Connect with us

Bosznia

VITA A BOSZNIAI FŐKÉPVISELŐRŐL: Hasznos-e a keménykedés?

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

schmidt removebg preview
hajnal bolygo 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=IsaacAsimov%3AAHajnalbolyg%C3%B3robotjai&t=pi
Olvasási idő: 4 perc

 
Szarajevóban átvette a főmegbízotti megbízatást a német Christian Schmidt, aki az osztrák Valentin Inzkót váltja. Az ünnepségen történt első hivatalos megnyilvánulása alkalmával Schmidt úgy fogalmazott, hogy Bosznia-Hercegovina, és az azt alkotó minden nép barátjaként érkezett. A mémet politikus arról biztosította a jelenlévőket – aki között szerb politikusok nem voltak – hogy a rendelkezésére álló összes politikai kapcsolatát az ország jövőjének biztosítására használja fel. Az új főmegbízott ugyanakkor nem beszélt a Bosznia-Hercegovinában kialakult politikai káoszról, viszont támogatta a srebrenicai népírtás tagadásának és a háborús bűnösök magasztalásának szankcionálására hozott törvényt, sőt: köszönetet mondott elődjének annak bevezetéséért.

Búcsúajándék

Az egykori német mezőgazdasági miniszter, Christian Schmidt vette át augusztus 2-án a nemzetközi közösség boszniai főképviselőjének tisztségét az osztrák Valentin Inzkótól.

A váltás pillanata aligha lehetett volna szerencsétlenebb: a hivatalát 12 évig betöltő Inzko ugyanis utolsó döntéseinek egyikével törvényellenessé tette az 1995-ös srebrenicai népirtás tagadását, és ezzel azonnal össztüzet zúdított magára és a hivatalára.

A szerbek bejelentették, amíg a főképviselői iroda nem vonja vissza a döntést, bojkottálni fogják a boszniai föderáció legfontosabb szerveit, az államelnökséget, a parlamentet és a szövetségi kormányt – ezzel gyakorlatilag megbénították az egyébként is alig működő államot – és azt is kilátásba helyezték, hogy nem fogadják el Inzko utódjának egyetlen döntését sem.

A válságot az is mélyítette, hogy Kína és Oroszország július 22-én az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) kezdeményezte a főképviselői hivatal jogköreinek megkurtítását, majd a képviselet bezárását. Bár a BT maradék 13 tagja nem támogatta a javaslatot, így az nem lépett érvénybe, az oroszok és a kínaiak azért még elhelyeztek egy bombát: kijelentették, a kereszténydemokrata Schmidt kinevezése nem törvényes, mert azt nem hagyták jóvá a BT tagállamai.

Az eddigi gyakorlat szerint a főképviselő személyét kizárólag az 1995-ös Daytoni Békeegyezmény betartását ellenőrizni hivatott nemzetközi bizottság jelöli ki – ám Schmidt legitimitásának megkérdőjelezése mindenképpen beleillik a sokéve folytatott orosz Bosznia-politikába.

A boszniai szerbek szerint a daytoni szerződés 10. mellékletének értelmezése, illetve újraértelmezése okozza a legnagyobb gondot, az említett nemzetközi bizottság – amelynek tagja Oroszország is – 1997-es bonni döntésével ugyanis lehetővé tette, hogy a főképviselő szükség esetén törvényeket hozzon, és tisztségviselőket váltson le, ha azok megszegik törvényi kötelezettségeiket és a daytoni békemegállapodást.

A BT szerepét nem egyértelműen fogalmazza meg a daytoni szerződés 10. melléklete, amely szerint a főmegbízott hatáskörét a BT releváns határozataival összhangban határozzák meg, feladata pedig a Biztonsági Tanács határozatai által rábizott feladatok végrehajtása, amit aztán a 10. melléklet hét pontban részletez.

Minél rosszabb, annál jobb

Az említett orosz politikának, amelynek egyik fő célja a boszniai szerb entitás, a Szerb Köztársaság (RS) függetlenségi törekvéseinek a támogatása: Moszkva minden áron meg akarja akadályozni, hogy újabb jugoszláv ex-tagköztársaságok lépjenek be az EU-ba, ne adj isten a NATO-ba, erre pedig a legjobb módszer a belső feszültségek életben tartása.

Az oroszok és Aleksandar Vučić szerb államfő fő helyi szövetségese – az Orbán Viktorral is többször találkozott – Milorad Dodik, a boszniai föderáció elnökségének soros elnöki tisztét betöltő nacionalista politikus azonnal ugrott is Inzko kijelentésére, és nem meglepő módon közölte, a főképviselői döntés adja az utolsó lökést a Boszniából való kilépéshez.

Nem fogunk egy olyan országban élni, ahol úgy születnek a törvények, hogy valaki kitesz a weboldalára egy szöveget
– magyarázta Dodik, majd – csak hogy hergelje Inzkót – hozzátette:
Srebrenicában, ahol 1995-ben Ratko Mladic akkori boszniai szerb főparancsnok katonái mintegy 8000 muszlim fiút és férfit mészároltak le, nem történt semmiféle népirtás.
Csak találgatni lehet, hogy mi vezette Inzkót arra, hogy utolsó döntésével újra felkorbácsolja az indulatokat. Lehet, hogy ezzel a döntéssel akarta felépíteni saját képzeletbeli szobrát, de az sem kizárt, hogy utódja életét akarta megkeseríteni, ha már neki nem sok mindent sikerült elérnie több mint egy évtized alatt.
A nemzetközi közösség túl gyorsan váltott sebességet, és túl hamar tért át a szigorú nemzetközi jelenlétről arra, hogy a belföldi szervek kezébe kerüljön a döntéshozatal. A jövőben jobban elő kell írni, mi történjen Boszniában, keményebbnek kell lenni és gyorsan kell lépni
– mondta Inzko, ám azt nem árulta el, hogy 12 éve alatt miért nem fordult az általa most helyesnek tartott irányba.

Főképviselői elfogultság

Inzkót – független szakértők szerint nem alaptalanul – a szerbek a bosnyákok iránti részlehajlással vádolták, és a több mint egy évtized alatt nagyon kevés eredményt tudott felmutatni.

Továbbra sem működnek megfelelően a föderációs szervek, nem békéltek meg egymással a boszniai nemzetiségek, nem halad az ország EU-s integrációja és a külföldi befektetők is egyre kevésbé érdeklődnek a beruházási lehetőségek iránt.

Ez persze, nem csak Inzko hibája: a boszniai polgárháborút lezáró Daytoni Békeegyezmény arra alkalmas volt, hogy véget vessen a több mint 130 ezer halálos áldozatot követelő, 1992 óta tartó polgárháborúnak, ám képtelennek bizonyult egy működőképes állam kereteinek a kialakításához.

Az egyezmény, amelynek egyik melléklete a most is érvényben lévő boszniai alkotmány, elsősorban arra törekszik, hogy mesterséges egyensúlyt tartson fenn a horvátok, a bosnyákok és a szerbek között, ám annyira bonyolulttá vált a döntéshozatali mechanizmus, hogy még jószándékkal is nehéz lenne az államot hatékonyan működtetni.

A jószándékból azonban nincs sok, így aligha valószínű, hogy Schmidtnek sikerül majd áttörést elérnie.

Schmidt, a keménylegény

Még akkor is kevés erre az esély, ha a politikus nem kerüli a konfliktusokat és keményen harcol is érvei védelme mellett.

Az 1957-ben, protestáns családba született Schmidt a katolikus bajorok pártjában, a CSU-ban ért fel a csúcs közelébe: 1990-ig csak Bajorországban politizált, ezt követően a szövetségi parlamentben lett képviselő, s Angela Merkel kancellár 2014-ben miniszterré nevezte ki őt.

A délszláv háborúk idején sokat foglalkozott a Balkánnal, több évig ő vezette a Németország és Horvátország közötti kapcsolatok fejlesztésével megbízott parlamenti csoportot, s ebben a minőségében Horvátországot „Németország nagy barátjának” nevezte, amit aligha felejtettek el neki a bosnyákok és a szerbek.

