A SZOBROK ÉLETE: Szabadkán leleplezték I. Péter szerb/jugoszláv király szobrát, jó lesz orientációs pontnak

Darija Kisić Tepavčević munkaügyi, foglalkoztatási, veteránügyi és szociális miniszter jelenlétében leplezték le I. Petar Karađorđević szerb király monumentális szobrát kedden Szabadka központjában. Az egészalakos szobrot, amely 4.2 méter magas és nem kevesebb, mint 1,3 tonna, néhány nappal ezelőtt emelődaruval helyezték a talapzatra, amely önmagában 5,6 méter magas. A szobrot Zoran Ivanović akadémiai szobrász tervezte és a szendrői (Smederevo) Kuzmanović öntöde öntötte formába. A kivitelezése és felállítása összesen 21,4 millió dinárba került, a pénz pedig Szabadka költségvetéséből biztosították.

I. Petar Karađorđević király szobrának felállításáról még tavaly döntött az önkormányzat, ugyanazon a napon, amikor Bíró Károly, Szabadka volt polgármestere és Ivan Antunović püspök tiszteletére is szoborállításról hozott egyhangú döntést a szabadkai képviselő-testület. Bíró Károly szobra a Városháza mellett, Ivan Antunovićé a Szent Teréz székesegyház melletti parkban kapott helyet.

Az ünnepélyes szoboravatón megemlékeztek I. Péter szerb király történelmi jelentőségéről, Stevan Bakić, Szabadka polgármestere hangsúlyozta, 1918-ban nagy szeretettel fogadták Péter király seregét itt északon, az uralkodót, aki a leginkább tisztelt és szeretett király volt a szerb történelemben.

– Jelentős, szimbolikával és fontos momentumokkal teli évben avatjuk fel ezt a szobrot. 1921-ben hunyt el I. Péter király, 100 évvel később pedig szobrot kap Szabadkán

– mondta Bakić, aki dr. Nagy Edét, a szabadkai magyarok száz évvel ezelőtti képviselőjét idézve elmondta, (hogy Nagy Péter királyról azt mondta): mindenki nagy tisztelettel emlékezik rá, mert a jog és igazságosság harcosa, fáradhatatlan uralkodó volt, aki az általános érdekekért küzdött, ezért a magyarok is tisztelettel emlékeznek rá.

Bakić hozzátette, a száz évvel ezelőtti adósságot most, a politikai stabilitás, és a gazdasági fejlődés idején róják le, amely fejlődést Aleksandar Vučić politikájának köszönhetjük.

Darija Kisić Tepavčević ünnepi beszédében I. Péter király nagyságáról beszélt.

– I. Péter király uralkodás alatt Szerbia a legszebb pillanatait élte meg. Generációk emlékeznek a Balkáni és az I. Világháborús győzelmekre, a felszabadításra, uralkodásának eredménye pedig a Szerb- Horvát- Szlovén királyság létrejötte, ahol a szerbek egy országban leltek egymásra

– emlékeztetett Darija Kisić Tepavčević, majd hozzátette:

– Örökségül hagyta, hogy mindig a szabadság, igazság és béke oldalán álljunk, védjük a szerb nép és az ország érdekeit

– mondta a miniszter, majd Szabadka polgármesterének társaságában leleplezte a szobrot, amelyet Damaskin bácskai pravoszláv püspök szentelt meg.

Pásztor Bálint, a városi képviselő-testület elnöke elmondta, az előző mandátum végén döntöttek egyhangúlag a szobrok állításáról.

– Azt gondolom, hogy a szabadkaiság esszenciája az, hogy egymás személyiségeit tiszteletben tartjuk, bármit is gondolunk róluk, bármilyen szerepük is volt a történelemben. Mindegyik szobor a három közül kifejezi azoknak a nemzeteknek a képviselőinek a világnézetét, ízlésvilágát, amelyek kezdeményezésére ezeket a szobrokat felállították. Én azt látom, hogy Bíró Károly szobrát nemzeti hovatartozástól függetlenül elfogadják a szabadkaiak, azt mondják, hogy az egyik legszebb köztéri szobor lett. Az összes szoborról a város polgárai mondanak ítéletet

– mondta Pásztor, aki a Szabad Magyar Szó kérdésére, miszerint az előző szobrok mindegyikén mindegyik hivatalos nyelven olvashatóak a nevek és információk, így mi a véleménye arról, hogy I. Péter király szobrán csak cirill betűs felirat látható, Pásztor Bálint a következőket mondta:

– Engem személy szerint nem zavar, hogy magyarul nem szerepel rajta, hogy felszabadító.

Az ünnepségen néhány százan vettek részt, felhangzott a himnusz, a helyi Mirna Radulović előadásában, majd a végén eljárták az užicei kólót is.

Eddig tartott a tudósítás, következzenek a szoborálltásíával kapcsolatos vélemények!

A szobrok élete

A kisebbségben élők többször kényszerülnek arra, hogy kompromisszumokat kössenek, ha már a sors azt adta nekik, hogy oda születtek, ahol nem ők vannak többségben, ezen általában vagy lábbal, vagy háborúval lehet változtatni, mindkettő sok keserűséget szokott okozni, ezért egyik sem kimondottan ajánlható.

Kétségtelen, hogy az utóbbi évtizedekben emeltek olyan szobrokat Szabadkán, amelyek a szerb hatalmi dominancia jelképeivé váltak, és azt is tudjuk, hogy az ottani magyarságnak valóban nincs szüksége arra, hogy nap, mint nap magyarul olvassa, hogy melyik szerb/jugoszláv király szabadította fel.

Gyenge vigasz, hogy a kormányzatban volt legalább annyi tapintat, hogy a szoboravatást nem kötötte egybe Vajdaság kvázi felszabatításának kvázi ünnepével.

Tisztában kell lennünk viszont azzal is, hogy végsősoron Bíró Károly egykori szabadkai polgármester is a tavalyi “hármas alkunak” köszönhetően kapott szobrot, igaz kisebbet, mint I. Péter, de ő legalább az emberek között jár. Lehet, hogy igaza van Pásztor Bálintnak, a fiatalabb Pásztornak – szeretjük a VMSZ-t, vagy nem szeretjük – hogy “az összes szoborról a város polgárai mondanak ítéletet”.

A könyvek megírásuk követően önálló életre kelnek, és ugyanez a helyzet a szobrokkal is: addig élnek, amíg az emberek a szívükbe zárják, és megvédelmezik őket, gondoljunk csak a két vajdasági Kossuth-szoborra.

Egyik szabadkai színészismerősöm már tudja, hogy mire lesz jó az I. Péternek emelt “emlékmű”, segítségével könnyebb lesz megtalálni a Szabadkai Népszínház Magyar Társulatát, amely a grandiózus szobor mögötti lepukkant épületben tartja előadásait, mivel normális színházi épületre még nem jutott pénz.

Pedig a vajdasági magyar színházak jövőjéről az utóbbi időben elég sok szó esett.

– Kedveseim, a képen a SZ O B O R mögötti ajtó a színházunk bejárata. Megértem, ha kell a megtalálásához GPS. A decemberi játékrend elkészült. Várunk titeket! Óriásszobrot kikerülve egyenesen fel a lépcsőn, megkerülve az örökkévalóságot, és nézni a pillanatot.❤

A vajdasági és szabadkai magyarok közül ugyanakkor sokan a Magyar Mozgalommal értenek egyet, szeretjük a Magyar Mozgalmat, vagy nem szeretjük.

– Minden jóérzésű magyar embernek görcs áll a gyomrába, ha Szabadka központjában jár… Ezzel a gigantikus szoborral a nacionalista szerb hatalom, és annak szabadkai fiókintézete, a VMSZ hathatós együttműködésével újra meggyaláz bennünket Trianon emlékével. A több mint 10 méter magas szobor, amely rátelepszik Szabadka központjára, minden pillanatban azt sugallja nekünk, hogy ez nem a mi földünk, nem a mi városunk, egyre kevésbé van itt keresnivalónk

– közölte a Magyar Mozgalom, amely reméli, hogy a vajdasági magyarok áprilisban kétszer is meggondolják, hogy újra a magyarság érdekeit semmibe vevő, a “nagyszerb ideológiát kiszolgáló családi vállalkozásra” szavaznak, vagy esetleg a változásokra.