Szerbia
KONSTRUKTÍVAK VOLTAK: Szerb-ausztrál miniszterelnöki egyeztetés Đoković ügyéről, a teniszező nem biztos, hogy maradhat Ausztráliában

Telefonon egyeztetett Novak Đoković teniszsztár ügyében Scott Morrison ausztrál és Ana Brnabić szerb miniszterelnök az ausztrál kormányzati iroda keddi tájékoztatása szerint. Az AAP ausztrál hírügynökség arról számolt be, hogy a két kormányfő „konstruktív megbeszélést” folytatott a jövő hétfőn kezdődő Australian Open helyszínén előbb karanténkötelezettségre ítélt, majd az ausztrál szövetségi bíróság által szabadon engedett teniszező helyzetéről.
A lakosságot védték
Morrison hangsúlyozta, hogy Ausztrália határvédelmi politikája a koronavírus-járvány idején „nem diszkriminatív”, de fontos szerepe van az ország lakosságának védelmében.
Az RTS szerb állami televízió beszámolója szerint Brnabić azt sürgette, hogy bánjanak méltó módon Đokovićtyal. A kormányfő külön kiemelte, hogy az elmúlt napokban a 34 éves játékos nem tudott megfelelően felkészülni az Australian Openre, pedig Brnabić szerint nagyon fontos lenne, hogy biztosítsák számára a megfelelő körülményeket az edzéshez.
A miniszterelnökök megállapodtak abban, hogy összeköttetésben maradnak és tovább erősítik az országok közötti kétoldalú kapcsolatot.
A 20-szoros Grand Slam-győztes teniszező múlt szerdán érkezett Melbourne-be, majd a repülőtéren egy különszobában órákon át a hatóságok döntésére várt, hogy beléphet-e az országba.
Előzőleg még arról szóltak a hírek, hogy az Australian Open szervezői akut egészségi problémájára hivatkozva különengedélyt adtak neki az induláshoz, mindezt annak ellenére, hogy vélhetően nincs beoltva a koronavírus ellen, bár a melbourne-i tornán ez kötelező.
Az év első Grand Slam-tornájának otthont adó Victoria állam hatósága azonban megtagadta a belépést a játékostól, majd eldőlt, hogy nem kap vízumot, mert „nem szolgáltatott elegendő bizonyítékot ahhoz, hogy teljesítse a belépéshez szükséges előírásokat”.
Bírósági döntés
Đoković az ausztrál szövetségi bíróság döntése nyomán elhagyhatta a karanténszállodát, ahol addig várakoznia kellett a végleges döntésre. A törvényszék azzal magyarázta az ítéletét, hogy a szerb sportoló belépési engedélyének visszavonása „indokolatlan” volt.
– Örülök és hálás vagyok, hogy a bíró hatályon kívül helyezte a vízumom eltörlésemet. Annak ellenére, ami történt, szeretnék maradni, és megpróbálok versenyezni az Australian Openen. Továbbra is erre koncentrálok. Azért repültem ide, hogy ezen az egyik legfontosabb eseményen játsszak a csodálatos rajongók előtt.
– írta a szerb teniszező az Instagramon és a Twitteren, miután elhagyhatta a migránsszállót.
Ausztrál sajtóértesülések szerint a végső döntést Alex Hawke bevándorlásügyi miniszter hozza meg, egyedül neki van lehetősége arra, hogy kiutasítsa a szerb sztárt az országból.
Hétfőn különböző weboldalakon és a közösségi médiában olyan fotók és videók jelentek meg, amelyek állítólag bizonyítják, hogy a Monacóban élő Đoković az ausztráliai utazását megelőző 14 napban Szerbiában és Spanyolországban is tartózkodott, miközben ő nemmel felelt arra a kérdésre, hogy a melbourne-i útját megelőző 14 napban járt-e külföldön.
Az ausztrál nyílt bajnokság kilencszeres győztesének ügye nagy vihart kavart világszerte, ráadásul Belgrád és Canberra diplomáciai vitába bonyolódott miatta.
A szerb parlament szóvivője, Ivica Dačić aggodalmát fejezte ki, hogy ha Hawke kiutasítja Đoković Ausztráliából, akkor a világelső a következő három évben nem utazhat be az országba.
Az ügyvédei által szombaton közzétett iratok szerint Đoković november közepén megkapta a beutazáshoz szükséges vízumot, december 30-án pedig az orvosi mentességről szóló igazolást is. Utóbbit annak alapján, hogy december 16-án pozitív tesztet szolgáltatott.
