A cikk meghallgatása

Három nappal ezelőtt áttételesen azt hiányoltam a BALK-on, hogy miért nem a szerb elnök és a magyar miniszterelnök tette le a Belgrád- Budapest szupervasút alapkövét Kiskunhalason, de nem kellett sokat várnom, hogy megkapjam a választ: azért, mert Orbán Viktor és Aleksandar Vučić ma Horgoson találkozott, hogy együtt csavarozzon, amit ezúttal is alapkőletételnek neveztek. Hiába: meg kell tanulnunk, hogy az alapkőletétel gyűjtőfogalom, megjelenési formájának pedig csak a leleményesség szab határt. A lényeg azonban most inkább az, hogy 35 percre csökken a Szabadka és Szeged közötti utazási idő, amikor a vasút várhatóan a jövő év novemberére megépül.

Történelmi update

A Szabadka és a Szeged közötti vasút helyreállításával megkezdődik a “történelem kiegyenesítése”, az esemény “nemzeti jelentőségének” megértéséhez a BALK most tart egy rövid alapképzést. Ezt Ön, kedves Olvasó, azzal hálálhatja meg, hogy a balalsó sarokban rákattint a kis csengettyűre, hogy ezentúl minden új cikkünkről azonnal értesülhessen.

És akkor következzen a “történelmi update”, ami természetesen Trianonig nyúlik vissza, ahol a határokat úgy húzták meg, hogy a vasút általában Magyarország határain kívülre, tehát az utódállamok területére essen, aminek természetesen megvolt a maga logikája, arról nem is beszélve, hogy a románok korábban már lerabolták a magyar vasutat, de az egy következő óra tananyaga lehet.

Az antant az első világháború lezárásakor a wilsoni elvek alapján etnikai határokat és annexiómentes békét ígért, a Párizs környéki béketárgyalásokon Magyarország új határainak meghúzásakor azonban mégis a kedvezményezett államok gazdasági, stratégiai céljait, katonai, geopolitikai érdekeit részesítette előnyben.

Magyarország stratégiai megbénítása érdekében jelentős vasúti csomópontok került az utódállamokhoz, egyebek között Pozsony, a Duna bal partján fekvő komáromi állomás, Érsekújvár, Párkány, Losonc, Fülek, Csap, Munkács, Szatmárnémeti, Nagykároly, Pélmonostor, Muraszombat, Kassa, Nagyvárad, Arad, valamint Temesvár és Szabadka, az előbbi nyolc, az utóbbi öt vasútvonal találkozási pontja volt, és mozdonyváltó pályaudvarral rendelkezett.

A térképen a piros pontok azokat a helyeket jelzik, ahol Trianon előtt jártak a vonatok, a zöld pontok pedig a ma is létező vasúti összeköttetést. Jól látszik, hogy a legtöbb vasutat éppen a volt Jugoszlávia felé számolták fel. (Forrás: hovamegyavonat.blog.hu)

Szabadka kiiktatásával a Békéscsaba–Szeged–Szabadka–Baja–Dombóvár vasúti összeköttetés megszakadt, a Szeged és Baja közötti, addigi mindössze 68 kilométeres út Kiskunfélegyházán és Kiskunhalason át 150 kilométerre nyúlt meg, ami masszív csapást jelentett a Dél- Alföld és a Duna-vidék gazdasági kapcsolatára.

Jugoszláviának Szabadka birtoklása azért volt fontos, mert a Zombor–Bród–Szarajevó–Mostar útvonalon az Adriai-tengerhez szerzett elérést. Nagyvárad Romániába, valamint Szabadka, Eszék és Zágráb Jugoszláviába kerülésével megszakadt az Alföld–Fiumei Vasúttársaság közel 400 kilométeres folyamatos vonala. Ezzel megszűnt az ország közvetlen kapcsolata a fiumei állomással, kikapcsolva a déli régiót és az alföldi területeket a világkereskedelem vérkeringéséből, de megnehezült a belső területek közötti kapcsolattartás is, aminek egy része korábban éppen Szabadka érintésével zajlott.

A történelem kiegyenesítése

Ennek tükrében érdemes idézni néhány gondolatot a magyar miniszterelnök horgosi beszédéből, ebből a szempontból lehet ugyanis kimondottan fontos a Szeged- Szabadka, vagy a Szabadka- Szeged vasút újraélesztése, a sorrend csak megközelítés kérdése, attól függően, hogy ki hol száll fel a vonatra. És ha lesz folytatás, amire Orbán Viktor ígéretet tett, akkor pedig megtörténik a “történelem kiegyenesítése”, ami ugyan érzelmi kérdés is, de remélhetőleg mára már a gazdasági szempontok fontosabbak.

Mindez megmagyarázza, hogy magyar – illetve miniszterelnöki szempontból – miért nem a halasi alapkőletételt választották, az érzelmi tényezőt mellőzve ugyanis az tűnhet a “nagyobb testvérnek”, ez a kifejezés el is hangzott a szerb elnök és a magyar miniszterelnök horgosi légyottján.

Orbán Viktor beszédét rögtön azzal kezdte, hogy “furcsa helyzetben vagyunk, mert egy 150 éves vasútvonalat akarunk felújítani”, ami egyértelművé teszi, hogy a helyszín megválasztás nem a véletlenen múlott. A magyar miniszterelnök ugyanakkor megjegyezte, hogy a mostani alapkőletétel a szerbek és a magyarok számára az “új jövő’ építésének szimbóluma lehet.

– Az első felismerés, hogy együtt erősebbek vagyunk, a második felismerés, hogy szorosabbra kell fűzni a kapcsolatainkat, a harmadik, és ezért találkoztunk egy hónappal ezelőtt Budapesten, hogy stratégiai együttműködésről és szövetségről szóló megállapodást hozzunk tető alá

– mondta a magyar miniszterelnök, aminek a szerb elnök többször is tapsolt.

– A történelem vihara kettévágta a Szeged- Szabadka vasúti vonalat, ezzel mindkét város lakosai sokat vesztettek, a vasútvonal teljesen eljelentéktelenedett, és kedves horgosiak, emlékszem, hogy hat évvel ezelőtt itt, a vasúti pálya mentén, illegális migránsok ezrei vonultak Magyarország és Európa felé, a pályát le kellett zárni, és végül megszűnt a közlekedés. Ez egy sajátosan közép-európai történet. Valami birodalmi központban, tőlünk távol, kiötlenek valamit, majd megpróbálják azt ránk erőltetni, és aztán mi fizetjük meg mindennek az árát

– tette hozzá a magyar miniszterelnök egyszerre kalandozva múltban, jövőben és jelenben, amiből következett a sommás megállapítás:

– Tisztelt horgosiak! Magyarország nevében azt tudom mondani Önöknek, hogy idegen hatalmak ide mindig csak háborút és békétlenséget hoztak. Ami kívülről jött, az elválasztott bennünket, kudarcot, lecsúszást és konfliktust hozott.

Ezután már adta magát a következtetés, miszerint eljött az ideje annak, hogy a szerbek és a magyarok a saját kezükbe vegyék a saját sorsuk irányítását. Orbán Viktor még hozzátette, hogy a schengeni határoknak nem Horgosnál kellene húzódniuk, hanem “valahol lent délen”, és a szerb embereknek útlevélellenőrzés nélkül kellene belépniük Magyarországra és Európába.

– Mindannyian tudjuk, hogy Szerbia a Balkán kapuja és Európa biztonságának a kulcsállama: az igazság az, hogy Szerbia évek óta készen áll a csatlakozásra, a kérdés lassan már az lesz, hogy akar-e még csatlakozni, vagy lesz-e még mihez csatlakoznia

– mondta a magyar miniszterelnök, aki megismételte, hogy Magyarország elkötelezett támogatója Szerbiának. Ennyi előkészítés után már egyáltalán nem hangzott furcsán az a megállapítás, amely szerint Vučić úrral együtt elszántak abban, hogy a Szabadka és Baja közötti pálya is hamarosan megépüljön, természetesen a Belgrád- Budapest gyorsvasút mellett, ami Szerbiára számára jóval fontosabb, és a szerbek részéről érzelmi kötődés sincs.

Aki mer, az nyer

Ezt a magyar mondatot tanulta meg a mostani alkalomra a szerb elnök, szerinte ugyanis ez jellemzi leginkább a Szerbia felé irányuló magyar politikát. Vučić – aki “drága barátjának” nevezte Orbán Viktort – úgy fogalmazott: a magyar miniszterelnöknek volt bátorsága annak a víziónak a valóra váltásához, és a szerbek azon hitének a megerősítéséhez: hogy az erős Szerbia Magyarországot is erősíti, és hogy az erős Magyarország Szerbia megerősödését is jelenti.

– A szerb történelemben ez eddig még soha nem fordult elő, ezért szerencsésnek érzem magam, és büszke vagyok rá, hogy ezt itt Horgoson kimondhatom

– jelentette ki beszédében Vučić, aki arról is szólt, hogy a Szeged és Szabadka közötti vasút helyreállítása során felújítják az állomásokat is, és modernizálják a kísérő infrastruktúrát, az ehhez szükség pénz egy részét pedig az Európai Unió biztosítja az előcsatlakozási IPA programon keresztül, másik részét pedig a szerb kormány állja a költségvetésből, illetve az OTP hitelét igénybe véve.

Szerinte a vasúti közlekedés helyreállításának köszönhetően Szerbia számára elérhetővé válik a szegedi kikötő a Tiszán, valamint a bajai kikötő a Dunán, amit pedig különösen fontosnak tartott, hogy a vasút Szabadkán rácsatlakozik a Budapest- Belgrád gyorsvasútra, és ezt követően az egész térség egy nagy gazdasági és turisztikai csomópont lesz.

– Szeretnék valamit mondani, mindenekelőtt a szerbeknek, mert a magyarok ezt tudják, azt szeretném üzenni, hogy hallottam már beszélni Orbán Viktort, hallottam már beszélni a magyar kormány tagjait, akik a nemzetközi összejöveteleken gyakran nagyobb bátorságot és akaratot mutattak arra, hogy valami jót tegyenek Szerbiáért, mint amilyen bátorságot és akaratot a saját képviselőink tanúsítottak

– mondta Vučić, aki hozzátette, hogy a magyarok a szlovéniai uniós-balkáni csúcstalálkozón ugyanúgy, mint minden korábbi találkozón Prágában, Berlinben Párizsban és Brüsszelben, tiszta szívvel álltak ki a szerbek mellett.

– Nem vagyok biztosa benne, hogy mi mindig ugyanígy kiálltunk magyar barátaink mellett, de ez változni fog, mert a szerbek annál is jobbat tesznek azzal, aki valami jót tesz nekik

– nyilatkozta a szerb elnök, aki szerint mindez Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek köszönhető, a mostani eseménnyel kapcsolatban pedig záróakkordként megjegyezte, hogy az utazás az életet jelenti.