Egy időben tagja volt a Bundestag védelmi bizottságának is, és többször is kiállt amellett, hogy a NATO-ba vegyék fel a Nyugat-Balkán országait is. Különösen Horvátország – mára már megvalósult – tagságát sürgette, erre szerinte elsősorban azért volt szükség, hogy csökkenjen Oroszország balkáni befolyása.

hajnal bolygo 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=IsaacAsimov%3AAHajnalbolyg%C3%B3robotjai&t=pi




Bosznia

Izetbegović asszonyság ügyében vizsgálódik a közigazgatási felügyelet és a bíróság

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Felügyelet
Sebija Izetbegović (jobbról a nagyedik) igazi orvosok között, mint a Szarajevói Klinikai Központ igazgatója (Forrás: Facebook, Sebija Izetbegović)
?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 6 perc

Szarajevó Kanton közigazgatási felügyelete és a kantonális bíróság is vizsgálja a Sebija Izetbegović diplomájának és magisztrátusi fokozatának megszerzése körüli vitatott állításokat. A legfőbb bosnyák vezető feleségének zágrábi lakhatását biztosító Muradif Pajt azt állítja, hogy Sebija nem szerzett semmilyen végzettséget a horvát fővárosban. Sebija „nemcsak feleség”, hanem a férje, Bakir Izetbegović által vezetett nagyon bosnyák Demokratikus Akciópárt főbizottságának a tagja, tehát politikus is.

Az ügyészség és a felügyelet is vizsgálódik

A szokásos belpolitikai műbalhétól mentesnek ígérkező szarajevói hétvégét a közigazgatási szervek törvényes működését ellenőrző, misztikus nevű Kantonális Ellenőrzési Hivatal (Kantonalna Uprava za Inspekcijske Poslove Kanton Sarajevo, KUIP KS) zavarta meg, amikor bejelentette, hogy a Sebija Izetbegović magisztártusi címének megvonásával kapcsolatos döntést vizsgálja a szarajevói egyetemen.

A KUIP vezetője, Vildana Brdarić az üggyel kapcsolatban mindössze annyit árult el a sajtónak, hogy egy feljelentés érkezett Sebija Izetbegović ellen, miután a rektori tanács visszavonta a magisztrátusi címét.

Az ellenőrzés eredményéről pedig kizárólag az állami egyetem (Univerzitet u Sarajevu, UNSA) vezetése kap majd tájékoztatást, ami annak fényében további lépést tesz az ügyben.

Annyi sejthető a korábbi cikkünkben megírtak alapján, hogy Izetbegović asszonynak az alap orvosi diplomája körül is lehetnek kérdőjelek, vagyis elképzelhető, hogy nem csak az egyetemi tanári címe forog veszélyben, hanem a szülész-nőgyógyászi végzettsége is.

A KUIP vizsgálatát megelőzően jelent meg a sajtóban, hogy Sebija Izetbegović – pestiesen szólva – visszadobta a labdát, amikor az egyetemet azzal vádolta meg, hogy az ott lefolytatott belső vizsgálat során egyes dokumentumainak lába kélt.

Így a vele szemben meghozott egyetemi döntés ellen feljelentést tett Szarajevó Kanton ügyészségénél, ami szerint jogellenesen vonták meg a magisztrátusi címét. Az ügyben mostanra a kantonális bíróság vizsgálódik, azonban annak kapcsán teljes a hírzárlat.

Az egyre szövevényesebbé váló esettel összefüggésben nyilatkozott Asim Kurjak professzor, aki a kilencvenes években a zágrábi egyetemen vezette a Sebija Izetbegović által látogatott, vagy éppenséggel nem látogatott képzést.

Kurjak ennek kapcsán kijelentette, hogy Sebija nem tanult az intézményben, így nem végezhette el az UNSA-n utóbb elfogadtatott képzést a magisztrátusi cím elnyeréséhez.

Megszólalt a „koronatanú”

Kurjak nyilatkozata után az ügyészségi eljárás és a közigazgatási felügyelet vizsgálata mellett a boszniai sajtó apraja-nagyja elkezdte felszántani Sebija Izetbegović meglehetősen ködös élettörténetét a kilencvenes évek első felére fókuszálva.

A boszniai viszonyokról mindig jól értesült Face televízió ikonikus jelzővel illethető Centralni Dnevnik nevű esti, „központi riportműsorában” sikerült megszólaltatni az ügy egyik lehetséges koronatanúját, Muradif Pajtot, aki azzal állt elő majd harminc év távlatából, hogy Sebija Izetbegović nála lakott a zágrábi tartózkodása alatt.

Pajt a műsorban elmondta, hogy ő maga külkereskedelemmel kapcsolatos tevékenységet végzett a boszniai háború alatt a boszniai „államalapító”, Alija Izetbegović kormányának megbízásából. Ez idő alatt többek között Zágrábban lakott az első feleségével, aki szintén szülész-nőgyógyász végzettséggel rendelkezett.

Pajt azt nem fejtette ki, miért pont nála szállásolták el a bosnyák állami vezető sógornőjét a háborús viszonyok közepette, azonban kijelentette, hogy Sebija Izetbegovićnak nem volt lehetősége elvégezni a Kurjak által vezetett posztgraduális képzést, mert csak 1992. júniusától ugyanazon év december elejéig lakott náluk.

felügyelet

Sebija, az „államalapító” após társaságában (Forrás: Facebook, Sebija Izetbegović )

Emlékei szerint Sebija már a nyári szabadságát is náluk töltötte, és az egyetemi oktatatás a háborús viszonyok között is októberben kezdődött. Vagyis Sebijanak nem volt lehetősége befejezni a vizsgaidőszakot, mert elhagyta Zágrábot a szorgalmi időszak végén.

Pajt azt is megszellőztette, hogy ő maga fizette be az adott félévre Sebija tandíját, azonban azt kizártnak minősítette, hogy a nő rendszeresen bejárt volna az egyetemre.

Pajt ezt azzal magyarázta, hogy tudomása szerint Sebija a horvát fegyveres szervek védelme alatt ált napi 24 órában, és mindenhová vele kellett menjen a bosnyák sofőrje, elvégre a boszniai „államalapító” volt az apósa.

A doktori fokozat megszerzése és a magisztrátusi értekezés eredete kapcsán Pajt azzal a magyarázattal állt elő, hogy az ő előző felesége is szülész orvos volt. Ő pedig tudott arról, hogy Sebija a házukban lévő orvosi szakkönyveket olvasta, azokból jegyzeteket készített.

Arra határozottan emlékezett, hogy ezek közé tartozott a felesége magisztrátusi értekezése, ami ugyanabban a témában íródott, amit Sebija később feldolgozott. Pajt azt ugyan nem látta, hogy Sebija másolatot készített volna a volt felesége dolgozatából, azonban azt elképzelhetőnek tartotta.

Utóbbinak amiatt nincs jelentősége, mert a Sebija Izetbegović által említett magisztrátusi értekezés sincs meg, így azt nem lehet összevetni Pajt volt feleségének a dolgozatával.

Pajt elmondta azt is, hogy 1992. decembere után „a nő nem volt ott náluk, hanem Isztambulban tartózkodott”, amikor el kellett volna végeznie a posztgraduális képzést.

A zágrábi szállásadó hangsúlyozta, hogy ő maga nem akar bosszút állni az Izetbegović családon, neki semmi köze a családhoz, és nem velük, hanem a boszniai állammal szemben van egy bírósági ügye.

felügyelet

A boldog férj és pártvezér, Bakir Izetbegović, „Büszke vagyok minden szavára!” – fűzte hozzá a képhez Sebija (Forrás: Facebook, Sebija Izetbegović)

A több évtizedes hallgatása kapcsán pedig elmondta, hogy 2013-ban már jelezte más boszniai csatornáknak, hogy tudomása van az Izetbegović asszony diplomáival kapcsolatos problémákról, de akkor a média ez iránt nem mutatott érdeklődést.

Ezt követően visszaköltözött az USA-ba, és csak pár éve tért ismét vissza Bosznia-Hercegovinába. Eddig amiatt nem jelezte sehol, hogy milyen visszaélés gyanús ügyekről van tudomása, mert nem volt tisztában azzal, mi zajlik az országban.

Továbbá azt sem tudta, hogy Izetbegović neje a szarajevói kórház igazgatója lett. Megemlítette azt is, hogy eddig a boszniai ügyészség nem kereste meg, hogy tanúként meghallgassa.

Ezzel szemben a Demokratikus Akciópárthoz (Stranka demokratske akcije, SDA) köthető média már a riport elkészítése előtt célkeresztbe vette Pajt pajtit.

A Stav nevű hetilap Pajt személye kapcsán bizonyítékok bemutatása nélkül leközölte, hogy orosz provokátor, aki a nyolcvanas években Moszkvában kapott KGB kiképzést. Sőt azt követően a jugoszláv rettegett polgári titkosszolgálatnak, az UDBÁ-nak, és ezzel egyidejűleg a KOS-nak is dolgozott, vagyis a katonai elhárításnál is tevékenykedett.

