Connect with us

Magyarország

EGYÜTT CSAVAROZTAK: Aki mer, az nyer, avagy a történelem kiegyenesítése

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

ps csavarozzon
?c=4784&m=1603755&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 5 perc

Három nappal ezelőtt áttételesen azt hiányoltam a BALK-on, hogy miért nem a szerb elnök és a magyar miniszterelnök tette le a Belgrád-Budapest szupervasút alapkövét Kiskunhalason, de nem kellett sokat várnom, hogy megkapjam a választ: azért, mert Orbán Viktor és Aleksandar Vučić ma Horgoson találkozott, hogy együtt csavarozzon, amit ezúttal is alapkőletételnek neveztek. Hiába: meg kell tanulnunk, hogy az alapkőletétel gyűjtőfogalom, megjelenési formájának pedig csak a leleményesség szab határt. A lényeg azonban most inkább az, hogy 35 percre csökken a Szabadka és Szeged közötti utazási idő, amikor a vasút várhatóan a jövő év novemberére megépül.

Történelmi update

A Szabadka és a Szeged közötti vasút helyreállításával megkezdődik a “történelem kiegyenesítése”, az esemény “nemzeti jelentőségének” megértéséhez a BALK most tart egy rövid alapképzést. Ezt Ön, kedves Olvasó, azzal hálálhatja meg, hogy a balalsó sarokban rákattint a kis csengettyűre, hogy ezentúl minden új cikkünkről azonnal értesülhessen.

És akkor következzen a “történelmi update”, ami természetesen Trianonig nyúlik vissza, ahol a határokat úgy húzták meg, hogy a vasút általában Magyarország határain kívülre, tehát az utódállamok területére essen, aminek természetesen megvolt a maga logikája, arról nem is beszélve, hogy a románok korábban már lerabolták a magyar vasutat, de az egy következő óra tananyaga lehet.

Az antant az első világháború lezárásakor a wilsoni elvek alapján etnikai határokat és annexiómentes békét ígért, a Párizs környéki béketárgyalásokon Magyarország új határainak meghúzásakor azonban mégis a kedvezményezett államok gazdasági, stratégiai céljait, katonai, geopolitikai érdekeit részesítette előnyben.

Magyarország stratégiai megbénítása érdekében jelentős vasúti csomópontok került az utódállamokhoz, egyebek között Pozsony, a Duna bal partján fekvő komáromi állomás, Érsekújvár, Párkány, Losonc, Fülek, Csap, Munkács, Szatmárnémeti, Nagykároly, Pélmonostor, Muraszombat, Kassa, Nagyvárad, Arad, valamint Temesvár és Szabadka, az előbbi nyolc, az utóbbi öt vasútvonal találkozási pontja volt, és mozdonyváltó pályaudvarral rendelkezett.

trianon hataratmenetek

A térképen a piros pontok azokat a helyeket jelzik, ahol Trianon előtt jártak a vonatok, a zöld pontok pedig a ma is létező vasúti összeköttetést. Jól látszik, hogy a legtöbb vasutat éppen a volt felé számolták fel. (Forrás: hovamegyavonat.blog.hu)

Szabadka kiiktatásával a Békéscsaba–Szeged–Szabadka–Baja–Dombóvár vasúti összeköttetés megszakadt, a Szeged és Baja közötti, addigi mindössze 68 kilométeres út Kiskunfélegyházán és Kiskunhalason át 150 kilométerre nyúlt meg, ami masszív csapást jelentett a Dél-Alföld és a Duna-vidék gazdasági kapcsolatára.

Jugoszláviának Szabadka birtoklása azért volt fontos, mert a Zombor–Bród–Szarajevó–Mostar útvonalon az Adriai-tengerhez szerzett elérést. Nagyvárad Romániába, valamint Szabadka, Eszék és Zágráb Jugoszláviába kerülésével megszakadt az Alföld–Fiumei Vasúttársaság közel 400 kilométeres folyamatos vonala. Ezzel megszűnt az ország közvetlen kapcsolata a fiumei állomással, kikapcsolva a déli régiót és az alföldi területeket a világkereskedelem vérkeringéséből, de megnehezült a belső területek közötti kapcsolattartás is, aminek egy része korábban éppen Szabadka érintésével zajlott.

A történelem kiegyenesítése

Ennek tükrében érdemes idézni néhány gondolatot a magyar miniszterelnök horgosi beszédéből, ebből a szempontból lehet ugyanis kimondottan fontos a Szeged-Szabadka, vagy a Szabadka-Szeged vasút újraélesztése, a sorrend csak megközelítés kérdése, attól függően, hogy ki hol száll fel a vonatra. És ha lesz folytatás, amire Orbán Viktor ígéretet tett, akkor pedig megtörténik a “történelem kiegyenesítése”, ami ugyan érzelmi kérdés is, de remélhetőleg mára már a gazdasági szempontok fontosabbak.

Mindez megmagyarázza, hogy magyar – illetve miniszterelnöki szempontból – miért nem a halasi alapkőletételt választották, az érzelmi tényezőt mellőzve ugyanis az tűnhet a “nagyobb testvérnek”, ez a kifejezés el is hangzott a szerb elnök és a magyar miniszterelnök horgosi légyottján.

Orbán Viktor beszédét rögtön azzal kezdte, hogy “furcsa helyzetben vagyunk, mert egy 150 éves vasútvonalat akarunk felújítani”, ami egyértelművé teszi, hogy a helyszín megválasztás nem a véletlenen múlott. A magyar miniszterelnök ugyanakkor megjegyezte, hogy a mostani alapkőletétel a szerbek és a magyarok számára az “új jövő' építésének szimbóluma lehet.

Az első felismerés, hogy együtt erősebbek vagyunk, a második felismerés, hogy szorosabbra kell fűzni a kapcsolatainkat, a harmadik, és ezért találkoztunk egy hónappal ezelőtt Budapesten, hogy stratégiai együttműködésről és szövetségről szóló megállapodást hozzunk tető alá

– mondta a magyar miniszterelnök, aminek a szerb elnök többször is tapsolt.

A történelem vihara kettévágta a Szeged-Szabadka vasúti vonalat, ezzel mindkét város lakosai sokat vesztettek, a vasútvonal teljesen eljelentéktelenedett, és kedves horgosiak, emlékszem, hogy hat évvel ezelőtt itt, a vasúti pálya mentén, illegális migránsok ezrei vonultak Magyarország és Európa felé, a pályát le kellett zárni, és végül megszűnt a közlekedés. Ez egy sajátosan közép-európai történet. Valami birodalmi központban, tőlünk távol, kiötlenek valamit, majd megpróbálják azt ránk erőltetni, és aztán mi fizetjük meg mindennek az árát

– tette hozzá a magyar miniszterelnök egyszerre kalandozva múltban, jövőben és jelenben, amiből következett a sommás megállapítás:

Tisztelt horgosiak! Magyarország nevében azt tudom mondani Önöknek, hogy idegen hatalmak ide mindig csak háborút és békétlenséget hoztak. Ami kívülről jött, az elválasztott bennünket, kudarcot, lecsúszást és konfliktust hozott.

Ezután már adta magát a következtetés, miszerint eljött az ideje annak, hogy a szerbek és a magyarok a saját kezükbe vegyék a saját sorsuk irányítását. Orbán Viktor még hozzátette, hogy a schengeni határoknak nem Horgosnál kellene húzódniuk, hanem “valahol lent délen”, és a szerb embereknek útlevélellenőrzés nélkül kellene belépniük Magyarországra és Európába.

Mindannyian tudjuk, hogy Szerbia a Balkán kapuja és Európa biztonságának a kulcsállama: az igazság az, hogy Szerbia évek óta készen áll a csatlakozásra, a kérdés lassan már az lesz, hogy akar-e még csatlakozni, vagy lesz-e még mihez csatlakoznia

– mondta a magyar miniszterelnök, aki megismételte, hogy Magyarország elkötelezett támogatója Szerbiának. Ennyi előkészítés után már egyáltalán nem hangzott furcsán az a megállapítás, amely szerint Vučić úrral együtt elszántak abban, hogy a Szabadka és Baja közötti pálya is hamarosan megépüljön, természetesen a Belgrád-Budapest gyorsvasút mellett, ami Szerbiára számára jóval fontosabb, és a szerbek részéről érzelmi kötődés sincs.

Aki mer, az nyer

Ezt a magyar mondatot tanulta meg a mostani alkalomra a szerb elnök, szerinte ugyanis ez jellemzi leginkább a Szerbia felé irányuló magyar politikát. Vučić – aki “drága barátjának” nevezte Orbán Viktort – úgy fogalmazott: a magyar miniszterelnöknek volt bátorsága annak a víziónak a valóra váltásához, és a szerbek azon hitének a megerősítéséhez: hogy az erős Szerbia Magyarországot is erősíti, és hogy az erős Magyarország Szerbia megerősödését is jelenti.

A szerb történelemben ez eddig még soha nem fordult elő, ezért szerencsésnek érzem magam, és büszke vagyok rá, hogy ezt itt Horgoson kimondhatom

– jelentette ki beszédében Vučić, aki arról is szólt, hogy a Szeged és Szabadka közötti vasút helyreállítása során felújítják az állomásokat is, és modernizálják a kísérő infrastruktúrát, az ehhez szükség pénz egy részét pedig az Európai Unió biztosítja az előcsatlakozási IPA programon keresztül, másik részét pedig a szerb kormány állja a költségvetésből, illetve az OTP hitelét igénybe véve.

Szerinte a vasúti közlekedés helyreállításának köszönhetően Szerbia számára elérhetővé válik a szegedi kikötő a Tiszán, valamint a bajai kikötő a Dunán, amit pedig különösen fontosnak tartott, hogy a vasút Szabadkán rácsatlakozik a Budapest-Belgrád gyorsvasútra, és ezt követően az egész térség egy nagy gazdasági és turisztikai csomópont lesz.

Szeretnék valamit mondani, mindenekelőtt a szerbeknek, mert a magyarok ezt tudják, azt szeretném üzenni, hogy hallottam már beszélni Orbán Viktort, hallottam már beszélni a magyar kormány tagjait, akik a nemzetközi összejöveteleken gyakran nagyobb bátorságot és akaratot mutattak arra, hogy valami jót tegyenek Szerbiáért, mint amilyen bátorságot és akaratot a saját képviselőink tanúsítottak

– mondta Vučić, aki hozzátette, hogy a magyarok a szlovéniai uniós-balkáni csúcstalálkozón ugyanúgy, mint minden korábbi találkozón Prágában, Berlinben Párizsban és Brüsszelben, tiszta szívvel álltak ki a szerbek mellett.

Nem vagyok biztosa benne, hogy mi mindig ugyanígy kiálltunk magyar barátaink mellett, de ez változni fog, mert a szerbek annál is jobbat tesznek azzal, aki valami jót tesz nekik

– nyilatkozta a szerb elnök, aki szerint mindez Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek köszönhető, a mostani eseménnyel kapcsolatban pedig záróakkordként megjegyezte, hogy az utazás az életet jelenti.


zsoldos 1 ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi

Horvátország

Fiuméban új kikötőt épít az INA, miközben dúl a nyugati kikötődaru-para

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Ökológiai szempontból elfogadható az INA új kikötői projektje Fiuméban
Ökológiai szempontból elfogadható az INA új kikötői projektje Fiuméban (Forrás: YouTube, INA)
?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 3 perc

