Migráció
A MIGRÁNSOK ÉS A „GAME”: Egyelőre nincs különösebb hatásuk a Vajdaságra az afganisztáni eseményeknek
Szerbiában még nem érezhető a migránsok számának növekedése, legalábbis ezt tapasztaltam a napokban két vajdasági befogadó központot és a határmenti területeket felkeresve. Hivatalos adatok szerint mintegy négyezer migráns tartózkodik a befogadó központokban, akiknek körülbelül 30 százaléka érkezett Afganisztánból. A migránsok nyáron ugyan „mennek mindenfelé, mint a víz”, de sokan megfordulnak közülük a táborokban, ahol szállást, ellátást és bizonyos értelemben védelmet kapnak. Leszámítva a kisebb szabadkai központot, a magyar határ közelében két nagyobb tábor van, a nagykikindai és a zombori, ahol a migránsok megpihenhetnek, mielőbb ismét beszállnak a játékba.
A „game” indítása
Hivatalos adatok szerint jelenleg 3.886 migráns tartózkodik a szerbiai befogadó központokban, ebből 1170 érkezett Afganisztánból, ami a migránspopuláció 30 százaléka. Ez körülbelül megegyezik az egy hónappal ezelőtti adatokkal.
A Szerbiában lévő migránsok száma ennél valószínűleg nagyobb, mert mint a napokban a BALK-nak nyilatkozva az egyik illetékes fogalmazott, a migránsok ilyenkor nyáron „olyanok, mint a víz: mennek mindenfelé”.
Migránsok heverésznek a nagykikindai táborban
Ennek ellenére az tapasztalható, hogy a határmenti területeken kialakultak bizonyos bázisok a befogadó központokon kívül is, ahol a migránsok „erőt és ihletet” gyűjtenek egy újabb játékhoz, vagyis „game”-hez, így hívják ugyanis a magyar kerítés legyűrésére tett kísérleteket.
Ilyen bázis például a szabadkai vasútállomás vagy a régi Horgos-Röszke határátkelő környéke, valamint a hármashatárnál lévő Majdány, ahonnan a migránsok általában Romániába mennek át, hogy a határkerítés megkerülésével jussanak be Magyarországra.
Ez a „könnyebb variáció”, bár a románok is elég „szorosra fogták” a határellenőrzést, és rendre küldik vissza Szerbiába a migránsokat, akiket helyi forrásaink szerint korábban bántalmaztak is, de ez ma már nem gyakori jelenség.
Szerencsés körülmény, lankadó figyelem és korrupt határőr mindenhol előfordul, ezért a határ átlépésére tett kísérletek nincsenek eleve kudarcra ítélve, a nagy számok törvény a migrációban is érvényes: kinek előbb, kinek utóbb sikerül átlépnie a határt, csak próbálkozni kell.
Becslések szerint az idén Szerbiába érkezett mintegy 27 ezer migráns valahogy csak távozott az országból, a vizes hasonlatnál maradva, a felszívódás vagy az elpárolgás kizárva. Egy-két kivételtől eltekintve a migránsok nem visszafelé mennek, bár Zomborban, korábban pedig Bihácsban is találkoztam ilyenekkel, de ezekből csak mutatóban van.
A zombori és a nagykikindai befogadó központban azt mondták, hogy egy migráns általában 20-30 napot tölt a táborban, bár vannak, akik csak néhány napig veszik igénybe az „ingyenes szolgáltatásokat”. Korábban előfordult, hogy a migránsok 100-120 napig is a táborokban dekkoltak, de ez már a múlté.
Zomborban nincsenek „elfekvő páciensek”, akiknek elfogyott a pénzük, és nem tudják folytatni útjukat Európa szerencsésebb része felé. Aki eljutott Zomborig vagy Nagykikindáig, az megy is tovább, megtorpanók inkább a dél-szerbiai központokban vannak, ilyenekkel korábban Bujanovácban találkoztam egy iráni és egy pakisztáni migráns személyében.
Más kultúrából érkeznek
A számokból arra lehet következtetni – és ezt a tábor vezetői is elmondták – hogy nincs telt ház, vannak még kapacitások, amelyek nagysága lényegében „a migránsok által kezdeményezett játék sikerétől” függ.
Nagykikindán és Zomborban is 700-800 menekült tartózkodik, tehát – beleszámítva a kisebb szabadkai központot is – ez a nyilvántartott migránsok fele, akik a Vajdaságon áthaladva tartanak nyugat felé.
A szerbiai táborok többé-kevésbé „etnikailag tiszták”, Zomborban csak arabokat helyeztek el, akiknek többsége – majdnem 80 százaléka Szíriából érkezett, Nagykikindán ugyanakkor a befogadó központ lakójának több mint fele Bangladesből származik, itt van negyven-ötven afgán, valamint körülbelül háromszor annyi pakisztáni is. Az utóbbi időben növekszik az Indiából érkezők száma, bár ez még nem öltött jelentősebb méreteket. Zomborban és Nagykikindán is kizárólag férfiak vannak, akik többsége 20-30 éves.
A bangladesiek a békésebb migránsok közé tartoznak, akik imádnak főzni. A problémákat általában a Magreb-országokból érkezők okozzák, bár helyzetismerők szerint őket is lenyugszanak, ha kiemelik közülük az alkoholizáló vagy kábítószerező egyenéket.
Jovo Kačar, a nagykikindai tábor vezetője
A nagykikindai tábort napi rendszereséggel keresik fel a rendőrök, ez hozzátartozik a munkaköri leírásukhoz, Zombor esetében viszont folyamatos a rendőri jelenlét, aminek okát nem sikerült kideríteni.
Jovo Kačar, a nagykikindai befogadó központ vezetője – aki ugyanabból a családból származik, mint Slobodan Kačar volt jugoszláv olimpiai és világbajnok bokszoló – úgy fogalmazott, hogy a tábor célja az utcákon lévő migránsok befogadása, hogy azok minél kevesebb alkalommal kerüljenek kapcsolatba a helyi lakossággal.
Ez azt jelzi, hogy a szerb hatóságok lemondtak arról a minden bizonnyal nyugatról sugallt, kivitelezhetetlen elképzelésről, hogy a migránsokat közös rendezvények, vagy a gyerekek beiskolázása által bizonyos mértékben integrálják a szerb társadalomba.
Kačar szerint a másik cél a migránsok szocializációja, a helyi szokásokkal és körülményekkel való megismertetése, miután egy egészen más kultúrából érkeznek.
Ugyanakkor mindkét táborban igyekeznek a „migránsok kedvében járni”, ami nem csak abban nyilvánul meg, hogy a szerb hadsereg cége, amely a migránsokra főz, nem tesz disznóhúst az étlapra, hanem abban is, hogy mindkét táborban van dzsámi.
Imádkozó férfi a nagykikindai „dzsámiban”
Zomborban ezt a szerepet egy sátor tölti be, Nagykikindán már sátorlapokból egy tágasabb építményt eszkábáltak össze, ott ugyanis van „hodzsa”, aki a migránsok lelkét ápolja. Zomborba néha kihívnak valakit a Szabadkai Iszlám Közösségből.
A taxisok szerepe
Amikor a nagykikindai táborba tartottam legalább tíz taxissal találkoztam, a befogadó központ ugyanis a várostól 16-17 kilométerre van Töröktopolya közelében, ezért a migránsok a taxisok segítségével közlekednek, ami a tábor külvárosi jellegénél fogva Zombor esetében is igaz.
A szerbiai táborok nyílt jellegűek, tehát bárki akkor hagyja el őket, amikor akarja, Nagykikindán azonban van némi szervezettség, nem szabadítják rá a migránssereget a városra. Aki be akar menni Nagykikindára, annak kiállítanak egy igazolást, és így valamelyest korlátozzák, illetve ellenőrzik a migránsok mozgását, ami megkönnyíti a helyi rendőrök munkáját is.
A következő csoport csak akkor indulhat a városba, ha a kint lévők többsége visszatért – kivéve persze, az esti időszakot, amikor a cél már nem Nagykikinda, hanem Majdány vagy Rábé, tehát „a játék” indítása. A két határmenti település lakossága ezért tapasztalja azt, hogy a migránsokat nagykikindai rendszámú taxik viszik ki a határhoz, ami természetesen igaz a zombori taxisok megjelenésére is, bár Zomborból kézenfekvőbb Katymár vagy Madaras irányába támadni.
