Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

Zoran Milanović horvát köztársasági elnök ismét a régi: nyilatkozataival azonban most már nemcsak a hazai politikai színtéren arat „osztatlan sikert”, hanem a nemzetközi porondon is egyre inkább „maradandót alkot”. Legutóbbi két kijelentésével pillanatok alatt a nemzetközi sajtó/média sokat emlegetett alakjai közé tornázta fel magát. Milanović esetében elszólásról szó sincs, ő „karakteresen szókimondó” politikus, ezért az amerikaiak aligha zárják a szívükbe, és ha még sokáig akadékoskodik, ő is listás eredményt érhet el a bideni büntetőhadjáratban.

Kik az etnonacionalisták?

A horvát köztársasági elnök eddig már többször is pozitívan nyilatkozott a nyugati & demokratikus sajtóban általában közutálatnak örvendő Milorad Dodik boszniai szerb vezetőről. Most a csokigyáráról ismert Kraš zágrábi mezőgazdasági/élelmiszeripari kombinátban tett látogatása során fogalmazta meg az említett sajtó számára nehezen emészthető véleményét.

– Sem Dodik, sem Putyin nem etnonacionalista, az ilyenek közé azok tartoznak, akik „etnikai gyűlöletet” terjesztenek

– jelentette ki horvát újságírók előtt Milanović, aki szerint a boszniai Szerb Köztársaság ugyan bábállam, amelyet a horvát államalapító Franjo Tuđman által (is) aláírt daytoni szerződés teremtett meg, de Dodiknál vannak rosszabbak is Bosznia- Hercegovinában, példaként Bakir Izetbegovićot, a vezető bosnyák politikai tömörülés, a Demokratikus Akciópárt elnökét említette.

– Bakir Izetbegović húzza az időt, és arra vár, hogy a horvátok kifáradjanak, miközben folyamatosan meglopja őket, és hazudik nekik. A boszniai Szerb Köztársaság ugyanakkor corpus separatum Bosznia- Hercegovinán belül

– állapította meg a horvát államfő, aki szerint a bosnyákok a legutóbbi választásokon is a horvátok kárára szavaztak, és most is vannak, akik Bakir Izetbegović utasításai alapján ugyanezt fogják tenni. A bonyolult boszniai helyzet megértésében segíthet egy korábbi cikkünk, a lényeg most az, hogy horvát-szerb szövetség van formálódóban az Egyesült Államok által megtámogatott bosnyákokkal szemben.

Milanović ennek szellemében ellenzi, hogy az Európai Unió szankciókat vezessen be a boszniai szerb Dodik ellen.

– Ha valaki Horvátországból megszavazza ezeket a szankciókat, az számomra áruló. Akkor én fogom képviselni Horvátországot az Európai Tanácsban.

Ezzel a mondattal a horvát elnök arra utalt, hogy leváltaná Plenković miniszterelnököt az uniós országok csúcsvezetőiből álló tanács ülésein, ha netalán az támogatná az uniós szankciókat Dodik ellen, amiről előzőleg a külügyminiszteri tanácsának kellene döntenie, amelyben Horvátország nevében a kedden éppen a Budapesten járt Gordan Grlić Radman külügyminiszter szavaz.

A Balkánon tehát egyre inkább bonyolódik a helyzet, ami sosem lesz annyira egyszerű, hogy két mondatban el lehessen intézni. És a Balkán tőszomszédságában sem könnyű kiigazodni, főleg ha a Balkánról is bekavarnak, a szerbek az oroszok oldalán, a horvátok pedig esetleg az ukránokat segítve.

Katonák és tűzoltók

A gyárlátogatás során a horvát államfő olyasmiről is beszélt, ami véletlenül a hatáskörébe tartozik: miután hivatalánál fogva ő a hadsereg főparancsnoka, ezért Ukrajnával kapcsolatban indokolt volt őt faggatni. Lett is belőle világraszóló botrány.

– Arról (Ukrajnáról) nem tudok semmit, a NATO növeli a jelenlétét, de ehhez semmi közünk, és nem is lesz. Ha a helyzet eszkalálódik, az utolsó katonáig visszavonulunk. Ennek semmi köze Ukrajnához, csakis Biden politikájához, amelyben következetlenséget és veszélyes magatartást látok. Mindez történik az orosz főváros szomszédságában, de van rá mód, hogy Ukrajnát megmentsék, legalábbis annak 99 százalékát, mégpedig gazdasági támogatással

– jelentette ki a horvát államfő, aki karakteres mivoltában kimondta, amit az észak-atlanti szövetségi táborban feltehetően páran/többen csak gondolnak, esetleg gondolni sem mernek Sam bácsikánk (Uncle Sam) rosszalló tekintetétől tartva. Most egy szokatlanul hosszú monológ következik, amelynek fordítása közben minden szót többször mérlegeltünk, és nem riadtunk vissza a szóismétléstől sem.

– Amikor Trump elment, akit a demokraták azzal támadtak, hogy dadusként viselkedik a putyini politika irányában, az új kormányzat a republikánus héják nyomására hirtelen nyomást gyakorolt a Pentagonra és Bidenre, hogy keményen lépjen fel Oroszországgal szemben. Látom a szilárd orosz érdekeket, és látom Ukrajnát is. Ukrajnának nincs helye a NATO-ban. Az egyik legkorruptabb ország a világon. Béke: le kell nyugtatni a politikai színteret, és nem kell megengedni, hogy a szélsőségesek nyomást gyakoroljanak a politikára, és Horvátország ezért nem vesz részt benne. Nem fogom megengedni, Plenković (miniszterelnök) pedig fenyegesse Oroszországot, amennyit csak akarja. Annak ellenére, hogy kétszer is Ukrajnába látogatott, nem tudja, hogy mi történik. Horvátországnak ez elől menekülnie kell, mint a tűzvész elől. Ha tűz van – csukd be az ajtót! Ebben (a helyzetben) Horvátország nem lesz tűzoltó

– mondta az „oféliai szózatot” a horvát köztársasági elnök. „Though this be madness, yet there is method in it” – mondaná a művelt angol, netalán egy-két kikupálódott amerikai republikánus, elvégre ők is szerethetik a baloldali ideológiai emlőkön nevelkedett Zoki Bondot, aki megválasztását követően eleresztett ugyan néhány enyhén oroszbarát kijelentést, de korántsem nevezhető Putyin pincsijének, vagy netalán láncos kutyájának.

– Nem lehet csodát tenni, ez arra utal, hogy ez a konfrontáció Oroszországgal nem a legokosabb dolog. Szankciókkal fenyegetnek egy német tartományt is, ahol az Északi Áramlat 2 gázvezeték végződik, és ennek az árát nekünk mindannyiunknak kell megfizetnünk. Európa fogja megfizetni, Horvátország egy kicsit kevésbé

– cifrázta még tovább a horvát államfő, aki együttérzett Plenković miniszterelnökkel az emelkedő kamatok miatt, mondván ő is 8%-os kamatlábat örökölt a Horvát Demokrata Közösségtől, amikor miniszterelnök lett, de erre az ösvényre már nem tévedünk be.

Mielőtt lezárnánk az ukrajnai témát, annyit még elmondanánk, hogy Zoran Milanović minden bizonnyal annak a 80 horvát katonának a kivonására gondolt szokásosan ide-oda csapdosó megnyilvánulásában, akik Lengyelországban teljesítenek szolgálatot a NATO-keretében. Horvátország összességében 452 katonával vesz részt a NATO-műveletekben – ha hinni lehet a különféle sajtóforrásokban megjelent számoknak.