A Kvarner-öböl feletti hegyek tele vannak migránsokkal, akik mindet lepusztítanak, ami az útjukba kerül. A Nova TV horvátországi csatornájának beszámolója szerint a migránsok már harmadszor törtek fel egy vadászházat, amelyet az Abbázia (Opatija) környéki vadászok használnak. Nyugati gazdasági és politikai vezetők úgy vélik, ahogy azt az egyik legjelentősebb amerikai globális bank egyik európai vezetője is megfogalmazta – elöregedő társadalmak vagyunk, és szükségünk van munkaerőre. De nemcsak az ázsiaiak és az afrikaiak tartanak Nyugatra, hanem a Balkán és Közép-Európa lakossága is.

50 millió euró

A migránsok már harmadik alkalommal törtek be a bevezetőben említett vadászházba, amihez ezúttal egy csákányt használtak.

A szlovén határtól mindössze három kilométerre lévő Mune helyi tanácsának egyik tagja azt mondta, hogy a környéken vezet a migránsútvonal Nyugat-Európa felé, az utóbbi időben legalább hetven migránst kaptak el a település környékén.

A Tengermellék-Hegyvidék megye rendőrségének adatai szerint az év első öt hónapjában 10%-kal kevesebb migráns bukott le, mint tavaly májusig, viszont növekszik az elcsípett embercsempészek száma, öt hónap alatt 54 akadt horogra.

Becslések szerint az embercsempészek évente 50 millió eurót zsebelnek be a Balkánon áthaladó migránsoktól, miután személyenként többezer eurót is elkérnek egy-egy utazásért.

A csempészek beépülnek a rendőrségbe

A Transznacionális Szervezett Bűnözés Elleni Globális Kezdeményezés (The Global Initiative against Transnational Organized Crime, GITOC) nevet viselő genfi szervezet szerint az Afganisztán és Irán irányából érkező migránsoknak 3500-5000 euró közötti összeget kell letenniük ahhoz, hogy szárazföldi úton eljuttassák őket a Balkánig.

Ha a kényelmesebb útvonalat választják, vagyis ha hajóval szeretnék elérni Európát valamelyik montenegrói kikötőn keresztül, akkor ez az összeg akár 8000 euró is lehet.

Ehhez képest mi az a 20 euró, amennyiért az embercsempészek Montenegróból átjuttatják őket Bosznia-Hercegovinába, hogy aztán annak keleti határától a nyugati határáig 100 és 300 euró közötti összegért kalauzolják őket tovább az embercsempészek.

Ha van 1000-2000 eurójuk, akkor Horvátországon keresztül egészen Szlovéniáig viszik őket. Az ár azért ugrik meg hirtelen, mert a horvát-boszniai határ átlépése nem könnyű, az egyik leginkább őrzött európai határról van szó.

A GITOC szerint bármennyire is védettek a határok, a migránsoknak mégis sikerül átlépniük őket, ami azért történhet meg, mert az embercsempészek jó kapcsolatokat alakítanak ki a terepviszonyokat ismerő helyi lakosokkal és/vagy a rendőrség néhány tagjával.

Anesa Agović, a nemzetközi szervezet egyik képviselője szerint szervezett bűnözői csoportokról, néha pedig határokon átnyúló bűnözői hálózatokról van szó, amelyek jól felszereltek, és beépített embereik vannak a rendőrségnél és a határőrségnél, ezért a koronavírus sem nagyon zavarta meg a tevékenységüket.

Plen-ki-moon és a horvát migránsok

A vírushelyzet alakulása és a nyaralás körüli felhajtás háttérbe szorította a migránsokról szóló híreket, így például azt is, hogy a horvát rendőrség az év első négy hónapjában 3500 migránst toloncolt ki az országból, naponta átlagosan 29-et.

A horvátok tavaly egész évben több mint 12 ezer migránst küldtek vissza a szomszédos országokba. Ha az idei számokat felszorozzuk hárommal, akkor körülbelül ugyanott vagyunk, mint tavaly, miután a „legforgalmasabb” nyári, koraőszi hónapok még hátra vannak.

A legtöbb migráns Afganisztánból, Pakisztánból, Albániából, Koszovóból és Irakból érkezik.

Ilyenkor azonban mindig felmerül a kérdés, hogy mi van azokkal a migránsokkal, akiket nem lepleznek le a rendőrök, vagy akiknek az elfogását nem dokumentálják, hanem ukk-mukk-fukk, minden apelláta ellenére szimplán, rögtön a határról visszaküldik őket Boszniába, némi meggyőző ütlegelés mellett, amit a migránsok a civil szervezetek szócsövén, a brit Guardiannen keresztül szoktak tudatni a világgal.

Hogy ebből mi igaz, és mi nem – azt lehetetlen kideríteni, elvégre a határ nem az a hely, ahol igazmondásból szokás bajnokságokat rendezni.

A horvát kormányzattal általában szemben álló Isztriai-félsziget vezető napilapjában, a Novi listben a migrációval kapcsolatban egy AlaDin Delon nevű kommentelő felvetette, hogy ez mind semmi ahhoz képest, amit Plen-ki-moon (Andrej Plenković horvát miniszterelnök) tett 300 ezer fiatal horvát Írországba, Kanadába és Németországba történt elűzésével.

És akkor el is jutottunk oda, hogy a Nyugatnak továbbra is munkaerőre van szüksége, ami miatt hamarosan átalakul Európa etnikai térképe: a Balkán és Közép-Európa lakosságának jó része Nyugatra költözik, az említett területeket pedig ellepi az olcsó egyiptomi, nepáli, kínai, s ki tudja még milyen ázsiai és afrikai munkaerő.