Szlovákia befejezte az evakuálást Kabulból. A kormány még gondolkodik, hány menekültet is kellene befogadnia. Egyelőre 10 „igaz emberről” van szó, de nagy kérdés, hogy ez sok vagy kevés. Ami most történik, az majdnem olyan, mint egy film, pedig ez a valóság, és nem a fantázia szülte.

Mint egy film

A hadsereg evakuációs repülőgépe augusztus 19-én 24 személlyel a fedélzetén érkezett Afganisztánból Szlovákiába, köztük egy tízhónapos csecsemővel. A 16 szlovák, illetve 8, a szlovák hadsereggel együttműködő afgán állampolgárt fegyverropogás közepette segítették a repülőre.

Előző nap a cseh hadsereg harmadik evakuációs repülőgépe 4 további szlovák állampolgárt hozott haza Kabulból. A szlovák külügy még egy Afganisztánban tartózkodó szlovák nőről tud, aki nem kérvényezte a hazaszállítását, mivel állítása szerint biztonságban van, bár már előkészítette az evakuálási alternatívákat.

Sahraa Karimi világhírű filmrendező és forgatókönyvíró a legismertebb evakuált szlovák állampolgársággal rendelkező személy, akit a Szlovák Film- és Televíziós Akadémia igazgatójának, Wanda Adamík Hrycovának közbenjárására az ukránok menekítettek ki.

Sahraa Karimi 17 évesen a tálibok elől menekült, menedékjogot kért Szlovákiában és meg is kapta a szlovák állampolgárságot. Pozsonyban elvégezte a színművészeti főiskolát, ő volt az első és egyetlen nő Afganisztánban, aki filmművészeti doktorátust szerzett.

2019 óta az Afganfilm nevű állami filmvállalat vezérigazgatója, hivatalosan még mindig az, mert jelenleg is szabadságát tölti. A Kijevben tartózkodó rendezőnő elmondása szerint addig nem érzi magát biztonságban, amíg Szlovákiába nem érkezik.

Augusztus 17-ig 38 menedékkérelem érkezett Afganisztánból, a belügyminisztérium alá tartozó migrációs hivatal augusztus 18-ig 10 e-mailt kapott afgánoktól, akik hozzátartozóik Szlovákiába menekítéséről érdeklődtek.

Augusztus 19-én egy szlovák egyetemi professzor levelét tették közzé a szlovák sajtóban, aki felajánlotta segítségét korábbi afgán tanítványainak.

Az Emberi Jogok Szlovákiai Nemzeti Központja a külügyminisztériumnak írt levelében azt kérte, minél több afgánt mentsenek meg.

Korčok külügyminiszter szerint még több tucatnyi afgán jelentkezett, akik állításuk szerint együttműködtek a szlovák katonákkal, bár augusztus 23-án Naď honvédelmi miniszter elmondta, nem tartanak számon ilyen evakuálásra váró afgán állampolgárokat.

10, azaz tíz

Napok óta a 10-es szám áll a belföldi viták középpontjában, ugyanis Szlovákia ennyi menedékkérőt készül befogadni. A számot Szlovákia az uniós és NATO-partnerek kérdésére határozta meg, de Heger miniszterelnök jelezte, hogy az nincs kőbe vésve.

Hogy ez sok vagy kevés, arról megoszlanak a vélemények. A legnagyobb ellenzéki párt elnöke, Peter Pellegrini úgy véli, hogy Szlovákiának minden olyan afgánt be kellene fogadnia, aki együttműködött a szlovák katonákkal, és a számuk akár nagyobb is lehet, mint tíz. A korábbi balközép miniszterelnök szerint Szlovákiának gondoskodnia kell róluk, mert együttműködtek a szlovák hadsereggel és a szlovák hatóságokkal.

A kormánykoalíción belül azonban már vannak hangsúlybeli eltolódások, a menekültek befogadásáról augusztus 23-ig még nem született konszenzus.

Az Európai Bizottsága menekültek befogadására szólította fel az EU-s államokat, és ha Heger miniszterelnök ennek a kérésnek meg akar felelni, nem lesz könnyű dolga. Bár a legkisebb, európai irányultságú koalíciós partnerével nem lesz sok problémája, ám a magát liberálisnak nevező, közben azonban menekültellenes Sulík vezette, illetve a Salvinivel szimpatizáló Boris Kollár vezette pártok már keményebb diónak ígérkeznek.

Sulík szerint be kell fogadni azt a tíz afgánt, akik segítséget nyújtottak az országnak, esetlegesen családjukkal együtt, de nem kíván tömegesen menekültstátuszt osztogatni. Kollár a 10-es számot felső határnak tekinti és bejelentette, megvétózza az ennél nagyobb számra tett javaslatokat, mivel az afgánokat szerinte nem lehet integrálni.

Mindkét párt a környező, Afganisztánnal szomszédos országokban létrehozandó menekülttáborokban látja a megoldást.

A Sulík-féle párt által jelölt külügyminiszter is ennek megfelelően kommunikálta az eseményeket. Korčok kijelentette ugyanis, hogy nem migránsokról, hanem háború miatti menekültekről van szó, akik a genfi egyezmény értelmében jogosultak arra, hogy menedékjogért folyamodjanak.

A Szlovákiába szállított 8 afgán állampolgár menedékjogért folyamodott, és már meg is kezdődött az ezzel kapcsolatos eljárás. Egy kelet-szlovákiai menekülttáborban karanténba helyezték őket, mindegyikük biztonsági átvilágításon esett át.

Szlovákia háborúja is volt

A honvédelmi minisztérium elismerte, hogy szövetségesként alábecsülték, mennyire pótolhatatlan a hosszú ideje tartó segítségnyújtás, és hogy ez mennyire befolyásolja az afgán erők harci kedvét.

2002 és 2021 között 4347 szlovák katona, köztük 44 nő teljesített szolgálatot Afganisztánban, Szlovákia három katonát veszített, mindegyiküket még 2013-ban. Az utolsó szlovák katonák idén júniusban tértek haza. Korčok külügyminiszter nem is felejtette el megjegyezni, hogy mielőtt bárki belpolitikai szempontból értékelni kezdené az eseményeket, nem szabad elfelejteni, hogy Szlovákia is részese volt a kivonuló szövetségnek.

A politikusok véleménye több esetben is megváltozott az afganisztáni szerepvállalással kapcsolatban.

Fico miniszterelnöksége idején küldte ki Szlovákia a legtöbb katonát Afganisztánba, a korábbi kormányfő még együtt is focizott velük, de most a demokrácia-export teljes vereségéről beszél eléggé cinikusan.

A nemrég leköszönt másik ex-miniszterelnök, Igor Matovič is megváltoztatta a véleményét: 2013-ban még jónak ítélte a szlovák katonák ciprusi és afganisztáni jelenlétét, 2019-ben azonban már kritizálta az USA közel-keleti politikáját.

A következő, Afganisztánnal kapcsolatos külpolitikai kérdés Szlovákia számára az lesz, hogy elismeri-e a tálibok uralmát, de Korčok ezt a vitát még korainak tartja. Kijelentését az Európai Unió egyes képviselőinek is címezte, akik nem kívánják legitimizálni a tálib hatalomátvételt.