Đoković korábban oltásszkeptikus kijelentéseket tett, de nem állt be az oltásellenes aktivisták táborába, magánélete védelmére hivatkozva pedig továbbra sem hozza nyilvánosságra, hogy kapott-e vakcinát a koronavírus ellen.
Đoković nincs beoltva
A brit Guardian ugyanakkor megszerezte az ausztrál határőrségtől a jegyzőkönyvet, amelyben a szerb teniszező bevallotta, hogy nem vette fel az oltásokat.
Ugyanakkor elmondta, kétszer is átesett a koronavíruson, egyszer 2020 júniusában, egyszer pedig tavaly decemberben.
A teniszező később ellentmondásba keveredett, ugyanis azt állította, az ausztrál szövetségi kormánytól kapott egészségügyi felmentést az országba való beutazásra, ám csak Viktória államtól kapott felmentést.
Közben gyanúsnak tűnik a december 16-i, pozitív teszteredmény is, amelyre hivatkozva Đoković mentességet kért és kapott Ausztráliában az oltottsági kötelezettség alól.
A Der Spiegel arról számolt be, hogy a december 16-i tesztjéhez kapcsolódó QR-kód először negatív eredményt adott, és csak egy későbbi kísérlet mutatott pozitív eredményt. A New York Times munkatársa, Ben Rothenberg a Twitteren szintén arról számolt be, hogy ugyanabból a QR-kódból ő is ellentmondásos eredményekhez jutott.
A világklasszis sorsa most Alex Hawke, ausztrália bevándorlási miniszter kezében van, akinek jogában áll ismét visszavonni a vízumot és kitoloncolni az országból a világ első számú férfi teniszezőjét, ami három évre szóló kitiltást jelenthet Ausztráliából.

Szerbia
A Koszovóval kapcsolatos hírek csöpögtetése és a nehezen érzékelhető elmozdulások

Ha ég a ház, akkor jönnek a tűzoltók, akik legfeljebb a lángokat képesek megfékezni, a keletkezett károk elhárítása azonban a ház lakóira marad. Körülbelül ezt a szerepet tölti be az amerikai Gabriel Escobar és az uniós Miroslav Lajčák által alkotott duó, amely leginkább az esti órákban szeret találkozni a koszovói miniszterelnökkel és a szerb elnökkel, addigra a közvélemény figyelme lankad, másnap pedig már kit érdekel, hogy mi történt tegnap. Így könnyebb az információk csöpögtetése.
Soha nem találkozó párhuzamok
A szerb és a koszovói albán politikai elit párhuzamos pályán mozog, így szinte csak a végtelenben találkoznak, ezt érzékelhetik a nyugati közvetítők is, akik ikszedik alkalommal tárgyaltak Albin Kurti koszovói miniszterelnökkel és Aleksandar Vučić szerb elnökkel.
A belgrádi Vreme honlapja megjegyzi, hogy az amerikai-európai duó Pristinában megbeszélést folytatott a koszovói miniszterelnökkel, az ottani államfővel, és találkozott az ellenzékkel, valamint a helyi szerbek képviselőivel is, bár az utóbbi „nemigen volt kommunikálva”, így a Vreme figyelme is elsiklott felette.
Szerbiában ugyanakkor – az eddigi hírek szerint – a közvetítők csak Aleksandar Vučić szerb elnökkel ültek le tárgyalni, amiben van némi ráció, mert semmi értelme a saját véleménnyel nem rendelkező Ana Brnabić miniszterelnökkel fárasztani magukat, a szerbiai ellenzék befolyása pedig a koszovói eseményekre a nulla felé konvergál, így ők sem nagyon számítanak „értelmezhető partnernek”.
Legfeljebb a szélsőjobb és annak orosz lerakata küldheti oda a verőlegényeket, mint Zvečan esetében, ha erre megérik a pillanat, amely a szerb elnök számára politikailag is kiaknázható. Ekkor a belgrádi vezetés úgy tesz, mintha semmit sem venne észre, vagy éppen maga ad jelt az indulásra.
A konstruktív szerepben tetszelgő Vučić az amerikai és az európai közvetítőkkel folytatott megbeszélést követően a szerb oldal tömjénezésének közepette azt üzente az Instagramon, hogy itt az ideje, hogy Pristina „végre eleget tegyen tíz évvel ezelőtt vállalt kötelezettségeinek”, ami mindenekelőtt a Szerb Községek (Önkormányzatok) Közösségének megalakítására vonatkozik egy akkori brüsszeli megállapodás értelmében”.
Tehát nem akárhogyan, és nem egy új megközelítés mentén, hanem úgy, ahogy az a 2013-ban kötött megállapodásban szerepel, amit a jelenlegi pristinai vezetés – Albin Kurtival az élen – egyértelműen elutasít.
