Connect with us

Demográfia

FORDÍTOTT EXODUS: Térnek haza a horvátok, és külföldi munkásokat is alkalmaznak Horvátországban

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

megvaltozott perspektiva
visky andras kitelepites 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=ViskyAndr%C3%A1s%3AKitelep%C3%ADt%C3%A9s&t=pi
Olvasási idő: 4 perc

A horvát szábor () szeptember elején meghozta az új külföldiekről szóló törvényt, amely minden korlátozást megszüntetett a külföldiek foglalkoztatásával kapcsolatban, vagyis eltörölte az úgynevezett kvótákat. Ez így önmagában véve még nem lenne túl izgalmas, az új törvény azonban jelentős fordulatot hozott. Térnek haza a horvátok, és érkezik Horvátországba a külföldi munkaerő is, természetesen “nem illegális” migránsok formájában, hanem ellenőrzött módon.

Megváltozott perspektívák

A 2008-as gazdasági világválság és az egyre jobban megnyíló európai munkaerő-piac Középkelet Európában valóságos exodust indított meg, a fejlett ipari országok mágnesként vonzották és vonzzák még ma is a magasabb fizetés, rendezettebb életkörülmények reményében ezrével kirajzó kivándorlókat.

Erről az éven sorák már mindent megírtak, viszont csak kevesen neszelték meg, hogy ez a trend 2019-2020-ban fordulni látszik.

Horvátország esetében a kivándorlás különösen 2016 és 2019 között öltött aggasztó méreteket, a kontinentális országrészek jócskán kiürültek, különösen Szlavónia és Lika.

Szlavóniába az emberek már 2019-ben azonban már kezdtek visszaszállingózni, köztük meglepő módon kiskorú gyermekekkel kivándorló családok is.

2020-ban – ehhez nyilván a COVID-járvány is hozzájárult – tovább csökkent a kivándorlók, illetve növekedett a hazatérők száma.

Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy Horvátország-szerte már 2019-ben nagy munkaerőhiány lépett fel, különösen az építőiparban és az idegenforgalmi ágazatokban, de ez ugyanakkor igaz ez a szolgáltatásokra, kisiparra nézve is.

A magánszektorban ennek következményeként növekedni kezdtek a fizetések.

Ha ehhez hozzátesszük, hogy a keleti országrészekben az ingatlanárak – főként a kivándorlás, a belső migráció és az alacsony népszaporulat következményeként – változatlanul alacsonyak, ezért az a helyzet alakult ki, hogy egyszerűen nem érdemes kivándorolni.

Itthon mégis más minden

Konkrét példákon szemléltetve, a Vinkovce (Vinkovci) közelében lévő Gradistye (Gradište) faluból származó Josip Parašilovac 2019-ben mondott fel abban a halász- és vadászboltban, ahol eladóként dolgozott, hogy Németországban próbáljon szerencsét.

Bár az eredeti elképzelés az volt, hogy felesége és két kisfia majd idővel követik, a projekt nyolc hónap után úgy végződött, hogy Josip hazatért.

Tavaly, szinte közvetlenül visszatérése után, beszélgettem vele, és elmondta, hogy neki egyszerűen nem érte meg a németországi kaland, mert hiába kereste meg horvátországi fizetésének több mint a dupláját, a 700 helyett 2000 eurót, az nem lett volna elég a család eltartásához.

Valósággal újjászülettem. Időközben a feleségem is kapott munkát, felújítottam a családi házunkat, van időm mindenre, rendszeresen eljutok vadászni… meg itthon vagyok, itthon mégis más minden.

Josip hasonlón, egyik közeli ismerősöm, az andriasevcei (Andrijaševci) Anamarija Smolčić úgy határozott, hogy nem megy többet Németországba spárgát szedni.

A pénz az szép dolog, de nekem az egészségemre is gondolni kell. Tavaly különösen nehéz volt, mikor átvezényeltek a hűtőházba válogatni a spárgát, 12 órás műszakban. Azt hittem, belehalok! A tulajdonosasszony, amikor hazaindultam, azzal kecsegtetett, hogy jövőre nagyobb bért kapok, de én oda többet nem megyek.

A harmincas éveiben járó asszony időközben kapott munkát a vinkovcei Spačva faipari vállalatnál.

De nemcsak a rurális közösségek egykori lakói térnek vissza.

Fordított exodus

A zágrábi születésű Antonio Vukorepa 16 éves korában költözött New Yorkba, ahol két évig tanult, majd Svájcban, a Cesar Ritz Intézetben szerzett szállodaipari diplomát.

Pályafutását, a dubai Jumeirah világhírű luxusszállóban kezdte, hogy az ott szerzet tapasztalatait Horvátországban kamatoztassa, ahová 28 éves korában tért vissza, és azonnal saját vállalkozásba kezdett.

Vladimir Perković életútja ennél kevésbé kalandos, miután megszerezte a diplomát a zágrábi Természettudományi és Matematikai Karon, pár évig Ausztriában dolgozott, hogy tavaly hazatérjen és Zágrábban saját céget alapítson Subpixel néven.

A cég a gépi látás és szoftverfejlesztés terén tevékenykedik, igen sikeresen.

A gépi látással másodéves egyetemistaként kezdtem foglalkozni, amikor egy alkalommal találkoztam egy asszisztenssel, aki a Cedevita üdítőital dobozainak gépi ellenőrzésével foglalkozott.

nepalci

Jön a külföldi munkaerő is

A horvátországi munkaerőhiány azonban nemcsak a horvátokat vonzza haza, hanem messzi tájakról is érkezik a munkaerő, például Népálból vagy a Fülöp-szigetekről.

Az Eszék közeli Petrócban (Petrijevci) működő Ravlić Húsipari vállalatnál már tavaly óta nepáli hentesek dolgoznak.

Az eszéki Glas Slavonije híradása szerint a nepáli vendégmunkások és a munkaadók egyaránt rendkívül elégedettek.

A 24 éves Thal Bahadur Gharti Chhetri örül, hogy Horvátországban szépen fogadták őket, és kiváló munkakörülmények között dolgozhat.

Otthon havi 85 eurórét dolgoztam, ez a munkahely lehetővé teszi számomra, hogy segítsem családomat, és új tapasztalatokat szerezzek. Legalább egy évig szeretnék itt maradni, aztán meg majd meglátjuk.

A huszonhárom éves Prakash Bk legalább 3, de akár 5 évig is Horvátországban szándékozik maradni.

Nagyon jól érzem magam itt, annak ellenére, hogy hiányzik a család, a szüleim, a feleségem és a hároméves kisfiam. Szerencsére, az internetnek köszönhetően rendszeresen beszélhetek velük. A helyi emberek nagyon jól fogadtak bennünket, és sok megértést, türelmet tanúsítanak irántunk. Bár a horvát konyhával nincs különösebb gondunk, itt mégis másként készítik az ételeket, nem ehhez szoktunk. Ezért alig várjuk, hogy hazaérjünk a szállásunkra, és hazai módon készítsünk ételt.

A 25 éves Careuel Calinisan tíz évvel idősebb bátyjával, Christopherrel a nyáron érkezett Horvátországba a Fülöp-szigetekről, ahol a zatoni kagylófarmon dolgozik.

Horvátországban, nepáli sorstársaihoz hasonlóan, kiválóan érzi magát.

Az a vágyam, hogy saját céget alapítsak otthon, és ez az első lépés az odavezető úton. Ezért takarékosan kell bánnom az itt szerzett pénzzel, mert egyben édesanyámat is meg kell segítenem. A Fülöp-szigeteken nehéz az élet, nincs munka, alacsonyak a bérek, nem haladják meg a havi 200 dollárt.

A röstelkedő lakatos esete

A gazdaság munkaerő-problémáin túl, az átlagpolgár is érzi a munkaerő-hiány következményeit.

Országszerte egyre nehezebb mesterhez jutni, nincs elég vízvezeték-szerelő, kőműves, szobafestő vagy klímaszerelő.

A mesteremberek valósággal fuldokolnak a munkában, de nem tudnak maguk mellé munkást felvenni aranyárban sem, mert munkás egyszerűen nincs.

sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi

A zágrábi Mario Fegeš klímaberendezés-szerelő már letett arról, hogy bárkit is alkalmazzon.

Csak annyi munkát vállalok, amennyit el tudok végezni. Az emberek megütköznek azon, amikor azt mondom, hogy csak öt hét múlva kerülhetnek sorra, de ez a helyzet. Munkás nincs, mindenki elment külföldre, ez az igazság.

Mindezt án magam is tapasztalatom, és meg tudom erősíteni.

Még a nyárelőn tárgyaltam Pečnik úrral, a cérnai két lakatos egyikével, kapu és kerítésjavítás ügyében.

Abban maradtunk, hogy ez szeptember elején megcsinálja, de nem történt semmi.

Nem várhattam többet, vissza kellett térnem Zágrábba, a röstelkedő lakatos pedig megígérte, hogy tavasszal én leszek az első.

Egyszerűen nincs érkezésem. Annyi a munka, majd szétszednek, a segédem meg elmegy a tengerre, nyaralni. Már bárkit felfogadnék, akinek két ép keze van, de hiába, nincs jelenkező.

Ezek után már bizonyára érthető, hogy miért törölte el a horvát parlament a külföldiek foglalkoztatásával kapcsolatos kvótákat.

i.trackmytarget

Demográfia

FEKETE ESZTENDŐ: A nyár folyamán 13 százalékkal növekedett a halálozások száma

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

ElX81EDU0AIijA8
ljudmila ulickaja csak egy pestis 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=LjudmilaUlickaja%3ACsakegypestis&t=pi
Olvasási idő: 2 perc

A szerb parlament várhatóan ma fogadja el az új kormányt, amelyben hárommal több minisztérium lesz, mint az előző kabinetben. Ezek közül az egyik a családiügyi tárca, amelyet a Szerbiai Hazafias Szövetségnek (SPAS) osztottak le, vezetésével pedig egy kiszolgált újságírót bíznak meg. Boško Obradović, az erősen jobboldali Dveri vezetője azzal vádolta meg a Szerb Haladó Pártot, hogy plagizált, Szerbiában ugyanis a Dveri az a párt, amely mindig is a családokat helyezte előtérbe. De indokolt-e a családügyi minisztérium bevezetése?

Alighanem indokolt

A szerbiai Köztársasági Statisztikai Hivatal (RZS) közzétette a január–szeptember közötti időszakra vonatkozó adatait, amelyek szerint kedvezőtlen tendenciák tapasztalhatók a halálozások számában, különösen az elmúlt négy hónapban.

Az adatok szerint június és szeptember között a halálozások száma több mint 13 százalékkal volt magasabb, mint 2019 azonos időszakában.

A statisztikusok szerint 22 214 ember született élve és 35 201 halt meg idén az említett időszakban Szerbiában.

A halálozások és az élveszületések számának változásai az idei év első kilenc hónapjában kedvezőtlenül alakultak. Ez különösen a nyári hónapokra vonatkozik, amikor a halálozások száma 13 százalékkal magasabb volt, míg az élveszületések születések száma megegyezett a 2019 azonos időszakának számával

– jelentette ki Goran Penev szerb demográfus a belgrádi Beta hírügynökségnek nyilatkozva.



Booking.com

Mi várható?

Penev becslései szerint, ha az első kilenc hónapban megfigyelhető tendenciák folytatódnak az év végéig, akkor 2020-ban új „fekete” rekordok születnek.

Nagyon valószínű ez a forgatókönyv, ami azt jelenti, hogy idén regisztrálnánk a legtöbb halálesetet a második világháború utáni időszakban, és hogy az élveszületések száma az elmúlt 120 évben a legalacsonyabb lehet. Ennek következtében ezzel negatív természetes növekedési rekordot állítanánk be. A halálozások és az élveszületések száma közötti különbség pedig meghaladná a 42 ezret, és ez több mint 5 ezerrel magasabb lenne, mint 2019-ben

– mondta a szerb demográfus.

Penev hangsúlyozta, hogy nem szabad megfeledkezni arról, hogy ezek „előzetes adatok”, ami azt jelenti, hogy a 2021 közepén várható végső adatok még kedvezőtlenebbek lehetnek, különösen a járvány miatt kialakult jelenlegi helyzetre való tekintettel.

?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html
Az olvasás folytatása

Demográfia

EXODUS 5: Szerbia leállítja az egészségügyi ápolók Németországba küldését

Közzététel:

a megjelenés dátuma

exodus 5
?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 4 perc

Németország nemcsak a migránsválság legfőbb kiváltója, hanem a balkáni és a közép-európai demográfiai változásik egyik okozója is. A német profitéhség és az impotens családmodell oda vezetett, hogy a munkaképes lakosság felszippantásával Németország – más nyugat-európai országokkal együtt – hatalmas demográfiai változásokat provokál a Balkánon és Kelet-Európában.
Horvátországból, Szerbiából és Bosznia-Hercegovinából évente több mint százezer ember megy ki Németországba. A két térség munkaerőpiacának (f)elhasználását, illetve a Balkán és Közép-Európa kiürítését követően, vagyis inkább azzal párhuzamosan, újabb munkások importjára van szükség, ami végképp és végzetesen megváltoztatja az általunk eddig ismert világ, mindenekelőtt pedig Európa képét.

A jugoszláv példa

A kelet-európai rendszer- és módszerváltást, valamint a kilencvenes években zajlott délszláv háborúk lezárását követően a “szabadság leple alatt” óriási sebességgel kezdődött meg Kelet-Európa és a Balkán “gazdasági, majd demográfiai kizsákmányolása”.

A volt Jugoszlávia liberálisabb vízumpolitikája miatt vagy annak köszönhetően – ez nézőpont kérdése – már a múlt évszázad hatvanas-hetvenes éveiben beindult a munkaerő elszipkázása a Balkánról.

Akkortájt “gastarbeiterek hada” lepte el Németországot.

A vendégmunkások közülük sokan azzal a szándékkal mentek Németországba dolgozni, hogy megszedik magukat, és visszatérnek hazájukba, hogy vállalkozásokat indítva megalapozzák a jövőjüket saját közösségükben.

Ez a gondolat ugyan nem idegen a Közép-Európából most nyugatra távozó fiataloktól sem, de a “jugoszláv példa” miatt erősen ajánlott az óvatosság.

A Balkánon a hetvenes-nyolcvanas években gombaként nőttek ki a földből a “gastarbeiterek” által épített házak, amelyek az utóbbi években bekövetkezett demográfiai változások miatt jórészt üresen vagy kihasználatlanul állnak.

A külföldre távozók által elhagyott házakba most sok esetben költöznek be, akik szintén Németországba igyekeznek a jelentős szociális juttatások vagy a jobb munkalehetőségek miatt.

Az emberek nem hülyék

A szovjet típusú szocializmus bukását követően előbb Kelet-Európa és a Balkán gazdasági kizsákmányolása kezdődött meg, amit a két térségben az újonnan alakult kormányok adó- és egyéb kedvezményekkel jutalmaztak.

A nyugati cégek – Magyarországon jellemzően a német nagyvállalatok – gyárakat építettek, és aprópénzért dolgoztatták az embereket. A fizetések némileg nagyobbak voltak, mint a szocializmus idején, de a vágyva vágyott nyugati jóléttel egyáltalán nem kecsegtettek.

Az emberek azonban gyorsan rájöttek, hogy sokkal nagyobb bérekre számíthatnak, ha Nyugatra mennek dolgozni, így a gazdasági kizsákmányolás mellet megkezdődött a térség “demográfiai kizsákmányolása” is.

Ma már egyre többen tartanak a nyugati országokba, mert reményeik szerint odakint jólét várja őket, ami a közép-európai és balkáni állapotokat ismerve akár igaz is lehet.

Nyugat-Európában kimondottan nagy szükség van egészségügyi szakemberekre, ezért olyannyira nyilvánvaló az orvosok és a nővérek elvándorlása, hogy Szerbiában ez már a politikusoknak is feltűnt.

A szerb nővérek

A német sajtóban mostanában megjelent cikkek szerint Szerbia az első olyan ország, amely úgy döntött, hogy nem küld egészségügyi ápolókat, illetve nővéreket németországi munkára.

A német lapok ezzel kapcsolatban emlékeztetnek Aleksandar Vučić szerb elnök tavaly novemberi kijelentésére, amelyet Jens Spahn német egészségügyi miniszterrel folytatott megbeszélést követően tett.

Spahn, aki nagyon tehetséges egészségügyi miniszter, azt mondja: megyek Szerbiába, hogy összeszedjem a nővéreket. – Hát az anyját, nem jössz ide! Megmondtam neki a képébe: Ne gyere ide, bre!

– nyilatkozta Vučić, aki szívesen használ népnyelvi fordulatokat, mint amilyen a “bre” szócska is. Ez körülbelül a magyar “hallod-e?” megfelelője, és mindig a mondandó nyomatékosítását szolgálja.

A német egészségügyi minisztérium közölése szerint Jens Spahn munkásságához sohasem tartozott a szerbiai szakképzett egészségi dolgozók Németországba csalogatása.

Olvasom a szerb elnökkel tartott tárgyalásaimról szóló beszámolókat, amelyeket sohasem így folytattam. Nem vele, és nem ebben a formában

– reagált Jens Spahn a szerb elnök kijelentésére.

De mi az apropó?

A téma azért került ismét előtérbe, mert Szerbia február elején leállította az egészségügyi gondozók Németországba küldését.

Zoran Đorđević szerb munkaügyi, foglalkoztatási, harcosügyi és szociális kérdésekkel foglalkozó miniszter nemrég “harcos hangnemben” nyilatkozott a kérdésről.

Idén erre nem írunk ki pályázatot, jövőre pedig áttekintjük az ezzel kapcsolatban Németországgal kötött szerződést. Valaki korábban aláírta ezt a szerződést, de többet ilyen nem lesz

– mondta Đorđević, aki szerint a pályázatot azért nem írják ki, mert a szerb kormány csökkenteni szeretné a munkások elvándorlását más országokba, mindenekelőtt a hiányszakmákban.

A 2013-ban kötött államközi szerződés alapján Németország évente 110 szerbiai egészségügyi dolgozót fogad, így az utóbbi hét évben körülbelül nyolcszáz nővér hagyta el a balkáni országot.

A szerbiai egészségügyi dolgozók alapbére Németországban bruttó 2-2,4 ezer euró, és az államközi szerződés alapján ez alá nem mehettek a német munkaadók.

A programban több mint 200 németországi munkaadó vett részt, és a pályázattal kapcsolatos költségeket is ők viselték.

A munkaerő szabad áramlása

Szerbia az Európai Unió tagjelölt országa, ezért tiszteletben kell tartania az európai normákat, egyebek között a munkaerő szabad áramlását is. Legalábbis elvben.

Darko Marinković, szerb munkaszociológus szerint az állami vezetésnek ugyanakkor maradásra kell bírnia az embereket, amiért cserébe kedvezményeket biztosít.

Az állam előállítja a kész terméket, és aztán beleegyezik abba, hogy az nyugatra távozzon. Ez megengedhetetlen. Más országok is szembesültek ezzel a problémával az uniós csatlakozás során, de ezt kvótákkal szabályozták. Ezzel mindkét érintett ország piacát védték. Az egyik nem maradt munkaerő nélkül, a másik tisztességes bért fizetett

– jelentette ki a szerb szociológus.

A szerbiai egészségügyi dolgozók Németországba küldése a szerbiai Nemzeti Munkaügyi Szolgálaton keresztül zajlott, ezért ez a Németországba történő távozás ellenőrzött formája volt.

Mihail Arandarenko, a belgrádi Közgazdasági Egyetem professzora szerint a pályázat megszüntetése téves lépés.

Ez nem fogja csökkenteni az egészségügyi dolgozók Németországba, vagy bármely más országba történő vándorlását. A pályázat által minden az előírások szerint történt, és a munkások védelmet élveztek. Az egyéni szervezésben történő távozásuk sokkal kockázatosabb

– vélte a professzor.

?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html

A munkaerő elvándorlását valóban nem akadályozza meg, hogy Szerbia felmondja az államközi megállapodást, Németországban ugyanis nem tartható a jelenlegi életszínvonal a külföldről érkező munkaerő befogadása és letelepítése nélkül, vagyis a fogadókészség továbbra is létezik.

