Albánia
KÉNYSZERSZÖVETSÉG: Albánok ezrei tüntettek Tiranában a szerb hegemónia ellen a Balkánon

Szerbia, Albánia és Észak- Macedónia politikai vezetői a Frankfurter Algemeine Zeitungnak írt cikkükben arra hívták fel a figyelmet, hogy lakosságuk csalódott, mert az Európai Unió továbbra sem tesz eleget csatlakozási szándékuknak. Az említett országok vezetői a FAZ-nak írt cikkükkel vezették fel az Nyitott Balkán (Open Balkan) kezdeményezés újabb ülését, amelyet ma és holnap tartanak Albániában, a tervektől eltérően azonban nem Tiranában, hanem minden bizonnyal Elbasanban, az albán fővárosban ugyanis albánok ezrei tüntetek a szerb államfő albániai jelenléte miatt.
Pótcselekvés vagy vigaszdíj
Horvátországtól keletre és Bulgáriától nyugatra van egy térség, ahol léteznek ugyan határok, de azok állandóságát semmi sem garantálja, ezért születnek non-paperek vagy integrációs tervek, a térség azonban egy helyben topog, kínlódik, de nem megy semmire.
A szóban forgó térség országainak valójában nem csak az a bajuk, hogy az EU sohanapján veszi fel őket, ezzel körülbelül ők is tisztában vannak, hanem még inkább az, hogy magukra hagyták őket. Ezért létrehozták a Nyitott Balkán kezdeményezést, amelyet ugyan belső feszültségek feszítenek szét, de legalább nem mondhatják rájuk, hogy nem tesznek semmit.
Aleksandar Vučić szerb elnök, Edi Rama albán miniszterelnök és Zoran Zaev észak-macedóniai miniszterelnök a Frankfurter Algemeine Zeitungnak írt közös cikkében megállapította, amit már a balkáni gerlék is turbékolnak, hogy az Európai Unió ígéreteivel ellentétben, és a jövőtől való félelmében nem teljesíti csatlakozási vágyaikat.
– Ez csalódáshoz, instabilitáshoz, kivándorláshoz és a nagy befektetések elmaradásához vezetett. Az említett országok politikai vezetőiként panaszkodhatnánk ugyan, vagy éppen cselekedhetnénk is. Mi az utóbbi mellett döntöttünk
– szögezte le a Nyitott Balkán kezdeményezésre utalva a három balkáni ország vezetője.
– Felelős politikusként nem engedhetjük meg, hogy a régió visszatérjen a múlt rémálmaihoz egy olyan időszakban, amikor az EU nem képes többet tenni a bővítésért. A Nyitott Balkán kezdeményezés nem vigaszdíj az EU-tagság helyett, hanem egy nagy lépés a tagság felé
– jegyezték meg az említett vezetők, akik elvárják, hogy az Európai Unió legalább támogassa a kezdeményezést, ha már mást nem képes tenni.
Ezzel azonban azt is megfogalmaztatták, hogy a Nyitott Balkán létrehozásától függetlenül a végső cél mégiscsak az uniós csatlakozás, mint korábban például a V4-ek esetében, ez a csoport azonban a csatlakozást követően is fennmaradt politikai egyeztetőfórumként.
A Nyitott Balkán esetében ez aligha következik be, mert ha valami csoda folytán eljön sohanapja, és a három ország mégis az Európai Unió tagja lesz, erre a „kényszerszövetségre” végképp nem lesz szükség, mert az unión belül úgyis összenő, aminek össze kell nőnie.
Belülről is bontják

Albániában korábban már az a kormányfői bejelentés is vihart kavart, hogy az ország az év végén (vagyis most) több megállapodást ír alá Szerbiával és Macedóniával, aminek a helyszíne Tirana lesz, a tüntetések miatt azonban ez esetleg Elbasanra módosulhat.
December 1-én kemény ellenzéki támadás érte az albán parlamentben Edi Rama miniszterelnököt egy interpelláló ellenzéki képviselő részéről, aki már akkor megállapította, hogy a Nyitott Balkán kezdeményezés ellentétes a nemzeti és regionális érdekekkel, ezért veszélyes és szükségtelen, merthogy ennek leple alatt Nagy- Szerbia és az Új- Jugoszlávia létrehozásáról van szó.
Edi Rama tényeket próbált meg felhozni a „maga mentségére” a Nyitott Balkán fenntartása érdekében, véleménye szerint ugyanis az exportőröknek nem csak a vámokat és a járulékokat kell megfizetniük, hanem a várakozás költségeit is, ami a határon veszteglő kamionok esetében évi 28 millió óra.
Sali Berisha, az albán rendszerváltás politikusa, akit annak idején Soros György is támogatott, visszatért a politikába, és az egyik első dolga az volt, hogy üzenjen Aleksandar Vučić szerb elnöknek, és sürgesse nála, hogy ismerje el a Koszovóban az albánok ellen Szerbia által elkövetett népirtást.
Több ezer gyereket lőttek le a barbárok a közelmúltban a koszovói háborúban. Menj el, látogass el a múzeumba, és kérj bocsánatot a Balkán és Koszovó elleni bűncselekményekért
– mondta december elején Berisha.
A mostani tiranai tüntetéseknek tehát vannak előzményei, és az sem kizárt, hogy lesznek következményei is.
Edi Rama miniszterelnök ugyanis emlékeztetett rá, hogy nemrégi belgrádi látogatása során a szerb rendőrség elvitte azokat a „huligánokat”, akik albán zászlókat gyújtottak fel, sugallván, hogy hasonlóképpen járhatnak azok az albánok is, akik Tiranában szerb zászlókat gyújtottak fel.

Albánia
BARÁTSÁG: Amerikai segítséggel fejlődik az albániai infrastruktúra és az energiaipar

Az Egyesült Államok infrastrukturális és energiaipari nagyprojektekben jelenik meg Albániában. Az Amerikai Kereskedelmi Kamara évkönyvében közzétett legújabb adatok szerint az elmúlt két évben jelentősen növekedett az amerikai befektetések száma a balkáni országban. A jelentős növekedés alatt azt kell érteni, hogy a befektetések száma több mint kétszeresére nőtt, ami az éves átlagos befektetések értékét mintegy 100 millió dollárról 250 millió dollárra emelte! A beruházási állomány 2020. év végén 89 millió euró volt, 2021-ben már elérte a 161 millió eurós értéket, a legfrissebb adatok szerint pedig tavaly decemberben az amerikai működőtőke-befektetések állománya 221 millió eurót tett ki Albániában.
Többszörös növekedés
Az amerikai kamara jelentése hangsúlyozta, hogy Albánia gazdasági növekedése és a gazdasági reformok jelentős mértékben hozzájárultak az amerikai érdeklődés növekedéséhez. A megfogalmazás szerint Albánia lendületesen fejlődő gazdasága vonzó befektetési lehetőségeket kínál az amerikai vállalatoknak, különösen az infrastruktúra, az energia és a turizmus terén.
De kik és mi áll az albániai amerikai „befektetések” megtöbbszöröződése mögött?
Bechtel Corporation
A Bechtel amerikai mérnöki, beszerzési, építőipari és projektmenedzsment cég, 2022-ben az Egyesült Államok második legnagyobb építőipari vállalata volt.
Belinda Balluku albán miniszterelnök-helyettes, infrastrukturális és energiaügyi miniszter bejelentette, hogy 2023. novemberében megnyitják a Skavica Erőmű építési területét.
A Drin folyón épülő vízerőmű projektje a becslések szerint körülbelül félmilliárd euróba kerül majd, és az erőmű várhatóan öt év alatt készül el.

Andrew Patterson, a Bechtel nagyprojekt-fejlesztési vezetője Ergys Verdho, az albán elektromos művek KESH vezérigazgatója a Skavica-gát aláírási ünnepségén 2021-ben (Forrás: Bechtel)
Ez a kommunizmus 1991-es bukása óta Albánia legnagyobb építkezése, az előkészítő munkálatainak megkezdése pedig egybeesik azzal, hogy a nyugat-balkáni régió – Európa és a Nyugat mellett – megpróbálja csökkenteni az orosz gázimporttól való függőségét.
A skavicai erőmű várhatóan 20 százalékkal növeli Albánia energiatermelését annak reményében, hogy az ország a tiszta energia exportőrévé válik.
A Bechtelt az albán kormány kérte fel, hogy készítsen tanulmányokat és tegyen javaslatokat a gát és az erőmű megépítésére.
A virginiai székhelyű cég egyik tagja volt annak a konzorciumnak, amely az 1930-as években Nevada és Arizona határán megépítette a Hoover-gátat a Colorado folyón. Ez hozzájárult Amerika délnyugati részének benépesedéséhez, a gát még ma is 20 millió ember (két Magyarország) áramellátását biztosítja.
Az albániai projekt megvalósításához szükséges munkálatok első szakasza – a geotechnikai tanulmány, valamint az építési útvonalak és a társadalmi hatások felmérése – még tavaly, október 2-án megkezdődött az infrastrukturális és energiaügyi miniszter, valamint Yuri Kim amerikai nagykövet jelenlétében.
Hill International
Az ismert amerikai építőipari cég, a Hill International 2016-ban megbízást kapott a TAP-gázvezeték (azeri-brit gázvezeték) megépítésére.

Edi Rama albán miniszterelnök és Belinda Balluku energiaügyi miniszter a Llogara-alagút építkezét tekinti meg (Forrás: Hill International)
Raouf S. Ghali, a Hill International vállalat operatív irodájának vezetője szerint a projektben való részvételük nagy hatással lesz a dél-európai gázellátás biztosítására.
A Hill már most is jelen van Albániában, ahol egy 155 millió eurós projekt keretében felügyeleti szolgáltatásokat nyújt a Llogara-hágó alatt átvezető alagút építésében, amivel javítja a Jón-tenger partvidéke és a Vlora nemzetközi repülőtér megközelíthetőségét.
Lockheed Martin
Albánia 32 millió dolláros szerződést írt alá a Lockheed Martin nemzeti légtérrendszerének korszerűsítésére, ez a szerződés volt a legnagyobb megállapodás, amelyet az albán polgári repülési főigazgatóság egy amerikai vállalattal kötött.
A szerződés megkötését január 9-én jelentették be a washingtoni albán nagykövetségen tartott fogadáson.
Később az albán védelmi minisztérium és az amerikai hadiipari óriás megállapodást ír alá az Integrált Tengerészeti Felügyeleti Rendszer (SIVHD) irányításáról.
A szerződést Olta Xhaçka akkori albán védelmi miniszter jelenlétében a haditengerészeti erők helyettes főnöke, Artur Meçollari kapitány és a Lockheed Martin cég képviselője, Michael Stonernek írta alá.
Excelerate Energy
Az Excelerate vezérigazgatója, Steven Kobos egy interjújában elárulta, hogy cége várhatóan úszó erőműveket szállít Albániába. Az olajmilliárdos szerint ez egy jó energiaprojekt Albánia számára.

LNG-terminál épül Vlorában (Forrás: Excelerate Energy)
Az Excelerate olyan hajókat biztosít majd, amelyek áramot termelnek, és megerősítik a villamosenergia-hálózatot Albániában, ehhez 384 millió dolláros ajánlatot tettek tavaly áprilisban, a nyereség egy részét pedig a tervek szerint a vlorai LNG-projektre fordítják.
Az úszó erőműről szóló megállapodásra hivatkozva Kobos azt reméli, hogy ez lehetőséget teremt a földgázszállításra és a cseppfolyós gáz értékesítésére Európában.
Tavaly júliusban vált ismertté az Excelerate Energy terve, amely szerint Vlorában LNG-terminál épül, és egyetértési nyilatkozat is született a terminálon keresztül „befolyó” gáz értékesítéséről.
A vezeték várhatóan összekapcsolódik a dél-európai gázfolyosó meglévő földgáz-infrastruktúrájával.
Politikai előnyök
Az Amerikai Kereskedelmi Kamara rámutatott arra, hogy az albániai növekedést a tiranai kormány gazdasági reformjai teszik lehetővé, amelyek célja a gazdaság modernizálása és az üzleti környezet javítása. Az ország adóreformot vezetett be, javította az üzleti környezetet és az infrastruktúrát, valamint az elvárásokhoz igazította a jogi környezetet.
A kamara jelentése szerint az amerikai befektetők úgy vélik, hogy Albánia az egyik legígéretesebb befektetési piac Európában, és a jövőben komoly amerikai jelenlétet terveznek.
Albánia számára fontos, hogy az infrastruktúra és az energia terén történő befektetések jelentős előrelépést eredményeznek az ország modernizálása szempontjából, és hozzájárulnak Albánia és a régió versenyképességének javításához.
Ugyanakkor olitikai előnyt is jelent a kormányzó Szocialista Párt (PS) és annak vezetői számára az amerikai befektetések növekedése.
Az Egyesült Államok az elmúlt években már jelentős támogatást nyújtott Albániának, többek között az energia terén és a biztonsági ágazatban, és ezek a támogatások igen csak növelték a regnáló politikai vezetők imidzsét.
-
Szerbia6 nap telt el azóta
VUČIĆ THE GREAT: A koszovói miniszterelnök elrontotta a szerb államfő játékát
-
English3 nap telt el azóta
HYPOCRITICAL PROTEST: 52 Serbian and 41 KFOR soldiers injured in Kosovo, including Hungarians
-
Szerbia6 nap telt el azóta
VÁLTÁS: A Kisfarkas váltja a Nagyfarkast a Szerb Haladó Párt élén
-
Bosznia4 nap telt el azóta
ERŐDEMONSTRÁCIÓ: Az USA stratégiai bombázókkal gyakorlatozik a boszniai légtérben