Afganisztán
FILM VAGY VALÓSÁG? A legismertebb szlovák állampolgárt az ukránok menekítették ki Afganisztánból
Szlovákia befejezte az evakuálást Kabulból. A kormány még gondolkodik, hány menekültet is kellene befogadnia. Egyelőre 10 “igaz emberről” van szó, de nagy kérdés, hogy ez sok vagy kevés. Ami most történik, az majdnem olyan, mint egy film, pedig ez a valóság, és nem a fantázia szülte.
Mint egy film
A hadsereg evakuációs repülőgépe augusztus 19-én 24 személlyel a fedélzetén érkezett Afganisztánból Szlovákiába, köztük egy tízhónapos csecsemővel. A 16 szlovák, illetve 8, a szlovák hadsereggel együttműködő afgán állampolgárt fegyverropogás közepette segítették a repülőre.
Előző nap a cseh hadsereg harmadik evakuációs repülőgépe 4 további szlovák állampolgárt hozott haza Kabulból. A szlovák külügy még egy Afganisztánban tartózkodó szlovák nőről tud, aki nem kérvényezte a hazaszállítását, mivel állítása szerint biztonságban van, bár már előkészítette az evakuálási alternatívákat.
Sahraa Karimi világhírű filmrendező és forgatókönyvíró a legismertebb evakuált szlovák állampolgársággal rendelkező személy, akit a Szlovák Film- és Televíziós Akadémia igazgatójának, Wanda Adamík Hrycovának közbenjárására az ukránok menekítettek ki.
Sahraa Karimi 17 évesen a tálibok elől menekült, menedékjogot kért Szlovákiában és meg is kapta a szlovák állampolgárságot. Pozsonyban elvégezte a színművészeti főiskolát, ő volt az első és egyetlen nő Afganisztánban, aki filmművészeti doktorátust szerzett.
2019 óta az Afganfilm nevű állami filmvállalat vezérigazgatója, hivatalosan még mindig az, mert jelenleg is szabadságát tölti. A Kijevben tartózkodó rendezőnő elmondása szerint addig nem érzi magát biztonságban, amíg Szlovákiába nem érkezik.
Thank you His Excellency Prime Minister of Slovak Republic @eduardheger for being supportive of humanity 🙏 https://t.co/SOqKRgShDB
— Sahraa Karimi/ صحرا کریمی (@sahraakarimi) August 23, 2021
Augusztus 17-ig 38 menedékkérelem érkezett Afganisztánból, a belügyminisztérium alá tartozó migrációs hivatal augusztus 18-ig 10 e-mailt kapott afgánoktól, akik hozzátartozóik Szlovákiába menekítéséről érdeklődtek.
Augusztus 19-én egy szlovák egyetemi professzor levelét tették közzé a szlovák sajtóban, aki felajánlotta segítségét korábbi afgán tanítványainak.
Az Emberi Jogok Szlovákiai Nemzeti Központja a külügyminisztériumnak írt levelében azt kérte, minél több afgánt mentsenek meg.
Korčok külügyminiszter szerint még több tucatnyi afgán jelentkezett, akik állításuk szerint együttműködtek a szlovák katonákkal, bár augusztus 23-án Naď honvédelmi miniszter elmondta, nem tartanak számon ilyen evakuálásra váró afgán állampolgárokat.
10, azaz tíz
Napok óta a 10-es szám áll a belföldi viták középpontjában, ugyanis Szlovákia ennyi menedékkérőt készül befogadni. A számot Szlovákia az uniós és NATO-partnerek kérdésére határozta meg, de Heger miniszterelnök jelezte, hogy az nincs kőbe vésve.
Hogy ez sok vagy kevés, arról megoszlanak a vélemények. A legnagyobb ellenzéki párt elnöke, Peter Pellegrini úgy véli, hogy Szlovákiának minden olyan afgánt be kellene fogadnia, aki együttműködött a szlovák katonákkal, és a számuk akár nagyobb is lehet, mint tíz. A korábbi balközép miniszterelnök szerint Szlovákiának gondoskodnia kell róluk, mert együttműködtek a szlovák hadsereggel és a szlovák hatóságokkal.
