Augusztus 27-én, a hajnali órákban érkezett Afganisztánból Albániába a menekültek első csoportja, 121 nő, férfi és gyermek. Ezzel megindult a befogadás folyamata: Albánia – az USA felkérésére – beleegyezett, hogy mintegy 4 ezer afgánnak menedéket nyújtson. Albánia azonban csak egyike azoknak az országoknak, amelyek afgán menekülteket “látnak vendégül”, bár a vendég kifejezés nem minden esetben felel meg az afgán menekültek státusának.
Mi a különbség az USA és Izrael között?
Az Egyesült Államok albániai nagykövete szerint Albánia lakossága ismét vendégszeretetet és védelmet kínál a rászorulóknak, “mint mindig”. Jurij Kim a helyi médiának nyilatkozva kiemelte, hogy Albánia már számtalan alkalommal adott védelmet üldözötteknek: vendégszeretete ismert a világ előtt.
A “diplomáciai jópofizásnak” Albánia esetében van némi alapja, a XX. század elején az albánok otthont adtak a Törökországban üldözötté vált bektási (bektashi) muszlimoknak, majd mentették, bújtatták a zsidókat, később befogadták a Görögországból elüldözött nemzetiségieket, a délszláv háború során pedig százezer számra engedték be a menekülteket, elsősorban a szerbek fegyveres akciói miatt távozni kényszerülő koszovói albánokat.
A tiranai vezetés most pozitívan reagált az Egyesült Államok kormányának kérésére, hogy átmenetileg fogadják be azokat az embereket, akiknek életét a tálibok veszélyeztetik. A két állam megállapodása alapján az afgánok addig maradnak Albániában, amíg megkapják az okmányokat az USA-ba történő beutazáshoz, ehhez várhatóan egy évre lesz szükség.
Egészen másképp járt el Izrael, ők “megkerülve minden bürokráciát”, titokban 167 afgánt evakuáltak Albánián keresztül, köztük bírókat, újságírókat, tiszteket, tudósokat. Az albánoktól csak azt várták el, hogy nézzenek félre, amíg ezek az emberek a tiranai reptérről elstartolnak Izraelbe.
Az IsraAID segélyszervezet a tálib hatalomátvétel első hónapjában 125 afgán evakuálását koordinálta Albánián keresztül, valamint 42 afgán nő és lány evakuálását az Egyesült Arab Emírségek érintésével. A menekültek várhatóan Kanadába, Franciaországba és Svájcba települnek majd át.
Yotam Politze, az IsraAID főigazgatója kijelentette, hogy bár ez egy hosszú és nehéz folyamat, alapítványok létesültek, és most az a cél, hogy a menekültek mindent megkapjanak, amire új életük megkezdéséhez szükségük van.
A segélyszervezet honlapján gyűjtést is indított, bár a pénz nem nagyon csorog be, a tervezett 2 millió dollárból eddig 20 ezer dollár sem jött még össze.
Üdülőhelyek vagy/és menekülttáborok
Az Albániában, Koszovóban és Észak-Macedóniában ideiglenesen menedéket kapott több ezer afgán egy részét albániai üdülőhelyeken helyezték el, míg mások katonák által ellenőrzött elszigetelt táborokban kötöttek ki. A három balkáni országban eltérően kezelik az afgánok balkáni tartózkodásának kérdését.
Amikor az első afgán menekülteket szállító járatok megérkeztek Albániába, Edi Rama albán miniszterelnök meg volt győződve arról, hogy országa nem küldi őket menekülttáborokba, embertelen módnak nevezve ezt a megoldást.
Albániában “üdvözlőcsomagok” készültek az újonnan érkezők számára a legalapvetőbb fogyasztási cikkekkel. A balkáni ország az első menekülteket a tiranai „Student City” kampuszban helyezte el a regisztrációs eljárások lezárásáig.
A később érkező afgánok ezután szállodai létesítményekben kaptak menedéket. Durrës, Lezha és Berat az a három város, amely megnyitotta kapuit az afgánok előtt.
Úgy tűnik, néhányuk viszonylag szerencsés volt, mivel átmenetileg albániai üdülőhelyeken kapott menedéket az Adriai-tenger partján, ahol szabadon szóba elegyedhetnek más szállodai vendégekkel, akár a szálloda medencéjében is. A férfiak kriketteznek (afgán nemzeti sport), a nőknek és a gyermekeknek pedig egy Albániában élő magyar hölgy tart “art therapy” foglalkozásokat.
Az üdvözlőcsomagok készítésével nem zárult le az afgán menekültek támogatása Albániában, jelenleg egészségügyi és pszichológiai segítséget nyújtó humanitárius csapatok állnak rendelkezésükre.
Hasonló elbánásban részesülnek az Észak-Macedóniába került afgánok, őket is szállodákban helyezték el, mínusz tenger, amihez – Afganisztánról lévén szó – nem is igen voltak hozzászokva, ráadásul arrafelé nem tapasztalható hasonló nyaralási őrület, mint mondjuk azokban a kelet-európai országokban, ahol a krumpliföld mellé nem jutott egy darab tengerpart.
