TOLERANCIA ÉS INTOLERENCIA: Melegjogok a Balkánon – fontolva haladnak, és néha visszalépnek

 
A hagyományosan konzervatív nyugat-balkáni országok egy részében a homoszexuálisok hétköznapjait kedvezően érintő törvénymódosításokat hajtottak végre, a legtovább Montenegróban jutottak, ám a hétköznapokban még így is gyakoriak a melegeket és leszbikusokat érintő megalázó beszólások és támadások. Ahogy például a hét végi horvátországi Pride-felvonulást is megzavarták az erőszakos ellentüntetők.

Horvát visszalépés

2011 óta először támadták meg Zágrábban a Pride résztvevőit: a homoszexualitás “reklámjának” tartott melegfelvonulást elutasító ellentüntetők a múlt szombati Pride ideje alatt, majd az esti órákban is több olyan embert leköpdöstek, illetve megvertek, akik szivárványos zászlóval mutatkoztak a horvát fővárosban. A rendőrök több támadót őrizetbe vettek, a horvátországi LMBT-közöség képviselői pedig két parlamenti képviselőt, Nikola Grmoját és Božo Petrovot vádolták azzal, hogy ők bátorították erőszakra az ellentüntetőket.

A fizikai erőszak után így ki is tört a Magyarországon is jól ismert verbális csata. Az érintett képviselők közölték, bíróságokhoz fordulnak a szerintük hamis vádak miatt, Petrov azt hangsúlyozta egész életében elutasította az erőszak minden formáját.

– Teljesen egyértelmű, hogy az LMBT-közösség cenzúrát akar bevezetni, és el akarják érni, hogy a melegeket érintő összes bírálatot erőszakra való felhívásként értékelje a társadalom

– védekezett Petrov, majd ő is összemosta a homoszexualitást és a pedofíliát:

– Amióta fellépek a gyermekek idő előtti szexualizálása, az LMBT-propaganda és a pedofília ellen, minden korábbinál több fenyegetés és inzultus ér

– magyarázta a független képviselőket tömörítő Most (Híd) frakció politikusa.

Függetlenül attól, hogy Petrov és Grmoja korábbi nyilatkozatai mennyire járultak hozzá a hét végi erőszakhoz, az egyértelmű, hogy a viszonylag liberális horvát LMBT-politikát a társadalom jelentős része elutasítja.

Az EU-hoz 2013-ban csatlakozott volt jugoszláv tagköztársaságban például a csatlakozás évében tartott népszavazáson elutasították a melegházasságok törvényesítését, így az azonos nemű párok csak élettársként élhetnek együtt. A törvények értelmében gyermeket sem fogadhatnak örökbe, viszont az alkotmánybíróság 2019-es határozata alapján lehetővé vált, hogy nevelőszülők legyenek.

Szerb látszatpolitizálás

Szerbiában is vegyes a kép, a helyi melegközösség 2017-ben fellélegzett, amikor az országban – először a történelemben – a leszbikusságát nyíltan felvállaló Ana Brnabićot tette meg miniszterelnöknek a társadalmi progresszivitástól egyébként igencsak távol álló államfő, Aleksandar Vučić.

A gyökeres változásokat illető várakozások azonban hamar elhaltak. Bár az új kormányfő eleinte azt hangsúlyozta, hogy a szerbeknek együtt kell feszegetniük a határokat, hamar kiderült, hogy Brnabić teljesen lojális főnökéhez, és hatalmát nem arra használja, hogy egyebek mellett bővítse a helyi homoszexuálisok jogait.

A miniszterelnök együtt él partnerével, Milica Đurđićtyal – aki tavaly egy fiúgyermeknek adott életet – ám a pár nem házasodhat össze, hiszen az alkotmány egy férfi és egy nő szövetségeként határozza meg a házasság fogalmát.

A kormányfőt annak ellenére sokan bírálják azért, hogy olyan jogokat élvez, ami nem illeti meg a szerbiai melegek többségét, hogy ha éppen megrendezik Belgrádban a Pride-ot, mindig részt vesz a felvonuláson.

Amikor egy újságíró számon kérte tőle, miért nem tesz többet az LMBT-közösség érdekében, így válaszolt:

– Ebben a pillanatban más kritikus problémákat kell megoldanunk valamennyi szerb polgár érdekében.

Úgy tűnik, Szerbiában Brnabić miniszterelnöksége ellenére is erősödik a társadalmi konzervatizmus, ezt mutatja, hogy tavaly a koronavírus-járvány, idén pedig a biztonsági kockázatok miatt mondták le a belgrádi melegfelvonulást.

Az aggodalom aligha alaptalan, Belgrádban 2010-ben – miután 2001 után először rendeztek Pride-ot – zavargásokba torkollott a felvonulás: az ellentüntetők üvegekkel, téglákkal és Molotov-koktélokkal támadtak, a rendőrök pedig végül könnygázzal és gumilövedékekkel válaszoltak.

Áttörés Montenegróban és Észak- Macedóniában

Montenegróban a 2019-es próbálkozás kudarca után egy évvel később a Nyugat- Balkánon elsőként törvényben engedélyezték az azonos nemű párok hivatalos élettársi kapcsolatát.

Az ortodox egyház által elutasított szabályozás szerint az azonos nemű párok – leszámítva az örökbefogadást – ugyanolyan jogokat élveznek, mint a heteroszexuális házastársak.

– Nagy lépést tettünk a helyes irányba, az európai Montenegróban nem lehet különbséget tenni az emberek között szexuális irányultságuk alapján

– mondta az akkor hivatalban lévő miniszterelnök, Duško Marković.

Míg Montenegróban már megszokottá vált a minden évben megrendezett Pride, a kétmillió lakosú Észak- Macedóniában idén csak a második melegfelvonulást tartották meg Szkopjéban.

Az első 2019-ben volt, tavaly a koronavírus-járvány miatt lemondták a rendezvényt, idén pedig a “Falon túl” volt a fő szlogen arra utalva, hogy a helyi LMBT-közösség ki akar törni az elszigeteltségből és nem csak otthon akarja vállalni másságát. A menethez az államfő, Sztevo Pendarovszki is csatlakozott, és Zágrábbal ellentétben végig békésen zajlott le a többezres résztvevős rendezvény.

Boszniai kísérlet

– Minden tragédiában is szerencsétlenségben van valami jó. Allah kérünk, hogy se a koronavírus, sem pedig a melegfelvonulás ne térjen vissza Szarajevóba

– mondta az egyik legfontosabb szarajevói dzsámi, a Ferhadija imámja még tavaly, amikor a Covid-19-pandémia miatt a szervezők lemondták az először 2019-ben megrendezett szarajevói Pride-felvonulás megismétlését. A járványhelyzet miatt az idén is csak kisebb rendezvényeket tartanak, pedig a 2019-ben készített felmérések szerint a fővárosi melegfelvonulás kisebbé tette a társadalmi szakadékokat.

Bár a boszniaiak többsége továbbra is elutasítja, hogy egyenlő jogokat adjanak az LMBT-közösség tagjainak, a tavalyelőtti Pride után Szarajevóban látványosan csökkent az elutasítottság: a fővárosiaknak már a többsége, 52 százaléka támogatta hasonló rendezvények megtartását.

Vidéken, ahol nem volt Pride, semmi sem változott, 86 százalékos volt a felvonulás előtt és utáni elutasítási arány. A szarajevói melegközösség képviselői szerint a 2019-es felvonulás lehetővé tette, hogy párbeszéd alakuljon ki a többségi társdalom és az LMBT-közösség között, s így csökkent az intolerancia mértéke is.