A kormánykoalíción belül azonban már vannak hangsúlybeli eltolódások, a menekültek befogadásáról augusztus 23-ig még nem született konszenzus.
Az Európai Bizottsága menekültek befogadására szólította fel az EU-s államokat, és ha Heger miniszterelnök ennek a kérésnek meg akar felelni, nem lesz könnyű dolga. Bár a legkisebb, európai irányultságú koalíciós partnerével nem lesz sok problémája, ám a magát liberálisnak nevező, közben azonban menekültellenes Sulík vezette, illetve a Salvinivel szimpatizáló Boris Kollár vezette pártok már keményebb diónak ígérkeznek.
Sulík szerint be kell fogadni azt a tíz afgánt, akik segítséget nyújtottak az országnak, esetlegesen családjukkal együtt, de nem kíván tömegesen menekültstátuszt osztogatni. Kollár a 10-es számot felső határnak tekinti és bejelentette, megvétózza az ennél nagyobb számra tett javaslatokat, mivel az afgánokat szerinte nem lehet integrálni.
Mindkét párt a környező, Afganisztánnal szomszédos országokban létrehozandó menekülttáborokban látja a megoldást.
A Sulík-féle párt által jelölt külügyminiszter is ennek megfelelően kommunikálta az eseményeket. Korčok kijelentette ugyanis, hogy nem migránsokról, hanem háború miatti menekültekről van szó, akik a genfi egyezmény értelmében jogosultak arra, hogy menedékjogért folyamodjanak.
A Szlovákiába szállított 8 afgán állampolgár menedékjogért folyamodott, és már meg is kezdődött az ezzel kapcsolatos eljárás. Egy kelet-szlovákiai menekülttáborban karanténba helyezték őket, mindegyikük biztonsági átvilágításon esett át.
Szlovákia háborúja is volt
A honvédelmi minisztérium elismerte, hogy szövetségesként alábecsülték, mennyire pótolhatatlan a hosszú ideje tartó segítségnyújtás, és hogy ez mennyire befolyásolja az afgán erők harci kedvét.
2002 és 2021 között 4347 szlovák katona, köztük 44 nő teljesített szolgálatot Afganisztánban, Szlovákia három katonát veszített, mindegyiküket még 2013-ban. Az utolsó szlovák katonák idén júniusban tértek haza. Korčok külügyminiszter nem is felejtette el megjegyezni, hogy mielőtt bárki belpolitikai szempontból értékelni kezdené az eseményeket, nem szabad elfelejteni, hogy Szlovákia is részese volt a kivonuló szövetségnek.
A politikusok véleménye több esetben is megváltozott az afganisztáni szerepvállalással kapcsolatban.
Fico miniszterelnöksége idején küldte ki Szlovákia a legtöbb katonát Afganisztánba, a korábbi kormányfő még együtt is focizott velük, de most a demokrácia-export teljes vereségéről beszél eléggé cinikusan.
A nemrég leköszönt másik ex-miniszterelnök, Igor Matovič is megváltoztatta a véleményét: 2013-ban még jónak ítélte a szlovák katonák ciprusi és afganisztáni jelenlétét, 2019-ben azonban már kritizálta az USA közel-keleti politikáját.
A következő, Afganisztánnal kapcsolatos külpolitikai kérdés Szlovákia számára az lesz, hogy elismeri-e a tálibok uralmát, de Korčok ezt a vitát még korainak tartja. Kijelentését az Európai Unió egyes képviselőinek is címezte, akik nem kívánják legitimizálni a tálib hatalomátvételt.
Albánia
ÖNGÓL: Több, mint 150 afgán rekedt Albániában a nem hiteles kanadai dokumentumok miatt
2021 októberében a FIFA azt ünnepelte, hogy több, mint 150 embert menekített ki a tálibok által ellenőrzött Afganisztánból. A szervezet arra számított, hogy a sportolókból és emberi jogi aktivistákból álló afgán csoportot rövid idő alatt Kanadába telepítik át. A tálib hatalomátvételt követően az észak-amerikai ország több mint húszezer kiszolgáltatott afgán befogadását tervezte, köztük női vezetők, emberi jogi aktivisták és újságírók számára nyújtott volna védelmet, hogy megóvja őket a radikális iszlamista tálibok megtorlásától. Most viszont kiderült, hogy 150 afgán rekedt Albániában, mert nincsenek rendben a Kanadától kapott papírjaik.
Nem hamisak, de nem is hitelesek
A beutazáshoz szükséges dokumentumok Marilou McPhedran kanadai szenátor irodájából származnak. Ámbár McPhedran segítségével a csoport elhagyta Afganisztánt, most nem tudja megtenni a transzatlanti utat Kanadába, mert az ottawai szövetségi kormány szerint a dokumentumok nem hitelesek, és ezáltal érvénytelenek.
A hírt először a The Globe and Mail kanadai napilap közölte egy meg nem nevezett forrásra hivatkozva.
A kanadai szenátor állítólag a védelmi miniszter kabinetfőnökétől kapott sablon alapján állította ki a dokumentumokat (Forrás: Twitter, Marilou McPhedran)
A FIFA korában arra számított, hogy a teljes csoportot, amelynek sportolók és emberi jogi aktivisták a tagjai, rövid időn belül Kanadába telepítik át, merthogy megkapták a kanadai úti okmányokat. A dokumentumokat McPhedran irodája küldte a FIFÁ-nak, amely aztán szétosztotta azokat az afgánok között.
Az afgánok nevét is tartalmazó okmányok alapján két évvel ezelőtt még úgy tűnt, hogy a kanadai hatóságok, vagy éppenséggel az ottawai kormány engedélyezte az afgánok számára a beutazást, ez azonban azóta sem történt meg, az afgánok Albániában vesztegelnek.
Az eset nagy visszhangot váltott ki Albániában és Kanadában is. Az albán hatóságok folytatják a dokumentumok hitelességének vizsgálatát, miközben (vélhetően a FIFÁ-val karöltve) gondoskodnak az érintett afgánokról.
Kiszivárgó hírek szerint a FIFÁ-val kapcsolatban álló 163 afgán menekült, akiknek nem engedélyezték a Kanadába történő beutazást, az elmúlt másfél évet egy albániai szállodában töltötte.
Lényegében arról van szó, hogy a kérdéses okmányok bár nem hamisak, de nem is közhitelesek, és ezáltal érvénytelenek.
Egy kanadai szövetségi illetékes szerint, akit nem nevezett meg a Globe, összesen 228 afgán volt kapcsolatban a FIFÁ-val, és kapott okmányokat McPhedran irodájától.
Ezek az afgánok most két folyamatban lévő bírósági eljárásban próbálják kötelezni a kanadai kormányt, hogy fogadja el a dokumentumokat, és engedélyezze számukra a belépést Kanadába.
A meg nem nevezett kanadai illetékes szerint ugyanakkor az afgánok egyike sem nyújtott be hivatalos kérelmet, hogy az ottawai kormány afgán menekültekre vonatkozó különleges bevándorlási programjának keretében utazzon Kanadába.
Folyik a huzavona
Közben folyik a huzavona a kérdéses okmányok körül, mivelhogy az ügyben van egy jogértelmezési csavar, vagyis keletkezett egy hiátus, fekete lyuk, vagy nevezzük bárminek, a valódi közhiteles okmányokat ugyanis a kanadai törvények szerint vagy a szövetségi bevándorlási minisztérium, vagy a kanadai globális ügyek minisztériuma bocsátja ki, és nem egy szenátor irodája.
Ezek után aligha meglepő a kanadai kormánynak az álláspontja, miszerint a szenátor asszony irodájából származó dokumentumok nem közhitelesek, és az ügyet a rendőrséghez utalták, ami azt jelzi, hogy okirathamisításra gyanakodnak.
Afgán menekültek egy szerbiai befogadó központban (Forrás: BALK)
McPhedran ugyanakkor fenntartotta azt az álláspontját, hogy ő és irodája jóhiszeműen küldte ki a szenátori dokumentumokat, hogy segítsen a veszélyben lévő afgánokon, a dokumentumok kiállításához szükséges sablont pedig a védelmi miniszter kabinetfőnökétől kapta.
Egy bírósági beadványban McPhedran közölte, hogy irodája 640 ilyen levél kiadásában közreműködött, vagyis még előbukkanhatnak “nem közhiteles afgánok”.
A középutas vagy mérsékelten konzervatívnak tekinthető Globe and Mail az üggyel kapcsolatban megállapította, hogy Kanada és más NATO-szövetségesek nagyrészt kudarcot vallottak azoknak az afgánoknak a megmentésére tett erőfeszítésekben, akiknek a brutális fundamentalista tálib rezsim 2021. augusztusi hatlomátvételével párhuzamosan menedékjogot ígértek.
Azokban az időkben a FIFÁ-ra óriási nyomás nehezedett, hogy segítsen megmenteni a női sportolókat, mert fennállt a veszélye, hogy a tálibok esetleg üldözik őket.
A FIFA segít
A FIFA szóvivője az üggyel kapcsolatban a Globe-nak elmondta, hogy a csoport 2021. novemberben történt kimenekítése óta a nemzetközi labdarúgószövetség fedezi az afgán sportolók, a hozzájuk kapcsolódó személyek és a jogvédők költségeit, vagyis fizetik a számukra biztosított szállást, étkezést, egészségügyi ellátást és az egyéb felmerülő számlákat.
A csoport számára emellett tanácsadási támogatást, angolórákat és személyenként havi 50 dolláros ösztöndíjat is biztosítanak.
A BALK úgy tudja, hogy központi megbízás alapján Albániában egy magyar női festőművész segít a menekült nőknek és gyerekeknek, hogy a művészet segítségével dolgozzák fel a traumákat.
A FIFA-szóvivő elmondta, hogy a csoportba tartozó gyermekek iskoláztatását, óvodáját és egyéb gondozását az UNICEF és a Save the Children intézi, ezek a szervezetek a csoport tagjainak jogi támogatást nyújtanak az állandó lakóhely biztosításához.
Az előzményekhez tartozik, hogy miután az amerikai és a NATO-erők kivonulása után a tálibok 2021-ben visszaszerezték a hatalmat Afganisztán felett, Albánia beleegyezett, hogy legalább egy évre több ezer afgán menekültet fogad be.
Ez alapvetően azokra az Egyesült Államokba tartó afgánokra vonatkozott, akik vízumellenőrzés alatt álltak, és a vízumhoz szükséges átvilágítás befejezésére vártak.
Kapcsolódó cikk
Amikor 2021-ben világossá vált, hogy Kanada nem fogadja be az FIFA által kimenekített afgánokat, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség azon kezdett dolgozni, hogy egy harmadik országot találjon nekik, ahol letelepedhetnek.
A forrás szerint a szervezet arra számít, hogy sikerül megoldást találni, ugyanakkor “alternatívaként” elvárja, hogy Kanada tartsa tiszteletben a McPhedran szenátor asszony által kiadott dokumentumokba foglalt kötelezettségvállalásokat.
Harmadik lehetőségként az is felmerülhet, hogy az afgánok Albániában maradnak, ha ebbe netalán beleegyeznek, merthogy nem ezt ígérték nekik, és “nem ilyen lóról álmodtak”.
-
Koszovó3 nap telt el azóta
Lelőttek egy rendőrt Koszovóban, akár magyar katonák élete is veszélybe kerülhet
-
Románia6 nap telt el azóta
KÖLCSÖNÖS ZSAROLÁS: Ausztria nyomná a gázt, Románia behúzta a féket
-
Montenegró5 nap telt el azóta
Szerbiai állampolgárok ásták az alagutat Montenegróban, 19 fegyver tűnt el
-
English5 nap telt el azóta
Turkish companies bypass the Western sanctions, USA tappes their head