Olvasási idő: 4 perc

Aleksandar Vučić szerb államfő kedvenc sportja az alapkőletétel, erre a hétre már esett egy, vagyis ez a hét is jól kezdődik. A társ ezúttal Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter volt, aki Újvidéken csatlakozott a szerb elnökhöz. A Budapest- Belgrád vasútvonal Újvidék és Kelebia közötti szakaszának alapkőletételekor Szijjártó kijelentette, hogy akik a Budapest- Belgrád gyorsvasút kiépítése, illetve a görög kikötőket Nyugat- Európával összekötő szállítási útvonal létrehozása ellen érvelnek, azok Magyarország és Szerbia versenyelőnyét akarják elvenni.

Jön a kínai áru: ez jó, vagy nem jó?

A magyar külgazdasági és külügyminiszter miniszter + hozzátette, hogy akik a projekt ellen érvelnek, azok más országok malmára akarják hajtani a vizet, és szembe mennek a magyar és a szerb nemzeti érdekekkel, pedig „ha tetszik másoknak, ha nem, a szerbek és a magyarok az új gazdasági világrend nyertesei közé akarnak tartozni”.

– Egyre több kínai áru érkezik a görögországi kikötőkbe, és ezen áruknak valahogy el kell jutniuk Európa középső és nyugati felébe. Így egy nagy verseny indult meg azért, hogy mely országokon keresztül fog vezetni a leggyorsabb szállítási útvonal. Szerbia és Magyarország is benevezett ebbe a versenybe, ehhez azonban arra van szükség, hogy legyen egy modern, gyors közlekedést lehetővé tevő, biztonságos vasútvonal

– magyarázta el a helyzetet Szijjártó, aki kiemelte, hogy 2020 volt az első év, amikor Európa nagyobb áruforgalmat bonyolított Kínával, mint az Egyesült Államokkal, és az Egyesült Államok is többet kereskedett Kínával, mint az Európai Unió országaival együttesen.

A magyar külgazdasági és külügyminiszter hozzátette, hogy ennek a kereskedelemnek a megvalósítását segítheti elő a Belgrád és Budapest között most épülő vasút, amely 2025-re mindkét oldalon elkészül. Szijjártó egyúttal hangsúlyozta, hogy Szerbia és Magyarország pragmatikus együttműködést folytat Kínával, és mindkét ország profitál is ebből.

– Az új, több mint 300 kilométeres vasútvonal kétvágányúsított, végig nagy sebességet lehetővé tevő villamosított vasútvonal lesz, ezzel Magyarország és Szerbia fogja biztosítani a leggyorsabb szállítási útvonalat a görög kikötők és Nyugat- Európa között

– mondta Szijártó, de persze, nem csak ő ígért, a szerb elnök sem rossz ebben a műfajban.

Videóverseny

A Belgrád és Budapest közötti vasútvonal kiépítése magyar, szerb és kínai finanszírozással valósul meg, a kínaiak szívesen hiteleznek, vagyis adósítanak el más országokat.

A munkálatok elkezdésekor Aleksandar Vučić kiemelte, hogy az új vasút számos további korszerűsítést von maga után.

Szavai szerint új vasútállomás épül például Újvidéken (lesz megint mit átadni), a vajdasági várost a magyar határral összekötő szakaszon pedig összesen 49 aluljárót és felüljárót alakítanak ki.

A szerb elnök hozzátette, hogy néhány év múlva Budapestről vagy Belgrádból kevesebb mint három óra alatt lehet majd elérni a másik fővárost, ez pedig még tovább erősíti a két ország és a két nép közötti már most is szoros kapcsolatokat.

A szerb elnök sem akart lemaradni a magyar külgazdasági és külügyminisztertől a közösségi médiában dúló „videócsatában”, így újfajta verseny alakult ki kettőjük között, csak Vučić nem a Facebookon, hanem az Instagramon ígérgetett, illetve vállalt garanciát.

– Pontosan három év múlva rendelkezésünkre áll majd a Belgrád-Újvidék- Verbász- Szabadka- Kelebia vasútvonal.

Maga az építkezés, és mindaz, amivel így hozzájutunk, magasabb életszínvonalat, magasabb fizetéseket, magasabb nyugdíjakat jelent majd minden ember számára, és jobb jövőt a gyermekeinknek.

Drága barátaim! Köszönöm szépen, hogy hisztek egy jobb Szerbiában, egy sikeres Szerbiában, és hogy hisztek önmagatokban, valamint abban, hogy nekünk van erőnk a dolgok megváltoztatására.

Én egyetlen dolgot tudok csak garantálni nektek: hogy tovább harcolunk, jobbak lesznek az eredmények, és hogy büszkék lesztek a hazátokra, és (ezzel) biztosítjátok a jövőt a gyerekeiteknek.

Ez így egy „all in” csomag volt, sok az egyben, de ígéretekből Szerbiában sosincs hiány.

A határidők betartása

Ha egy kicsit búvárkodunk a múltban, akkor olyan cikkekre bukkanhatunk, mondjuk 2015-ből, amelyek arról vallanak, hogy igencsak csúszásban van a szerb-magyar nemzeti projekt, vagyis a Belgrád- Budapest gyorsvasút építése, a versenytársaknak tehát lett volna éppen elég idejük ahhoz, hogy beelőzzenek bennünket a kínai áru Európába juttatásában, csakhogy nemigen vannak versenytársak.

A szerbiai közszolgálati (állami, Vučić-párti) televízió 2015. december 23-án arról számolt be, hogy Aleksandar Vučić (aki akkor már/még miniszterelnök volt) aznap egy újvidéki rendezvényen kijelentette, hogy a gyorsvasút Belgrád és Újvidék közötti szakaszát “2018-ban muszáj megnyitni”.

– Ez nagyszerű dolog hazánk számára. Két és fél év múlva mindent befejezünk. Arra számítok, hogy kínai és magyar kollégáimmal együtt megyünk Belgrádból Budapestre, hogy megmutassuk, mire vagyunk képesek, ha tele vagyunk tettrekészséggel és hittel

– nyilatkozta tehát hat évvel ezelőtt, vagyis a távoli múltban a tettrekészséggel és hittel teli szerb elnök.

A magyar és a szerb fővárost összekötő (kínai-orosz) gyorsvasút Belgrád és Újvidék közötti szakasza azóta sem készült el – voltak kivitelezési problémák orosz és kínai oldalon egyaránt -, amit Budapesten jó ideig nem is nagyon bántak, de miután kinevezték a magyar kivitelezőket, már fontossá vált az ügy.

Szerb részről a legutóbbi ígéret augusztus 24-én hangzott el. Aleksandar Vučić akkor azt mondta, hogy fél év múlva beindul a forgalom a Belgrád és Újvidék közötti szakaszon. Ha ez valóban így lesz, akkor megállapíthatjuk, hogy a 75 kilométeres vasúti szakasz megépítéséhez 6 (betűkkel leírva: hat) évre volt szükség.

Kitűnő feladvány lehetne a matek érettségin a következő szöveges példa: vajon mikor készül el az Újvidék és Szabadka közötti 105 kilométeres szakasz, ha a Belgrád és Újvidék közötti 75 kilométeres szakasz megépítéséhez 6 évre volt szükség, feltéve, hogy a körülmények nem változnak.

Az építkezés eddigi ütemét látva aligha fenyegeti az a veszély Magyarországot, hogy szerb oldalon „a gyorsvasút gyorsan megépül”, hacsak nem történik valami csoda.

A legviccesebb az egészben az, hogy a legutóbbi ígéret elhangzása után alig több mint két hónappal a Stadler leszállította Szerbiának azt a vonatot, amely Újvidék és Belgrád között közlekedik majd 200 kilométeres sebességgel, ha egyszer, végre valahára, ki tudja, mikor, esetleg már jövőre megépül a szóban forgó szakasz, de erre az utóbbira még ne vegyünk mérget.

Talán mondani sem kell, hogy a kétszintes szerelvényt Aleksandar Vučić vette át – mert a szerb elnök nem csak az alapkőletételeket kedveli, szívesen ad vagy vesz át bármit, aminek köszönhetően már nem csak a televízióból, hanem hamarosan a hűtőszekrényből és a mikrohullámú sütőből is ő ugrik elő, ha nem vigyázunk.