AMERIKA KAPITÁNY: Izrael amerikai nyomásra ismerte el Koszovót, avagy a jeruzsálemi események hatása Szerbiára

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

 
Izrael az év elején az „interneten keresztül” vette fel a diplomáciai kapcsolatokat Koszovóval, amely nem sokkal később megnyitotta diplomáciai képviseletét Jeruzsálemben. Ezzel teljesült a „felemás washingtoni szerződés” egyik fele. A szerződés másik fele viszont nem, ez arra vonatkozik, hogy Szerbia áthelyezné nagykövetségét a szent városba, amely kinek-kinek másképp szent. Szerbia eléggé morcos lett attól, hogy „szélsebesen” megvalósult a washingtoni szerződés koszovói része, mert ez azt is jelentette, hogy Izrael elismerte Koszovó függetlenségét. Izrael belgrádi nagykövete egy tévéműsorban arról beszélt, hogy a zsidó állam amerikai nyomásra cselekedett.

„Nincs ok optimizmusra”

Yahel Vilan izraeli nagykövetet azért hívták be a Prva TV stúdiójába, hogy a Jeruzsálemben kialakult helyzetről kérdezzék, de meglepetésére más téma is szóba került, nevezetesen Koszovó ügye. A műsorvezető úgy vezette fel a kérdést, hogy ha Izrael megoldatlan kérdésekkel küzd a saját területén, akkor miért ismerte el Koszovó függetlenségét?

– Oh, hát ez egy egészen más téma

– mondta a nagykövet, amire a műsorvezető megjegyezte, hogy ez nagyon fontos és fájó téma Szerbián azoknak a számára, akik az adást nézik.

– Ne értsen félre, ez egy fontos téma, de ez egy másik történet ahhoz képest, amiről beszélünk.  Izrael a Koszovó függetlenségének elismerésére vonatkozó döntést amerikai nyomásra hozta meg , különben ne feledjük, hogy ez a Szerbia és Koszovó, valamint az Egyesült Államok között, és nem a velünk létrejött megállapodás alapján történt. Nem próbálok e mögé bújni, ezt a döntést Izrael hozta meg, miután hosszú évekig nem ismertük el Koszovót, miután ez ellentétes az izraeli érdekekkel Szerbiában, és az én érdekeimmel is

– mondta a zavarba hozott nagykövet, aki nem lát esélyt arra, hogy Izrael visszavonná a döntést.

– Nem szeretnénk semmiféle derűlátásra okot adó kijelentést tenni a szerb közvélemény felé, ha ennek lehetősége nem áll fenn. Én ezt ebben a pillanatban nem látom. A megállapodás létrejött, Izrael elismerte Koszovót, amely áthelyezte (megnyitotta) nagykövetségét Jeruzsálembe. Ez teljesült, és nem látok egyetlen okot sem arra, hogy Izrael visszavonja Koszovó elismerését, miután minden fél teljesítette szerződésben vállalt ígéretét.

Itt aztán vita kerekedett arról, hogy milyen szerződésről is van szó, és hogy ki mit is írt alá Washingtonban. A műsorvezető megkérdezte Yahel Vilantól, hogy ő személyesen látta-e a dokumentumot? A tolmáccsal súlyosbított hangzavarban valójában nehezen kivehető, hogy ki milyen dokumentumra gondol, és hogy kinek milyen dokumentum képe él a fejében.

A nagykövet elsőre nem értette a kérdést, másodikra viszont visszakérdezett, hogy neki miért kellett volna látnia a dokumentumot, amikor azt Szerbia írta alá az Egyesült Államokkal?

– Nem láttam, de ezt sem Szerbia, sem az Egyesült Államok nem cáfolta. Tudomásom szerint Szerbia eddig nem cáfolta, hogy aláírta a megállapodást a Trump-kormánnyal. A dokumentum létezik, amennyire én tudom

– mondta a magyarázkodásra kényszerült nagykövet, aki nemigen volt felkészülve a témában, például abban sem volt biztos, hogy valójában megnyílt-e a koszovói nagykövetség Jeruzsálemben, vagy sem. Legalábbis ez a következtetés vonható le a tolmács szavai alapján.

Ideges a szerb külügyminiszter

Az ügy itt nem ült el, mivel szerb részről azt hallották ki az izraeli nagykövet szavaiból, hogy Szerbia elismerte Koszovó függetlenségét, és erről netalán még valamilyen dokumentumot is aláírt.

Nikola Selaković szerb külügyminiszter a Prva TV-nek nyilatkozva kijelentette, hogy Aleksandar Vučić szerb elnök semmiféle megállapodást nem írt alá Koszovó függetlenségének elismeréséről Washingtonban.

A nézeteltérést az okozhatja, hogy Vučić, és Avdullah Hoti akkori koszovói miniszterelnök két különszerződést írt alá az amerikai elnökkel, és nem egy közös dokumentumot, amelyen mindkettőjük neve szerepel. Mondani sem kell, hogy az amerikai elnökválasztás hajrájában ezt a szerb elnök és a koszovói miniszterelnök is az Egyesült Államok nyomására tette, hogy ezzel a színjátékkal segítse közelebb Donald Trumpot egy esetleges második mandátumhoz.

A két dokumentum nem teljesen egyforma, más kötelezettségek szerepelnek benne Pristina, és megint más Belgrád számára. A szerb külügyminiszter meg is mutatta a két dokumentumot a Prva TV nézőinek.

– Itt tartom a kezemben mindkét papírt, ami bizonyítja, hogy Avdullah Hoti és Aleksandar Vučić két különböző dokumentumot írt alá. Vučić elnök tehát egy olyan dokumentumot írt alá, amelyben Koszovó és Pristina említésre sem kerül

– fordította a kamera felé a szerb külügyminiszter a két dokumentumot.

Az Izrael és Koszovó közöti „szélsebes” diplomáciai kapcsolatfelvétel és a koszovói nagykövetség gyors megnyitása Jeruzsálemben azzal magyarázható, hogy egy koszovói alkotmánybírósági döntés miatt Hoti kormányának távoznia kellet, a volt koszovói miniszterelnök március 24-én le is lépett, de előtte még végrehajtotta a washingtoni szerződésben foglaltakat, talán attól tartva, hogy utódja ezt nem tenné meg.

Belgrádban most azért idegesebbek egy kicsit, mert  közeleg a július elsejei határidő, ameddig Szerbiának át kellene helyeznie a nagykövetségét Jeruzsálembe . Korábban is érezhető volt némi hezitálás, most viszont a közel-keleti fejlemények jó ürügyet szolgáltatnak Szerbia számára, hogy elhalassza vagy elfelejtse a Jeruzsálembe történő áttelepülést.

Az már csak utójáték a történetben, hogy a szerb külügyminiszter eléggé heves reagálására válaszul Yahel Vilan sajtótájékoztatót tartott az izraeli nagykövetségen, ahol elmondta: a Prva TV-ben szerepelve nem arról beszélt, hogy Szerbia elismerte Koszovó függetlenségét, hanem hogy Izrael amerikai nyomásra ismerte el Koszovót, ami teljesen más, csak az amerikai nyomás a konstans.