Európai Unió
A 28. CSILLAG: Magyarország önzetlen szövetséges, avagy súlyos kravátli a nyak körül
A belgrádi Blic hírportál elemzést tett közzé arról, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök az Európai Unióban szeretné látni Szerbiát, és ehhez Várhelyi Olivér személyében beépített embere is van. A mérsékelten liberális irányultságú lap internetes oldalán arra keresi a választ, hogy mi van mindennek a hátterében, és hogy Orbán valójában szövetséges-e, vagy súlyos kravátli, amely a mélybe rántja Szerbiát.
Ez már fáj
Az Európai Unióból (EU) érkező üzenetek szerint az exkluzív klub még nem áll készen az új tagok fogadására, de mindeközben egy tagállam kitartóan azon dolgozik, hogy Szerbia mihamarabb “a 28. csillag legyen a brüsszeli univerzumban” – ez a tagállam pedig a szomszédos Magyarország.
Budapest ez idáig már számtalanszor elismételte, hogy a közvetlen szomszédságában lévő Szerbiának az Európai Unióban a helye, és hogy az unió Szerbia nélkül nem teljes.
A Blic hozzáteszi, hogy Magyarország szerint az uniós bővítésnek – amelyre az egész Balkán vár – a lehető leggyorsabban meg kellene történnie, egyes európai médiajelentések szerint Szerbia ezen a téren akár be is előzhetné a többieket.
A jelek szerint, nemcsak Orbán Viktor magyar miniszterelnök dolgozik ezen intenzíven, hanem “az Unió szívébe beépített árnyékember”, Várhelyi Olivér bővítési biztos is, aki “olyannyira nyomja be Szerbiát az Európai Unióba, hogy az már fáj”, legalábbis erre panaszkodnak a brüsszeli intézmények dolgozói.
Miről van szó? Mit akar Magyarország? Ez a két ország közötti jó kapcsolatok lecsapódása, vagy más érdekek játszanak közre? És végül, segíthet-e lényegesen Szerbiának az euroszkeptikus Orbán, akit gyakran érnek bírálatok magából az Európai Unióból, vagy talán jobb lenne, ha azért ennyire nem segítene?
A politikában nincs ingyen leves
Egyes uniós országok azt az elvet követik, hogy előbb a reformok, aztán a tagság, megfeledkezve arról, hogy a jelenlegi tagállamok sem voltak igazából a legfelkészültebbek, amikor beléptek az “elit klubba”, és itt a Blic példaként Romániát és Bulgáriát említi.
A belgrádi hírportál ugyanakkor megjegyi azt is, hogy Magyarország szerint az Európai Uniónak még délebbre kellene védelmeznie határait, és hogy (ezért) Szerbiának már most nemcsak az Európai Unió, hanem a schengeni térség tagságát is élveznie kellene.
Az elmúlt hónapokban világossá vált, hogy nem csak Orbán vallja ezt az elvet, hanem Várhelyi is, aki nemrég kijelentette, hogy az Európai Unió segíteni fogja Szerbiát újabb tárgyalási témák megnyitásában.
Miután a politikában “ritkaságszámba megy az ingyenes segítség”, és az ilyesmi legkevésbé történik humanitárius okokból, felmerül a kérdés, hogy a jelen esetben mi valójában Magyarország érdeke: növeli-e ezzel befolyását a régióban, vagy geostratégiai okokról van szó, miután Szerbia belépését követően minden oldalról EU-országok vennék körül, kivéve a rövid ukrán határszakaszt.
– Mindez a kérdés felvetődik, és nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy személyes kapcsolatok is vannak Orbán és Aleksandar Vučić szerb elnök között
– mutat rá Aleksandar Popov, az újvidéki székhelyű Regionalizmus Központ igazgatója.
– Szerbia belépésével az Európai Unióba megerősödne a Visegrádi Csoport. A magyar közösségről a Vajdasági Magyar Szövetség segítségével (VMSZ) és a magyar nemzeti kisebbséget tömörítő Nemzeti Tanácson keresztül gondoskodnak, ami részben gazdasági értelemben is hozzájárul annak a régiónak a fejlődéséhez, ahová a segély érkezik. Úgy tűnik azonban, hogy a régi uniós tagállamok nem örülnének annak, ha a Visegrádi Csoport megerősödne, és ezért egyre nagyobb az óvatosság, hogy ez az erősödés ne vegyen lendületet
– jegyezte meg Popov.
A személyes kapcsolatok
Timothy Less volt brit diplomata, aki a Cambridge-i Egyetem Geopolitikai Központjának dezintegrációs folyamatokkal foglalkozó projektvezetője, úgy véli, hogy a válaszokat a feltett kérdésekre biztonsági, politikai és gazdasági téren kell keresni.
– Orbán azt akarja, hogy Szerbia stabil legyen, amivel elkerülheti az instabilitás esetleges átterjedését Magyarországra, és azért akar prosperáló Szerbiát, hogy a magyar befektetők profitálhassanak a gazdasági lehetőségekből. Ugyanakkor a közös uniós tagság révén szeretné integrálni a szerbiai magyar kisebbséget Magyarországgal
– mutatott rá Less, és egyúttal arra emlékeztetett, hogy Orbánnak jó kapcsolatai vannak Vučićtyal, aki Magyarországra úgy tekint, mint Szerbia uniós tagságának szószólójára.
– Orbán is úgy érzi, hogy Szerbiával rosszul bánt az Európa Unió
– tette még hozzá a “dezintegrációs szakértő”.
Orbán és Várhelyi
“Szerbia kulcsfontosságú az EU számára”, “Szerbiát fel kell venni az EU tagországai közé”, és “Hiszek abban, hogy Szerbia és Magyarország együtt védheti meg Európát” – ez csak néhány a magyar miniszterelnök kijelentései közül, amelyeket az utóbbi években tett Szerbiával kapcsolatban.
A Blic véleménye szerint vannak országok, amelyek deklaratív módon hasonló üzeneteket küldenek Szerbiának, ám a gyakorlatban keveset tesznek Szerbia érdekében, Magyarország azonban megmutatta, hogy az “egyet mond, mást cselekszik” hozzáállás nem vonatkozik rá. Nemrég a ‘Politico’ hírportál azt írta, hogy Várhelyi, aki szintén Magyarországról származik, és akiről gyakran azt mondják, hogy közel áll Orbánhoz és kormányához, minden erejével és minden módon Szerbia érdekében dolgozik.
– Bár a magyar diplomata minden potenciális tagot elfogulatlanul szándékozik értékelni, elsősorban egy ország: Szerbia jelöltségét támogatja, annak ellenére, hogy Belgrád nem tud haladást elérni a kulcsfontosságú kérdésekben, sőt bizonyos kérdésekben visszalépett
– írta a Politico Várhelyiről, aki a portál szerint egyértelművé tette munkatársai számára, hogy erősíteni kívánja a Belgrád uniós tagságáért folytatott kampányát.
– Várhelyi kiemelt célként tűzte ki a Szerbiával folytatott bővítési tárgyalások felgyorsítását
– írta Macej Popovski, a Szomszédsági és Bővítési Tárgyalások Főigazgatóságának (DG NEAR) megbízott vezetője februárban a munkatársainak küldött e-mailben.
Három hónappal ezelőtt Orbán Viktor magyar miniszterelnök fizetett hirdetést tett közzé a horvát Večernji listben (is) az Európai Unió jövőjével kapcsolatban, amelyben azt sugallta, hogy Szerbiát fel kell venni az Európai Unióba. A hirdetés annak idején nagy feltűnést keltett, különösen azért, mert Németországban is megjelent, ugyanakkor azért is, mert nemigen fordult elő, hogy bármely tagállam miniszterelnöke hirdetést tegyen közzé, különösen nem uniós országokban.
A belgrádi Blic azzal zárta a cikkét, hogy Orbán ugyan euroszkeptikus, mert bevándorlásellenes politikájával, az LMBT-közösséggel irányában kifejtett véleményével, valamint a Moszkvával és Pekinggel történő flörtöléssel gyakran eltér a hivatalos brüsszeli állásponttól és viselkedési normáktól, de éppen ezért semmi helye a szkepticizmusnak, amikor az merül fel, hogy Szerbia az Európai Unió tagja legyen-e.
__________________________
Kezdőkép: a Blic illusztrációja
- Horvátország7 nap telt el azóta
Kis ország, nagy cirkusz
- Szerbia2 nap telt el azóta
Az Utiber felszólította a kínaiakat, hogy tiltsák be az újvidéki vasútállomás egy részének használatát(?)
- Szerbia3 nap telt el azóta
Đajić: Az újvidéki építkezés ellenőrzését az Utiber végezte
- Szerbia4 nap telt el azóta
Húsz embert hallgatnak meg, köztük egy minisztert is az újvidéki tragédiával kapcsolatban