Connect with us

Horvátország

MINDÖRÖKKÉ MENETELÉS: Huszadik alkalommal vonultak fel a szivárványosok Zágrábban, miközben a „magyarizáció” berúgta az ajtót

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

lgbt zagreb
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc

 
A zágrábi menetelők azzal a jelszóval indultak neki a város utcáinak, hogy „Mindörökké Pride”, és ennek hangos dobolással adtak nyomatékot. Közben a „magyarizáció” berúgta az ajtót Horvátországban, a Most egyik képviselője a napokban már jelezte, hogy hasonló törvényt szeretnének elfogadtatni a száborban, mint amilyen a parlamentben született. Például azért, hogy kevesebb legyen az olyan csodabogár, mint a fenti férfiból lett hölgy, akinek a baritonjától, hegyek omolhatnak össze.

Micsoda nő ez a férfi,

avagy a szexualitás kérdése utolérte a politikát Horvátországban is, vagy éppen fordítva, a politika piszkált bele a nemi identitásba.

Ez jellemezte az idei „zágrábi büszkeségmenetet”, a felvonuláson ugyanis nem csak az ellenzék, hanem a kormány is képviseltette magát a szerb származású Boris Milošević miniszterelnök-helyettes személyében.

Mielőtt bárki is azt gondolja, hogy Milošević kétszeresen kisebbségi, szögezzük le azonnal, hogy a politikus nős, és egy gyermek apja.

– A kormány tagjaként jöttem ki a felvonulásra. Tavaly is voltam a Pride-on, akkor is, meg idén is értesítettem erről a kormányt


–  mondta Milošević a Nova TV-nek.

Baloldali politikusból jóval több volt a Zagreb Pride-on. Tomislav Tomašević újonnan megválasztott zágrábi polgármester két kézzel kapaszkodott egy hatalmas szivárványszínű zászlóba, majd miután elengedte a lepedőnyi lobogót, rögtön nekiment a Most egyik képviselőjének, aki magyar mintára pedofil törvényt tervez. MINDÖRÖKKÉ MENETELÉS: Huszadik alkalommal vonultak fel a szivárványosok Zágrábban, miközben a

– Veszélyesek az ilyen bejelentések,  a XXI. századi Horvátországban beteges dolog olcsó politikai poénokat gyűjteni a kisebbségek kárára


– fejtegette Tomašević, akinek ez az első „büszkeség-felvonulása” azt követően, hogy néhány hónappal ezelőtt megszerezte a polgármesteri posztot, bár saját bevallása szerint civilben minden felvonuláson részt vett.

A Szociáldemokrata Párt vezetője, Peđa Grbin ügyvéd ugyan, de most megpróbálta magát a történészi szerepkörben.

– Én tartok az olyan alakoktól, akik most a Mostban pedofil törvényt készítenek elő, hogy rám, a családomra, és a gyerekemre megpróbálják ráerőszakolni a XVII. századi értékrendjüket. Én azt szeretném, hogy a gyerekem szabadon fejlődjön, és váljon azzá, ami szeretne lenni, és ebben senki se akadályozza


– mondta a legnagyobb horvát baloldali párt vezetője.

Az ellenzék és a kormány képviselőiben, valamint a felvonulókban volt valami közös: mindannyian csak oltási igazolvánnyal, vagy annak valamelyik alternatívájával csatlakozhattak a menethez. Kezdetben – amíg laza volt a fegyelem – mások is besurranhatnak, ezért nem biztos, hogy teljesen covid-free volt a hacacáré.

A „magyarizáció”

A politikai hacacáréról a Pride és a Most résztvevői közösen gondoskodtak. A Most két politikusa jelezte, hogy beperlik a Pride-ot, mert őket tették felelőssé a felvonulás résztvevői elleni támadásokért. E5d1Wl8XIAIleRk 1 removebg preview

A Zagreb Pride közölte: tíz év óta először fordult elő, hogy az LMBTIQ közösség felvonulásán „homofób fasiszta erőszak” tört ki, a város számos részén sértegetések hangzottak el, és gyújtogatások történtek, amivel kapcsolatban név szerint megemlítették Nikola Grmoját és Božo Petrovot, a Most két tartóoszlopát.