A taxisok egy részénél „munkahelyi ártalomnak” számíthat az embercsempészekkel történő együttműködés, a múlt vasárnap követtem egy szabadkai taxist, aki a Kelebia-Tompa határátkelőnél lévő Ipszilon-elágazásnál vett fel négy migránst, és egészen Babapusztáig (Aleksa Šantić, Sári) vitte őket, ahol a migránsok átszálltak egy rájuk várakozó barna Audiba.
A Zomborban vagy a Nagykikindán megkérdezett migránsok természetesen tagadják, hogy együttműködnek az embercsempészekkel, és hogy erre nincs is pénzük, amit vagy elhiszünk, vagy nem.
Az embercsempészek is a „game” részének számítanak, nem csak a migránsok, Szerbia szempontjából pedig különösen „fontos és hasznos” szerepet töltenek be: megszabadítják az országot azoktól a személyektől – akik maguk sem akarnak maradni, és akik esetleges letelepítését kevesen gondolják komolyan, bár a szerb politikai színtéren korábban történtek utalások arra, hogy az országot elhagyó fiatalok helyére „migránsokat kellene beállítani”.
Az embercsempészek természetesen nem maguk hordják-viszik a migránsokat, amiről a végén számlát állítanak ki. Erről szó sincs: amikor egy „embercsempész lebukik” a határon vagy bárhol Magyarországon, valójában egy balek kerül rendőrkézre, aki bizonyos szakaszon aprópénzért vagy más szolgáltatásért cserében szállítja, esetleg vezeti a migránsokat. Tehát csak egy láncszem esik ki, amelyet könnyű helyettesíteni. A migránsokat Kelebiától Babapusztáig szállító taxisnak valószínűleg fogalma sem volt arról, hogy a „barna audis” hova vitte a migránsokat, és hogy kinek adta tovább őket.
A „game” tehát sokszereplős történet, aminek az íratlan szabályai Szerbiában többé-kevésbé kialakultak, a migránsok a megengedettnél jobban „nem nagyon haccacáréznak” a határ mentén, mert tudják, hogy akkor visszapaterolják őket Preševóba, ami plusz kiadás, és két-három nap veszteség. Így mindenkinek az az érdeke, hogy ha már vannak migránsok, akkor távozásuk minél előbb megtörténjen, főleg miután egyre kevesebb a rájuk fordítható pénz; az utóbbi időben a segélyszervezetek is visszafogták magukat. Az afganisztáni eseményeket követően pedig végképp elterelődhet a figyelmük a térségről.
A horvát rendőrség közzétette annak a csütörtöki incidensnek a részleteit, amely során egy migránsokat szállító grúziai embercsempész majdnem elgázolt egy rendőrt a Horvátország és Bosznia-Hercegovina határán lévő Metković közelében. A horvát rendőr elugrott a közeledő jármű elől, és ezzel kerülte el, hogy a kerekek alá kerüljön. A sofőr ellen hivatalos személlyel szemben ellövetett emberölési kísérlet miatt indulhat eljárás. Egy zágrábi civil szervezet az esettel kapcsolatban megjegyezte, hogy a törökországi és szíriai földrengéseket követően megnövekedhet a térségből érkező migránsok száma, miután az embercsempész Szíriából és Törökországból érkezett migránsokat szállított.
Magyar rendszámú kombit vezetett
A nyomozást végző Dubrovnik-Neretva Rendőrkapitányság bűnügyi osztálya és a metkovići határrendészeti kirendeltség közölte, hogy egy magyar rendszámú kombi sofőrje nem állt meg a rendőr jelzésére, hanem belelépett a gázba, és a járművel neki akart hajtani az őt megállásra felszólító rendőrnek.
A rendőr elugrott a jármű elől, majd elővette a pisztolyát, amellyel rálőtt a távolodó járműre.
– jelentette ki Zoran Tikvica, a Dubrovnik-Neretva Redőrség vezetője a zágrábi Nova tévének nyilatkozva.
A migránsokat szállító jármű a lövések ellenére folytatta az útját, és csak két kilométerrel később állt meg. A sofőr kiugrott a kombiból, és beszaladt az erdőbe, ahol hat órás keresés után találták meg.
A rendőrségi vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a járművet egy 43 éves grúziai állampolgár vezette, aki hét szíriai és török állampolgárságú migránst szállított.
Itt jegyzendő meg, hogy a grúziai és a török állampolgároknak nincs szükségük vízumra ahhoz, hogy belépjenek Bosznia-Hercegovinába, ezért a törökök gyakran használják a bosznia-hercegovinai útvonalat, hogy bejussanak az Európai Unióba.
Ugyanez vonatkozik az Orosz Föderáció állampolgáraira is, az utóbbi időben ezért szaporodtak meg a boszniai-horvát határon a csecsenek és az oroszok, akik sok esetben a katonai behívó elől menekülve szeretnének bejutnia Horvátországba, ahol menedéket kérnek.
Brüsszel január 30-án szólította fel Bosznia-Hercegovinát, hogy tagjelölt országként hangolja össze vízumpolitikáját az Európai Unióval, miután tavaly december 15-én megkapta az említett státuszt.
Ennek a hosszabb kitérőnek az a lényege, hogy mind a török migránsok, mind a grúziai embercsempészek könnyedén bejuthattak Bosznia-Hercegovinába, viszont a horvát határt átlépve fennakadtak a „rendőrségi hálón”.
A „felvezető autó”
A horvát rendőrök a fent említett magyar rendszámú kombin kívül, de még annak feltartoztatását megelőzően, a Metkovićhoz közeli Čarapine fizetőkapunál egy lengyel rendszámú személyautót is megállítottak, amelyben három grúziai állampolgár tartózkodott.
A Čarapine fizetőkapu (Screenshot)
A nyomozás megállapította, hogy ők voltak a magyar rendszámú kombi előfutárai, esetleg „felvezetői”, akiknek az volt a dolguk, hogy a migránsokat szállító járművezetőt információkkal lássák el a horvátországi rendőrök mozgásáról az Nyugat-Európába vezető útvonalon.
A grúziai embercsempészek közül a legkomolyabb büntetésre a migránsokat szállító kombi vezetője számíthat, mert őt „súlyos gyilkossági kísérlet elkövetésével vádolják szolgálatot teljesítő hivatali személlyel szemben, a többiek megússzák a tiltott határátlépés és a tiltott horvátországi tartózkodás bűncselekményének elkövetése miatt történő meggyanúsítással.
A hét török és szíriai állampolgárt, akikről kiderült, hogy illegálisan lépték át a horvát államhatárt, kitoloncolják, vagyis visszafogadási eljárás keretében visszaküldik őket abba az országba, amelyből illegálisan beléptek Horvátországba, azaz Bosznia-Hercegovinába.
Vagyis adnak nekik még egy lehetőséget, hogy újra próbálkozzanak egy másik embercsempész banda segítségével, amely ügyesebb lesz, mint amilyenek a grúziaiak voltak.
A földrengést követően több migráns érkezhet
A migránsokat segítő Are You Syrious zágrábi civil szervezet arra figyelmeztet, hogy a szíriai és törökországi földrengések követően megnövekedhet a térségből Európa felé tartó migránsok száma, erre utaló jelek állítólag már tapasztalhatók a török határon.
– jelentette ki Marko Ćušić, az Are You Syrious munkatársa, aki hangsúlyozta, hogy a földrengések, a természetei csapások, vagy például az éhínség elől menekülök nem élveznek semmiféle nemzetközi védelmet, ezért az illegális migránsok számát növelik, és könnyen válnak az embercsempészek áldozatává.
Szerbia és Magyarország határán működött Mohammed Tetouani Horgosi Királysága, amelynek uralkodója egy marokkói férfi, bizonyos Mohammed Tetouani volt. Ez a királyság saját címerrel és pecséttel is rendelkezett, ráadásul saját „udvari művészei” is voltak, akik a királyukat dicsérték, és éltették. Erről a belgrádi N1 televízió készítette egy hosszú dokumentumfilmet, amelyet hétfőn este mutattak be annak örömére, hogy a film riporterét a Vajdasági Független Újságírók Szövetsége díjazta. Ez a cikk nem tartalmazza a filmben bemutatott makkhetesi és zombori eseményeket, azokról a BALK olvasói már korábban értesülhettek. Itt inkább arra törekedtünk, hogy azokat a háttértevékenységeket tárjuk fel, amelyeket az embercsempészek folytatnak.
