Horvát idegenforgalom: ésszerű lesz-e az árképzés?

A vendéglátósok szerint könnyű más pénzével spórolni

Bár az előrejelzések arra utalnak, hogy a turisztikai idény előestéjén jól halad a helyfoglalás a horvát idegenforgalomban, Andrej Plenković miniszterelnök és Tonči Glavina idegenforgalmi miniszter az egész turisztikai szektort mégis arra kérte, hogy a már most gondolkozzanak az ésszerű árképzésről, azaz 10-20 százalékkal csökkentsék az ajánlataik árát.

Glavina miniszter vasárnap felhívást intézett az idegenforgalmi szektor minden érintettjéhez, ennek értelmében most van itt az ideje a jó promóciós kampányok bemutatásának, valamint a haszonkulcsok csökkentésének. „Ideális lenne, hogy Horvátországban teljes egészében elfogadják a javasolt 10-20 százalékos árengedményeket” – mondta Glavina.

Erre a Vállakozók Hangja Egyesület (Udruge Glas poduzetnika, UGP) kedden egy nyilatkozattal reagált, amelyben kijelentette, hogy a vállalkozókkal szembeni elvárásokat átlátható gazdasági elemzésekre kell alapozni, valamint a gazdaságra gyakorolt tényleges hatások becsléseire.

Jelentős működési költségnövekedés esetén – beleértve a munkaerő-, energia-, beszerzési, bérlet-, logisztikai és adminisztratív terheket – az UGP fontosnak tartja, hogy szakértői vitát nyissanak a mikro-, kis- és középvállalkozások turizmus és vendéglátás területén működő vállalkozásainak fenntarthatóságáról.

Az árcsökkentésre vonatkozó igény bejelentése előtt a horvát kormány a turisztikai ágazattal közösen tartott ülésén megvitatta a foglalásokkal kapcsolatos aktuális helyzetet, az érkezések és a vendégéjszakák becsült számát, valamint a turisztikai szezon eddigi eredményeit (Forrás: X platform, horvát kormány)

Ugyanakkor az illetékes minisztertől információt kértek arról, hogy vannak-e értékelések vagy elemzések az árcsökkentéssel kapcsolatos elvárások hatásáról az üzletágra. Magyarán könnyű a máséval csalánt verni, a minisztérium inkább magyarázza meg, hogy mégis, hogy képzeli az árcsökkentést a gyakorlatban.

Az idegenforgalomban dolgozók morognak

Veljko Ostojić, a Horvát Idegenforgalmi Egyesület elnöke emlékeztetett arra, hogy bizonyos létesítményeknél, a különösen nehezen bérbe adhatóaknál, az ár csökkentése szinte bizonyos, de ez nem vonatkozik a szállodákra és kempingekre.

Veljko Ostojić nem panaszkodott az árakra

„Tavaly a szállodák és kempingek feltöltöttsége szinte optimális volt, 92 és 95 százalék között, ami azt jelenti, hogy az árak reálisak voltak” – mondta Ostojić.

Az árcsökkentést követelő felhívásokra Vedran Tomić, a Mentsük Meg a Kis Családi Bérbeadókat egyesület (Udruga Spasimo male obiteljske iznajmljivače) elnöke kijelentette, hogy teljesen abszurd, hogy az állam rendelettel határozza meg az árakat.

„Akik teljes feltöltöttséggel rendelkeznek, azok nem fogják csökkenteni az árakat, akik nem, azoknak korrekcióra kell menniük. Ez egyszerűen a kínálat és kereslet kérdése. Logikátlan, hogy egy állam, amely maga is folyamatosan emeli az adókat és egyéb terheket, arra kéri az embereket, hogy csökkentsék az árakat” – mondta Tomić.

Ezt azzal toldotta meg, hogy sajnos vannak esetek, amikor a bérlőknek már lemondták a foglalást a szezonra, ezért bizonyos időszakokra korrekció kellett alkalmazni. Azt is tudjuk, hogy manapság az árak napról napra változnak, és a bérlők a helyzetnek megfelelően reagálnak

Vannak dolgok, amit másként kellen csinálni

Nedo Pinezić, a családi elszállásolás kiemelkedő szakértője, a HINA-nak nyilatkozva, rámutatott, hogy Horvátországnak széles körű ajánlatokat és árakat kell kínálnia és népszerűsítenie. Ha csak a legmagasabb árkategóriába tartozó prémium ajánlatot hirdetik, akkor elkerülhetetlen a (túl) drága úticél képzete.

„Távol attól, hogy Horvátországban nincs kedvezőbb lehetőség, amivel magunk is sűrűn élünk. Ám ezek a lehetőségeket nem hirdetjük, ezek nem tűnnek ki, mintha nem lennének kívánatosak. A háromcsillagos szálloda „nem attraktív”, a kiadó szobákban és stúdiólakásokban, családi farmokon és vagy az agriturizmusban való elszállásolás, mintha nem is létezne. A falatozók és egyszerű fogadók „nem megfelelőek promóciós célokra”, tilosak a kis kempingek háztartásokban, stb.” – mondta Pinezić.

Kapcsolódó cikk

Egyre kevesebb a turista Montenegróban, fogynak a török és az oroszok

Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a horvát kereskedelem hosszú ellátási láncokra épül, a több közvetítő beiktatásával megvalósított élelmiszer-import dominál, a hazai termékek szabad piacai nem jutnak kifejezésre, és csak a prémium luxust, a legjobbakat és a legdrágábbakat népszerűsítik, ösztönzik és hangsúlyozzák. Mindezt azzal a megfontolással, hogy „Horvátországnak nem lenne szabad olcsó úti célnak lennie. És most mi lesz? Most túl drágák vagyunk“ – mondta Pinezić.

Hozzátette, hogy a vendéglátóiparban, valamint más ágazatokban is, a szolgáltatás árának kiszámítása az összes költség, a várható nyereség és a piac által meghatározott árkeret alapján alapul. Ugyanakkor azt mondja, az árak emelkedése attól is függ, hogyan reagálnak az iparág legdrágább létesítményei.

A szakértő emlékeztett arra is, hogy a nemrégiben bemutatott adatok a vendéglátóipar nyereségességének csökkenéséről beszélnek. Egy év alatt ez 16 százalékról 9 százalékra esett, így Nedo Pinezić illúziónak tarja a drasztikusabb árcsökkentést. Ahol árcsökkenésre számíthatunk az idén, erre akárcsak tavaly, az az utolsó pillanatos (last-minute) ajánlatoknál lesz.