Albánia eleget tesz az Egyesült Államok kérésének, hogy ideiglenesen fogadjanak be amerikai vízumot igénylő afganisztáni menekülteket. Ide tartoznak az amerikai hadsereg tolmácsai, “fixerei” és egyéb segítői. Ideiglenes befogadásukról Edi Rama albán miniszterelnök vasárnap tett közzé bejegyzést az egyik közösségi csatornán, miután a tálib erők elérték az afgán fővárost. Eddig mintegy 1200 afgán indult el az Egyesült Államokba, de ez a szám a következő hetekben akár 3500-ra is emelkedhet.
Albán igen a nagy szövetségesnek
Az albán miniszterelnök a Facebookon közölte, hogy a Biden-adminisztráció nemrégiben kérte fel a NATO-szövetséges Albániát, hogy mérje fel a lehetőségeket, és válaszoljon arra a kérdésre, hogy Albánia szolgálhat-e tranzitországként számos afgán menekült számára, akik az Egyesült Államokba tartanak.
A közösségi médiában közzétett bejegyzésében az albán miniszterelnök történelmi hagyományokra emlékeztetett.
Az albán történelemben nincs dicsőségesebb esemény, mint a zsidók védelme a második világháború idején. Senki nem kérte nagyszüleinket, hogy kockáztassák életüket a zsidók megmentéséért, ahogy ezt Európában kevesen tették a náci időkben. Ők megtették, hovatartozástól és vallástól függetlenül. Néhányan az életükkel fizettek, de egyetlen zsidó sem adta meg magát a náciknak
– írta bejegyzésében az albán miniszterelnök, aki megjegyezte azt is, hogy ezáltal Albánia lett az egyetlen európai ország, ahol több zsidó volt a második világháború után, mint annak kezdete előtt.
Ma már szintén történelmi tény, hogy Albánia 2014-ben az iráni Népi Mudzsahedin Szervezet (Mujahideen-e-Khalq) több mint 2000 tagját fogadta be, akiket az ország fő kikötője, Durres közelében helyezett el.
Az Egyesült Államok régi szövetségesei vagyunk, de nem csak a bajban, amikor szükségünk volt a bombáikra, hogy megvédjük magunkat az etnikai tisztogatástól, vagy amikor előkészítették az utat Koszovó függetlensége vagy Albánia NATO-csatlakozása felé
– jegyezte meg Edi Rama, ami után aligha volt kétséges, hogy Albánia befogadja az Egyesült Államokba tartó afgán menekülteket.
Az vitathatatlan, hogy nem mondunk nemet, és nem csak azért, mert erre nagy szövetségeseink kérnek minket, hanem azért sem, mert Albánia vagyunk!
– közölte Edi Rama, akinek azzal kapcsolatban nem voltak információi, hogy Koszovó hogy dönt.
Koszovó még nem döntött
Hírügynökség jelentések szerint a Biden-adminisztráció nem csak Albániával, hanem Koszovóval is egyeztetett arról, hogy védjék meg a tálib megtorlástól, azaz fogadják be az Egyesült Államokba tartó afgánokat, amíg nem fejeződik be az amerikai vízumok jóváhagyása számukra.
Koszovóban Luan Dalipi, Albin Kurti miniszterelnök kabinetfőnöke közölte, hogy a pristinai kormány július közepe óta kapcsolatban áll az amerikai hatóságokkal az afgán menekültek elhelyezését illetően.
Sok logisztikai, műszaki, biztonsági és szociális dolog létezik, amelyeket gondosan kell kezelnünk
– jegyezte meg a kabinetfőnök, amiből nem derült ki egyértelműen, hogy mi Koszovó szándéka, de meglepő lenne, ha a pristinai kormány visszautasítaná az amerikai kérést.
Hírügynökségi jelentések szerint Washington korábban Kazahsztánt, Tádzsikisztánt és Üzbegisztánt is kérte, hogy fogadjon be több ezer afgán menekültet, de a megbeszélések alig haladtak előre.
A híresztelések szerint közel 8000 afgán elhelyezéséről folynak tárgyalások Katarral, amely egy nagy amerikai katonai bázisnak ad otthont. A tálibok előre nyomulást követően az Egyesült Államok közölte: ezer állami alkalmazottat küld Katarba, hogy felgyorsítsa a különleges bevándorlási vízumok iránti kérelmek feldolgozását.
';
