Fehérvári Nándor

SZIMBOLIZMUS: A szerb egység napja és a Szent György-szalag – azaz az újjáéledő nacionalizmusok jelképe

Közzétéve:

2 év telt el azóta

A megjelenés dátuma

2021.09.22.

Írta

Fehérvári Nándor

2716395 viber slika 20210915 175137211 ff

Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

Olvasási idő: 3 perc

Szeptember 15-ét tették meg tavaly a nemzeti egység napjává Szerbiában, s az idén is tízezer számra lengtek a határokon túlnyúló testvériséget jelképező vörös-kék-fehér lobogók mindenhol, ahol nagy számban élnek szerbek: az anyaország mellett többek között Észak- Koszovóban, Boszniában és Horvátországban. A volt Jugoszlávia területén a „zászlóünnepet” sokan a szerb nacionalizmus és területi követelések szimbólumának tekintik. Hasonló a helyzet az Oroszországban divatossá vált Szent György-szalaggal is, ezt a volt Szovjetunió egykori tagköztársaságaiban élők közül tartják sokan a nagyorosz imperializmus jelképének.

Sok az egybeesés

Az utóbbi hónapokban több vezető szerb politikus, köztük az Aleksandar Vučić államfő egyik bizalmasának tartott Aleksandar Vulin belügyminiszter is egy olyan „szerb világról” beszélt, ahol megvalósul a délszláv térségben élő szerbek egysége, a vezetőszerepet pedig Belgrád és az ország élén álló Aleksandar Vučić játssza.

SZIMBOLIZMUS: A szerb egység napja napja és a Szent György-szalag – azaz az újjáéledő nacionalizmusok jelképe Vučić maga is többször beszélt a „szerb világról”, bár ezt ő maga cáfolja, de a „Nagy- Szerbia” iránti sóvárgás aligha lep meg bárkit is, aki még emlékezik azokra az időkre, amikor a ma européernek mutatkozó politikus az 1990-es években, a délszláv háborúk korszakában a Vojislav Šešelj féle Szerb radikális Párt egyik vezetőjeként, valamint Slobodan Milošević szerb, majd jugoszláv elnök tájékoztatási minisztereként nyíltan is kiállt a szerbek lakta területek egy államba vonása mellett.

A nemzeti egység napja kiválóan illik az „újsütetű nagyszerb politikába”: amikor Belgrád főterén ünnepélyesen hajtottak fejet az ország vezetői a szerb trikolor előtt, Koszovóban és Bosznia szerb entitásában, a Szerb Köztársaságban (RS) is ünnepeltek, és együtt álmodoztak a határok megváltoztatásáról.

A boszniai szerbek, Milorad Dodikkal, a boszniai elnökség szerb tagjával az élen, többet is tesznek az álmodozásnál: Dodik rendszeresen azzal fenyegetőzik, hogy az RS kiválik Boszniából.

Félelem és bizalmatlanság

A „szerb világ” és a nagyszerb álmok nem meglepő módon komoly félelmet és bizalmatlanságot keltenek a térségben, s tovább mélyítik az árkot az egymás mellett élő nemzetiségek között. A Szabad Európa rádiónak nyilatkozó egyik muszlim fiatalember például azt mondta, számára a szerb nemzeti egység ünnepe a szegregáció, a diszkrimináció és a nem szerbek megalázásának a napja.

Az új ünnepnap kiválasztása is fenyegetőnek tűnhet a nem szerbek számára: 1918 szeptember 15-én kezdődött meg az első világháború egyik legfontosabb csatája: a görögországi szaloniki fronton a szerbek és a franciák áttörtek a központi hatalmak védővonalain, és ezzel a háború egyik legfontosabb győzelmét aratták.

A szaloniki front gyakorlatilag a mindenkori szerb katonai győzelem szinonimájaként él a szerbekben, így annak felemlegetése mindenképpen megdobbantja a szerbek szívét. A „szerb világ” erőltetése komoly következményekkel jár, hiszen megnehezül az egykor egy államban élő országok közötti együttműködés legalább részleges helyreállítása.

Orosz imperializmus vagy nemzeti büszkeség?

A bosnyákok, horvátok és albánok félelmeihez hasonló érzést vált ki a Szovjetunió utódállamaiban a reneszánszát élő Szent György-szalag látványa. Az eredetileg a XVIII. század közepén alapított Szent György-rendhez járó narancssárga-fekete csíkos szalag nimbuszát Vlagyimir Putyin élesztette újjá. eng pl Order of Saint George 4th class repro 8927 1

2005-ben, a második világháborúban aratott szovjet győzelem hatvanadik évfordulójára találták ki azt, hogy az utódok a szalag kitűzésével adózzanak a világháborúban harcolt elődök emlékének.

A szalag 2005 után sem ment ki a divatból, sőt 2014, az Ukrajnához tartozó Krím elfoglalása után új értelmet nyert.

Most egyértelműen az orosz neoimperializmust szimbolizálja és ezt maguk az orosz sem rejtik nagyon véka alá. Számtalan olyan nyilatkozat látott napvilágot, amely szerint a szalag a kelet-ukrajnai Moszkva-párti szakadárokkal való szolidaritást jelképezi, s mint az közismert, a luganszki és donyecki szeparatisták nagy álma az Oroszországgal való egyesülés.

Tiltás mindenütt

Ukrajnában már be is tiltották a jelkép használatát, s az egykori Szovjetunióban több mint fél évszázadig raboskodó balti államokban is ellenszenvvel viseltetnek iránta.

– Oroszországban az orosz birodalom újjászületését jelképezi a szalagocska. Egy olyan birodalomét, amelyet Putyin képzel el magának. Azok az oroszok, akik ezt Lettországban viselik, tagadhatatlanul azt üzenik, azt szeretnék, ha az ország egyesülne Oroszországgal

– magyarázta az ellenérzések hátterét a Latvijas Avize című internetes portál. Észtországban sem szeretik a szalagot, ott a 2007-ben véres összecsapásokat provokáló helyi oroszok viselték a jelképet.

A baltik mellett más volt szovjet tagköztáraságokban, így Fehéroroszországban, Kazahsztánban és Kirgizisztánban is tilos a jelkép viselete. Akik nagyon gyűlölik a Szent György-szalagot – a színelosztás hasonlósága miatt – egyszerűen kolorádóbogárnak, azaz krumplibogárnak hívják a jelkép viselőit.

Felcímkéztük:albán Aleksandar Vučić Aleksandar Vučić államfő Aleksandar Vulin Belgrád belügyminiszter bosnyák bosnyákok Bosznia boszniai boszniai szerb boszniai szerbek busz délszláv Dodik elnök euro Európa Fehéroroszország fekete görög háború határ horvát horvátok Horvátország internet jugoszláv Jugoszlávia katona Kazahsztán Koszovó Krím magyar Milorad Dodik Most Moszkva muszlim nacionalizmus nemzet nemzeti orosz oroszok Oroszország párt politika Putyin Šešelj Slobodan Milošević Szabad Európa szeparatisták szerb Szerb Köztársaság szerb nacionalizmus szerb világ szerbek Szerbia szovjet Szovjetunió születés tűz ünnep választás varja Vlagyimir Putyin volt Jugoszlávia volt Jugoszlávia területén Vučić Vulin zászló

Szerbia

A NYUGAT-BALKÁN ÉS A DEMOKRÁCIA: Az egyiknek sikerül, a másiknak nem

Közzététel:

5 hónap telt el azóta,

a megjelenés dátuma

2023.01.13.

Írta

Fehérvári Nándor

A Nyugat-Balkán országok és az EU-tagországok tiranai csúcstalálkozója 2022-ben

Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

Olvasási idő: 3 perc

Egyre kevésbé egyformák a Nyugat- Balkán országai – Koszovó, Montenegró, Szerbia, Albánia, Észak- Macedónia, illetve Bosznia- Hercegovina – a gazdasági különbségek mellett a demokrácia fejlettsége is eltérő ezekben az államokban. A térséget legutóbb az International IDEA nevű intézet mérte fel, és meglepő eredményre jutott. Itt jegyezzük meg, hogy az International IDEA és a BALK véleménye nem minden kérdésben esik egybe – például a montenegrói demokráciát illetően – de tiszteletben tartjuk, hogy mások esetleg másként tekintenek a térségre, ezért nem zárkózunk el attól, hogy más véleményeknek is helyt adjunk.

Utolsókból elsők

Az International IDEA a Nyugat- Balkánról

Az utóbbi években komoly különbségek alakultak ki a térség országai között az International Idea felmérése szerint, és a tavaly február 24-én kezdődött ukrajnai orosz offenzíva még inkább megmutatta, mennyire különböző irányba haladnak a nyugat-balkáni országok.

A tanulmány szerint a Nyugat- Balkán országai részben ellentétes irányú utat tesznek meg. Koszovó például 2013-ig olyan hibrid rendszernek számított, ahol a demokratikus intézményrendszer működését autoriter elemek zavarták meg, most viszont közepesen teljesítő demokráciává vált. Szerbia viszont romlik.

– Szerbia – Európa legtöbb államával ellentétben – Oroszország szövetségesének számít, s részben az évek óta tartó állami propaganda és az állami ellenőrzés alá került médiumok tevékenysége miatt a közvélemény is határozottan Moszkva-párti. Mindez annak ellenére történik így, hogy az EU – Szerbia legfőbb pénzügyi támogatója – azt kéri Belgrádtól, hogy egyeztesse külpolitikáját Brüsszellel

– olvasható az elemzésben, amely megjegyzi, hogy miután 2000-ben Szerbiában eltávolították a hatalomból Slobodan Milošević szerb majd jugoszláv elnököt, az ország fejlődő demokráciává vált. A trend azonban a múlt évtized vége felé megfordult, s mára az Aleksandar Vučić államfő fémjelezte állam autoriter elemeket is mutató hibrid rendszerré vált.

Az International IDEA véleménye a Nyugat- Balkánról

Az International IDEA szerint a Nyugat- Balkánon jelenleg három, közepesen jól működő demokrácia van: Koszovó, Montenegró és Észak- Macedónia. Boszniában és Albániában gyengének nevezhető a demokrácia, ám a legrosszabb helyzet Szeriában alakult ki, ahol a már említett hibrid rendszer jellemzi az intézményeket.

Boszniában részben az okoz gondot, hogy a szerb entitás, a Szerb Köztársaság élén az a Milorad Dodik elnök áll, aki ugyancsak Oroszországot tartja szövetségesnek, és arra utal, hogy Boszniában is rendezhetnek olyan függetlenségi népszavazást, mint amilyennel Moszkva csatolt el egyes ukrajnai területeket.

Korrupció mindenhol

Míg Koszovóban és Montenegróban komoly fejlődést mértek az elemzők, a szakértők azt is hangsúlyozzák, hogy a korrupció valamennyi nyugat-balkáni országban komoly gondot jelent. A legsúlyosabb helyzet Boszniában alakult ki, de Szerbiában és Albániában sem sokkal jobbak a körülmények.

Ez már csak azért is gondot okoz, mert valamennyi térségbeli ország rá van szorulva a donor-országok segítségére, ám a korrupció magas szintje sokak kedvét elveszi az újabb támogatásoktól, vagy akár a komolyabb beruházásoktól.

– Bár az érintett országok polgárai egyértelművé tették, hogy elvárják a hatalomtól a korrupció elleni harcot, a populista politikai elit még mindig azzal van elfoglalva, hogy kihasználja az etnikai ellentéteket

Kapcsolódó cikk

A CAMORRA ÉS A BALKÁN: Sehova sem lehet eljuttatni a drogot korrumpált állami vezetők nélkül, avagy mindannyian a maffia markában vagyunk

– olvasható az elemzésben, amely szerint csak akkor maradhat fenn a stabilitás a térségben, ha megszűnik az ellentmondás a társadalmak óhaja és a vezetők politikája között. Ellenkező esetben folytatódni fognak a negatív tendenciák, egyebek mellett, a gazdasági pangás, az elvándorlás és az agyelszívás.

Ráadásul továbbra is lassú marad több ország EU-s integrációja: az elemzők arra számítanak, hogy a nagy oroszbarátság miatt Szerbia a korábban gondoltnál több évvel később csatlakozhat az unióhoz. Bosznia esetében még rosszabb a helyzet: a súlyos etnikai ellentétekkel terhelt ország integrációja gyakorlatilag leállt.

A reál GDP a Nyugat- Balkán országaiban (Forrás: IMF World Economic Outlook)

Betett a járvány

A Global Initiative Against Transnational Organized Crime nevű intézet által készített tanulmány szerint a 2020 óta tartó koronavírus-pandémia kezelése nem kedvezett a demokrácia nyugat-balkáni erősödésének: az elemzők szerint a nyugat-balkáni vezetők részben arra használták fel a világjárványt, hogy megerősítsék hatalmukat.

A tanulmány szerint miközben megerősödtek az állami intézmények, a járványellenes intézkedések következtében meggyengültek a civil szervezetek.

A térség államaiban – az egészségügyi vészhelyzetre hivatkozva – számos döntést hoztak a parlament megkerülésével és a társadalmi szereplőkkel való mindenféle konzultáció nélkül, a következmény pedig az lett, hogy tovább csökkent az emberek állami szervekbe vetett bizalma.

Az olvasás folytatása