Európai Unió

A 28. CSILLAG: Magyarország önzetlen szövetséges, avagy súlyos kravátli a nyak körül

Közzétéve:

2 év telt el azóta

A megjelenés dátuma

2021.10.10.

Írta

BALK Hírek

Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

Olvasási idő: 4 perc

A belgrádi Blic hírportál elemzést tett közzé arról, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök az Európai Unióban szeretné látni Szerbiát, és ehhez Várhelyi Olivér személyében beépített embere is van. A mérsékelten liberális irányultságú lap internetes oldalán arra keresi a választ, hogy mi van mindennek a hátterében, és hogy Orbán valójában szövetséges-e, vagy súlyos kravátli, amely a mélybe rántja Szerbiát.

Ez már fáj

Az Európai Unióból (EU) érkező üzenetek szerint az exkluzív klub még nem áll készen az új tagok fogadására, de mindeközben egy tagállam kitartóan azon dolgozik, hogy Szerbia mihamarabb „a 28. csillag legyen a brüsszeli univerzumban” – ez a tagállam pedig a szomszédos Magyarország.

Budapest ez idáig már számtalanszor elismételte, hogy a közvetlen szomszédságában lévő Szerbiának az Európai Unióban a helye, és hogy az unió Szerbia nélkül nem teljes.

A Blic hozzáteszi, hogy Magyarország szerint az uniós bővítésnek – amelyre az egész Balkán vár – a lehető leggyorsabban meg kellene történnie, egyes európai médiajelentések szerint Szerbia ezen a téren akár be is előzhetné a többieket.

A jelek szerint, nemcsak Orbán Viktor magyar miniszterelnök dolgozik ezen intenzíven, hanem „az Unió szívébe beépített árnyékember”, Várhelyi Olivér bővítési biztos is, aki „olyannyira nyomja be Szerbiát az Európai Unióba, hogy az már fáj”, legalábbis erre panaszkodnak a brüsszeli intézmények dolgozói.

Miről van szó? Mit akar Magyarország? Ez a két ország közötti jó kapcsolatok lecsapódása, vagy más érdekek játszanak közre? És végül, segíthet-e lényegesen Szerbiának az euroszkeptikus Orbán, akit gyakran érnek bírálatok magából az Európai Unióból, vagy talán jobb lenne, ha azért ennyire nem segítene?

A politikában nincs ingyen leves

Egyes uniós országok azt az elvet követik, hogy előbb a reformok, aztán a tagság, megfeledkezve arról, hogy a jelenlegi tagállamok sem voltak igazából a legfelkészültebbek, amikor beléptek az „elit klubba”, és itt a Blic példaként Romániát és Bulgáriát említi.

A belgrádi hírportál ugyanakkor megjegyi azt is, hogy Magyarország szerint az Európai Uniónak még délebbre kellene védelmeznie határait, és hogy (ezért) Szerbiának már most nemcsak az Európai Unió, hanem a schengeni térség tagságát is élveznie kellene.

A 28. CSILLAG: Magyarország önzetlen szövetséges, avagy súlyos kravátli a nyak körül

Egy az irány.

Az elmúlt hónapokban világossá vált, hogy nem csak Orbán vallja ezt az elvet, hanem Várhelyi is, aki nemrég kijelentette, hogy az Európai Unió segíteni fogja Szerbiát újabb tárgyalási témák megnyitásában.

Miután a politikában „ritkaságszámba megy az ingyenes segítség”, és az ilyesmi legkevésbé történik humanitárius okokból, felmerül a kérdés, hogy a jelen esetben mi valójában Magyarország érdeke: növeli-e ezzel befolyását a régióban, vagy geostratégiai okokról van szó, miután Szerbia belépését követően minden oldalról EU-országok vennék körül, kivéve a rövid ukrán határszakaszt.

– Mindez a kérdés felvetődik, és nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy személyes kapcsolatok is vannak Orbán és Aleksandar Vučić szerb elnök között

– mutat rá Aleksandar Popov, az újvidéki székhelyű Regionalizmus Központ igazgatója.

– Szerbia belépésével az Európai Unióba megerősödne a Visegrádi Csoport. A magyar közösségről a Vajdasági Magyar Szövetség segítségével (VMSZ) és a magyar nemzeti kisebbséget tömörítő Nemzeti Tanácson keresztül gondoskodnak, ami részben gazdasági értelemben is hozzájárul annak a régiónak a fejlődéséhez, ahová a segély érkezik. Úgy tűnik azonban, hogy a régi uniós tagállamok nem örülnének annak, ha a Visegrádi Csoport megerősödne, és ezért egyre nagyobb az óvatosság, hogy ez az erősödés ne vegyen lendületet

– jegyezte meg Popov.

A személyes kapcsolatok

Timothy Less volt brit diplomata, aki a Cambridge-i Egyetem Geopolitikai Központjának dezintegrációs folyamatokkal foglalkozó projektvezetője, úgy véli, hogy a válaszokat a feltett kérdésekre biztonsági, politikai és gazdasági téren kell keresni.

– Orbán azt akarja, hogy Szerbia stabil legyen, amivel elkerülheti az instabilitás esetleges átterjedését Magyarországra, és azért akar prosperáló Szerbiát, hogy a magyar befektetők profitálhassanak a gazdasági lehetőségekből. Ugyanakkor a közös uniós tagság révén szeretné integrálni a szerbiai magyar kisebbséget Magyarországgal

– mutatott rá Less, és egyúttal arra emlékeztetett, hogy Orbánnak jó kapcsolatai vannak Vučićtyal, aki Magyarországra úgy tekint, mint Szerbia uniós tagságának szószólójára.

– Orbán is úgy érzi, hogy Szerbiával rosszul bánt az Európa Unió

– tette még hozzá a „dezintegrációs szakértő”.

Orbán és Várhelyi

„Szerbia kulcsfontosságú az EU számára”, „Szerbiát fel kell venni az EU tagországai közé”, és „Hiszek abban, hogy Szerbia és Magyarország együtt védheti meg Európát” – ez csak néhány a magyar miniszterelnök kijelentései közül, amelyeket az utóbbi években tett Szerbiával kapcsolatban.

A Blic véleménye szerint vannak országok, amelyek deklaratív módon hasonló üzeneteket küldenek Szerbiának, ám a gyakorlatban keveset tesznek Szerbia érdekében, Magyarország azonban megmutatta, hogy az „egyet mond, mást cselekszik” hozzáállás nem vonatkozik rá. Nemrég a ‘Politico’ hírportál azt írta, hogy Várhelyi, aki szintén Magyarországról származik, és akiről gyakran azt mondják, hogy közel áll Orbánhoz és kormányához, minden erejével és minden módon Szerbia érdekében dolgozik.

– Bár a magyar diplomata minden potenciális tagot elfogulatlanul szándékozik értékelni, elsősorban egy ország: Szerbia jelöltségét támogatja, annak ellenére, hogy Belgrád nem tud haladást elérni a kulcsfontosságú kérdésekben, sőt bizonyos kérdésekben visszalépett

– írta a Politico Várhelyiről, aki a portál szerint egyértelművé tette munkatársai számára, hogy erősíteni kívánja a Belgrád uniós tagságáért folytatott kampányát.

– Várhelyi kiemelt célként tűzte ki a Szerbiával folytatott bővítési tárgyalások felgyorsítását

– írta Macej Popovski, a Szomszédsági és Bővítési Tárgyalások Főigazgatóságának (DG NEAR) megbízott vezetője februárban a munkatársainak küldött e-mailben.

Három hónappal ezelőtt Orbán Viktor magyar miniszterelnök fizetett hirdetést tett közzé a horvát Večernji listben (is) az Európai Unió jövőjével kapcsolatban, amelyben azt sugallta, hogy Szerbiát fel kell venni az Európai Unióba. A hirdetés annak idején nagy feltűnést keltett, különösen azért, mert Németországban is megjelent, ugyanakkor azért is, mert nemigen fordult elő, hogy bármely tagállam miniszterelnöke hirdetést tegyen közzé, különösen nem uniós országokban.

A belgrádi Blic azzal zárta a cikkét, hogy Orbán ugyan euroszkeptikus, mert bevándorlásellenes politikájával, az LMBT-közösséggel irányában kifejtett véleményével, valamint a Moszkvával és Pekinggel történő flörtöléssel gyakran eltér a hivatalos brüsszeli állásponttól és viselkedési normáktól, de éppen ezért semmi helye a szkepticizmusnak, amikor az merül fel, hogy Szerbia az Európai Unió tagja legyen-e.
__________________________
Kezdőkép: a Blic illusztrációja

English

Dodik travels to Moscow, yet receives money from the European Union

Közzététel:

2 nap telt el azóta,

a megjelenés dátuma

2023.06.05.

Írta

Márton András

Dodik pénzt kap az EU-tól / Dodik travels to Moscow and receives money from the EU

Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

Olvasási idő: 5 perc

The European Commission has lifted the suspension it imposed last year on the disbursement of EU funds intended for the Bosnian Serb Republic. Milorad Dodik, the president of the Bosnian Serb entity, expressed his gratitude to his coalition partners for their support in this matter, while the entity he leads is experiencing worsening economic conditions. The upcoming repayment of bonds issued on the Vienna Stock Exchange this year may force Dodik to take on additional significant loans. It is possible that he will seek assistance in Hungary as well.

In Brussels, they loosened their grip

Milorad Dodik, the president of the Bosnian Serb Republic, achieved a significant result on Friday, as the EU revoked the suspension of EU-funded development projects in the Serbian entity.

The disbursement of EU funds intended for the Bosnian Serb Republic had been suspended since February last year, as the EU Commission sought to exert pressure on Dodik’s Independent Social Democrats Alliance (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) due to their secessionist tendencies.

Although the European Union did not impose sanctions on Bosnian Serb political leaders at that time, the Commission ordered the freezing of all projects receiving EU support.

It was already known at the time of the halt in investments, mostly related to infrastructure development, that the Serbian entity, burdened by significant debt due to bonds issued on international stock exchanges, would not be able to compensate for the resulting shortfall from its own budget.

In May of this year, several Bosnian newspapers reported that the leadership of the Bosnian Serb Republic could be in trouble if they do not find new external funding to finance their accumulated external debt.

While the risk of technical bankruptcy is not discussed in Banja Luka, it can be assumed that the EU, in plain terms, „didn’t let Dodik off the hook” and resumed the disbursement of previously frozen financial assets.

According to experts knowledgeable in the Bosnian financial sector, the EU’s restart of programs has provided a lifeline to the otherwise grim state of the Bosnian Serb economy.

However, experts agreed that the influx of EU funds alone will not be sufficient to ensure the necessary growth for financing external debt. This is because its impact does not generate enough additional GDP growth in the Bosnian Serb Republic to break free from the debt spiral.

One may ask, why did Brussels yield?

The answer, according to many, is that this step was a significant gesture towards the Bosnian Serb region on the brink of international isolation and economic collapse.

Dodik, in turn, has only earned this by fulfilling the coalition agreement he made with the Croatian Democratic Community of Bosnia and Herzegovina (Hrvatska Demokratska Zajednica Bosne i Hercegovine, HDZ BiH) and the left-wing Bosnian party alliance known as the „troika” until now.

Troubles within the coalition arise

The importance of restarting EU programs is also reflected in Dodik himself expressing gratitude, in front of the press, to Elmedin Konaković, the Bosnian Minister of Foreign Affairs, for consistently keeping the issue of restarting frozen projects in the Serbian entity on the agenda during his visits to Brussels this year.

On the right, Elmedin Konaković, the Bosnian Minister of Foreign Affairs, plays the role of a helpful lobbyist, while on the left, Milorad Dodik, the president of the Bosnian Serb Republic, needs to be connected to a financial infusion

Simultaneously with the announcement of the financial good news, Denis Bečirović, the Bosnian member of the Bosnia and Herzegovina Presidency, also held negotiations with members of the Western Balkans Working Group of the European Parliament in Brussels.

Bečirović’s participation in the meeting caused significant disruption within the communication machinery of the Bosnian government coalition. This was because the member of the presidency asked the present EU representatives to impose further sanctions against Dodik, and he described the continuation of the disbursement of EU financial assets as a „terribly bad step.”

Regarding Bečirović’s stance against Dodik, it is worth noting that in previous years, he has repeatedly accused the top Bosnian Serb leader of separatist tendencies and violating the principles of the Dayton Agreement.

His recent actions were particularly uncomfortable for his own party, the Social Democratic Party (Socijaldemokratska Stranka, SDP), as this position completely contradicted the coalition government’s stance, including that of his own party, regarding EU funds.

Although there haven’t been similar levels of communication discord among some players within the five-party government coalition in the past, and the government seemingly continued its work uninterrupted, strong figures within the coalition parties often make comments that indicate underlying tension.

When it comes to separate communication, the SDP takes the lead, as several prominent members sharply criticize the work of the coalition partners organized on the basis of two ethnicities, the Bosnian Serb SNSD and the Croatian HDZ BiH.

The ‘unique word scattering’ observed in the communication of the SDP can be traced back to the fact that the Yugoslav state party’s successor organization in Bosnia, in addition to its traditional center-left orientation, has sought to broaden its support among progressive and neo-Marxist youth groups. These groups find it difficult to accept that the SDP, which represents a multiethnic and atheist approach they support, formed an alliance with the Bosnian Serb and Croatian conservative political forces that were continuously criticized in the previous cycle.

Dodik needs to pay (or should pay)

Regardless of the opening of EU funds, the economic situation of the Bosnian Serb Republic is difficult to assess positively.

The maturity dates of entity bonds issued on the London and Vienna stock exchanges are approaching, and their repayment will pose a significant burden on the budget of the Serb entity.

The numbers speak for themselves.

This year, the Serb entity has a bond-based debt obligation of approximately 1,099 million BAM (convertible mark), which amounts to 208 billion Hungarian forints. In addition, the government of the Bosnian Serb Republic has to pay an additional 900 million BAM (170 billion Hungarian forints) this year based on other commitments.

A significant portion of these obligations is related to certain infrastructure investments. From this year’s upcoming debt pile, a portion of the Bosnian Serb bonds issued on the Vienna Stock Exchange in previous years will mature in June. After this, the Serb entity will have to pay approximately 400 million BAM (75 billion Hungarian forints).

Dodik nyakló nélkül veszi fel a hiteleket

To ensure the financing of the mentioned debt, the Bosnian Serb Republic received a loan of 180 million BAM (34 billion Hungarian forints) from Hungary.

We have previously reported in detail about this transaction and the support program provided by the Hungarian government to Bosnian Serb agricultural entrepreneurs.

According to news reports in the Bosnian press, in order to continue rolling over the high external debt, Dodik may be preparing, or rather, be forced to take on another loan of approximately 2 billion BAM (380 billion Hungarian forints) in the near future.

Most analysts link this future transaction, which has so far been only speculation, to the Chinese development funds that are still leading in the Western Balkans region, due to the drying up of Russian resources. However, it is also possible that Dodik may once again knock on Budapest’s door for a little injection of funds.

Az olvasás folytatása