Németországban ez nemzeti prioritás.

sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi
Az olvasás folytatása

Demográfia

EXODUS 4: A horvátok elsősorban az alacsony bérek és a korrupció miatt távoznak a hazájukból

Közzététel:

a megjelenés dátuma

exodus 4
ljudmila ulickaja csak egy pestis 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=LjudmilaUlickaja%3ACsakegypestis&t=pi
Olvasási idő: 2 perc

Az exodus folytatódik. A dél- és a kelet-európai államok mindegyike eddig nem tapasztalt demográfiai válságtól szenved: a természetes lakosságcsökkenés mellett fokozódik a tömeges elvándorlás. Ma már nem csak az a baj, hogy kevés születik, hanem az is, hogy a gyerekek nem a szüleik szülőhazájában jönnek világra, hanem valahol külföldön. Amin a babaváró programok sem segítenek. Ráadásul a kivándorlók jelentős része akkor sem térne haza, ha valami csoda folytán megváltozna a helyzet eredeti hazájában. A gyerekeik így második generációs külföldiek lesznek valahol a világban. A térség minden országában hasonló a helyzet, ez alól Horvátország sem kivétel.

A távozás az egyetlen perspektíva

A Horvátországból az Európai Unió más országaiba távozók több mint fele az alacsony bérek és a széles körben elterjedt korrupció miatt hagyta el hazáját.

A kivándorlók egyharmada a társadalom megosztottságát, egynegyede pedig az állami intézmények rossz működését jelölte meg fő okként – derült ki zágrábi bölcsészettudományi kar pszichológia tanszékének felméréséből.

A felmérés azt is kimutatta, hogy az elvándorlók kétharmada felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Vagyis az értelmiség lép le. Éppen azok, akiket Németországban leginkább várnak.

A mi pszichológiai értelmezésünk szerint a rossz gazdasági helyzet, azzal a felfogással együtt, hogy a korrupció miatt semmit nem lehet tenni, mérgező légkört hozott létre, amelyben a külföldre távozó személyek az ország elhagyását látták az egyetlen perspektívának saját élethelyzetük javítására

– állapította meg a Zvonimir Galić docens, a kutatócsoport egyik tagja.

A közvélemény-kutatáson 1126, az Európai Unió más tagországaiba távozott horvát állampolgárt kérdeztek meg, akik túlnyomórészt Németországban, Angliában és Írországban élnek.

Miért távoznak a horvátok?

A kritikus demográfiai helyzet Horvátországban 2013-ban kezdődött, amikor a horvátok lassan kezdtek külföldre költözni a jobb munka és jobb élet iránti vágytól hajtva.

Nacionalista perspektívából ezt úgy is lehetne értelmezni, hogy a távozók nem becsülik meg eléggé azt a földet, amelyért apáik a szó szoros értelmében a vérüket áldozták.

koltozes

Az alaptörvény

A kutatás készítői abból a pszichológiai alaptörvényből indultak ki, hogy az emberek “elmozdulnak abból a helyzetből”, amelyben nem érzik jól magukat, és ott maradnak, ahol kényelmesebben élnek.

Ez a banális következtetés a kutatás legfontosabb megállapításainak legjobb összefoglalása – tetszik, vagy nem.

Ha nem létezik a gyermekek és unokák jövőjével kapcsolatos optimizmus, valamint a munkahelyi fejlődés lehetősége és a megfelelő anyagi megbecsülés, akkor a “nemzetieskedő szlogenek” mit sem érnek.

A felmérésből éppen az derül ki, hogy a külföldre távozók több mint négyötöde nem utasítja el a horvátországi visszatérés lehetőségét, de feltételekhez szabja.

Csak az egyharmad térne haza

Az elvándoroltak harmada szívesen hazatérne, ha megfelelő változások állnának be Horvátországban.

Szerintük vannak olyan kulcsfontosságú dolgok, amelyeket a visszatéréshez meg kellene változtatni, vagyis javítani kellenn a gazdasági lehetőségeket és csökkenteni kellene a korrupciót.

Mindazonáltal a megkérdezettek valamivel több mint 18 százaléka semmi szín alatt sem költözne vissza Horvátországba.

Őket már sikerült elveszíteni.

ljudmila ulickaja csak egy pestis 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=LjudmilaUlickaja%3ACsakegypestis&t=pi
Az olvasás folytatása

Időjárás és szennyezettség

RSS

BALK Magazin Szerbia Horvátország Bosznia-Hercegovina Szlovénia Koszovó
Montenegró Észak-Macedónia Románia Bulgária Görögország Törökország
Albánia Ukrajna Oroszország Egyesült Államok Európai Unió NATO

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac


Letöltések

Kultúra

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: