Albánia
KÉNYSZERSZÖVETSÉG: Albánok ezrei tüntettek Tiranában a szerb hegemónia ellen a Balkánon

Szerbia, Albánia és Észak- Macedónia politikai vezetői a Frankfurter Algemeine Zeitungnak írt cikkükben arra hívták fel a figyelmet, hogy lakosságuk csalódott, mert az Európai Unió továbbra sem tesz eleget csatlakozási szándékuknak. Az említett országok vezetői a FAZ-nak írt cikkükkel vezették fel az Nyitott Balkán (Open Balkan) kezdeményezés újabb ülését, amelyet ma és holnap tartanak Albániában, a tervektől eltérően azonban nem Tiranában, hanem minden bizonnyal Elbasanban, az albán fővárosban ugyanis albánok ezrei tüntetek a szerb államfő albániai jelenléte miatt.
Pótcselekvés vagy vigaszdíj
Horvátországtól keletre és Bulgáriától nyugatra van egy térség, ahol léteznek ugyan határok, de azok állandóságát semmi sem garantálja, ezért születnek non-paperek vagy integrációs tervek, a térség azonban egy helyben topog, kínlódik, de nem megy semmire.
A szóban forgó térség országainak valójában nem csak az a bajuk, hogy az EU sohanapján veszi fel őket, ezzel körülbelül ők is tisztában vannak, hanem még inkább az, hogy magukra hagyták őket. Ezért létrehozták a Nyitott Balkán kezdeményezést, amelyet ugyan belső feszültségek feszítenek szét, de legalább nem mondhatják rájuk, hogy nem tesznek semmit.
Aleksandar Vučić szerb elnök, Edi Rama albán miniszterelnök és Zoran Zaev észak-macedóniai miniszterelnök a Frankfurter Algemeine Zeitungnak írt közös cikkében megállapította, amit már a balkáni gerlék is turbékolnak, hogy az Európai Unió ígéreteivel ellentétben, és a jövőtől való félelmében nem teljesíti csatlakozási vágyaikat.
– Ez csalódáshoz, instabilitáshoz, kivándorláshoz és a nagy befektetések elmaradásához vezetett. Az említett országok politikai vezetőiként panaszkodhatnánk ugyan, vagy éppen cselekedhetnénk is. Mi az utóbbi mellett döntöttünk
– szögezte le a Nyitott Balkán kezdeményezésre utalva a három balkáni ország vezetője.
– Felelős politikusként nem engedhetjük meg, hogy a régió visszatérjen a múlt rémálmaihoz egy olyan időszakban, amikor az EU nem képes többet tenni a bővítésért. A Nyitott Balkán kezdeményezés nem vigaszdíj az EU-tagság helyett, hanem egy nagy lépés a tagság felé
– jegyezték meg az említett vezetők, akik elvárják, hogy az Európai Unió legalább támogassa a kezdeményezést, ha már mást nem képes tenni.
Ezzel azonban azt is megfogalmaztatták, hogy a Nyitott Balkán létrehozásától függetlenül a végső cél mégiscsak az uniós csatlakozás, mint korábban például a V4-ek esetében, ez a csoport azonban a csatlakozást követően is fennmaradt politikai egyeztetőfórumként.
A Nyitott Balkán esetében ez aligha következik be, mert ha valami csoda folytán eljön sohanapja, és a három ország mégis az Európai Unió tagja lesz, erre a „kényszerszövetségre” végképp nem lesz szükség, mert az unión belül úgyis összenő, aminek össze kell nőnie.
Belülről is bontják

Albániában korábban már az a kormányfői bejelentés is vihart kavart, hogy az ország az év végén (vagyis most) több megállapodást ír alá Szerbiával és Macedóniával, aminek a helyszíne Tirana lesz, a tüntetések miatt azonban ez esetleg Elbasanra módosulhat.
December 1-én kemény ellenzéki támadás érte az albán parlamentben Edi Rama miniszterelnököt egy interpelláló ellenzéki képviselő részéről, aki már akkor megállapította, hogy a Nyitott Balkán kezdeményezés ellentétes a nemzeti és regionális érdekekkel, ezért veszélyes és szükségtelen, merthogy ennek leple alatt Nagy- Szerbia és az Új- Jugoszlávia létrehozásáról van szó.
Edi Rama tényeket próbált meg felhozni a „maga mentségére” a Nyitott Balkán fenntartása érdekében, véleménye szerint ugyanis az exportőröknek nem csak a vámokat és a járulékokat kell megfizetniük, hanem a várakozás költségeit is, ami a határon veszteglő kamionok esetében évi 28 millió óra.
Sali Berisha, az albán rendszerváltás politikusa, akit annak idején Soros György is támogatott, visszatért a politikába, és az egyik első dolga az volt, hogy üzenjen Aleksandar Vučić szerb elnöknek, és sürgesse nála, hogy ismerje el a Koszovóban az albánok ellen Szerbia által elkövetett népirtást.
Több ezer gyereket lőttek le a barbárok a közelmúltban a koszovói háborúban. Menj el, látogass el a múzeumba, és kérj bocsánatot a Balkán és Koszovó elleni bűncselekményekért
– mondta december elején Berisha.
A mostani tiranai tüntetéseknek tehát vannak előzményei, és az sem kizárt, hogy lesznek következményei is.
Edi Rama miniszterelnök ugyanis emlékeztetett rá, hogy nemrégi belgrádi látogatása során a szerb rendőrség elvitte azokat a „huligánokat”, akik albán zászlókat gyújtottak fel, sugallván, hogy hasonlóképpen járhatnak azok az albánok is, akik Tiranában szerb zászlókat gyújtottak fel.
Hozzászólások a Facebook segítségével

- B A Balkanac5 nap telt el azóta
Törékeny Galamb & Kövér Varangy a Manóba’ (Coyoacán – Budapest – Belgrád 2025)
- Bosznia6 nap telt el azóta
A boszniai képviselőház nem szavazta meg a külügyminiszter leváltását
- Magyarország4 nap telt el azóta
Szijjártó szerint Oroszország regionális realitás
- Szerbia6 nap telt el azóta
DEKLARÁCIÓ: Már autonómia sem jár Vajdaságnak?