Kurti legfeljebb egy olyan szerb önkormányzati szövetséget lenne hajlandó elfogadni, amely bizonyos értelemben civilszervezetként működne, és semmiféle végrehajtói joggal nem rendelkezne.
Az amerikai álláspont valahol félúton lehet, mert az Egyesült Államok korábban úgy fogalmazott, hogy ők sem támogatnák olyan képződmény létrejöttét, mint amilyen a boszniai Szerb Köztársaság, amivel áttételesen elismerték, hogy a daytoni szerződésben is voltak baklövések.
Pristinában rossz a vétel
A jelek szerint Pristina és Washington nincs egy hullámhosszon, és láthatóan vannak vételi zavarok azzal kapcsolatban, amit Washingtonból sugároznak Koszovó irányába, Amerika ugyanis nem tudja elfogadni, hogy a partnerség ellenére washingtoni szempontból nem kívánt döntések szülessenek.
A hétfő esti pristinai találkozót követően a két közvetítő nyilatkozott ugyan az újságíróknak, az viszont már csak valamikor kedden délután derült ki, hogy az Egyesült Államok két napos ultimátumot adott az amerikai követelések végrehajtására, de ez koránt sem jelenti azt, hogy csütörtökön arra ébredünk, hogy Koszovóban kitört a „pax Americana”.
A közvetítők azt kérték a koszovói miniszterelnöktől, hogy vonja ki a különleges rendőri erőket az önkormányzati épületekből Zvečanban, Leposavićban és Zubin Potokban, a megválasztott „3%-os polgármesterek” pedig valamilyen más lokációról dolgozzanak az új önkormányzati választásokig.
A koszovói miniszterelnök ezt korábban egyértelműen visszautasította, szerinte ugyanis nem Zoom-polgármesterekről van szó, hogy „home office” jellegű tevékenységet folytassanak, bár véleményünk szerint a 3%-os támogatottság még erre sem nagyon hatalmazza fel őket.
Az amerikaiak azt szeretnék, hogy a koszovói miniszterelnök minél előbb új önkormányzati választásokat írjon ki, amivel szemben szintén vannak „ellenkövetelések”, mint például a szerb szélsőségesek távozása, vagy a demokratikus rend helyreállítása, arról nem is beszélve, hogy a koszovói szerbek is feltételekhez kötik a részvételüket az újabb önkormányzati választásokon.
A közvetítők azt is követelték, hogy a koszovói albán vezetés térjen vissza a párbeszédhez, és amerikai részről megjegyezték, hogy Washington kitart a koszovói albánok mellett, de nem feltétlenül kíván olyan személyt támogatni, akiben nincs meg az együttműködési készség.
Amerika ezzel Kurti értésére adta, hogy képes különbséget tenni a koszovói nép és a pristinai vezetés között, egyúttal azt is tudatta vele, hogy a barátságnak ára van, és a koszovói vezetésnek többé-kevésbé, inkább többé, mint kevésbé, azt kell tennie, amit az Egyesült Államok diktál.
Ez Koszovó esetében még csak-csak elérhető, Szerbia vonatkozásában azonban jóval nehezebben valósítható meg.
A szerbiai elnök a találkozóval kapcsolatban közzétett Instagram-bejegyzésében nem szólt arról, hogy a „következő önkormányzati választási kísérleten” részt vesznek-e a koszovói szerbek, amire minden bizonnyal szükség lenne, hogy végre legitim, és nem csak legális képviselet jöjjön létre.
Miroslav Lajčák uniós közvetítő ugyan megjegyezte, hogy a szerbeknek részt kell venniük a választásokon, de nem ő az, aki ezt elrendelheti nekik, hanem Aleksandar Vučić, aki viszont bármikor elháríthatja a felelőséget, mondván, hogy nincs befolyása a koszovói szerbek felett, és erről nekik kell dönteniük.
Egy ilyen kijelentés persze „olcsó játék hülye gyerekeknek”, de időhúzásra mindenképpen jó, főleg a jelenlegi zavaros helyzetben, amikor a Balkánon mindenki mindenféle befolyás alatt áll, bár a koszovói állításokkal szemben Escobar amerikai részről nem hiszi, hogy a konfliktust Oroszország szervezi, arról viszont meg van győződve, hogy Moszkva örül a jelenlegi fejleményeknek.
-
Koszovó6 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
Szerb Köztársaság3 nap telt el azóta
Dodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól
-
English2 nap telt el azóta
Dodik travels to Moscow, yet receives money from the European Union
-
Szlovákia6 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt