Connect with us

Fehérvári Nándor

SZIMBOLIZMUS: A szerb egység napja és a Szent György-szalag – azaz az újjáéledő nacionalizmusok jelképe

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Értékeld ezt a cikket a szívecskékkel!
[Összesen: 0 Átlag: 0]

Hallgasd meg ezt a cikket!

Szeptember 15-ét tették meg tavaly a nemzeti egység napjává Szerbiában, s az idén is tízezer számra lengtek a határokon túlnyúló testvériséget jelképező vörös-kék-fehér lobogók mindenhol, ahol nagy számban élnek szerbek: az anyaország mellett többek között Észak-Koszovóban, Boszniában és Horvátországban. A volt Jugoszlávia területén a “zászlóünnepet” sokan a szerb nacionalizmus és területi követelések szimbólumának tekintik. Hasonló a helyzet az Oroszországban divatossá vált Szent György-szalaggal is, ezt a volt Szovjetunió egykori tagköztársaságaiban élők közül tartják sokan a nagyorosz imperializmus jelképének.

Sok az egybeesés

Az utóbbi hónapokban több vezető szerb politikus, köztük az Aleksandar Vučić államfő egyik bizalmasának tartott Aleksandar Vulin belügyminiszter is egy olyan “szerb világról” beszélt, ahol megvalósul a délszláv térségben élő szerbek egysége, a vezetőszerepet pedig Belgrád és az ország élén álló Aleksandar Vučić játssza.

SZIMBOLIZMUS: A szerb egység napja napja és a Szent György-szalag – azaz az újjáéledő nacionalizmusok jelképeVučić maga is többször beszélt a “szerb világról”, bár ezt ő maga cáfolja, de a “Nagy- Szerbia” iránti sóvárgás aligha lep meg bárkit is, aki még emlékezik azokra az időkre, amikor a ma européernek mutatkozó politikus az 1990-es években, a délszláv háborúk korszakában a Vojislav Šešelj féle Szerb radikális Párt egyik vezetőjeként, valamint Slobodan Milošević szerb, majd jugoszláv elnök tájékoztatási minisztereként nyíltan is kiállt a szerbek lakta területek egy államba vonása mellett.

A nemzeti egység napja kiválóan illik az “újsütetű nagyszerb politikába”: amikor Belgrád főterén ünnepélyesen hajtottak fejet az ország vezetői a szerb trikolor előtt, Koszovóban és Bosznia szerb entitásában, a Szerb Köztársaságban (RS) is ünnepeltek, és együtt álmodoztak a határok megváltoztatásáról.

A boszniai szerbek, Milorad Dodikkal, a boszniai elnökség szerb tagjával az élen, többet is tesznek az álmodozásnál: Dodik rendszeresen azzal fenyegetőzik, hogy az RS kiválik Boszniából.

Félelem és bizalmatlanság

A “szerb világ” és a nagyszerb álmok nem meglepő módon komoly félelmet és bizalmatlanságot keltenek a térségben, s tovább mélyítik az árkot az egymás mellett élő nemzetiségek között. A Szabad Európa rádiónak nyilatkozó egyik muszlim fiatalember például azt mondta, számára a szerb nemzeti egység ünnepe a szegregáció, a diszkrimináció és a nem szerbek megalázásának a napja.

Az új ünnepnap kiválasztása is fenyegetőnek tűnhet a nem szerbek számára: 1918 szeptember 15-én kezdődött meg az első világháború egyik legfontosabb csatája: a görögországi szaloniki fronton a szerbek és a franciák áttörtek a központi hatalmak védővonalain, és ezzel a háború egyik legfontosabb győzelmét aratták.

A szaloniki front gyakorlatilag a mindenkori szerb katonai győzelem szinonimájaként él a szerbekben, így annak felemlegetése mindenképpen megdobbantja a szerbek szívét. A “szerb világ” erőltetése komoly következményekkel jár, hiszen megnehezül az egykor egy államban élő országok közötti együttműködés legalább részleges helyreállítása.

Orosz imperializmus vagy nemzeti büszkeség?

A bosnyákok, horvátok és albánok félelmeihez hasonló érzést vált ki a Szovjetunió utódállamaiban a reneszánszát élő Szent György-szalag látványa. Az eredetileg a XVIII. század közepén alapított Szent György-rendhez járó narancssárga-fekete csíkos szalag nimbuszát Vlagyimir Putyin élesztette újjá.

2005-ben, a második világháborúban aratott szovjet győzelem hatvanadik évfordulójára találták ki azt, hogy az utódok a szalag kitűzésével adózzanak a világháborúban harcolt elődök emlékének.

A szalag 2005 után sem ment ki a divatból, sőt 2014, az Ukrajnához tartozó Krím elfoglalása után új értelmet nyert.

Most egyértelműen az orosz neoimperializmust szimbolizálja és ezt maguk az orosz sem rejtik nagyon véka alá. Számtalan olyan nyilatkozat látott napvilágot, amely szerint a szalag a kelet-ukrajnai Moszkva-párti szakadárokkal való szolidaritást jelképezi, s mint az közismert, a luganszki és donyecki szeparatisták nagy álma az Oroszországgal való egyesülés.

Tiltás mindenütt

Ukrajnában már be is tiltották a jelkép használatát, s az egykori Szovjetunióban több mint fél évszázadig raboskodó balti államokban is ellenszenvvel viseltetnek iránta.

– Oroszországban az orosz birodalom újjászületését jelképezi a szalagocska. Egy olyan birodalomét, amelyet Putyin képzel el magának. Azok az oroszok, akik ezt Lettországban viselik, tagadhatatlanul azt üzenik, azt szeretnék, ha az ország egyesülne Oroszországgal

– magyarázta az ellenérzések hátterét a Latvijas Avize című internetes portál. Észtországban sem szeretik a szalagot, ott a 2007-ben véres összecsapásokat provokáló helyi oroszok viselték a jelképet.

A baltik mellett más volt szovjet tagköztáraságokban, így Fehéroroszországban, Kazahsztánban és Kirgizisztánban is tilos a jelkép viselete. Akik nagyon gyűlölik a Szent György-szalagot – a színelosztás hasonlósága miatt – egyszerűen kolorádóbogárnak, azaz krumplibogárnak hívják a jelkép viselőit.

Értékeld ezt a cikket a szívecskékkel!
[Összesen: 0 Átlag: 0]
Az olvasás folytatása


QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Meteorológia



KÖVETÉS A FACEBOOKON

B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Románia

Szlovákia

Három nap legjava