“Új fiumei kikötő építése” címmel készítette el az INA új kikötői projektjét, amelyet a gazdasági és fenntartható fejlődési minisztérium ökológiai szempontból elfogadhatónak értékelt. Ez az első lépés a beruházás előkészítésében, amit az INA január elején indított el a Bakar-öböl délnyugati részén, de a fiumei olajfinomító határain belül tervezett beruházás dokumentációjának csatolásával. A helyszín a minisztérium döntése szerint magában foglalja a meglévő finomítói tárolóterület előtti szárazföldi és tengeri részt, a bakari kikötő három működő mólóval történő bővítését. A projekt a tervek szerint összesen közel 65 000 négyzetméteren valósul meg, amelyből mintegy 17 000 négyzetméter a szárazföldön található.

Jöhetnek a Panamaxok

A Poslovni dnevnik üzleti hetilap az említett minisztériumtól úgy értesült, hogy az új kikötő építésének célja az akár 80 000 tonna teherbírású és legfeljebb 230 méter hosszúságú, 12,9-14,9 méter maximális merülésű hajók fogadása.

Ezek a legnagyobb méretű hajók, amelyek áthaladhatnak a Panama-csatornán, az úgynevezett Panamax hajók.

A Panamaxok mellett a “kisebb hajók” számára is új kikötőgátat terveznek. Ezeknek a – feltételesen szólva – kisebb hajóknak a hossza meghaladja a 90 métert.

A meglévő kikötőgátak közül az új kikötőben csak a korszerűsített 5-ös gát marad meg, ahol a 20 000 t teherbírású, legfeljebb 180 m hosszú és 9-9,5 méteres maximális merülésű hajókat fogadják.

Fiume-Panama

Légifelvétel az INA fiumei finomítójáról (Forrás: Twitter, Pixsell)

A projekt befejezése után – a becslések szerint – az INA-kikötő 236 hajót tudna fogadni évente. Ezek közül 144 legfeljebb 20 ezer tonna teherbírású lenne a meglévő, már felújított 5-ös gáton, míg az új gát 92 nagy, 80 ezer tonna teherbírású hajót tudna fogadni évente.

Az ebbe az ágazatba és az INA-ba történő beruházásokat mindig nagy figyelemmel követik a gazdasági elemzők, akik szerint az INA a kikötő korszerűsítése után növekednie kell a fiumei finomítóba és finomítóból történő szállítás kapacitásának, miközben meg kell erősítenie a származékos termékek mozgatásának és a belföldi piac ellátásának biztonságát.

Az ékes angolsággal “Rijeka Oil Refinery Upgrade Project”-re keresztelt beruházás időkereteit még nem határozták meg. Az INA szerint “a beruházásról szóló végső határozatot az előkészítő tevékenység befejezése után hozzák meg”, és ennek értéke, nem hivatalosan, 10 millió euró körül mozoghat.

Nyugati kikötődaru-para

Ahelyett, hogy ismét a “magyar kikötővel” ízetlenkednénk, valamint a Vitéz Bélaváry Töhötöm csatacirkálóval, amit Piszkos Fred jóvoltából tudhatunk magunkének, arról az olvasói élményünkről számolunk be, hogy az USA-ban és ezzel egyetemben nyilván az egész “szabad világban” kitört a kikötődaru-para.

Fiume-Panama

Az amerikaiak félnek a kínai daruktól (Forrás: Twitter)

Az árgusszemű léggömb, a Huawei, és a Tik-Tok után ugyanis a kínai ZPMC is felkerült a listára, a Pentagon szerint ugyanis ez a cég olyan intelligens érzékelőkkel büszkélkedhet, amelyek könnyen regisztrálhatják és nyomon követhetik a konténerek eredetét és rendeltetési helyét, ennek segítségével pedig Kína képes információkat gyűjteni a különböző országokba be- vagy kiszállított anyagokról, beleértve a katonai szállítmányokat is.

A bökkenő pedig az, hogy az Egyesült Államok kikötőinek 80 százaléka éppen a kérdéses kínai kikötődarukkal van felszerelve.

