ERDOĞAN BELGRÁDBA KÉSZÜL: A török elnök sürgősen találkozni akar szerbiai kollégájával, hogy megakadályozza a boszniai vérontást

Recep Tayyip Erdoğan sürgősen találkozni akar szerbiai kollégájával. A török elnök azonban nem csak Aleksandar Vučić szerb elnökkel szeretne tárgyalni, hanem a boszniai konfliktusban érintett mindhárom féllel, aminek első, vagy már éppen második akkordja lehet a Milorad Dodikkal történő találkozó. Mindenesetre szembetűnő a törökök gyors tárgyalási & közvetítési hajlandósága, miközben az Európai Unió csak Ankara után kullog, a külügyi tanács a jövő héten foglalkozik a Nyugat- Balkán kérdésével (is).

Erdoğan: Vagy én megyek, vagy ő jön

A Hürriyet török lap beszámolója szerint Erdoğan úgy nyilatkozott, hogy hamarosan egy napos látogatásra Szerbiába utazik, vagy pedig Aleksandar Vučićot hívja meg Törökországba.

– Nem szeretnénk, hogy Bosznia- Hercegovina befolyási vagy leszámolási övezetté váljon. Az integritást veszélyeztető feszültségek következtében komolyan megerősítettük diplomáciai erőfeszítéseinket. Törökország minden fél tárgyaló partnerének számít Bosznia- Hercegovinában, ezért átvettük a kezdeményezést a probléma megoldása érdekében

– mondta Erdoğan a bosznia-hercegovinai diaszpóra képviselőivel folytatott beszélgetésen Törökországban.

A török elnök úgy fogalmazott, hogy Törökország kész asztalhoz ültetni a boszniai elnökség tagjait, és közvetíteni a tárgyalásokon, ha az elnökség maradék két tagja, Šefik Džaferović és Željko Komšić is hajlandó netalán erre, amihez – mellékesen szólva – aligha fér kétség, hiszen ezt a legfőbb bosnyák főnökkel már minden bizonnyal lekártyázta. Neki pedig elég nagy befolyása van az említett két figurára.

Erdoğan emlékeztetett arra, hogy a közelmúltban Isztambulban beszélt Bakir Izetbegović bosnyák vezetővel, az „államalapító” Alija Izetbegović fiával, a bosznia-hercegovinai probléma megoldásáról.

Izetbegović ennek az ötletnek a támogatásával kontrázta meg Zoran Milanović horvát elnököt, és juttatta lépéselőnyhöz a balkáni diplomáciában Törökországot, természetesen csak addig, amíg nem jön a „fedáksári”, illetve Amerika Kapitány a balkáni rablóultiban.

Mint emlékezetes, a bosnyák vezető már korábban elutasította azt a kezdeményezést, amelyet Zoran Milanović horvát elnök tett a Milorad Dodikkal folytatott október végi zágrábi találkozóján. A horvát államfő azt javasolta, hogy üljenek közös asztalhoz a Bosznia- Hercegovinát alkotó népek képviselői, a Zágráb által támogatott Dragan Čović (és nem Željko Komšić, a bosznia-hercergovinai elnökség bosnyák befolyás alatt álló horvát tagja), Bakir Izetbegović (és nem Šefik Džaferović az említett elnökség bosnyák tagja) és természetesen Milorad Dodik, a boszniai szerbek vezetője.

Az elképzelés szerint az említett „kisfőnökeket” az érintett népek & országok vezetői patronálnák, akiket Aleksandar Vučić szerb és Recep Tayyip Erdoğan török elnök képviselne, horvát részről pedig ő maga, és nem Andrej Plenković horvát miniszterelnök.

A Bosznia- Hercegovinával kapcsolatos „pool jellegű” találkozóra azonban a közeljövőben aligha van lehetőség, legalábbis mindaddig nem, amíg nem határozzák meg konszenzusos/nem konszenzusos alapon, hogy végül is „ki kártyázza meg a jövőt”.

Egy török vagy horvát kezdeményezésű találkozó megtartásának értelmét erősen kérdésessé teszi, hogy Törökország vagy Horvátország – múltját & jelenét tekintve – egyáltalán lehet-e a biztonság szavatolója Bosznia- Hercegovinában, vagy ehhez nagyobb befolyású hatalomra van szükség. Aligha hihető, hogy ezen a téren „a két nagy faktor” az Egyesült Államok és Oroszország lemondana erről a befolyási/befolyásolási övezetről, mondjuk Törökország javára.

Az Európai Unió ebben a kérdésében (is) csak az USA fegyverhordozója lehet, tetszik ez nekünk, vagy sem.