Mohammed Tetouani Horgosi Királysága
Szerbia területén az utóbbi időben több csempészhálózat is működött, illetve működik ma is, amelyek közül az egyik annyira megerősödött, hogy Vajdaság területén létrehozta a maga „királyságát”, és azt az egyik vezető embercsempészről neveztek el Mohammed Tetouani Horgosi Királyságának.
Momammed – aki az egyik vajdasági csempészbanda vezetője volt – a Marokkó északi részén fekvő mediterrán kikötőből, Tetouan városából származik – és Horgos mellett hozta létre a maga „harabáját”, vagyis csempésztáborát, amelyet a szerbiai rendőrség 2022 novemberében számolt fel.
Ez a „haraba” több mint két éven át a Közel-Keletről és Észak-Afrikából érkezett menekültek ezreinek volt ideiglenes otthona, amíg azok arra vártak, hogy az embercsempészek átvigyék őket a magyar-szerb határon, amely mindössze „pár lépésre” volt az úgynevezett Horgosi Királyságtól.
– nyilatkozta a belgrádi N1-es televíziónak egy bizonyos Magbul, aki Szíriából érkezett.
A „hamis állam hamis útleveleket” is állított ki, amelyekre a migránsoknak Európába érve lehet szükségük, miután Tetouani bandája bejutta őket az „ígéret földjére”.
Csak néhány videó a YouTube-ról, amelyek Mohammed Tetouani Horgosi Királyságáról szólnak (Screenshot)
– tette hozzá Magbul, aki megjegyezte, hogy akinek nincs pénze, annak esélyei sincs arra, hogy haladjon előre, merthogy ez egyedül nagyon nehéz.
A helyzetismerők szerint a „királyságban” élt egy személy, aki arról gondoskodott, hogy az embereknek legyen elegendő élelmük és vízük, minden rendben menjen, és ne legyenek konfliktusok.
Egy szíriai migráns elmondta a dokumentumfil készítőinek, hogy „a főnököknek voltak beosztottjaik”, – olyan 18-20 éves fiatalok, akik a hivatalos táborokba is bejáratosak voltak.
– mondta egy meg nem nevezett migráns, aki arról is beszélt, hogy a „főnökök” a magyar rendőrökkel is kapcsolatban lehettek.
– tette még hozzá a migráns, aki szerint ezeket a módszereket a főnökök a tökélyre fejlesztették.
Mit tudunk Mohammed Tetouaniról?
Eltekintve attól, hogy marokkói származású, keveset, vagyis majdhogynem semmit – nem tudjuk, hogy Mohammed Tetouani hogy néz ki, és hogy valóban ez-e az igazi neve. De országának igazi pecsétje van/volt, igazi királyi címerrel.
Telefonszáma könnyen elérhető, az elküldött üzenetre viszont automatikus válasz érkezik, főleg ha szerbül ír neki a buzgó riporter.
– jött az automatikusan generált üzenet, igazi válasz azonban soha nem érkezett.
A közösségi oldalakon viszont találhatók olyan videók, amelyekkel egyes migránsok/menekültek köszönetet mondanak Tetouani országának, például így:
Vagy így:
A királyság vidám alattvalói az alábbi videóból (Screenshot)
Egy harmadik videó szerint a marokkóiak a „világ királyai”, így persze nem csoda, hogy Tetouaniát is ők uralják.
Azonban a több tucat profilon lévő több száz videó sem volt elegendő a szerb rendőrségnek ahhoz, hogy a „Horgosi Királyságra” felfigyeljen. Ahhoz lövéseknek kellett eldördülniük, mert mint minden király, Mohammed Tetouani sem szereti, ha a területét, vagyis modern politikai kifejezéssel élve, „területi integritását” veszélyeztetik.
– mesélte egy marokkói migráns, aki ezzel megerősítette, hogy egy darab földért indult a háború, merthogy a rivális csempésztábor mindössze néhány kilométerre volt Mohammed harabájától.
Kapcsolódó cikk
Az ezt követő razziában a szerb rendőri erők csak Horgos területéről 600 embert „szállítottak el”, és ezáltal Mohammed harabáját kiürítették.
A Vajdaságban nem a horgosi volt az egyetlen „királyság”, amelyen keresztül migránsok százai, vagy inkább ezrei haladtak át, és taposták le egymás sarkát az Európa felé vezető úton.
Bánátban, Ókeresztúr (Srpski Krstur) környékén, a Gyála és Tiszasziget közötti átkelő közelében szintén volt egy hasonló haraba, kommuna vagy nevezzük akárminek, amelyet szintén a marokkóiak hoztak létre, mert mint már fenn kiderült, ők a világ királyai.
A Horgosi Királyság művészeti élete
Mohammed Tetouani Horgosi Királyságában szépen fejlődött a kulturális élet, aminek az egész világ a szemtanúja lehetett, és lehet még ma is.
A YouTube-n most is látható az a videó, amelyet Mohammed Tetouani Horgosi Királyságában forgatott Dadlee tunéziai és Lady Miro algériai rapper, mindössze 50 méterre a magyar határtól.
A történet azzal indul, hogy Dadlee a telefonján nézi még odahaza, hogy valaki hogyan mássza meg a magyar kerítést, és ennek láttán kedve támad ahhoz, hogy maga is útra keljen.
Közben Lady Miro is megérkezik Tetouaniába, útja során egy fekete pólót visel, amelyen az a szerb felirat volt olvasható, hogy „üdvözöljétek az anyátokat”, miközben a dalban név szerint is megemlítésre kerül a tetouani birodalom.
Még mondja valaki, hogy a magyar kerítésnek semmiféle hatása nem volt az arab művészetre!
A videóból az is kiderült, hogy a Horgosi Királyságban jutott bőven pénz a kultúrára, és fegyver is akadt szép számmal, miközben a migránsok csöppet sem szomorúak amiatt, hogy útra keltek.
Végül előkerültek a létrák is, amelyekkel a dalos kedvű migránsemberek megrohamozzák a magyar kerítést.
Lady Miro egy másik dalát ezzel a Szabadkán készült fotóval reklámozza az egyik zenei csatornán (Forrás: Spotify)
A videó akár propagandaanyagnak is tekinthető, amellyel a „horgosi birodalom” népszerűsítette magát. Hasonló „társadalmi hirdetésekkel” tele vannak a közösségi csatornák, ami azt jelzi, hogy az embercsempészek egy kis művészettel és „oktatófilmek” garmadával „tolják meg” az üzletet.
A népszerűsítésnek ez a módja arra utal, hogy a Szerbiában, illetve a Vajdaságban embercsempészettel foglalkozó bandák határokon átnyúló szervezetek, amelyek a Balkántól távol veszik rá későbbi áldozataikat – mondjuk egy videóval, mint Dadlee-t -, hogy minél többen keljenek útra, így aztán jól lenyúlhatják őket, amikor Tetouaniába, vagy egy hasonló, általuk ellenőrzött átmeneti táborba érkeznek.
Dr. Biljana Borzan, a normális EP-képviselő és a tervezett elavulás története
Mégsem Szerbiában a legnagyobb a kereset a régióban, ahogy a szerb elnök állítja
OVSZJANNYIKOVA: Putyin mindörökre megalázta az oroszokat
Homokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között
Szerbia és Görögország támogatja egymás területi integritását, lassan jöhet a gáz délről is
Nincs aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak
OVSZJANNYIKOVA: Putyin mindörökre megalázta az oroszokat
Homokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között
Szerbia és Görögország támogatja egymás területi integritását, lassan jöhet a gáz délről is
Viola von Cramon: A kézfájással való viccelődés rossz visszhangot váltott ki az EU-ban
-
Montenegró3 nap telt el azótaNincs aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak
-
Oroszország1 nap telt el azótaOVSZJANNYIKOVA: Putyin mindörökre megalázta az oroszokat
-
Szerbia1 nap telt el azótaHomokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között
-
English6 nap telt el azótaArrests are piling up in Montenegro, after a police chief now the „crypto king” has also been caught