A kínaiak nonszensznek minősítették az ügyet, illetve újabb, a Kínai Népköztársaság ellen irányuló ármánykodásnak, de esetemben teljesen mindegy kinek van igaza.

Jómagam csendesen azon derülök, hogy a veremásásról szóló ősrégi maxima itt is bejött: az ügyeskedést ugyanis még annó maguk az amerikaik kezdték a CISCO távközlési kütyüket gyártó óriáscég termékeibe beépített backdooral, amit utána a techóriások követtek előzékenyen biztosítva az (amerikai) titkosszolgálatoknak az adatokhoz való hozzáférést.

Most, mikor a fagyi visszanyal, nagy a ricsaj, pedig csak az adjonisten és a fogadjisten közötti korrelációról lenne szó.

Mostanára elérkeztünk oda, hogy bármilyen elektronikus kommunikáció lehallgatható, Bözse ángyom facebookjától kezdve Angela Merkel telefonjáig.

Biztonság szempontjából így az utóbbi időben ismét felértékelődött a papírra rögzített, futárral kézbesített üzenetek szerepe, és ha ez így folytatódik, nem lepne meg a lovasfutárok, vagy a postagalamb-szolgálat állítása.

Persze az is elképzelhető, hogy nagy áttörésnek leszünk szemtanúi a quantumelvű titkosítás terén, és akkor egy ideig megint lehet majd számítani az internetre, elektronikára. De, de, de: itt is van egy gubanc.

Ha igaz, ezen a téren is a kínaiak vezetnek.


zsoldos 1 ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi

Az olvasás folytatása

Bosznia

Egy bosnyák portál szerint Orbán “lemezt cserélt”, és nem várt kijelentést tett

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

Egy bosnyák lap szerint
Egy bosnyák lap szerint Orbán lemezt cserélt, és újonnan azt állítja, hogy Oroszország nem nyerhet az Ukrajnával folytatott háborúban (Forrás: Klix)
?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 2 perc

A liberális Klix bosnyák portál röviden reagált Orbán Viktor -bejegyzésére, amelyben a magyar miniszterelnök megjegyezte, hogy Oroszország nem győzhet a háborúban, mert az egész nyugati világ Ukrajna mögött sorakozott fel. A Klix át is vette Orbán “madárkás” bejegyzését, amelyben még az olvasható, hogy “Oroszország ugyanakkor nukleáris hatalom, amelyet nem lehet sarokba szorítani, mert atomháborút idézhet elő, ezért tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség, minél előbb, annál jobb”.

A bosnyák portál álláspontja

A Klix azzal címkézte fel a cikket, hogy “nem várt kijelentésnek” minősítette a magyar miniszterelnök fent idézet bejegyzését.

Bosnyák portál

A bosnyák portál arra a korábbi orbáni álláspontra emlékeztetett, hogy a háború csakis Oroszország győzelmével érhet véget, és hozzátette, hogy a magyar miniszterelnök eddig azt sugallta, hogy ez elkerülhetetlen, hacsak a NATO-erők nem vonulnak be Ukrajnába, ami viszont egész Európát megsemmisítő atomháborút idézhet elő.

Az írásban a továbbiakban az olvasható, hogy Orbán 13 éve tartó hivatali ideje alatt szoros kapcsolatban állt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, elutasította, hogy fegyvert küldjön Ukrajnának, és a széles körű európai tilalom ellenére továbbra is kapja az orosz olajat.

A bosnyák portál átvette Orbánt tweetjét

A bosnyák portál átvette Orbánt tweetjét (Forrás: Twitter)

A Klix arra is kitért, hogy Orbán a The American Conservative című amerikai kiadványnak nyilatkozva január végén Ukrajnát a “senki földjének” nevezte, és azt “szuggerálta”, hogy Ukrajna olyan háborús övezet, amely nem képes visszatérni a békéhez.

