Connect with us

Koszovó

LASSAN, DE MEGY: Akadozik a határátlépés, de a matrica mindent eltakar

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

2ps hatar1
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 1 perc

Régi igazság, akár azt is mondhatnánk, közhely: hogy „amit a szem nem lát, az a szívnek nem fáj”. Ezzel lehetne azonban leginkább összefoglalni a Koszovó és Szerbia határán bevezetett ideiglenes matricarendszert. Az első nap tapasztalatai alapján a matricák kiadása zavartalan, valamiért azonban mégis kilométeres sorok alakultak ki a határ szerbiai oldalán. Egyelőre senki sem beszél arról, hogy ki szabotálja el a rendszert, ha valaki egyáltalán elszabotálja.

A -szerbiai rendszámválság megoldására európai közvetítéssel kitalált matricarendszer alkalmazásának első napján hosszabb sorok keletkeztek a jarinjei átkelőnél, bár a matricák kiadása zökkenőmentesen zajlott.

Helyszíni információk szerint a határon a szerb blokád miatt bekövetkezett két hetes szünetet követően már a kora reggeli órákban beindult a forgalom, ám a nap folyamán többször is két-három kilométeres gépkocsioszlop keletkezett Szerbia irányából, és általában egy-két órát kellett várni a határ átlépésére.

Több utas is arról számolt be a helyszínen tartózkodó újságíróknak, hogy a matricák kiadása és felragasztása akadálytalanul zajlik, és nem emiatt torlódtak fel az autók. LASSAN, DE MEGY: Akadozik a határátlépés, de a matrica mindent eltakar

A Szerbiából Koszovóba belépő autók matricákat kapnak az ellenőrzőponton/határátkelőn, és ugyanez vonatkozik a Koszovóból Szerbiába érkező autókra is.

Az autók tulajdonosai ezekkel a matricákkal leragaszthatják a felségjelzéseket, ami a rendszámokon lévő állami szimbólumokat jelenti. Alapjában véve erre azért van szükség, mert Szerbia nem ismeri el Koszovó államiságát, és ezáltal a koszovói állami jelképeket sem.

A reciprocitás elve alapján mostantól ugyanaz vonatkozik a szerbiai és a koszovói rendszámokra.

A matricarendszer bevezetését követően egy szerb autóbuszvezető úgy nyilatkozott a belgrádi N1 televíziónak, hogy nem tudni ugyan, hogy miként fog működni az új rendszer, de már az is eredmény, hogy át lehet lépni a határt.

A rendőrség mindkét oldalon arra kéri a sofőröket, hogy tisztítsák meg a rendszámtáblákat a portól, hogy a matrica jobban ragadjon.

Az utasokat arra is figyelmeztetik, hogy ha matricáik időközben leesnek, akkor azt jelenteni kell a legközelebbi rendőrségen, bár a megállapodás végrehajtásának első napján a szerbek által lakott területeken lehetett használni a matrica nélküli autókat is.

Szerbia

A Koszovóval kapcsolatos hírek csöpögtetése és a nehezen érzékelhető elmozdulások

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Koszovó
CHOU DE BUDAPEST: A szerb elnök aggodalmaskodva kérdezi Miroslav Lajčáktól, hogy ezt a gyanús alakot miért hozta magával (A kép forrása: Instagram, Aleksandar Vučić, szöveg: BALK)
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 4 perc

Ha ég a ház, akkor jönnek a tűzoltók, akik legfeljebb a lángokat képesek megfékezni, a keletkezett károk elhárítása azonban a ház lakóira marad. Körülbelül ezt a szerepet tölti be az amerikai Gabriel Escobar és az uniós Miroslav Lajčák által alkotott duó, amely leginkább az esti órákban szeret találkozni a koszovói miniszterelnökkel és a szerb elnökkel, addigra a közvélemény figyelme lankad, másnap pedig már kit érdekel, hogy mi történt tegnap. Így könnyebb az információk csöpögtetése.

Soha nem találkozó párhuzamok

A szerb és a koszovói albán politikai elit párhuzamos pályán mozog, így szinte csak a végtelenben találkoznak, ezt érzékelhetik a nyugati közvetítők is, akik ikszedik alkalommal tárgyaltak Albin Kurti koszovói miniszterelnökkel és Aleksandar Vučić szerb elnökkel.

A belgrádi Vreme honlapja megjegyzi, hogy az amerikai-európai duó Pristinában megbeszélést folytatott a koszovói miniszterelnökkel, az ottani államfővel, és találkozott az ellenzékkel, valamint a helyi szerbek képviselőivel is, bár az utóbbi „nemigen volt kommunikálva”, így a Vreme figyelme is elsiklott felette.

Szerbiában ugyanakkor – az eddigi hírek szerint – a közvetítők csak Aleksandar Vučić szerb elnökkel ültek le tárgyalni, amiben van némi ráció, mert semmi értelme a saját véleménnyel nem rendelkező Ana Brnabić miniszterelnökkel fárasztani magukat, a szerbiai ellenzék befolyása pedig a koszovói eseményekre a nulla felé konvergál, így ők sem nagyon számítanak „értelmezhető partnernek”.

Legfeljebb a szélsőjobb és annak orosz lerakata küldheti oda a verőlegényeket, mint Zvečan esetében, ha erre megérik a pillanat, amely a szerb elnök számára politikailag is kiaknázható. Ekkor a belgrádi vezetés úgy tesz, mintha semmit sem venne észre, vagy éppen maga ad jelt az indulásra.

A konstruktív szerepben tetszelgő Vučić az amerikai és az európai közvetítőkkel folytatott megbeszélést követően a szerb oldal tömjénezésének közepette azt üzente az Instagramon, hogy itt az ideje, hogy Pristina „végre eleget tegyen tíz évvel ezelőtt vállalt kötelezettségeinek”, ami mindenekelőtt a Szerb Községek (Önkormányzatok) Közösségének megalakítására vonatkozik egy akkori brüsszeli megállapodás értelmében”.

Tehát nem akárhogyan, és nem egy új megközelítés mentén, hanem úgy, ahogy az a 2013-ban kötött megállapodásban szerepel, amit a jelenlegi pristinai vezetés – Albin Kurtival az élen – egyértelműen elutasít.

Kurti legfeljebb egy olyan szerb önkormányzati szövetséget lenne hajlandó elfogadni, amely bizonyos értelemben civilszervezetként működne, és semmiféle végrehajtói joggal nem rendelkezne.

Az amerikai álláspont valahol félúton lehet, mert az Egyesült Államok korábban úgy fogalmazott, hogy ők sem támogatnák olyan képződmény létrejöttét, mint amilyen a boszniai Szerb Köztársaság, amivel áttételesen elismerték, hogy a daytoni szerződésben is voltak baklövések.

Pristinában rossz a vétel

A jelek szerint Pristina és Washington nincs egy hullámhosszon, és láthatóan vannak vételi zavarok azzal kapcsolatban, amit Washingtonból sugároznak Koszovó irányába, Amerika ugyanis nem tudja elfogadni, hogy a partnerség ellenére washingtoni szempontból nem kívánt döntések szülessenek.

A hétfő esti pristinai találkozót követően a két közvetítő nyilatkozott ugyan az újságíróknak, az viszont már csak valamikor kedden délután derült ki, hogy az Egyesült Államok két napos ultimátumot adott az amerikai követelések végrehajtására, de ez koránt sem jelenti azt, hogy csütörtökön arra ébredünk, hogy Koszovóban kitört a „pax Americana”.

A közvetítők azt kérték a koszovói miniszterelnöktől, hogy vonja ki a különleges rendőri erőket az önkormányzati épületekből Zvečanban, Leposavićban és Zubin Potokban, a megválasztott „3%-os polgármesterek” pedig valamilyen más lokációról dolgozzanak az új önkormányzati választásokig.

A koszovói miniszterelnök ezt korábban egyértelműen visszautasította, szerinte ugyanis nem Zoom-polgármesterekről van szó, hogy „home office” jellegű tevékenységet folytassanak, bár véleményünk szerint a 3%-os támogatottság még erre sem nagyon hatalmazza fel őket.

Az amerikaiak azt szeretnék, hogy a koszovói miniszterelnök minél előbb új önkormányzati választásokat írjon ki, amivel szemben szintén vannak „ellenkövetelések”, mint például a szerb szélsőségesek távozása, vagy a demokratikus rend helyreállítása, arról nem is beszélve, hogy a koszovói szerbek is feltételekhez kötik a részvételüket az újabb önkormányzati választásokon.

A közvetítők azt is követelték, hogy a koszovói albán vezetés térjen vissza a párbeszédhez, és amerikai részről megjegyezték, hogy Washington kitart a koszovói albánok mellett, de nem feltétlenül kíván olyan személyt támogatni, akiben nincs meg az együttműködési készség.

Amerika ezzel Kurti értésére adta, hogy képes különbséget tenni a koszovói nép és a pristinai vezetés között, egyúttal azt is tudatta vele, hogy a barátságnak ára van, és a koszovói vezetésnek többé-kevésbé, inkább többé, mint kevésbé, azt kell tennie, amit az Egyesült Államok diktál.

Ez Koszovó esetében még csak-csak elérhető, Szerbia vonatkozásában azonban jóval nehezebben valósítható meg.

A szerbiai a találkozóval kapcsolatban közzétett Instagram-bejegyzésében nem szólt arról, hogy a „következő önkormányzati választási kísérleten” részt vesznek-e a koszovói szerbek, amire minden bizonnyal szükség lenne, hogy végre legitim, és nem csak legális képviselet jöjjön létre.

Miroslav Lajčák uniós közvetítő ugyan megjegyezte, hogy a szerbeknek részt kell venniük a választásokon, de nem ő az, aki ezt elrendelheti nekik, hanem Aleksandar Vučić, aki viszont bármikor elháríthatja a felelőséget, mondván, hogy nincs befolyása a koszovói szerbek felett, és erről nekik kell dönteniük.

Egy ilyen kijelentés persze „olcsó játék hülye gyerekeknek”, de időhúzásra mindenképpen jó, főleg a jelenlegi zavaros helyzetben, amikor a Balkánon mindenki mindenféle befolyás alatt áll, bár a koszovói állításokkal szemben Escobar amerikai részről nem hiszi, hogy a konfliktust Oroszország szervezi, arról viszont meg van győződve, hogy Moszkva örül a jelenlegi fejleményeknek.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

Líra-könyvek

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Utazás

Letöltések

Google-hirdetés

Tíz nap legjava