A rendőrség szerint a legsúlyosabb támadás 22 óra 30 perc körül történt, amikor több „homofób személy” arcul csapott egy 21 éves „homoszexuális fiatal férfit”, majd kitekerte a kezéből a szivárványos zászlót, amelyet aztán fel is gyújtott, de nem ez volt az egyetlen ilyen eset.

– Kétségtelen, hogy a bántalmazásokhoz, a megalázásokhoz és a gyújtogatásokhoz Nikola Grmoja és Božo Petrov képviselők nemrégiben tett nyilatkozatai is hozzájárultak, akik megszólalásaikban intoleranciát, homofóbiát terjesztenek, valamint megosztottságra és gyűlöletre buzdítanak


– olvasható a „Zagreb Pride” közleményében.

Nikola Grmoja ugyanakkor megjegyezte, hogy a „professzionális emberjogi aktivisták” egy szóval sem védelmezték az ő emberi jogait és méltóságát, pedig még soha nem kapott annyi sértést, mint azt követően, hogy felvetette a gyerekek korai „szexualizálása” körüli problémákat, valamint az LGBT-propaganda és a pedofília visszaszorítását a horvát társadalomban.

Grmoja hozzátette, hogy nem csak őt, hanem a családtagjait is verbális atrocitások érik, vagyis lassan Horvátországban is elszabadul a politikai pokol, hiába szeretne Grmolja, és netalán más is, nyílt és civilizált vitát, erre már késő: a „homofób szellem” kiszabadult a palackból, ezért a másik oldalon könnyen megy a fasisztázás. Vagy fordítva.

Horvátország

SZLAVÓNORSZÁG: Hétvégi csipetkék „öreganyám gerendájáról” és egyéb furcsaságokról

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

csipetke, gerenda, zöld
Babagerenda (Babina Greda) Horvátország egyik legnagyobb faluja, az onnan származó fehér lovak a "bijelci" nevet viselik (Forrás: YouTube)
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc

A tapasztalat azt mutatja, hogy az aki nem tud egy csipetkét lazítani, az nem sok jóra számíthat az életben. A szakadatlan görcsöléstől ragad rá mindenféle nyavalya, akármilyen „egészséges” életmódnak hódol is különben. Einstein után szabadon: sokkal olcsóbb és kellemesebb pár sört legurítani a haverokkal a sarki kocsmában, mint pszichiáterhez járni. A BALK a technológia jelen fejlettségi állapotából következően még nem tud megfelelő alkoholos italokkal szolgálni kedves olvasótáborának, viszont annyit megtehetünk, hogy alkalomadtán némi komolytalansággal tegyük vidámabbá a hétvégét.

Eszéki napilap Kínában

A furcsaságok között előkelő helyen szerepel, hogy a nemrégiben az eszéki Glas Slavonije (Szlavónia Hangja) napilap kínai tudósítója Ina Stašević a pekingi China Daily napilap szerkesztőinek bemutatta a regionális horvát napilapot, a jövőbeni együttműködés reményében.

Bármennyire furcsának tűnik is a hír, mégsem nélkülöz minden logikát, mert az Eszéki Egyetem már évek óta jó kapcsolatokat ápol a Huaweijel, és a szlavóniai üzletemberek is már egy ideje próbálkoznak a kínai piacon, például az eszéki sörgyár, vagy a Žito élelmiszeripari kombinát.

csipetke zöld gerenda

Az APM Terminals és a helyi Naturalis (ENNA Logic) vállalat megkapta a koncessziót a fiumei konténerterminál kiépítésére (Forrás:
WorldCargo News)

Ha már Szlavónországnál tartunk, a vukovári gázmogul, Pavao Vujnovac Energia naturalis (ENNA) csoportosulása megkezdte az előkészületeket a tőzsdei bejegyzésre.

Hogy melyik tőzsdéről van szó, pillanatnyilag még nem tudni, de egyes híresztelések szerint akár a Zágrábi Tőzsdén is jegyezhetik az ENNA részvényeit, ami jelentős mértékben megnövelhetné a nem túl jelentős horvát tőzsde forgalmát, lévén hogy az ENNA meghirdetett befektetései meghaladják az egy milliárd eurót.

A vállalat jelentős projekteket fejleszt a megújuló energiaforrások, elsősorban a nap- és geotermikus energia szegmensében, de folytatódnak a vasúti teherszállításon és a kikötőkön keresztül történő szállítás és logisztika fejlesztésébe történő beruházások is, különösen a stratégiailag fontos Rijeka Gateway projekt révén, amelynek célja, hogy Fiume új közép-európai logisztikai csomóponttá és az Adria legfontosabb konténertermináljává váljon.

Öreganyám gerendája

A nyári székhelyemhez képest a szomszédos faluban, Babina Gredában – szó szerint fordításban Öreganyám gerendája, Google-magyarul pedig Babagerenda, de valójában a greda jelentése itt nem gerenda, hanem a környezetéhez képest magasabban fekvő területet jelenti – az ENNA Geo húsz év után feltámasztotta az itt található termálvizes furatokat.

csipetke, gerenda

Az elmondottak „képi nyelvre” lefordítva (Forrás: Županjac.net)

A HINA horvát hírügynökség jelentése szerint az ENNA Geo szakértői négy hónapos, időjárási és egyéb problémákkal való küzdelem után biztonságos munkaterületet készítettek elő a hidrodinamikai mérésekhez a Babina Greda 1 furatnál, Nikola Legčević projektmenedzser pedig megerősítette a mező nagy geotermikus potenciálját.

A HINA ugyan nem tért ki erre, de mi azzal bővítjük ki az információt, hogy a tulajdonképpeni nagy durranás a Babina Greda 2 furat, ahol 3,5 kilométeres mélységben 2002-ben 170 fokos termálvizet találtak.

Ez ugyanis kifizetődővé teszi az esetleges, akár 65-80 megawatt teljesítményű geotermális erőmű kiépítését is. A projekt ez idáig azért hevert az íróasztal fiókjában, mert a geotermális erőművek építése roppant drága, és ha nem lenne a jelenlegi európai energiaválság, valószínűleg nem is foglalkoznának vele.

Konkrétan 1 MW költsége 6-8 millió euró körül van, ami azt jelenti, hogy egy 10 MW-os erőmű kiépítése 60-80 millió euróba kerül. Viszont ez megbízható, tiszta energiaforrás és a meleg víz az energiatermelés mellett, tovább hasznosítható, lakossági, vagy gazdasági célokra értsd: lakások, melegházak fűtése. Ha már így elérkeztünk a környezetvédelemhez, leírom azt is, amin már egy ideje morfondírozom.

Zöldek-e a zöldek?

Ahogy múlik az idő, egyre inkább arra a véleményre hajlok, hogy a zöldek politikai pártként leginkább attól zöldek, hogy elképesztő zöldségekkel traktálják az embereket.

Például Németországban csakazértis leállítják az atomerőműveket, de ezerrel hajszolják a szénmel működő hőerőműveket. Meg akarják szüntetni a függőséget az orosz földgáztól, és ennek érdekében kialakítják a függőséget az egyéb helyekről származó, jóval drágább gáztól.

Valahogy senki sem veszi a fáradtságot, hogy elmagyarázza a tisztelt publikumnak, hogy miután nem rendelkezik számottevő saját energiaforrással, Európa még egy jó ideig külső forrásoktól függ, és a legtöbb amit megtehet, hogy több forrásra támaszkodik.

Ha már a zöldeknél tartunk, hogy fér össze a környezetvédelemmel a háborúság támogatása? Ha belegondolunk és miért ne gondolnánk bele, kevés olyasmi van ami jobban ártana környezetünknek, mint a harci tevékenység.

Elég csak arra gondolni, hogy a francia-belga határ mentén Verdun közelében még mindig – több mint száz évvel az I. világháború után – létezik az úgynevezett „vörös övezet” ahol a talaj annyira szennyezett az elpufogtatott robbanóanyagtól, harci gázoktól, egyéb „finomságoktól”, hogy máig is veszélyesnek számít.

Törődik ezzel Annalena Baerbock? Nem úgy néz ki.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


Utazás

A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Líra-könyvek

Letöltések


Google-hirdetés

Tíz nap legjava