Connect with us

Gazdaság

FENG SHUI: Szerbia örül annak, amitől Kína szabadulni akar, avagy Nagybecskerek, mint abroncs-nagyhatalom

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

linglong
Kézzel festett farmerek
Olvasási idő: 4 perc

Bombahírként robbant annakidején a nagybecskereki kínai beruházás bejelentése: a Linglong gumiabroncsokat előállító üzemébe több mint 800 millió eurót fektetnek be. Ez lesz Szerbia egyik legfontosabb beruházása, amelynek keretében a legnagyobb fedett gyárcsarnok (500 000 négyzetméteren) épül a balkáni országban. A gyárat emellett a legnagyobb zöldmezős beruházásként tartják számon, amely nem csak gyártani fog, hanem kutatóközponttal is rendelkezik majd, és a tervek szerint 2025-ig ezerötszáz embert alkalmaz. Az új cég alapkövét 2020 tavaszán nem más tette le, mint Aleksandar Vučić elnök, méghozzá a feng-shuival összhangban, 10 óra 18 perckor. Annak ellenére, hogy már az alapkőletételt megelőzően hallani lehetett mindarról, ami nem stimmel(het) ezzel a beruházással, az elmúlt egy évben semmi és senki sem gördített akadályt az építkezés útjába.

Szerbia többet adott, mint kapott

Hogyan is gördíthetett volna, hiszen a megállapodás nem akármilyen volt: Szerbia azzal kezdte, hogy 2019-ben 96 hektárnyi, első- és másodosztályú termőföldet ajándékozott a kínaiaknak. Magyar mértékegységben mérve ez kétszáz stadionnyi terület, amelynek az értéke 11,9 millió euró.

Ezt követően Szerbia 75,8 millió euró támogatást biztosított az államkasszából, majd tíz olyan építési engedélyt hagyott jóvá minden törvényes utat megkerülve, amelynek köszönhetően olyan épületeket húznak fel, amelyekre nem kértek semmiféle környezeti hatástanulmányt. Hiába lázadt fel a város, hiába tiltakoztak a polgárok és a környezetvédelmi aktivisták, a “demokratikus” vita lezajlott nélkülük, hiszen a rendőrség egyszerűen nem engedte be őket az úgynevezett nyilvános vitára.

A kormányzat végül elfogadta a tanulmányt, amelyre csaknem négyszáz megjegyzés érkezett, de egyet sem ítéltek megalapozottnak. Senki sem tudja, hogy a Linglong gyártása pontosan milyen következményekkel jár majd a környezeti szempontból egyéként is gyenge lábakon álló Nagybecskerekre. Ilyen szempontból a “vízgyár” ügye is megérne egy misét, de arra itt most nem térünk ki.

Kína megszabadul a szennyező cégektől

A Linglonggal kapcsolatos hatástanulmányra mindenképp szükség lenne, hiszen az épülő gigantikus gyárcsarnokban naponta 35 000 darab gumit gyártanak majd, vagyis éves szinten 13 millió darabot. A kínai beruházók az úgynevezett “felszeletelési taktikát” alkalmazzák, vagyis fázisokban építik a gyárat, fázisonként pedig külön-külön nem kötelezik őket a környezeti hatástanulmányok elvégzésére.

Az is probléma, hogy a legyártott gumik elszállítására napi szinten több száz 24 tonnás teherautóra lesz szükség. Ez a forgalom egyértelműen csak tovább ront Nagybecskerek egyébként is borzalmas levegőminőségén, és akkor még semmit sem tudunk arról, hogy milyen következményei lesznek a napi 35 000 darab gumiabroncs legyártásának.

Ezt csak feltételezhetjük, miután Kína háborút indított a legnagyobb “szennyezőképességgel” rendelkező cégek ellen. Hszi Csin-ping kínai elnök 2020 szeptemberében jelentette be, hogy 2060-ra karbonsemlegessé akarja tenni az országot. Mindez megpecsételte a gumigyártók sorsát, amelyek egyébként piacvezetők a világon.

A Linglong előre gondolkodott, és már 2011 és 2015 között megkezdte a terjeszkedést külföldön. Vagyis megkezdte a termelés és ezzel együtt a szennyező üzemek kihelyezését a határokon túlra. Ennek köszönhetően az egyik és egyetlen európai gyára Szerbiában, Nagybecskereken épül.

A Linglong üzemcsarnokaitól egyébként mindössze két kilométerre található a Császár-tó természetvédelmi rezervátum, amely az egyik legnagyobbnak ökológiai terület Szerbiában, ahol 239 különböző madárfaj található, ezek közül 207 védettséget élvez.

Az ígéret szép szó…

Az is kiderült az építkezés megkezdését követően, hogy nem 1500, hanem csak 1200 helyi lakos kap munkát a nagybecskereki gyárban, ahol a fennmaradó 300 helyet kínai munkaerővel töltik fel.

Aztán arra is fény derült, hogy az összberuházás mindössze 2 százalékát költik majd a fizetésekre, pedig Szerbia munkahelyenként 63 167 euróval (több mint húsz millió forinttal) támogatta meg a helyi lakosok alkalmazását.

A fizetések esetében sem lehetünk túl bizakodók, hiszen azok nem haladják meg a bruttó 570 eurót, ami nettóban alig 400 eurót tesz ki, és az alkalmazottak nagy része határozott idejű, 2024-ig érvényes szerződést kap.

Tavaly szeptemberben a nagybecskereki vezetés arra közben szakított időt, hogy a Linglong gyárcsarnokhoz vezető utat átnevezze, és ezzel beírja magát a történelembe. Nagybecskerek és Szerbia ugyanis az első a világon, amelynek Linglong sugárútja van.

Kínai munkaerő építi a becskereki gyárat

Ha mindez nem lenne elegendő, 2021 elején már arról cikkezett a szerb sajtó, hogy embertelen körülmények között, mindenféle hivatalos eljárás nélkül, Kínából érkező munkások építik a Linglong nagybecskereki gyárát.

Ez ellen 2021. januárjában a “Polgári Fordulat” nagybecskereki ellenzéki mozgalom is felemelete a szavát.

Közleményük szerint a nagybecskereki önkormányzat jóváhagyta, hogy a Linglong mellett lévő ipari területen több száz ember elhelyezésére alkalmas konténertábort állítsanak fel, mindezt azonban emberhez méltó körülmények – étkezésre és tisztálkodásra szolgáló helyiségek, valamint a tűzvédelmi és biztonsági előírások – biztosítása nélkül.

A Zrenjanin című nagybecskereki lap már korábban is cikkezett arról, hogy a Linglong nagybecskereki gyárának építkezésénél hónapok óta feketén dolgozik a kínai munkaerő. A Polgári Fordulat ezért arra kérte az illetékes szerbiai intézményeket, továbbá az ügyészséget: azonnal vizsgálják ki, hogy ki és milyen körülmények között dolgozik a Linglong gyártelepének építésén, illetve hogy ezzel kapcsolatban felmerülhet-e a munkára való kényszerítés ténye?

Mi lehet a végszó?

A nagybecskereki Linglong egyelőre nem termel nagy pénzeket a szerb költségvetésnek. Az idei év végéig 200 alkalmazott felvételére kötelezte magát, további 600 munkást kell felvennie az előttünk álló három-négy évben.

A gyárcsarnokban, amely a bejelentések szerint a legmodernebb felszereléssel működik majd, naponta – mint már említettük – 35 000 abroncs gyártását tervezik. Amennyiben minden az ígértekkel összhangban történik, a Linglong gyára nem szennyezi majd a környezetet, vagyis a károsanyagkibocsátás nem haladja meg a Szerbiában előírt értékeket.

Minden piacvezető cégnek egyetlen célja van: nyereséget termelni, és ez alól a Linglong sem kivétel. Ezért választotta Szerbiát, amely a lehetőségek országa, a szó kevésbé nemes értelmében. Ahol fű alatt, feketén lehet dolgoztatni, ráadásul még kínaiakat is, és ahol a helyi munkaerőt ki lehet zsákmányolni.

Ahogy az egyik nevét nem vállaló szakértő a beruházás kapcsán elmondta: Szerbia pedig örül egy olyan beruházásnak, amelytől a fejlődő Kína szabadulni akar.

orosz zsoldosok 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi

Gazdaság

DOBOZOLNAK: Csomagot hozott a posta, avagy a villámgyors növekedés titka

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

pipi 1024x710 1
Kontaktlencse akció »
Olvasási idő: 2 perc

Az egyébként is robbanásszerűen növekvő e-commerce, azaz internetes kereskedelem, a koronavírus járvány közepette csúcsra pörgött. Az új aranyláz esetében megismétlődnek a régi történetek: nem az gazdagodott meg legjobban, aki aranyat talált, hanem az aki a bányászoknak a felszerelést, élelmet biztosította. Meg persze, a whiskyt, és a jobb sorsra érdemes, ősi mesterséget űző hölgyeket, de ez más lapra tartozik.

Szemesnek áll a dobozolás

A zágrábi székhelyű Modepack cég egyike a sikertörténet nagy nyerteseinek, öt éves fennállása alatt sikerült 32 ország piacán megvetni a lábát, partnerei között olyan óriások is vannak, mint az Amazon, H&M, Vans, Adidas, DHL, DPD, Loomis és az antwerpeni gyémánttőzsde (Antwerpen World Diamond Centre).

A Modepack egyike a világ vezető cégeinek a logisztikai szállításhoz szükséges minőségi csomagolóanyagok gyártása terén, s a hangsúlyt az e-kereskedelemre és futárkézbesítésekre, valamint a pénz és értéktárgyak szállításánál nélkülözhetetlen dobozokra fekteti.

Jure Širić a cég igazgató-tulajdonosa a Poslovni dnevniknek (Üzleti napilap) adott interjújában elmondta, hogy a céget 5 évvel ezelőtt azzal a megfontolással alapította, hogy az e-kereskedelem belátható időn belül mindennapi dolog lesz, ám erre sokkal előbb sor került, mint bárki gondolta volna.

Širić egyébként a vállalkozók második nemzedékébe tartozik, családja a bosznia-hercegovinai Weltplast reciklálással és csomagolóanyag-gyártással foglalkozó cég tulajdonosa, és mielőtt saját vállalkozásba kezdett volna, a cég európai piacokkal foglalkozó eladási osztályát vezette.

Valami újat szerettem volna megpróbálni és minden arra utal, hogy igazam volt
DOBOZOLNAK: A postás csomagot hozott, avagy a villámgyors növekedés titka

– állapította meg Širić, és hozzátette, hogy a koronavírus-járvány, amely lebénította a gazdaság egy részét, cégének nem várt, robbanásszerű fejlődést hozott. Az üzlet látványos növekedése folytán a Modepack már 2020-ban a kapacitások megduplázása mellett döntött.

Októberben kezdődik a cég új Velika Gorica-i gyárának építése, egyik fontosabb üzletfele, a Horvát Posta csomagelosztó rendszerének közvetlen közelében. A projekt mintegy 50 millió kunába kerül (kicsit kevesebb mint 7 millió euró), és ebből 1 millió euró az EU-s alapokból származik.

Az új üzemben eleinte három gyártósor üzemel, de a végső kapacitása 14 gyártósor, amelyeket fokozatosan építenek a kereslet növekedésével összhangban.

A jelek szerint keresletben nem lesz hiány. 2020-ban a cég bevétele 50 millió kuna (kb. 7 millió euró) volt, azaz 60%-kal nagyobb mint 2019-ben, míg idén további 20 százalékos növekedést várnak, közel 8 millió eurós bevétellel.

Az új üzem befejezése után a bevétel várhatóan eléri a 20 millió eurót.

Az e-kereskedelem 200 százalékkal nőtt

Az e-kereskedelem világszerte villámgyorsan növekedett, már a koronavírus járvány előtt is

– mondta Širić, s hozzátette, hogy a növekedés 2019-ben 21 százalékot tett ki világszinten.

A tavalyi adatok azt mutatják, hogy a fejlett e-kereskedelemmel rendelkező országok erőteljes fejlődést produkáltak, ám ez százalékosan nem volt annyira látványos, mint a felfutó/fejlődő országokban tapasztalható. Horvátországban például a növekvés 200 százalék volt.

Širić a továbbiakban elmondta, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint az e-kereskedelem az EU szintjén tavaly 31 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban.

A zágrábi cég a legkisebb a kontinens négy e-kereskedelemre specializált csomagolóanyag-gyártó cégének, és ugyanúgy csúcstechnológiával rendelkezik, mint a többiek.

Ennek tükrében nem meglepő, hogy évi 200 millió darabos termelésének 92%-át álja.

Miután a Modepacknál a bérek jelentősen meghaladják a horvát átlagot, nincs gondjuk a munkaerővel. A tulajdonos elmondása szerint tavaly 2539 jelentkező volt a 12 meghirdetett új állásra.

?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html
Az olvasás folytatása

Európai Unió

GAZDASÁGI FELLENDÜLÉS: A miniszterelnök könnyű álmot ígért

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

plenkovic kapronca
visky andras kitelepites 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=ViskyAndr%C3%A1s%3AKitelep%C3%ADt%C3%A9s&t=pi
Olvasási idő: 2 perc

2023-ig 1000 euró lesz a nettó átlagfizetés – mondta Andrej Plenković horvát miniszterelnök a hétfőn Kaproncán (Koprivnica) tartott gazdasági konferencián, amelyet immár negyedik éve rendeznek meg a Podravka védnöksége alatt, “Hrvatska kakvu trebamo” (Horvátország, amilyent szeretnénk) elnevezéssel. A nyilvánvaló propagandisztikus célok mellett, a konferencia gyakorlatilag egyfajta fórumként is funkcionál, ahol a gazdaság vezetők közvetlenül is elmondhatják a gazdasági politikával kapcsolatos észrevételeiket a kormánynak.

A kormány “berúgta” az országot

Elöljáróban Plenković miniszterelnök emlékeztetett rá, hogy a tavalyi konferencia a koronavírus-járvány jegyében zajlott. Véleménye szerint, a kormány ebben az időszakban kijátszotta legerősebb ütőkártyáját, határozottan támogatva a magánszektort és a dolgozókat.

Ennek köszönhetően a legnagyobb válság közepette Horvátországnak sikerült megőriznie a munkahelyeket és a vállalkozások fizetőképességét: így fennmaradhatott Horvátország pénzügyi egyensúlya, és létrejöttek a gazdasági fellendülés feltételei.

Plenković szerint a kormány a járványügyi válsághelyzet előtti eredményei- az államadósság csökkentése, költségvetési többlet megvalósítása és az eurózónához való csatlakozás előfeltételeinek megteremtése – azt eredményezték, hogy Horvátországnak sikerült megőriznie a nemzetközi intézmények, a pénzintézetek és a pénzügyi piacok bizalmát.

A választásokon biztosított politikai stabilitás ez a másik dolog, ami kulcsfontosságúnak bizonyult az elmúlt időszakban

– tömjénezte magát, és az általa vezetett kabinetet Plenković.

Horvátországban a járvány és a két nagy földrengés által okozott 35 milliárd kuna összegű rendkívüli költség ellenére az elmúlt időszakban növekedett a foglalkoztatottság, amely elérte a 66,9 százalékot, miközben csökkent a munkanélküliség, ami jelenleg 7,4 százalék.

Az átlagfizetés júniusban 7175 kuna (közel 950 euró) volt, ami 23%-os növekedést jelent a megbízatási időszak kezdetéhez képest, azaz 1533 kunával (kb. 200 euró) volt több.

Az a célunk, hogy 2023-ig, az euró bevezetéséig az átlagfizetés elérje a nettó 1000 eurót

– mondta a horvát miniszterelnök.

Plenković ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a beruházások továbbra is növekednek, ami a sikeres idegenforgalmi idénnyel karöltve azt eredményezte, hogy a GDP idén valószínűleg 7 százalékkal lesz nagyobb éves szinten.

Egy nemzedék legnagyobb esélye

Plenković felszólalásában kitért arra is, hogy Horvátország arányosítva a legtöbb támogatást kapta az EU újrakezdési alapjaiból.

Ez egy pénzügyi injekció: ilyesmiben ez idáig soha nem volt részünk, és ezért mondjuk azt, hogy ez a mi nemzedékünk legnagyobb esélye

– nyilatkozta Plenković.

A horvát kormány tervezi, hogy a következő időszakban mintegy 5 milliárd kunát (több mint 600 millió eurót) fordítanak kutatásra/fejlesztésre, a kezdő fiatal vállalkozókat 130 ezer kunával (18 ezer euró) támogatják, az országfejlesztési projektek keretében az északi megyékbe mintegy 15 milliárd kunát (2 milliárd euró) fektetnek, de hasonló projektek készülnek a dalmát hátország, Lika, a Bánság (Banovina) és Gorski Kotar számára is.

A miniszterelnök meggyőződése szerint az energia és az előállítása terén az ország önellátóvá válhat, ami jelentősen növeli az Horvátország biztonsági helyzetét.

sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi
Az olvasás folytatása

Bűnügy

HORVÁT MINIMÁLBÉR: Rájár a rúd a horvát honatyákra, avagy ötven német márkás büntetés koldulásért

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

DSC 2294
Kézzel festett farmerek
Olvasási idő: 3 perc

 
A horvát szábor, azaz a parlament az őszi ülésszak kezdetén gőzerővel vetette magát a jogalkotás unalmas, ám nélkülözhetetlen munkájába. Így a honatyák csütörtökön a minimálbérről szóló törvénnyel foglalkoztak, és megszavazták, hogy a munkáltató ezentúl kizárólag bruttó összegben írhatja alá a minimálbéres munkaszerződést, méghozzá 4.250 kuna (kb. 188 ezer forint) értékben, és nem tüntetheti fel többé a nettó, vagyis a valóban kifizetésre kerülő 3.400 kunás (kb. 160 ezer forint) minimálbért. A magyarázat alább.

Az ok nagyon egyszerű

Erre nyilván azért került sor, mert a munkáltatók egy része “elfelejtette” befizetni dolgozói számára a társadalombiztosítást, meg az egyebeket.

Visszatérve a minimálbérre, ezt a horvát dolgozók nem fogadták hozsannázva, mert egyes becslések szerint a normális élethez a minimálbérnek két és félszer nagyobbnak kellene lennie, azaz legalább 10 ezer kunának (470 ezer forintnak), bár arról nem szól a fáma, hogy ez bruttó vagy nettó álom.

Törvényalkotás futószalagon

Az euró 2023-as, most már szinte biztosra vehető bevezetése miatt, a képviselő uraknak sztahanovi tempóra kell váltaniuk: az elkövetkező időszakban 46 törvényt, és 72, törvénynél alacsonyabb rendű aktust, illetve 118 előírást kell majd módosítaniuk.

A Jutarnji listben a kollégák azon derülnek, hogy egynéhány dolog elkerülte a kormány és a honatyák figyelmét, mert például a közrendészeti törvény továbbra is 50-től 200 német márka büntetéssel sújtja a kolduláson ért személyeket.

Nyilván a gyakorlatban a kihágási bíró már évtizedek óta a kunás ellenértéket használja, de szövegben az áldott emlékezetű német valuta továbbra is megmaradt.

Miután ilyen szépen beszerkesztettük ebbe az írásba a parlamenti képviselőket, folytathatjuk a cikket a “vakcinafronton” zajló horvátországi csatározásokkal.

Itt elsőként Željka Antunović ex szociáldemokrata (SDP) védelmi miniszter Facebook-posztját említenénk meg, akinek nyilván tele van már a hócipője a világhálón “hömpölygő észmenéssel”.

A poszt egy kicsit hosszabbra sikeredett, de a veleje egy mondatban benne van:

Nem tudom mi van az oltásban. Viszont azt sem tudom, hogy mi van a burekban, de mégis megeszem.

Francia oltóanyag

Elmésségekben nem maradt le Krunoslav Capak, a horvát közegészségügyi intézet igazgatója sem, aki a maszkviselés ellen indított “lázadás” kapcsán úgy nyilatkozott az újságíróknak.

Tessenek a sebésznek mondani, hogy nem kötelező a maszk viselése, amíg a nyitott testek felett tesz-vesz

– jegyezte meg Capak.

Ha már Capaknál tartunk, a közegészségügyi igazgató bejelentette, hogy Horvátország – próbaként – mintegy 336 ezer darab újszerű oltóanyagot vásárolt. A protein alapú oltóanyagot a francia Sanofi gyártja, és Capak férfiasan bevallotta, hogy bár az oltóanyagról nem tudnak sokat, a referencia ez esetben az volt, hogy Németország nagy mennyiséget rendelt belőle. A pedig tudják, hogy mit csinálnak.

Pedofil és hazafi

Mindeközben Horvátországban folyik a polémia arról, hogy enyhítő körülménynek tekinthető-e a pedofil bűnelkövetők esetében, hogy korábban (cca. 30 évvel ezelőtt) harcoltak a honvédő háborúban.

A napokban a BALK is beszámolt arról, hogy áprilisban a dubrovniki megyei bíróság 14 éves börtönbüntetésre ítélt egy 48 éves férfit, mert “szexuálisan bántalmazta” nyolcéves mostohalányát. Miután ügyvédje fellebbezett, a horvát legfelsőbb büntetőbíróság példás gyorsasággal – ami Horvátországban nagy szó – megváltoztatta az ítéletet, és a büntetést 11 év börtönre csökkentette.

A háromtagú bírói tanács egyik tagja, Sanja Katušić-Jergović bírónő úgy nyilatkozott, hogy “nem jogosultak véleményt nyilvánítani saját döntéseinkről”, és amit el kellett mondaniuk, azt elmondták az ítéletben.

Tomo Medved, a honvédő háborúban részt vett harcosok ügyeivel foglalkozó miniszter ugyanakkor ellenezte az ítélet enyhítését.

Nincs összefügés az ilyen morbid bűncselekmények, és a honvédő háborúban harcosként történt részvétel között. Itt a lehető legerősebb ítéletre van szükség, és az ilyen szörnyűségek esetében semmiképpen sem szabad enyhítő körülményként tekinteni azt, hogy valaki harcolt az ország védelmében

– nyilatkozta a horvát “harcosügyi” miniszter, ami persze, nem jelenti azt, hogy a horvát legfelsőbb büntetőbíróság ugyanolyan gyorsan visszavonja döntését, mint amilyen gyorsan enyhítette az elsőfokú ítéletet.

Kézzel festett farmerek
Az olvasás folytatása

Időjárás és szennyezettség

RSS

BALK Magazin Szerbia Horvátország Bosznia-Hercegovina Szlovénia Koszovó
Montenegró Észak-Macedónia Románia Bulgária Görögország Törökország
Albánia Ukrajna Oroszország Egyesült Államok Európai Unió NATO

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac


Letöltések

Kultúra

Utazás

Nyári feltöltődés Hajdúszoboszlón!

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: