Szerbia
A SZOBROK ÉLETE: Szabadkán leleplezték I. Péter szerb/jugoszláv király szobrát, jó lesz orientációs pontnak

Be kell vallanunk, hogy nem lett igazunk, amikor azt jósoltuk, hogy netalán Aleksandar Vučić szerbiai államfő avatja fel I. Péter király szobrát Szabadkán, pedig ő a „Felszabadítóként” is emlegetett szerb/jugoszláv király „megszobrosításának” ötletgazdája, amiről már többször is írtunk Újvidék vonatkozásában. Várakozásunktól eltérően a szobrot végül nem a szerb államfő, hanem a belgrádi kormány egyik minisztere avatta fel, aki a vírus elleni küzdelemre alakított válságtörzsből küzdötte fel magát a történelembe I. Péter mellé. Az alábbi tudósítás eredetileg a Szabad Magyar Szóban jelent meg, onnan vettük át, és változtatás nélkül tesszük közzé.
„A szobrokról a polgárok mondanak ítéletet”
Darija Kisić Tepavčević munkaügyi, foglalkoztatási, veteránügyi és szociális miniszter jelenlétében leplezték le I. Petar Karađorđević szerb király monumentális szobrát kedden Szabadka központjában. Az egészalakos szobrot, amely 4.2 méter magas és nem kevesebb, mint 1,3 tonna, néhány nappal ezelőtt emelődaruval helyezték a talapzatra, amely önmagában 5,6 méter magas. A szobrot Zoran Ivanović akadémiai szobrász tervezte és a szendrői (Smederevo) Kuzmanović öntöde öntötte formába. A kivitelezése és felállítása összesen 21,4 millió dinárba került, a pénz pedig Szabadka költségvetéséből biztosították.
I. Petar Karađorđević király szobrának felállításáról még tavaly döntött az önkormányzat, ugyanazon a napon, amikor Bíró Károly, Szabadka volt polgármestere és Ivan Antunović püspök tiszteletére is szoborállításról hozott egyhangú döntést a szabadkai képviselő-testület. Bíró Károly szobra a Városháza mellett, Ivan Antunovićé a Szent Teréz székesegyház melletti parkban kapott helyet.
Az ünnepélyes szoboravatón megemlékeztek I. Péter szerb király történelmi jelentőségéről, Stevan Bakić, Szabadka polgármestere hangsúlyozta, 1918-ban nagy szeretettel fogadták Péter király seregét itt északon, az uralkodót, aki a leginkább tisztelt és szeretett király volt a szerb történelemben.
– mondta Bakić, aki dr. Nagy Edét, a szabadkai magyarok száz évvel ezelőtti képviselőjét idézve elmondta, (hogy Nagy Péter királyról azt mondta): mindenki nagy tisztelettel emlékezik rá, mert a jog és igazságosság harcosa, fáradhatatlan uralkodó volt, aki az általános érdekekért küzdött, ezért a magyarok is tisztelettel emlékeznek rá.
Bakić hozzátette, a száz évvel ezelőtti adósságot most, a politikai stabilitás, és a gazdasági fejlődés idején róják le, amely fejlődést Aleksandar Vučić politikájának köszönhetjük.
Darija Kisić Tepavčević ünnepi beszédében I. Péter király nagyságáról beszélt.
– emlékeztetett Darija Kisić Tepavčević, majd hozzátette:
– mondta a miniszter, majd Szabadka polgármesterének társaságában leleplezte a szobrot, amelyet Damaskin bácskai pravoszláv püspök szentelt meg.
Pásztor Bálint, a városi képviselő-testület elnöke elmondta, az előző mandátum végén döntöttek egyhangúlag a szobrok állításáról.
– mondta Pásztor, aki a Szabad Magyar Szó kérdésére, miszerint az előző szobrok mindegyikén mindegyik hivatalos nyelven olvashatóak a nevek és információk, így mi a véleménye arról, hogy I. Péter király szobrán csak cirill betűs felirat látható, Pásztor Bálint a következőket mondta:
Az ünnepségen néhány százan vettek részt, felhangzott a himnusz, a helyi Mirna Radulović előadásában, majd a végén eljárták az užicei kólót is.
Eddig tartott a tudósítás, következzenek a szoborálltásíával kapcsolatos vélemények!
A szobrok élete
A kisebbségben élők többször kényszerülnek arra, hogy kompromisszumokat kössenek, ha már a sors azt adta nekik, hogy oda születtek, ahol nem ők vannak többségben, ezen általában vagy lábbal, vagy háborúval lehet változtatni, mindkettő sok keserűséget szokott okozni, ezért egyik sem kimondottan ajánlható.
Kétségtelen, hogy az utóbbi évtizedekben emeltek olyan szobrokat Szabadkán, amelyek a szerb hatalmi dominancia jelképeivé váltak, és azt is tudjuk, hogy az ottani magyarságnak valóban nincs szüksége arra, hogy nap, mint nap magyarul olvassa, hogy melyik szerb/jugoszláv király szabadította fel.
Gyenge vigasz, hogy a kormányzatban volt legalább annyi tapintat, hogy a szoboravatást nem kötötte egybe Vajdaság kvázi felszabatításának kvázi ünnepével.
Tisztában kell lennünk viszont azzal is, hogy végsősoron Bíró Károly egykori szabadkai polgármester is a tavalyi „hármas alkunak” köszönhetően kapott szobrot, igaz kisebbet, mint I. Péter, de ő legalább az emberek között jár. Lehet, hogy igaza van Pásztor Bálintnak, a fiatalabb Pásztornak – szeretjük a VMSZ-t, vagy nem szeretjük – hogy „az összes szoborról a város polgárai mondanak ítéletet”.
A könyvek megírásuk követően önálló életre kelnek, és ugyanez a helyzet a szobrokkal is: addig élnek, amíg az emberek a szívükbe zárják, és megvédelmezik őket, gondoljunk csak a két vajdasági Kossuth-szoborra.

Egyik szabadkai színészismerősöm már tudja, hogy mire lesz jó az I. Péternek emelt „emlékmű”, segítségével könnyebb lesz megtalálni a Szabadkai Népszínház Magyar Társulatát, amely a grandiózus szobor mögötti lepukkant épületben tartja előadásait, mivel normális színházi épületre még nem jutott pénz.
Pedig a vajdasági magyar színházak jövőjéről az utóbbi időben elég sok szó esett.
A vajdasági és szabadkai magyarok közül ugyanakkor sokan a Magyar Mozgalommal értenek egyet, szeretjük a Magyar Mozgalmat, vagy nem szeretjük.
– közölte a Magyar Mozgalom, amely reméli, hogy a vajdasági magyarok áprilisban kétszer is meggondolják, hogy újra a magyarság érdekeit semmibe vevő, a „nagyszerb ideológiát kiszolgáló családi vállalkozásra” szavaznak, vagy esetleg a változásokra.

Szerbia
Homokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között

Homokvihar idézett elő tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között, mindössze 20-30 kilométerre a magyar határtól. A Vajdaságban szokatlan természeti jelenség következtében 14 autó szaladt egymásba, miután a sofőrök semmit sem láttak.
Homokvihar miatt ütköztek össze
A járművek egy pillanat alatt eltűntek a viharban a Szabadkáról Nagyfény (Žednik) felé vezető „régi úton”, amikor a szél a környező földeken felkavarta a homokot.
Az ütközések következtében több jármű totálkárosra tört, de a tömegszerencsétlenség – valami csoda folytán – emberéleteket nem követelt.
Az ütközések következtében tizenegy ember került a szabadkai kórházban, de egyikük sincs életveszélyben, ketten szenvedtek súlyosabb, kilencen pedig könnyebb sérüléseket.
A videóban látható autó utasai megpróbálták kikerülni az egymásba szaladt autókat, amikor nagy valószínűséggel valaki nekik ütközött.
Ekkor kiszálltak az autóból, hogy megállítsák az újonnan érkezők autókat a nagyobb a baj elkerülése érdekében.
Szerbia
Szerbia és Görögország támogatja egymás területi integritását, lassan jöhet a gáz délről is

A Görögországból érkezett Katerina Szakellaropoulou államfő kétnapos látogatás kivitelezésébe kezdett a baráti & testvéri Szerbiában. Ennek során vendéglátójával, Aleksandar Vučić szerb elnökkel közösen hitet tettek egymás területi integritásának tiszteletben tartása mellett. Ez magyarra fordítva azt jelenti, hogy a görög államfő biztosította Szerbiát, hogy Görögország a nyilvánvaló amerikai nyomás ellenére sem ismeri el Koszovó függetlenségét, a szerb elnök pedig a maga részéről megtámogatta a görögök területi épségét a török követelésekkel szemben.
Kölcsönös integritás
Szakellaropoulou a görög-szerb csúcstalálkozót követően félreérthetetlenül kijelentette, hogy hazájának az álláspontja változatlan és szilárd maradt Koszovó el nem ismerését illetően, bár a görög elnök nem tagadta, hogy van nyomás Athénra, de az nem befolyásolja a görög álláspontot.
– jegyezte meg a görög elnök, aki szerint Görögország pragmatikus és konstruktív megközelítést követ Koszovóval kapcsolatban, amelynek célja a stabilitás és a biztonság megerősítése, valamint az egész régió uniós integrációja.
– mondta Szakellaropoulou, aki egy olyan ország elnöke, amelyre Vučić úgy tekint, mint Szerbia igazi és őszinte barátjára, és ezért abban bízik, hogy a két ország még sok jelentős lépést tehet előre az együttműködés területén.
Mindez azt jelzi, hogy Szerbiában a barátságot gyakran „Koszovóban” mérik, bár Magyarország estében a szerbek mintha kerülnék ennek a mértékegységnek a használatát.

Leültek tárgyalni (Forrás: szerb elnöki Instagram)
Szerbia is támogatja Görögországot
Szerbia cserében ugyancsak támogatta a görög állam területi egységét szárazföldön, vízen és levegőben egyaránt, vagyis kicsit kifordítva a nyilatkozatot, Szerbia elutasította a török követeléseket Görögországgal szemben a szigeteket vagy a szárazföldi és tengeri határvonalat illetően.
– jelentette ki Vučić, aki megbecsüléssel beszélt a szerb integritás görög részről történő támogatást illetően, és miután így „körbe integrálták, és körbe támogatták egymást”, „rá is fordultak az „európai útra”.
A szerb elnök egy újabb közhelyes hajbóklás közepette „hálát rebegett” Görögországnak azért, hogy akkor is Szerbia segítségére sietett, amikor az nem volt könnyű, bár konkrétan ezzel kapcsolatban nem mondott semmit, pedig mondhatott volna bármit, mert Szerbiának „szinte sohasem könnyű”.
A maga elé révedő szerb elnök annak a reményének adott hangot, hogy Szerbia még idén előrébb lép az uniós csatlakozás terén, arról azonban nem beszélt, hogy ezt a véleményét mire alapozza.
A szerb gyorsvasút, görög LNG
A szerb elnök itt arra is kitért, hogy két év sem kell ahhoz, hogy Szerbia (szélsebesen) megépítse a gyorsvasutat a magyar határig, és felhívta a figyelmet arra is, hogy megkezdődik a Niš irányába vezető szakasz kivitelezése, és ezt később Észak-Macedónia irányába folytatják.
– nyilatkozta a szerb elnök, aki „dupla gyakorisággal” szokott Görögországba látogatni, hol az athéni vezetést keresi fel, hol pedig a Athos-hegyi Hilandar kolostort, ahova legutóbb a fiát is elvitte.

Legutóbb a fiát is elvitte az Athosz-hegyre (Forrás: szerb elnöki Instagram)
A görög elnökasszonnyal folytatott megbeszélés másik, illetve harmadik fontos témájaként a két ország között energetikai kapcsolatokat, ezen belül pedig az energetikai összeköttetés megteremtését nevezte meg, beleértve a cseppfolyós gáz vásárlását Alexandroupoliszon, vagyis az ott lévő LNG-terminálon keresztül.
Néhány nappal ezelőtt a belgrádi Demostat kutató központ azt írta a szerbiai bányászati és energiaügyi minisztériumra hivatkozva, hogy a szerbek gázkapacitásokat foglalhatnak le az említett görög terminálban, amit a horvát krki terminál esetében korábban nem kívántak megtenni.
Belgrádban akkor azt állították, hogy a Krk feklől érkező gáz Szerbia számára túl drága, legalábbis a különböző szakemberek erről győzködték a szerb közvéleményt a kormányközeli sajtóban.
Nyilván ennek politikai okai is voltak, mert sem a horvátok, sem a bizonyos értelemben közvetítőként fellépő Szijjártó Péter, magyar külgazdasági és külügyminiszter sem említette, hogy honnan származik majd a Krk szigetén keresztük érkező földgáz, ki szállítja a horvát terminálig, és azt sem taglalták, hogy ez mennyivel lesz drágább, mint a csővezetéken keresztül érkező (orosz) gáz.
Azóta azonban változtak a geopolitikai körülmények, Szerbia viszont továbbra is szinte teljesen az orosz gáztól függ, amelyet a Török Áramlaton keresztül szállítanak Oroszországból, a Fekete-tenger alatt. Amíg valaki fel nem robbantja a vezetéket, mint az például kicsit északabbra történt.
A szerb és a görög elnök találkozóját követően elhangzott bejelentés ugyanakkor arra utal, hogy Szerbia mindezek után mégsem veti el eleve a cseppfolyóst gázt, ha az nem Horvátországon keresztül érkezik, és még az sem kizárt, hogy Vučić Katarban tett nemrégi látogatása alkalmával erről erről is beszélt az ottani vezetőkkel.
-
Montenegró2 nap telt el azóta
Nincs aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak
-
Szerbia17 óra telt el azóta
Homokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között
-
English5 nap telt el azóta
Arrests are piling up in Montenegro, after a police chief now the „crypto king” has also been caught
-
Szerbia1 nap telt el azóta
Viola von Cramon: A kézfájással való viccelődés rossz visszhangot váltott ki az EU-ban