Olvasási idő: 5 perc
Spanyolország és Dánia után Horvátországban, a zágrábi Večernji listben is megjelent a magyar kormány fizetett hirdetése, amelyet miniszterelnökként Orbán Viktor írt alá. Az egész oldalas újsághirdetés Az Európai Unió jövőjéről címmel, Magyarország javaslata alcímmel jelent meg.
Orbán Viktor ezt üzente
Ha valaki eddig még nem értesült volna a hirdetés tartalmáról, ebben a következők szerepelnek:
1. Brüsszelben egy olyan szuperállamot építenek, amelyre senki sem adott felhatalmazást. Nemet mondunk az Európai Birodalomra.
2. Az európai integráció eszköz, nem pedig a cél maga. Az Európai Unióról szóló szerződésből [Maastrichti Szerződés] törölni kell az „Európa népei közötti mind szorosabb egység” megteremtéséről szóló célkitűzést.
3. A döntéseket a választott vezetőknek kellene meghozniuk, nem pedig a nemzetközi civil szervezeteknek! Nemet mondunk a jogállamiság kiszervezésére!
4. Az európai integráció ereje a közös gazdasági sikereken alapul. Ha nem tudunk együtt sikeresebbek lenni, mint külön-külön, akkor az Európai Uniónak befellegzett.
5. Az elkövetkező évtized a veszélyes kihívások időszaka lesz: tömeges migráció és világjárványok fenyegetnek minket. Meg kell védenünk az európaiakat.
6. Helyre kell állítanunk az európai demokráciát. Az Európai Parlament zsákutcának bizonyult: csak saját ideológiai és intézményi érdekeit képviseli. Erősíteni kell a nemzeti parlamentek szerepét.
7. Szerbiát fel kell venni az Európai Unióba.
A feltételeknek meg kell felelni
Horvátországban sokan furcsálták, hogy Magyarország fizetett újsághirdetésben tette közzé Európával kapcsolatos javaslatait.
A horvát külügy visszafogott közleménnyel reagált, amelynek értelmében Horvátország nem osztja a hirdetésekben olvasható “leegyszerűsített álláspontokat”. A Külügyminisztérium véleménye szerint a horvát elképzelések és törekvések már jó ideje ismertek, és az európai családon belüli erősebb összetartást, kapcsolatokat és együtthatást helyezik előtérbe.
Ami az EU bővítési folyamatát illeti, Horvátország olyan bővítést követel, amelynek a tagsági előfeltételeknek való következetes megfelelésen, a szükséges reformok megvalósításán és a mérhető eredmények alapján kell történnie. Ez érvényes minden csatlakozni kívánó országra, így Szerbiára is
– áll a horvát külügyminisztérium közleményében.
Plenković a Daddy Cool
A horvát miniszterelnököt az eset egy cseppet sem zökkentette ki nyugalmából, így hát Daddy Cool stílusban válaszolt az újságírói kérdésekre. Andrej Plenković először is sietve eloszlatta azt a tévképzetet, hogy neki mint miniszterelnöknek bármilyen köze lenne ahhoz, hogy melyik újság milyen hirdetéseket közöl.
Az a tény, hogy Orbán hirdetéseket helyez el a napilapokban, ezzel saját pozícióját kívánja ismertetni. Ő favorizálhatja Szerbiát, vagy bármely más országot. Mi a vitatható abban, hogy Orbán fizetett hirdetést helyez el a horvát médiumokban? Miért akadályoznánk meg bárkit is ebben?
– tette fel a kérdést a horvát miniszterelnök, majd megjegyezte, hogy más európai tisztségviselők is éltek már ezzel a lehetőséggel. Plenković ebben “nem lát semmi kivetnivalót”.
Orbán ezzel a lehetőséggel már több esetben élt, nem Horvátország az egyetlen. Ő más szemekkel tekint az európai struktúrára, mint Horvátország
– mondta Plenković, aki szerint az EU építése konszenzussal folyik, Horvátország pedig olyan ország, amely két mélyebb integráció, a schengeni övezet és az eurozóna tagja szeretne lenni.
A horvát kormányfő annak a reményének adott hangot, hogy ez a következő egy évben befejeződik.
Olyan, mint Lenin
Orbán egy szimpatikus alak, de néha túlzásba viszi
– jelentette ki Zoran Milanović horvát köztársági elnök, aki aztán kicsit el is határolódott, nehogy Orbán-fannak nézzék.
Legalábbis nekem szimpatikus, persze sokaknak nem az, de azért ez egy bizarr dolog, hogy egy kis ország miniszterelnöke, Horvátország még kisebb, olyan manifesztumot jelentet meg, mintha Lenin lenne
– tette hozzá a horvát elnök, aki Európa megítélésében hasonló nézeteket vall, mint a magyar kormányfő.
Milanović nem híve az Egyesült Európai Államoknak, szerinte az Európai Uniónak “megvannak a maga korlátai”, vagyis nem lépheti túl a nemzetállamok és a nemzeti szuverenitás határait, az pedig továbbra is vitatott, hogy Brüsszel és az Európai Bizottság “mennyire avatkozhat be” a tagállamok belügyeibe.
Szerbia vonatkozásában Milanović úgy fogalmazott, hogy Belgrádnak a feltételek teljesítésén felül el kell döntenie, hogy Brüsszel vagy Moszkva.
Nem normális
Peđa Grbin az ellenzéki Szociáldemokrata Párt elnöke attól tart, hogy Orbán a horvát sajtó bekebelezésére törekszik.
Nem normális, egyáltalán nem normális. A HDZ magyarizációja odáig fajult, hogy Orbán Viktor, aki Magyarországon vasmarokkal tartja kézben a médiumokat, ezt most magyar állami pénzekkel Horvátországban is megkísérli
– mondta Grbin, aki szerint a hirdetés elfogadhatatlan és inkorrekt is.
A Hazafias Mozgalom szinte mindenben egyetértett Orbánnal, kivéve azt, ami Szerbiára vonatkozik.
Nem vagyok biztos abban, hogy Orbán úr teljes mértékben érti a Szerbiában uralkodó helyzetet, főleg ami a Horvátországhoz, és a horvát honvédő háborúhoz való viszonyulást érinti
jelentette ki Stjepo Bartulica, a Hazafias Mozgalom képviselője.
Mi a tanulság?
Első helyen Horvátország pozícióját említenénk a Magyarország elleni nyugati össztűz illetve a kérdéses újsághirdetés kapcsán.
Végsőkig leegyszerűsítve, Horvátországnak lenne ugyan hozzáfűzni valója úgy a nagy vihart keltő magyar LMBT-törvényhez, úgy Orbán hirdetéséhez, de jobbnak látja ebből kimaradni, mert Zágráb számára jelenleg a schengeni övezethez és az eurozónához történő csatlakozás a prioritás.
Szerbiával ugyanakkor ráér foglalkozni, mert hiába szorgalmazza a magyar miniszterelnök ezt a kérdést, még sok víz lefolyik a Dunán és a Száván, amíg Szerbia EU-s csatlakozása igazán napirendre kerül, ha egyáltalán napirendre kerül valaha is.
A harmadik észrevétel az lenne, hogy tulajdonképpen miért is szánta rá magát a magyar miniszterelnök erre a hirdetéses játékra?
A leglogikusabb válasz az lenne, hogy egyenesen, közvetítő nélkül szeretné szondázni az európai közvéleményt, hogy mennyire fogékony az általa körvonalazott megoldásokra, kevésbé vagy jobban, mint a választott kormányok.
A csendes többség figyeli a csatározásokat, és nem zárható ki, hogy az egyes körökben Viktátornak nevezett magyar miniszterelnök a németek, franciák, skandinávok jó részének is imponál. Magyarán szólva Orbán ezáltal igyekszik megszólítani a külföldi választópolgárokat, akik hozzájárulhatnak ahhoz, hogy vezetőik barátságosabb politikát folytassanak Budapest irányába.
A módszer nem ismeretlen
A sokadik észrevétel pedig az, hogy a magyar miniszterelnök így (is) “exportálja a magyar politikát”, amivel saját befolyását kívánja kiterjeszteni más országokra, vagyis a nemzeti konzultációkon túl esetleg bevezeti a “nemzetközi konzultációkat”.
A nagypolitikából egyetlen példa csak, ami mindenkinek mond valamit: Soros György híres/hírhedt cikke a migrációról 2015-ben a Project Syndicate közvetítésével jutott el sok sajtótermékbe, például a MarketWatchba is.
Ez egy politikai marketingeszköz, amely által olyan emberek szólíthatók meg, akiket a politikusok egyébként soha nem érnének el, ráadásul a legolcsóbb módja annak kiderítésére, hogy ki nem, vagy ki mennyire szimpatizál a fizetett hirdetésben szereplő eszmékkel.
A magyar miniszterelnök hét pontja sok olvasóhoz jutott el Horvátországban, és ezzel megkezdődött a szekértáborok közötti határok kijelölése a horvát politikában is. És miután a horvát sajtó és média tele van Orbán Viktorral és a “magyarizációval”, a kísérlet egyáltalán nem vallott kudarcot.
