Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

Biztosítékot kell cserélni a Szarajevóba látogató Várhelyi Olivérnél is, de nem Borjana Krišto, hanem Milorad Dodik miatt. Az uniós bővítési biztos dicsérte a Krišto által vezetett bosznia-hercegovinai kormány munkáját, de a látogatása nem ezért marad emlékezetes, hanem inkább azért, ahogy a Milorad Dodik boszniai szerb elnök tervezett moszkvai útjával kapcsolatos kérdésre reagált, közölve, hogy az Európai Unió szövetségesei nem utaznak Oroszországba. Várhelyi nyilatkozata nagyot szólt nem csak Bosznia-Hercegovinában, hanem az egész Balkánon.

Dodik moszkvai útja is előkerült

A sajtótájékoztatókat általában a végéről kellene kezdeni, mert ott merülhetnek fel olyan kérdések, amelyek megérdemlik a figyelmet. Nem volt ez másképp Borjana Krišto (horvát származású) boszniai miniszterelnök és Várhelyi Olivér (magyar származású) uniós szomszédsági és bővítési biztos esetében sem, akik a négyszemközti megbeszélést követően álltak az újságírók elé.

A bosznia-hercegovinai uniós csatlakozásról szóló „stáj”, vagyis sajtótájékoztató központi témájától eltérve az N1 hírcsatorna tudósítója rákérdezett Várhelyinél arra, hogy mit gondol Dodik tervezett moszkvai látogatásáról.

– A mi szövetségeseink nem mennek Oroszországba! Aki pedig a mi szövetségesünk akar lenni, az sem megy Oroszországba

– közölte hideg hangon az uniós biztos, aki bizonyára érzékelte, hogy megváltozott a stáj légköre.

Kapcsolódó cikk

NEW YORK: A szerbek és a magyarok Lavrovval paroláztak

A hirtelen megfagyott hangulat oldása érdekében Várhelyi azzal folytatta, hogy a Bosznia-Hercegovinának nyújtandó uniós támogatás biztosított a jövőben, ő maga pedig amiatt érkezett, hogy az uniós támogatásról személyesen tájékoztassa a boszniai közvéleményt.

A sajtóértekezleten nem derült ki, hogy a magyar bővítési biztos vajon tudott-e arról, hogy Milorad Dodik boszniai szerb elnök néhány órával a sajtóértekezlet előtt megbeszélést folytatott Igor Kalabuhov orosz nagykövettel, az orosz-boszniai szerb egyeztetés egyik témája pedig éppen a tervezett moszkvai út volt, amely során Dodiknak „találkoznia kellene” Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is.

Dodik a Twitteren közölte még, hogy a nagykövettel beszélt „a boszniai Szerb Köztársaság számára fontos politikai kérdésekről, és a prioritást élvező energiaprojektekről is”.

A boszniai szerb elnök ezt követően együtt ebédelt az előbb említett Borjana Krišto bosznia-hercegovinai miniszterelnökkel, és a boszniai horvátok vezetőjével, Dragan Čovićtyal, amivel kapcsolatban azt írta a Twitteren, hogy „a barátaival folytatott ebéd laza légkörben zajlott”.

Milorad Dodik Várhelyi Olivér szarajevói látogatásával egyidőben találkozott Igor Kalabuhov orosz nagykövettel, hogy megbeszélje vele moszkvai látogatásának a részleteit (Forrás: Twitter, Milorad Dodik)

Aligha hihető, hogy a „laza” táplálékfelvétel közben nem került szóba Dodik moszkvai útja, amivel kapcsolatban Borjana Krišto véleménye nem ismert, de valószínűleg nem tiltakozott miatta, legalábbis erre lehet következtetni az ebéd légkörére vonatkozó dodiki jelzőből.

A „keménykedő” Várhelyi végül röviden úgy foglalta össze az EU álláspontját, hogy a csatlakozási követelmények egyértelmű teljesítése vonja maga után az uniós támogatást, csak úgy, mint a múltban, amihez nyilván hozzátartozik az európai külpolitikai célkitűzések elfogadása is.

Mi várható a jövőben?

Az uniós biztos felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós bizottság 2023. októberében készíti el a következő jelentését Boszniáról, mint tagjelölt államról. Ennek kapcsán kifejezte abbéli reményét, hogy minél több olyan témáról számolhat majd be a jövőben, amelyeket eredményesen teljesített a boszniai államapparátus.

Várhelyinek ezt követően újfent meg kellett erősítenie, hogy továbbra sem lesz surranópálya a nyugat-balkáni államok számára, ugyanakkor megjegyezte, hogy kifejezetten elégedett a januárban felállt boszniai kormány munkájával, ezt pedig azzal indokolta, hogy az új kabinet példátlan gyorsasággal elfogadta a költségvetést.

Ehhez kötődően jelezte, hogy az EU sem lesz tétlen, és előre mutatóbb lépéseket tesz a bővítéspolitika terén, mint korábban. Ez pedig nem csak Bosznia-Hercegovinát érinti. Szavai szerint az EU ilyen tárgykörbe tartozó döntései az idei év második felében lesznek aktuálisak.

A csatlakozási folyamat felgyorsulása kapcsán közölte: a reményeit arra alapozza, hogy ebben az évben nem lesznek választások Boszniában, majd egy újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, hogy az egyik legfontosabb feladat a jogállamisági kritériumok megteremtése és a választási rendszer reformja.

Kapcsolódó cikk

DEVALVÁLÓDOTT: Dodik moszkvai látogatása a vártnál lényegesen kisebb visszhangot váltott ki Bosznia-Hercegovinában, nem véletlenül

Az esemény zárásakor Borjana Krišto miniszterelnök azt emelte ki, hogy csakis a párbeszédnek és a kompromisszumnak lesz helye a jövőben az általa vezetett kabinet munkájában, nyilván ezt nem Putyinra értette.

Krišto egyúttal elismételte azt a széltében használt mondókát, hogy Bosznia-Hercegovina az EU-tagállamok által alkotott család tagja, hozzátette azonban, hogy a tavalyi évben elnyert tagjelölti státusz önmagában nem biztosítja a tagságot, így a mostani találkozón azt igyekeztek tisztázni, milyen további feltételeket kell teljesítenie a nyugat-balkáni „csodaországnak” az uniós csatlakozás érdekében.

Krišto kiemelte, hogy megítélése szerint Bosznia-Hercegovina jelentős lépést tett az EU-tagság felé az elmúlt félév során.

Várhelyi Schmidttel is találkozott

Az uniós bővítési biztos a Krištoval folytatott megbeszélést követően Christian Schmidttel, a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselőjével is találkozott.

Az egyeztetést követően Schmidt jelezte a sajtónak, hogy annak témáját Bosznia-Hercegovina uniós csatlakozási folyamata kapcsán meghatározott kritériumok képezték.

Schmidt kijelentette, hogy mostanra mind az entitásokban, mind állami szinten felálltak a kormányok a tavalyi választást követően, így Boszniának lehetősége van mielőbb megkezdeni az uniós csatlakozási feltételek teljesítését.