Pajt ennek kapcsán megjegyezte, hogy minden ellene felhozott vádból annyi igaz, hogy három évig valóban Moszkvában tartózkodott, mint egyetemi hallgató, de nincs arról tudomása, hogy valaha szovjet állami szervekkel került volna kapcsolatba.

Sőt, kellően maliciózusan megjegyezte, hogy Sebijaval ellentétben neki viszont van indexe az ottani tanulmányai igazolására.

?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html

Pajt úr a riportban még egy érdekességet megosztott a sokat látott boszniai nézőkkel, miszerint jelenleg mintegy 824.000,- USD összegű követelése áll fent a boszniai bíróságon az állammal, mint alperessel szemben.

A követelést Pajt a kilencvenes években szerződés alapján teljesített kereskedelmi ügynöki tevékenységre vezeti vissza. Állítása szerint az akkori állami vezetés egy boszniai pfenniget sem fizetett neki az általa átadott áruk egy részéért.

Az áru kapcsán jelezte, hogy azok nagyértékű technikai eszközök, rádiók, antennák és telefonok voltak. A háború után kérte a boszniai vezetést, hogy fizessék ki neki a tartozást, azonban az máig nem történt meg.

Bakir Izetbegović körül szorul a hurok

A boszniai politikai élet zavaros viszonyaiban jártas elemzők korszakváltást jósolnak, a korábbiakban ugyanis az sohasem fordult elő, hogy a boszniai baloldali pártok és a nemzetközi közösség illetékes szervei egyszerre essenek neki a legnagyobb bosnyák nacionalista politikai szervezetnek számító SDA-nak.

felügyelet

A politikába is beszállt a férje pártjában

A párt a 2022-es választáson jobb eredményt ért el, mint négy évvel korábban, azonban a pártvezetéssel kapcsolatos visszaélések és a nacionalista bosnyák politikai irányvonal miatt a szervezet teljesen elszigetelődött a boszniai politikai palettán.

Bakir Izetbegović komoly vereséget szenvedett Denis Bečirovićtyal (SDP) szemben a bosnyák államelnökségi helyért vívott harcban, ráadásul az SDA kiesett a boszniai kormány funkcióját ellátó Miniszterek Tanácsa (Vijeća Ministara) mögötti koalícióból.

A Sebija Izetbegovićtyal szembeni vádak csak egy szeletét alkotják az SDA fontosabb funkcionáriusaival szemben a korábbi években indult büntetőeljárásoknak.

Fadil Novalić föderációs miniszterelnök egy időben több büntetőügy miatt rendszeresen járt a szarajevói bíróságra, míg az SDA elnökségéből több személyt is amerikai szankciós listára tettek visszaélésszerű politikai magatartásuk miatt.

Bakir Izetbegović a nacionalista „egy a tábor, egy a zászló” frazeológiát előrántva, mindezeket a bosnyák nemzet elleni támadásnak minősítette.

A korrupciós tevékenység és hivatali visszaélés miatt USA-szankciók alá vont korábbi titkosszolgálati vezető, Osman Mehmedagić kapcsán kijelentette, hogy egy megbízható tiszteletreméltó rendőr. Az USA vádjait pedig akkor hiszi el vele kapcsolatban, ha látja azokra a bizonyítékokat.

Izetbegović a Sebija elleni vádakat úgy foglalta össze, hogy a bosnyák veteránok és a reis ulema (szarajevói főmufti) után most a neje elleni támadás zajlik, ami valójában az egész nemzet ellen irányul.

Bakir Izetbegović szorult helyzetében nem tehetett mást, mint hogy a pártjának idén májusban esedékes tisztújító közgyűlést őszre tette át, vélhetően abban bízva, hogy addigra minden családja és bizalmasai körüli médiahadjárat kifullad. Ami aligha fordulhat elő, mert vannak befolyásos ellenségei a médiában.




Az olvasás folytatása

Bosznia

MADE IN BiH: Elkészült az első teljesen boszniai gyártású elektromos autó

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Elektromos autó, made in BiH
ZÖLD IS, MEG SÁRGA IS: Kicsit motorbicikli, de négy kereke van, így rá lehet fogni, hogy autó (Forrás: YouTube)
?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 2 perc

A boszniai önjáró tarack után elkészült az első tisztán elektromos autó is Travnikban, amelyre rákerülhet a felirat, hogy „Made in BiH”. Travnikban, ahol a járművet gyártják, azt remélik, hogy az EVO névre keresztelt járgány lesz a boszniai járműgyártás egyik lényeges exportcikke a jövőben a szigorodó nyugat-európai környezetvédelmi előírások miatt. A gyártó 2024-ben akarja beindítani az akkumulátoros furgon sorozatgyártását.

Elektromos autó: 100%-ban „Made in BiH”

A Travnikban működő GS TMT cég bejelentette, hogy a tavalyi évben befejezett fejlesztések eredményeként jövőre megindulhat a teljesen elektromos meghajtású kistehergépjárművük sorozatgyártása.

Az EVO névre keresztelt járműipari csoda az első elektromos autó, ameky Bosznia-Hercegovinában készült. A tervezés és az építés több mint két évet vett igénybe a travniki üzem mérnökeinek.

Elektromos autó, made in BiH

A kormányából ítélve az első boszniai elektromos autó leginkább egy felfejlesztett motorbiciklire hasonlít (Forrás: YouTube)

A gyártó a jármű jövőjével kapcsolatban elárulta, hogy 2024-ben várják az áttörést, amikor már kellő számú megrendelésük lesz ahhoz, hogy sorozatban, futószalagon készítsék az EVO-t.

A legtöbb megrendelést Németországból és Ausztriából várják, ahol az ipari szektorban és a kiskereskedelemben egyaránt igény mutatkozik az EVO-hoz hasonló, kis teherbírósású, de elektromotorral működtetett szállító járművekre.

A GS gyár a korábbi években az elektromos kerékpárok és rollerok gyártása terén szerezte meg a szükséges tapasztalatot, ami az EVO tervezését megkönnyítette.

A gyártó arra a legbüszkébb, hogy a jármű nem csak a tervezés és összeszerelés helyét tekintve kötődik a nyugat-balkáni csodaországhoz, hanem az összes komponensén keresztül, mert azok mind a hazai piacon készülnek, vagyis a legtöbb autóipari fejlesztéssel szemben ez valóban „100%-ban made in BiH”.

A biciklis futárok rémálma lehet

Az EVO műszaki paraméterei kapcsán a gyártó jelezte, hogy a két akkumulátor mintegy 100 kilométeres hatótávot biztosít. Ezek feltöltése pedig 45 percet vesz igénybe.

Elektromos autó, made in BiH

A tetején napelemek vannak, így menet közben képes saját akkumulátorának a töltésére (Forrás: YouTube)

A jármű hatékonyabb üzemleltetése érdekében annak tetejét napelemmel látták el, ami menet közben képes saját akkumulátorának töltésére. A maximális teherbírása 300 kilogramm, míg a maximális sebessége 45 km/h.

A raktér térfogata mintegy 1700 liter. A gyártó nagy reményeket fűz az EVO nyugat-európai exportjához.

A biciklis és motoros futárok jövőbeli rémálmának erőssége a városi kisteherforgalom lebonyolítása.

Így az export piac bővülését főként azokban a nagyvárosokban várják, ahol már most is vannak tervek a robbanó motorral hajtott járművek egyes városrészekből való kitiltására.

Az első megrendelések eddig németországi ipari szereplőktől érkeztek, akik vélhetően a saját ipari üzemükben fogják teherfuvarozásra használni a jövő boszniai elektromos igáslovát.

Travnik, mint innovációs központ

A közép-boszniai Travnik a kilencvenes évek háborús pusztításának kiheverését követően, mostanra a boszniai jármű és gépipari innováció központja lett.

A jugoszláv érából örökölt nehézipari szerep ismét fellendülőben van a város térségében.

A civil gépgyártás mellett a katonai eszközök fejlesztése és gyártása is egyre nagyobb szerepet kap Travnikban, aminek szintén komoly hagyományai vannak a szocialista évtizedekből.

Korábbi cikkünkben számoltunk be arról, hogy szintén Travnikban működik az BNT fegyvergyár, ami a tavalyi évben jelentette be az elsődlegesen közel-keleti exportra készülő M10 önjáró löveg fejlesztését, amiből azóta másfél millió euró értékben rendelt az Egyesült Arab Emírségek védelmi minisztériuma.

?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Hirdetés

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: