km/h közé csökkent. Mindeközben olyannyira befejezéséhez közeledik az Újvidék és Ópazua közötti korridor teljes rekonstrukciója, hogy már a teszteléseket is megkezdték. A kényelmetlenség és a menetrend a busztársaságok és autókereskedések felé tereli még jelenleg is az utazni vágyókat, pedig a környezetbarát és kényelmes vasúté a jövő, és sok helyen már a jelen is Európában. Mivel ezen a szakaszon a kivitelezést az Orosz Vasút (RŽD) végzi, a látványos szakaszokkal tarkított, kétvágányú pálya kezdetben valószínűleg meggyőzően és üzembiztosan fog működni, a kérdés a karbantartás és a menetrend lesz leginkább. Újvidék és Belgrád között a leggyorsabb összeköttetést a 200 km/h sebességre is alkalmas emeletes motorvonatok fogják biztosítani március 15-től, a elnöki bejelentés szerint a félórás út várhatóan 1000 dinárba kerül, ami körülbelül 3000 forintnak megfelelő összeg.

Mozdonyerősítés az Egyesült Királyságból

Újvidék és Szabadka között nagyrészt kínai cégek végzik a kivitelezést jelentősen egyszerűbb földrajzi környezetben. Hasonló a helyzet Budapest és Szabadka között a magyarországi szakaszon, ahol október 15-én alapkőletétellel kezdődtek a munkák. Valóságosabb jele a kivitelezés küszöbön álló kezdésének, hogy a magyar szakasz építésében résztvevő magyar cég a MÁV-tól selejtezett mozdonyok után egy kisebb flottányi brit eredetű villany- és dízelmozdonyt is beszerzett, fölkészülve az építkezés jelentős anyagigényére.

Dízelvontatással Kelebián át

Az építkezések érdekes elemei a terelt tehervonatok, amelyek a Belgrád-Újvidék szakaszt Titel felé kerülték ki. Ugyanilyen terelés várható az Újvidék- Szabadka és a Budapest- Kiskunhalas szakaszon is. Az építkezés kezdetére azonban nem készül el a terelőútvonal utolsó láncszeme, a Szeged- Szabadka szakasz magyar oldali része, ezért egy ideig a vonatok várhatóan Kelebián át, de dízelvontatással fognak közlekedni. A Szeged- Szabadka kerülőútvonal fölújítása a tervek szerint a Hódmezővásárhely és Szeged közöttihez hasonló tram-train kiépítésének része. Egyelőre még az is csak próbaüzemben működik, ezért nagyon valószínű, hogy a 2022-re elkészülő felújított pályán először még a szerb és a magyar vasutak kicsit eltérő kivitelű, Metrovagonmas gyártmányú ikermotorkocsijai fognak közlekedni a két város között. Remélhetőleg nem csak naponta kétszer, mint a vonal lezárása előtt, és átszállás nélkül.

A kerülő tehervonatok néhány mellékvonalra pályaflújítást is hoztak, így várhatóan a fővonaltól távolabb fekvő települések is profitálnak a vasútépítésből. Budapesten keresztül pedig nappali vonattal is elérhetővé válik Pozsony, Bécs, és sok távolabbi város is a Vajdaságból.

Szerbia

STRATÉGIA NÉLKÜL: Kedden meglepetésszerűen befejeződik a tanév Szerbiában

Közzététel:

a megjelenés dátuma

meglepetés, tanév
Szerbiában már csak ma és holnap mennek a diákok iskolába (Forrás: Beta)
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 4 perc

Jó két héttel a tervezett tanévzárás előtt, egy június elsején hozott döntés alapján a szerb kormány meglepetésszerűen június 6-ra, vagyis keddre bejelentette a második félév végét, és ezzel mindössze öt napot adott a 2023-as tanév lezárására. A légből kapott döntésnek talán még a diákok sem örülnek, na jó, ők lehet, hogy egy kicsit mégis, de a tanárok, az őket képviselő szakszervezetek és a szakemberek is azt mondják, hogy ez az intézkedés mindenki számára káros. Egyedül a szerb elnök, Aleksandar Vučić gondolja úgy, és erről beszélt is, hogy az iskolaév szinte azonnali lezárása a lehető legjobb döntés, és minderre azért kerülhet sor, mert ő „megértette a szülők igényeit”.

Aki akar, járhat iskolába

A tanév tehát június 6-án véget ér, vagyis addig a tanároknak minden jegyet le kell zárniuk, viszont kötelesek az eredeti dátumig, vagyis június 20-ig megszervezni az egésznapos foglalkozást az iskolákban.

Ez azt jelenti, hogy hivatalosan tanítás ugyan nem lesz, de azok a diákok, akik szeretnének, továbbra is járhatnak iskolába.

Az iskolaigazgatóknak június 2-án megküldött utasítás szerint a 2022/2023-as tanévre vonatkozó eredeti iskolai naptárban szereplő oktatási napoktól öt százalékban lehet eltérni, és a Vladislav Ribnikar Általános Iskolában történt május 3-i tragédia miatt a kormány él is ezzel a lehetőséggel.

meglepetés, tanév, iskola

A tanároknak és az iskoláknak így június 6-áig javaslatot kell tenniük a záróosztályzatokra – mindenki a magasabb osztályzatot kapja – amiről időben tájékoztatni kell a diákokat és a szülőket, illetve adott esetben a gyerekek törvényes képviselőit.

A tanároknak meg is kell indokolniuk a jegyeket, és arra is javaslatot kell tenniük, hogy aki javítani szeretne, azt hogyan teheti meg.

Június 7-étől 20-áig az iskolákban tarthatók pótórák, valamint kiegészítő és felkészítő órák, de folyhat egyéb, az éves munkatervben szereplő oktatói-nevelői tevékenység is.

A napköziket továbbra is működtethetik az iskolák június 20-áig, de erről a szülőkkel való egyeztetés után javasolt dönteni. Ugyanez vonatkozik az egész napos oktatásra is.

Érettségik az eredeti terv szerint

A nyolcadikosok kisérettségijére és a középiskolások záróvizsgájára az eredeti tervek szerint kerül majd sor, ahogy az összes pótvizsgára, zeneiskolai és egyéb éves iskolai vizsgákra is.

A szakiskolákban a gyakorlati órákat és a munka mellett történő tanítást az éves munkaterv alapján folytathatják az iskolák.

Ami a kirándulásokat illeti, azok is a terv szerint zajlanak, sok általános iskolában ugyanis éppen a júniusi időszak az, amikor a diákok valamelyik szerbiai nevezetességhez látogatnak el.

Mi történik a belgrádi Vladislav Ribnikar Általános Iskolában?

Abban a belgrádi iskolában, ahol az összesen tíz halálos áldozatot követelő tömeggyilkosság történt, napról napra több egyre több tért vissza az iskolapadba az elmúlt egy hónapban.

A diákok többsége úgy döntött, hogy tanulni és barátkozni szeretnének, és ezzel egyetemben az iskola és a szakemberek is úgy ítélték meg, hogy a tanítás klasszikus formája nagyon megterhelő lenne a diákok számára.

Hétről hétre új tantervek készültek, beszélgetések folynak a diákokkal és a szülőkkel, pszichoterápiás foglalkozások zajlanak, és ezek nagyon látogatottak.

Mindezeket a foglalkozásokat addig szervezik meg, amíg az illetékesek úgy érzik, hogy szükség van rájuk.

Elnöki vélemény

A tanév lezárása a lehető legjobb megoldás Aleksandar Vučić szerb elnök szerint, aki azt mondta, hogy erről megbeszélést folytatott a Vladislav Ribnikar Általános Iskolában történt gyilkosság áldozatainak szüleivel.

– Megértettem a szülőket, akik kisebbségben vannak, de tisztelem a többséget is, akik úgy gondolják, hogy a gyerekeknek az iskolában a helyü, hogy barátkozzanak, szocializálódjanak

– mondta a szerb elnök, aki ezáltal tudatta, hogy megérti mindazokat a szülőket, akik ez a tragédia után képtelenek visszaengedni az iskolába a gyerekeiket.

Az elnök szerint a szerb kormánynak kicsit több időt kellett volna fordítania annak elmagyarázására, hogy miként zajlik az idő előtti tanévzárás.

A sajtóból értesültek

Vesna Vojvodić Mitrović, az oktatásügyi dolgozók Függetlenség ágazati szakszervezetének szóvivője a döntést követően azt mondta, hogy a kormány rendelete a tanév szinte azonnali befejezéséről erőszakos, átgondolatlan és minden szempontból káros az oktatásügyi rendszerre.

– Mi ezt a döntést az erőszak egyik formájaként éltük meg, emellett pedig megalázónak érezzük, hiszen mi is a sajtóból értesültünk a kormány rendeletéről, amit a gyakorlatban tulajdonképpen lehetetlen betartani. Keddig le kell zárni az osztályzatokat, miközben vannak kollégák, akiknek csak szerdán lesz órája egyes osztályokkal.

A szakszervezet tagjai felhívták a figyelmet arra a technikai problémára is, hogy az elektronikus napló nem teszi lehetővé, hogy a már lezárt jegyeket esetleg javítsák, vagyis felvetődik a kérdés, hogy miként zárják le a gyerekeknek az osztályzatait, akik elégedetlenek a jegyeikkel.

A szakszervezet szóvivője szerint az oktatás megszakítása nem a legmegfelelőbb módja annak, hogy a gyerekeket empátiára, erőszakmentességre neveljék.

Milorad Antić, a Szakközépiskolák Fórumának elnöke hangsúlyozta, hogy komolytalan és elfogadhatatlan egy ilyen döntést az utolsó pillanatban meghozni.

-Az intézményeink csődöt mondtak. Egy ilyen döntés pedig teljesen komolytalan. Meg vagyok döbbenve

– jelentette ki a döntést követően Antić. Véleménye szerint legalább a gyerekeknek mondhatták volna, hogy előbb véget ér a tanév, de van egy hetetek, hogy kijavítsátok az osztályzataitokat.

Az oktatásban dolgozók szerint „ez nem módszer”, véleményük szerint ugyanis mintha azok hozták volna a tanév befejezésére vonatkozó döntést, akik nem értenek az oktatáshoz, és nem tudják, hogyan működik a tanítási rendszer.

meglepetés, iskola, tanév

A miniszterek felkeresték a Vladislav Ribnikar Általános Iskolát (Forrás: Tanjug)

Hasonlóan vélekedik Dobrivoje Marjanović, az Oktatásügyi Dolgozók Szakszervezeti Uniójának elnökségi tagja is, szerinte ez a döntést egy nem létező terv és stratégia nélkül született, és semmi jót nem hoz, csak kárt okoz az egyébként is válságban lévő oktatási rendszernek.

Elég furcsa az is, hogy az iskolai erőszak megelőzésére alakult tanács három nappal korábban tartott ülésén, amelyen a kormányfő és a miniszterek is jelen voltak, fel sem merült ennek a döntésnek a lehetősége.

Marjanović ezért feltette a kérdést, hogy vajon ki javasolta a kormánynak, hogy a tanárok és a diákok véleményének kikérése nélkül hozza meg a tanév korai lezárására vonatkozó döntését, ami után már nem marad más hátra, minthogy az okozott kárt, a tanügyi dolgozók amennyire tudják, elhárítsák.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


Utazás

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Líra-könyvek

Letöltések


Google-hirdetés

Tíz nap legjava