A bosnyák portál megítélése szerint Orbán ugyanazokat a frázisokat ismételgette, amelyeket a Kreml következetesen szajkóz, miszerint az ukrajnai konfliktus egy proxy háború Oroszország és a Nyugat között, amit Kijev sértőnek tart, miközben katonák és civilek százezrei halnak meg a Putyin hadseregének visszaszorítása történő kísérletek közben.

A szarajevói hírportál arra is emlékeztetett, hogy Orbán korábbi álláspontja szerint a “Nyugat áll háborúban Oroszországgal, és ez a valóság”, amihez még hozzátette, hogy “minden nap haladunk előre”.

A bosnyák portál úgy fogalmaz, hogy Orbán az ukrajnai háborúval kapcsolatos álláspontja miatt elszigetelődött az Európai Unió vezetői között, miközben ő ezt a pozícióját arra használta fel, hogy figyelmen kívül hagyja az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség megszüntetésére irányuló európai erőfeszítéseket.


danyi zoltan a dogeltakarito 728 120 ?c=4784&m=0&a=438898&r=DanyiZolt%C3%A1n%3AAd%C3%B6geltakar%C3%ADt%C3%B3&t=pi

Az olvasás folytatása

Horvátország

A MOL várhatóan Horvátországban finomítja a Somogyban kitermelt földgázt

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Molnán finomítják a somogyi gázt
A CPS Molve telephelye: a horvátországi Molnán finomítják a somogyi gázt (Forrás: YouTube)
trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Olvasási idő: 3 perc

A zágrábi Jutarnji list értesülései szerint már az év második felében megkezdődhet a horvátországi Molna (Molve) mellett lévő finomítóban a somogyi Vízvár és Görgeteg-Babócsa gázmezőkön termelt földgáz finomítása. Az eset hátterében kőkemény gazdasági érdekek állnak: csupán 20 kilométeres gázvezetéket kell építeni a gólai csatlakozóig, ami sokkal kedvezőbb, mint bármilyen egyéb megoldás, amely a magyarországi finomítókig szállítaná a gázt. Logikus és egyszerű, de nem is olyan régen, még minden másként volt.

Mit tett az EU értünk?

A közép-európai természetes gazdasági folyamatokat annak idején országhatárok közbeiktatásával szétverő nagyhatalmak alapos munkát végeztek: durván száz év kellett ahhoz, hogy ismét beinduljanak ezek a folyamatok, amelyek elsősorban a geográfián és a józan észen alapulnak.

Én jobbára Horvátországban kísérem a mozgolódást: a szlovákok Zágrábban gyártanak vasúti kocsikat, a csehek a szlavónbródi Đuro Đaković nehézipari konszernben érdekeltek némi hadiipari felhangokkal, a Duna-Dráva Cement még 2015-ben megkezdte terjeszkedését, az OTP az öt legnagyobb horvát bank egyike, az INA-MOL pedig egy saját világot képez.

Éledezik a vagy húsz évig tetszhalottként tengődő Eszék, a Drávaszög és úgy tűnik Szlavónország is elmozdult a holtpontról.

Ha tetszik, ha nem, mindezt az Európai Uniónak köszönhetjük, úgy ahogy Schumann és Monet megálmodta. A brüsszeli bürokratákról továbbra sem lehet semmi jót mondani, de majd csak megreformáljuk őket is valahogy.

Vissza a gázbizniszhez

Az INA-MOL Somogy nevű közös projektje, még 2008-ból származik. Ezt időközben a gazdasági miatt leállítottak, de most hogy Európa egyre nyilvánvalóbban teljesen lekapcsolódik az orosz gázszállítmányokról, tavaly úgy határoztak, hogy újraindítják.

Az INA tolmácsolása szerint, a magyar gáz molnai finomításának kezdetéhez szükséges beruházást a MOL-nak kell biztosítani – 20 kilométernyi rendszerösszekötőt (interkonnektort) kell építeni, és infrastruktúrát kell fejleszteni.

