Bosznia
ÖSSZEHANGOLT HATÁROZATOK? Már megint Srebrenica, avagy Koszovóban ragadós a montenegrói példa

A koszovói parlament határozatot fogadott el, amelyben elítélte a srebrenicai mészárlást, és ezzel a második ország a Balkánon, amely népírtásnak minősítette a 26 éve történt eseményeket. A határozatra a jelenlévő 89 képviselő szavazott, senki sem volt ellene, és nem is tartózkodott a 120 fős parlamentben. A koszovói szerb kisebbség pártja, a Srpska Lista nem vett részt a szavazáson.
Kísértetiesen hasonló forgatókönyv
Koszovó parlamentje határozatot fogadott el, amelyben elítélte a boszniai szerb erők által 1995-ben Srebrenica környékén végrehajtott mészárlást, amely során mintegy 8000 boszniai muszlim férfit öltek meg, amit az ENSZ háborús bűnökkel foglalkozó bírósága népirtásnak minősített.
A határozat elfogadását a boszniai kisebbséget Koszovóban képviselő pártok Vakat koalíciója kezdeményezte, vagyis kísértetiesen hasonló volt a forgatókönyv, mint Montenegróban, ahol szintén a helyi bosnyák párt indítványozta a srebrenicai mészárlás népírtássá nyilvánítását, 26 évvel a történteket követően.
1995. július 11-én és az azt követő napokban a boszniai szerb erők több mint 8000 boszniai muszlim férfit és fiút gyűjtöttek össze, és ölték meg őket a kelet-boszniai Srebrenica közelében – ez a legsúlyosabb tömeggyilkosság Európában a második világháború óta.
Bahri Shabani a Vakat koalíció képviseletében azt mondta: a határozat elősegíti, hogy igazságot szolgáltassanak a mészárlás áldozatainak.
Albin Kurti koszovói miniszterelnök szerint a népirtás parlamenti elítélésének „egyértelműnek kell lennie azzal kapcsolatban, hogy ez nem ismétlődhet meg”.
A Szerb Lista (Srpska Lista) a média számára eljuttatott nyilatkozatában aláhúzta, hogy a határozat „egyoldalúan, minden alap nélkül támadja a szerb népet, a szerb államot, és fenyegetést jelent az etnikai közösségek közötti kapcsolatokra, miközben egyetlen szóval sem említi a szerbek szenvedéseit sem Bosznia- Hercegovinában, sem Horvátországban, sem Koszovóban”.
Kiélik magukat
Aleksandar Vučić a Podgoricában és Pristinában elfogadott határozatról és törvényről szólva valószínűnek tartotta, hogy folytatódik a hasonló dokumentumok elfogadásával, és mások is „kiélik magukat” a szerbeken.
– Amikor a montenegrói parlamentben elfogadták a Srebrenicáról szóló határozatot, akkor jeleztem, hogy a térség legtöbb parlamentje ilyen határozatokat fogad el annak egyértelművé tétele érdekében, hogy a szerbek népirtást követtek el, vagyis látszólag elkötelezik magukat a jószomszédi kapcsolatok mellett, de valójában csapást mérnek Szerbiára
– mondta Vučić, és hozzátette: meglepetés volt számára, hogy „Podgorica buzgóbb volt, mint Pristina”, és ma már történelmi tény, hogy Podgorica megelőzte Pristinát ebben a kérdésben.
A szerb elnök név szerint nem említette Magyarországot, de remélte, hogy a jó baráti kapcsolatoknak köszönhetően néhány regionális parlamentben elkerülhetik, hogy népírtásnak minősítsék a Srebrenicánál történtetteket.
Ez egy fontos kérdés lehetett azokon a megbeszéléseken, amelyeket hétfőn és kedden Kövér László, a magyar parlament elnöke folytatott Belgrádban.
A szerbek azt gyanítják, hogy az esetek mögött külföldi nagykövetségeket kell keresni, nem mondták ki, hogy mindenekelőtt az Egyesült Államokra gondolnak.
Ha ez tényleg így van, akkor valóban számíthatunk arra, hogy Amerika szövetségesei sorra hasonló értelmű nyilatkozatokat, határozatokat és törvényeket fogadnak el, amivel további nyomás helyeznek a szerbekre. Ez belefér az amerikai külpolitikába.

Bosznia
Dodik moszkvai útja kicsapta a biztosítékot, még Várhelyinek sem tetszett

Biztosítékot kell cserélni a Szarajevóba látogató Várhelyi Olivérnél is, de nem Borjana Krišto, hanem Milorad Dodik miatt. Az uniós bővítési biztos dicsérte a Krišto által vezetett bosznia-hercegovinai kormány munkáját, de a látogatása nem ezért marad emlékezetes, hanem inkább azért, ahogy a Milorad Dodik boszniai szerb elnök tervezett moszkvai útjával kapcsolatos kérdésre reagált, közölve, hogy az Európai Unió szövetségesei nem utaznak Oroszországba. Várhelyi nyilatkozata nagyot szólt nem csak Bosznia-Hercegovinában, hanem az egész Balkánon.
Dodik moszkvai útja is előkerült
A sajtótájékoztatókat általában a végéről kellene kezdeni, mert ott merülhetnek fel olyan kérdések, amelyek megérdemlik a figyelmet. Nem volt ez másképp Borjana Krišto (horvát származású) boszniai miniszterelnök és Várhelyi Olivér (magyar származású) uniós szomszédsági és bővítési biztos esetében sem, akik a négyszemközti megbeszélést követően álltak az újságírók elé.
A bosznia-hercegovinai uniós csatlakozásról szóló „stáj”, vagyis sajtótájékoztató központi témájától eltérve az N1 hírcsatorna tudósítója rákérdezett Várhelyinél arra, hogy mit gondol Dodik tervezett moszkvai látogatásáról.
– A mi szövetségeseink nem mennek Oroszországba! Aki pedig a mi szövetségesünk akar lenni, az sem megy Oroszországba
– közölte hideg hangon az uniós biztos, aki bizonyára érzékelte, hogy megváltozott a stáj légköre.
A hirtelen megfagyott hangulat oldása érdekében Várhelyi azzal folytatta, hogy a Bosznia-Hercegovinának nyújtandó uniós támogatás biztosított a jövőben, ő maga pedig amiatt érkezett, hogy az uniós támogatásról személyesen tájékoztassa a boszniai közvéleményt.
A sajtóértekezleten nem derült ki, hogy a magyar bővítési biztos vajon tudott-e arról, hogy Milorad Dodik boszniai szerb elnök néhány órával a sajtóértekezlet előtt megbeszélést folytatott Igor Kalabuhov orosz nagykövettel, az orosz-boszniai szerb egyeztetés egyik témája pedig éppen a tervezett moszkvai út volt, amely során Dodiknak „találkoznia kellene” Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is.
Dodik a Twitteren közölte még, hogy a nagykövettel beszélt „a boszniai Szerb Köztársaság számára fontos politikai kérdésekről, és a prioritást élvező energiaprojektekről is”.
A boszniai szerb elnök ezt követően együtt ebédelt az előbb említett Borjana Krišto bosznia-hercegovinai miniszterelnökkel, és a boszniai horvátok vezetőjével, Dragan Čovićtyal, amivel kapcsolatban azt írta a Twitteren, hogy „a barátaival folytatott ebéd laza légkörben zajlott”.

