Hétfőn a bolgárok újabb 350 fős különítményt küldtek a törökországi határaikra a növekvő migrációs nyomás miatt. A mintegy 259 km hosszú bolgár-török határszakasz jelentős részén az utóbbi években drótkerítést építettek a bolgár hatóságok, augusztusban pedig további csapatokat rendeltek a török és a görög határszakaszokra a kerítés építésének folytatása, illetve megerősítésének érdekében.

Bulgárián keresztül is jönnek

Ez az év látványos emelkedést hozott az országot érintő illegális migrációt tekintve: január és szeptember között több mint 6500 ember érkezett illegális úton az országba, ami mintegy háromszorosa a tavalyi év – igaz koronavírus-lezárásokkal tűzdelt – azonos időszakához képest.

Az országba ily módon érkezettek döntő része afgán, akik a tálibok ezévi előretörése, majd afganisztáni hatalomátvétele miatt hagyták el hazájukat, s keltek át Iránon és Törökországon át Európába.

A bolgár hatóságok a kerítésépítés mellett mindent megtesznek, hogy visszafordítsák őket a határaikon, erőszakos akciókra is sor került beszámolók szerint.

Bulgária az utóbbi években jellemzően elkerülte a nagyobb migrációs nyomást. A földrajzi elhelyezkedésének, illetve a kiváló török-bolgár kapcsolatoknak és a határozott fellépésnek köszönhetően a bolgár határok relatíve nyugalmasak maradtak, s a nagyobb tömegek főleg Görögország felé vették az irányt.

A tavaly február-márciusi menekültválság idején is egyértelműen a déli szomszéd felé igyekeztek a migránsok átjutni a török hatóságok asszisztálása mellett.

Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök abban a helyzetben eredménytelenül próbált közvetíteni Törökország és Görögország között.

Ennek ellenére a bolgár vezetés különböző intézkedésekkel – így gülenisták kiadásával vagy éppen az Európai Tanácsban Törökország támogatásával – igyekeztek megnyerni Ankara jóindulatát.

A Boriszov áprilisi választási veresége miatt beállt belpolitikai patthelyzet miatt egyelőre kérdéses, hogy ki fogja vezetni az új kormányt, s milyen kapcsolatokra fog törekedni Törökországgal. Azonban valószínű, hogy akármilyen színű koalíció is jusson hatalomra, az együttműködést fogja előnyben részesíteni Ankarával.

Görög-török párbeszéd migránsügyben

A jelenlegi helyzet a déli szomszédságban relatíve jobb. Görögország hasonló tömeget, mintegy 7 298 illegális határátlépőt (közel minden harmadik afgán) fogott el – ami a korábbi évekhez képest kifejezetten alacsonynak mondható.

Az Evrosz (törökül: Meriç Nehri) folyó mentén emelt kerítés megerősítésének és újabb szakaszok átadásának köszönhetően a görög szárazföldi határvédelem érdemben javult, miközben a problémásabb tengeri területeken is fokozták a járőrhajók mozgását, ezzel megnehezítvén a határátlépők kísérleteit.

A török hatóságok ugyan felgyorsították keleti határaikon a betonfal építését, valamint hangzatos nyilatkozatokban jelezték a lehetséges migránsoknak, hogy ne jöjjenek az országba, a számok azonban ott is dinamikusan nőttek az év folyamán. Pedig az illegálisan érkezők visszaküldése is felgyorsult: 2016 óta mintegy 285 ezer embert küldtek vissza hazájukba, s rajtuk kívül közel 465 ezer szíriai költözött a törökök által a korábban elfoglalt észak-szíriai területekre, ahol megindult az újjáépítés (jellemzően török pénzből).

Az utóbbi években csökkent a Szíriából érkezők száma, noha az országban élő mintegy négy milliós szír tömeg jelentős társadalmi feszültségeket szül – hozzájuk képest a kb. 300 ezres, elszórtan élő afgán menekültek szinte láthatatlanok.

A török hatóságok számára a nyilvánvaló afgán veszély mellett további gondot okoz Idlib tartomány helyzete, ahol mintegy 3 millió ember, jelentős részük belső, szíriai menekült lakik, akik a szíriai kormány (oroszok és irániak támogatása) mellett meginduló támadásai még nagyobb migrációs nyomást eredményeznének, hiába építettek a 911 km hosszú szíriai határszakaszra megközelítőleg 840 km hosszú, háromméteres betonfalat.

Az illegális migráció növekedése és a 2015-16-oshoz hasonló menekültválságtól való félelem még a hagyományosan rossz viszonyban lévő görög és török hatóságokat is együttműködésre sarkallta.

A héten a görög Migrációs és Menekültügyi Miniszter, Notisz Mitarakisz Ankarába utazott, ahol Süleyman Soylu, török belügyminiszterrel folytatott tárgyalásokat, s megegyeztek a migrációs veszély elleni együttműködés fontosságáról.

A görög fél jelezte, hogy “felelősségteljesen továbbra is eleget tesz az Európai Unió határainak védelméből fakadó kötelezettségeinek a nemzetközi jog teljes tiszteletben tartásával egyetemben.

A görögök azt is jelezték, hogy támogatják Törökország erőfeszítéseit az uniós nyilatkozatnak megfelelően, hogy az Afganisztánból érkező migrációs nyomást kezelhesse, és ezek után csak Törökországtól függ, hogy viszonozza-e a jó szándékot a Görögországgal való együttműködésben.