Az Észak-Macedóniába érkezett menekültek első és legnagyobb csoportja, mintegy 150 afgán, a főváros, Szkopje keleti részében található Bellevue üdülőszállodában telepedett le.
A “macedón afgánok” is jelentős segítséget kaptak/kapnak az aktivistáktól. Segélycsomagokat, orvosi és pszichológiai segítséget, játszószobát, valamint számítógéppel és internettel felszerelt információs központot, továbbá az országgal és a fővárossal kapcsolatos prospektusokat biztosítottak számukra, elsősorban a Vöröskereszt közreműködésével.
Ezek az emberek többnyire amerikai vízumkérelmezők, akik a beutazási engedély jóváhagyására várnak. A NATO-nak dolgoztak, vagy jól ismert nemzetközi civil szervezetek alkalmazottai voltak, akik családjukkal együtt érkeztek
– nyilatkozta Dusko Arszovszki észak-macedón kormányszóvivő, és ez lehet a magyarázata annak, hogy Észak-Macedónia számára alacsony biztonsági kockázatot jelentenek.
Ennek ellenére – Albániához hasonlóan – az észak-macedón hatóságok is fenntartották a jogot, hogy korlátozzák bizonyos személyek mozgását, ha azt szükségesnek tartják.
Koszovó más kávéház
Más a helyzet Koszovó esetében, ott se tengerpart, se megfelelő bánásmód nincs. Az afgánok jó részét elszigetelt táborokban helyezték el, ahol a média nem férhet hozzájuk, és a helyzetükkel kapcsolatos információk hiánya miatt egyes emberi jogi szervezetek aggodalmukat fejezték ki hogylétükkel és alapvető emberi jogaik tiszteletben tartásával kapcsolatban.
A koszovói kormány ideiglenes védelmi státuszt adott a messzi földről érkezett “vendégeknek”, ami elvben egyértelmű jogokat biztosít számukra, például az oktatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz és a szabad mozgáshoz.
Az afgán menekülteket két táborban – Bechtel és Liya – helyezték el, az egyiket a NATO nemzetközi parancsnoksága felügyeli, a másikat pedig a Bondsteel katonai bázison belül az amerikai erők irányítják. Éppen most tértek haza Koszovóból azok a portugál katonák, akik a civil szervezetek közreműködésével 810 afgán menekült elhelyezésében tüsténkedtek.
A hazájukból kitelepített afgánok mozgásszabadságára vonatkozó kérdésre a táborparancsnok biztonsági aggályokra hivatkozva azt mondta, “a táboron kívülre csak szükség esetén mehetnek ki”. A Koszovói Vöröskereszt arról tájékoztatott, hogy nem kérték fel őket a menekültek segítésére, de a helyi hatóságok nem keresték meg az UNHCR-t, és a Nemzetközi Migrációs Szervezetet sem.
Ha a jelenlegi megközelítés nem változik, akkor elmondható, hogy ezeket az embereket határozatlan ideig és de facto fogva tartják, ami ellentétes a koszovói joggal és a nemzetközi szabályokkal.
Az afganisztáni menekültek életkörülményei Albániában, Koszovóban és Észak-Macedóniában eltérők ugyan, egy dolog azonban közös, hogy kilétüket teljes körűen ellenőrzik, amíg az Egyesült Államok tartózkodási engedélyére várnak.
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma a közelmúltban közölte, hogy az afgán menekülteknek kétlépcsős biztonsági ellenőrzési folyamaton kell átesniük, amelyet a terrorizmusellenes tisztviselők, bűnüldöző szervek és a belbiztonsági minisztérium végez.
Az amerikai hatóságok biztosították a három balkáni országot, hogy felgyorsítják a folyamatot, és megerősítették, hogy az illetékes amerikai tisztviselők már a helyszínen végeznek ellenőrzéseket.
Az amerikaiak szerint mindazok, akik jelenleg ideiglenes ellátásban részesülnek, jogosultak pályázni az Egyesült Államokba történő beutazásra, a koszovói belügyminisztérium pedig éppen a napokban jelentette be, hogy 54 afgán menekült, aki eddig a balkáni országban tartózkodott, elutazott az Egyesült Államokba.
Az viszont továbbra sem világos, hogy mi történik azokkal az afgánokkal, akiket az ellenőrzési folyamat során elutasítanak: a tranzitországban ragadnak-e, vagy visszatérnek Afganisztánba?A CNN legfrissebb jelentése szerint az Egyesült Államok azt fontolgatja, hogy néhány olyan afgán evakuált személyt küld vissza Afganisztánba, akik nem mentek át az átvilágítási folyamaton. A “meg/lebukott” afgánok jelenleg az amerikaiak koszovói katonai bázisán tartózkodnak.
';