Milorad Dodik Várhelyi Olivér szarajevói látogatásával egyidőben találkozott Igor Kalabuhov orosz nagykövettel, hogy megbeszélje vele moszkvai látogatásának a részleteit (Forrás: Twitter, Milorad Dodik)
Aligha hihető, hogy a „laza” táplálékfelvétel közben nem került szóba Dodik moszkvai útja, amivel kapcsolatban Borjana Krišto véleménye nem ismert, de valószínűleg nem tiltakozott miatta, legalábbis erre lehet következtetni az ebéd légkörére vonatkozó dodiki jelzőből.
A „keménykedő” Várhelyi végül röviden úgy foglalta össze az EU álláspontját, hogy a csatlakozási követelmények egyértelmű teljesítése vonja maga után az uniós támogatást, csak úgy, mint a múltban, amihez nyilván hozzátartozik az európai külpolitikai célkitűzések elfogadása is.
Mi várható a jövőben?
Az uniós biztos felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós bizottság 2023. októberében készíti el a következő jelentését Boszniáról, mint tagjelölt államról. Ennek kapcsán kifejezte abbéli reményét, hogy minél több olyan témáról számolhat majd be a jövőben, amelyeket eredményesen teljesített a boszniai államapparátus.

Várhelyinek ezt követően újfent meg kellett erősítenie, hogy továbbra sem lesz surranópálya a nyugat-balkáni államok számára, ugyanakkor megjegyezte, hogy kifejezetten elégedett a januárban felállt boszniai kormány munkájával, ezt pedig azzal indokolta, hogy az új kabinet példátlan gyorsasággal elfogadta a költségvetést.
Ehhez kötődően jelezte, hogy az EU sem lesz tétlen, és előre mutatóbb lépéseket tesz a bővítéspolitika terén, mint korábban. Ez pedig nem csak Bosznia-Hercegovinát érinti. Szavai szerint az EU ilyen tárgykörbe tartozó döntései az idei év második felében lesznek aktuálisak.
A csatlakozási folyamat felgyorsulása kapcsán közölte: a reményeit arra alapozza, hogy ebben az évben nem lesznek választások Boszniában, majd egy újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, hogy az egyik legfontosabb feladat a jogállamisági kritériumok megteremtése és a választási rendszer reformja.

Kapcsolódó cikk
Az esemény zárásakor Borjana Krišto miniszterelnök azt emelte ki, hogy csakis a párbeszédnek és a kompromisszumnak lesz helye a jövőben az általa vezetett kabinet munkájában, nyilván ezt nem Putyinra értette.
Krišto egyúttal elismételte azt a széltében használt mondókát, hogy Bosznia-Hercegovina az EU-tagállamok által alkotott család tagja, hozzátette azonban, hogy a tavalyi évben elnyert tagjelölti státusz önmagában nem biztosítja a tagságot, így a mostani találkozón azt igyekeztek tisztázni, milyen további feltételeket kell teljesítenie a nyugat-balkáni „csodaországnak” az uniós csatlakozás érdekében.
Krišto kiemelte, hogy megítélése szerint Bosznia-Hercegovina jelentős lépést tett az EU-tagság felé az elmúlt félév során.
Várhelyi Schmidttel is találkozott
Az uniós bővítési biztos a Krištoval folytatott megbeszélést követően Christian Schmidttel, a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselőjével is találkozott.
Az egyeztetést követően Schmidt jelezte a sajtónak, hogy annak témáját Bosznia-Hercegovina uniós csatlakozási folyamata kapcsán meghatározott kritériumok képezték.
Schmidt kijelentette, hogy mostanra mind az entitásokban, mind állami szinten felálltak a kormányok a tavalyi választást követően, így Boszniának lehetősége van mielőbb megkezdeni az uniós csatlakozási feltételek teljesítését.
-
Szerbia5 nap telt el azóta
Magyarország 11 szerbiai vízerőműbe társulna be, Szerbiában nagy a felzúdulás
-
English6 nap telt el azóta
The Wagner Group at the Opposition Protest in Serbia
-
Szerbia6 nap telt el azóta
A Wagner Csoport a szerbiai ellenzéki tüntetésen +18
-
English3 nap telt el azóta
Hungary to participate in 11 Serbian hydroelectric power plants, causing a significant uproar in Serbia