A horvátországi beruházások egy része a Gola-Duboka csatlakozó átalakítására, és egy mérővezeték telepítésére vonatkozik, amelyet az INA valósít meg.

Az INA szerint, naponta 170 ezer köbméter földgáz érkezik majd Magyarországról a molnai finomítóba. Ez az mennyiség, amint azt Dalibor Pudić, a Horvát Gázszövetség elnöke elmondta a Jutarnji listnek nyilatkozva, a horvátországi teljes éves gáztermelés körülbelül 10%-a, ami szerinte “se nem kevés, se nem elhanyagolható”.

Arra a kérdésre, hogy a két cég hogyan osztja meg a Vízvár és a Görgeteg-Babócsa lelőhelyekről származó gáz értékesítéséből származó bevételt, az INA azt válaszolta, hogy “a gázt a CPS Molve (Centralna plinska stanica Molve) dolgozza fel, és az INA díjat számít fel a MOL-nak érte”.

Mindenesetre, ahogy erre felhívta Pudić a figyelmet, amikor a gázt a gázvezetékbe vagy a szállítórendszerbe szivattyúzzák, az olyan árucikké válik, amely minden piaci szereplő számára elérhető, így akár exportálható is.

Gázkút a somogyi Vízváron

Gázkút a somogyi Vízváron (Forrás: YouTube)

Horvát források szerint a magyar fél azért döntött így, mert ez számukra jövedelmezőbb, mint ha Somogyból – ahol a vízvári és a görgeteg-babócsai telephely található – a magyarországi gázfeldolgozó üzemek felé építenének gázvezetéket.

A molnai feldolgozóüzemmel való összeköttetés lehetővé teszi a két gázmezőn lévő kutak állandó működését.

A MOL üzleti beszámolói szerint a Somogy-projekt a vállalat három legfontosabb magyarországi gázprojektjének egyike. A MOL szénhidrogén-kutatást végez többek között Norvégiában, Irakban (Kurdisztán), Pakisztánban, Ománban és Kazahsztánban.

A MOL teljes kutatási portfóliójában a magyarországi kutatókutak ennek mintegy 30 százalékát teszik ki.

Magyarország körülbelül 10 milliárd köbméter gázt használ fel évente, az ukrajnai háború előtt ennek 80 százaléka orosz importból származott, és csupán ennek 20 százaléka, mintegy 2 milliárd köbméter volt a hazai kitermelés.

A finomítót nem kell bővíteni

Az INA szerint a magyar gáz CPS Molve által történő feldolgozása nem igényel további beruházásokat, mivel az üzem napi feldolgozási kapacitása ötmillió köbméter gáz. Molnában egyébként a közeli drávamenti gázmezőkről származó gázt dolgozzák fel.

Máskülönben, mint erről annakidején már cikkeztünk a BALK-on, a horvátok meglehetősen jól állnak a gázzal.

Az Állami Szénhidrogén-ügynökség adatai szerint a hazai szárazföldi és tengeri mezőkről származó földgáztermelés 2022-ben elérte az egymilliárd köbmétert, kielégítve Horvátország 2,7 milliárdos földgázszükségletének mintegy 40%-át.

Ami az INA meglévő szárazföldi kutatási területekbe történő beruházásait illeti, a közelmúltban indult meg a termelés a Novszka (Novska) melletti Jamarica kitermelési területen.

A Somogy-projekt mindenképpen fontos az INA, az állam és a MOL részvényesi kapcsolatai szempontjából. Sőt belpolitikai vetületei is lehetnek, mert egy időben a Horvátországból származó nyersolaj a horvát média egy részének rémületére Magyarországra került feldolgozásra.

Ezt ellensúlyozhatja most a Magyarországról érkező gáz, ráadásul lesz mit a mindenfelé hazaárulást szimatoló horvát ellenzék orra alá dörgölni.


zsoldos 1 ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi

Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Kultúra

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

A BALK a világban

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: