Olvasási idő: 3 perc

Egyre kevésbé egyformák a Nyugat- Balkán országai – Koszovó, Montenegró, Szerbia, Albánia, Észak- Macedónia, illetve Bosznia- Hercegovina – a gazdasági különbségek mellett a demokrácia fejlettsége is eltérő ezekben az államokban. A térséget legutóbb az International IDEA nevű intézet mérte fel, és meglepő eredményre jutott. Itt jegyezzük meg, hogy az International IDEA és a BALK véleménye nem minden kérdésben esik egybe – például a montenegrói demokráciát illetően – de tiszteletben tartjuk, hogy mások esetleg másként tekintenek a térségre, ezért nem zárkózunk el attól, hogy más véleményeknek is helyt adjunk.

Utolsókból elsők

Az utóbbi években komoly különbségek alakultak ki a térség országai között az International Idea felmérése szerint, és a tavaly február 24-én kezdődött ukrajnai orosz offenzíva még inkább megmutatta, mennyire különböző irányba haladnak a nyugat-balkáni országok.

A tanulmány szerint a Nyugat- Balkán országai részben ellentétes irányú utat tesznek meg. Koszovó például 2013-ig olyan hibrid rendszernek számított, ahol a demokratikus intézményrendszer működését autoriter elemek zavarták meg, most viszont közepesen teljesítő demokráciává vált. Szerbia viszont romlik.

– Szerbia – Európa legtöbb államával ellentétben – Oroszország szövetségesének számít, s részben az évek óta tartó állami propaganda és az állami ellenőrzés alá került médiumok tevékenysége miatt a közvélemény is határozottan Moszkva-párti. Mindez annak ellenére történik így, hogy az EU – Szerbia legfőbb pénzügyi támogatója – azt kéri Belgrádtól, hogy egyeztesse külpolitikáját Brüsszellel

– olvasható az elemzésben, amely megjegyzi, hogy miután 2000-ben Szerbiában eltávolították a hatalomból Slobodan Milošević szerb majd jugoszláv elnököt, az ország fejlődő demokráciává vált. A trend azonban a múlt évtized vége felé megfordult, s mára az Aleksandar Vučić államfő fémjelezte állam autoriter elemeket is mutató hibrid rendszerré vált.

Az International IDEA szerint a Nyugat- Balkánon jelenleg három, közepesen jól működő demokrácia van: Koszovó, Montenegró és Észak- Macedónia. Boszniában és Albániában gyengének nevezhető a demokrácia, ám a legrosszabb helyzet Szeriában alakult ki, ahol a már említett hibrid rendszer jellemzi az intézményeket.

Boszniában részben az okoz gondot, hogy a szerb entitás, a Szerb Köztársaság élén az a Milorad Dodik elnök áll, aki ugyancsak Oroszországot tartja szövetségesnek, és arra utal, hogy Boszniában is rendezhetnek olyan függetlenségi népszavazást, mint amilyennel Moszkva csatolt el egyes ukrajnai területeket.

Korrupció mindenhol

Míg Koszovóban és Montenegróban komoly fejlődést mértek az elemzők, a szakértők azt is hangsúlyozzák, hogy a korrupció valamennyi nyugat-balkáni országban komoly gondot jelent. A legsúlyosabb helyzet Boszniában alakult ki, de Szerbiában és Albániában sem sokkal jobbak a körülmények.

Ez már csak azért is gondot okoz, mert valamennyi térségbeli ország rá van szorulva a donor-országok segítségére, ám a korrupció magas szintje sokak kedvét elveszi az újabb támogatásoktól, vagy akár a komolyabb beruházásoktól.

– Bár az érintett országok polgárai egyértelművé tették, hogy elvárják a hatalomtól a korrupció elleni harcot, a populista politikai elit még mindig azzal van elfoglalva, hogy kihasználja az etnikai ellentéteket

– olvasható az elemzésben, amely szerint csak akkor maradhat fenn a stabilitás a térségben, ha megszűnik az ellentmondás a társadalmak óhaja és a vezetők politikája között. Ellenkező esetben folytatódni fognak a negatív tendenciák, egyebek mellett, a gazdasági pangás, az elvándorlás és az agyelszívás.

Ráadásul továbbra is lassú marad több ország EU-s integrációja: az elemzők arra számítanak, hogy a nagy oroszbarátság miatt Szerbia a korábban gondoltnál több évvel később csatlakozhat az unióhoz. Bosznia esetében még rosszabb a helyzet: a súlyos etnikai ellentétekkel terhelt ország integrációja gyakorlatilag leállt.

Betett a járvány

A Global Initiative Against Transnational Organized Crime nevű intézet által készített tanulmány szerint a 2020 óta tartó koronavírus-pandémia kezelése nem kedvezett a demokrácia nyugat-balkáni erősödésének: az elemzők szerint a nyugat-balkáni vezetők részben arra használták fel a világjárványt, hogy megerősítsék hatalmukat.

A tanulmány szerint miközben megerősödtek az állami intézmények, a járványellenes intézkedések következtében meggyengültek a civil szervezetek.

A térség államaiban – az egészségügyi vészhelyzetre hivatkozva – számos döntést hoztak a parlament megkerülésével és a társadalmi szereplőkkel való mindenféle konzultáció nélkül, a következmény pedig az lett, hogy tovább csökkent az emberek állami szervekbe vetett bizalma.