...
Connect with us

Bosznia

POLGÁRI BOSZNIA: Soros oldalon is mozgolódnak, avagy miért hallgat az Európai Unió a non-paper ügyben?

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

EzlcAX7XIAYjkBZ
Olvasási idő: 5 perc


Brüsszel hallgat a szlovén miniszterelnöknek tulajdonított non-paperrel kapcsolatban. Elemzők szerint „érezhetően” hiányzik a határozottabb uniós álláspont, ami nemcsak az Európai Unió lassan megszokott tehetetlenségére utal, hanem növeli a szorongást is a balkáni régióban. Mindeközben a háttérben a Soros oldal is mozgolódik, ezért lehet az a benyomásunk, hogy a non-paper csak egy lufi.

Michel hallgat, mint a sír

Sok találgatásnak elejét vehetnénk, ha netalán megszólalna Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, és elmondaná, hogy kapott-e non-papert, és esetleg arról is beszélne, hogy ki adta át neki idén februárban vagy márciusban, mivel az nem lehetett a szlovén miniszterelnök, akivel tavaly év vége óta nem találkozott személyesen.

Ebből nem csak a postás személyére derülne fény, hanem a postás személyén keresztül azokra a körökre is, amelyek a non-paper mögött állhatnak.

Merthogy a leveleket nem szokás az ellenfél fullajtárjával küldeni.

Michel azonban hallgat, mint a sír. Nem, mint egy sir. Bár ebben a kérdésben nehéz megállapítani, hogy mi az igazi „lovaghoz méltó viselkedés”, az-e, ha visszatartja a birtokában lévő információt, vagy az, ha a „közjó”, vagyis a nyugalom és bizalom helyreállítása érdekében, „megnevezi az elkövetőket”.

Amíg nincs meg a tettes

Egy betörés esetén addig reszketnek a környék lakói, amíg nincs meg a tettes. És ez a non-paper esetében is igaz. Viszont mielőtt bárkit is betörőnek nyilvánítanánk, érdemes elgondolkodnunk arról, hogy kik teremtettek kedvező légkört a non-paper létrejöttéhez, vagy az előző hasonlattal élve, milyen szociális-társadalmi körülmények járultak hozzá, hogy elszaporodjanak a betörések.

Nikola Dimitrov, Észak-Macedónia miniszterelnök-helyettese, akinek országát is érintenék a javasolt határváltozások, „veszélyesnek” nevezte az új határok meghúzását az etnikai választóvonalak mentén.

Ezekre a vitákra az egyetlen megfelelő stratégiai válasz lenne, ha megerősítenénk a szándékot, és látható előrelépést tennének a régió európai integrációjának irányába

– nyilatkozta Dimitrov az EURACTIV uniós hírportálnak.

Nem a „nagy” jelzővel illetett államok létrehozására kell összpontosítani, hanem a nagyszerű európai demokráciák és gazdaságok megteremtésére a régióban. A Balkán európai perspektívájának mostanában észlelt halványulása valóban hozzájárulhat az ezzel ellentétes jövőkép újbóli feltámadásának

– tette hozzá a politikus, akinek a szavaiból azt lehet kiolvasni, hogy a non-paper meg sem született volna, ha mondjuk az Európai Unió „nagyszerű jövőképet” kínál a térség népeinek.

A Rorschach-teszt

Ha nem is ismerjük a non-paper szerzőjét, azt viszont tudjuk, hogy a dokumentum egy erodálódási folyamat terméke.

A Rorschach-tintafoltteszt egy kiváló pszichológiai, diagnosztikai mérőeszköz, amelyet a személyiségvizsgálat terén használnak.

Marko Prelec, a Soros György által anyagilag erőteljesen megtámogatott Nemzetközi Kríziscsoport (ICG) volt balkáni projektigazgatója és a Közép-európai Egyetem (CEU) professzora ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy a non-paper egyfajta Rorschach-folt, amelyből bárki azt lát ki, amit éppen akar.

marko

Prelec szintén úgy vélte, hogy hasznos lenne, ha az EU határozottabb álláspontot képviselne az állítólagos non-paperrel szemben.

Abban sem tér el a két vélemény, hogy a non-paperre a bővítési folyamat iránti csökkenő érdeklődés adott okot, amely Horvátország 2013-as csatlakozása óta figyelhető meg.

Prelec szavaira azért érdemes figyelni, mert annak a Kríziscsoportnak volt a projektvezetője, amelyre az amerikai külpolitika bizonyos időszakokban erőteljesen támaszkodott.

Az Egyesült Államokban bejegyzet Kríziscsoport 1995-ben, tehát a clintoni demokrata időkben jött létre, az alapfinanszírozó pedig Soros György volt, aki továbbra is támogatja anyagilag a csoportot. A donorok közé tartozott Martti Ahtisaari volt finn elnök is, aki annak idején – nyilván nem véletlenül – bekapcsolódott a balkáni rendezésbe, mint az ENSZ-főtitkár koszovói különmegbízottja.

Ahtisaari 2007-ben nemzetközi felügyelet alatt megvalósuló függetlenséget javasolt Koszovó számára, de egy évvel később az idő meghaladta a javaslatát.

Tehát a Kríziscsoport áttételesen, vagy kevésbé áttételesen bekapcsolódott a határok átszabásába a Balkánon, ezért talán nem érdektelen folytatni a témát.

Hogy látja Prelec a pacnit?

Marko Prelec a mai napig is aktívan foglalkozik a balkáni rendezéssel, erre utalnak azok a megnyilvánulásai amelyeket a Kríziscsoporthoz vagy az Európai Parlamenthez kötődnek.

Nemrégiben nagy hullámokat vert fel az a megszólalása, amely Bosznia-Hercegovina belső átszabásáról szólt. Prelec radikális terápiát vázolt fel az „államalkotó nemezetek” fogalmának megszüntetésére és a „föderális egységek” fogalmának bevezetésére.

Azt kell mondanom, hogy ez a megoldás nem tetszett azoknak a politikusoknak, akikkel a kérdést megvitattam. De valamit nem szabad elfelejtenünk, Bosznia-Hercegovina összes politikusát egyetlen közös vonás jellemzi: mindenkit a daytoni szabályok alapján választották meg. Tehát ők, hogy úgy mondjam, a daytoni játék nyertesei, ezért tehát nem meglepő, hogy nem szívesen változtatnának rajta.

Prelec arról is beszélt, hogy nemcsak Bosznia-Hercegovinában, hanem külföldön is sokan felhagytak a dayton szerződés módosításával vagy megreformálásával kapcsolatos ötleteléssel.

Az alkotmányreform története Bosznia-Hercegovinában a kudarc története. Senki sem akarja újra megpróbálni.

A Kríziscsoport szakértője szerint ugyanakkor nincs lehetőség az unitárius állam létrehozására sem, amelyben egyetlen központ létezne, és minden hatalmat a központi kormány gyakorolna.

Ennek a megoldásnak a legfőbb akadálya, hogy az ország felében rendkívüli népszerűtlenlen, ami lehetetlenné teszi a továbblépést. Ezzel más baj nincs. Ugyanez a helyzet a harmadik (horvát) hercegovinai entitással: ebben sincs semmi baj, mint ötlet, sikerrel járhat, de a bosnyákok túlnyomó része, és néhány horvát, utálja ezt az elképzelést, ez sem megy át. Miért kellene tehát vesztegetni az időt olyan felvetésekkel, amelyekről mindannyian tudjuk, hogy az ország fontos közösségei számára teljesen elfogadhatatlanok? Keressünk olyan ötleteket, amelyekkel lehetőségük van mindenkit, vagy legalábbis az összes releváns csoportot megnyerni! Más szavakkal, keressünk egy jó kompromisszumot.

Polgári Bosznia?

Prelec úgy vélte, hogy a demokrácia akkor kerül veszélybe, ha az emberek úgy érzik, hogy leszavazzák őket, vagy ha egy kis csoport ragadja kezébe a hatalmat. Szerinte Bosznia-Hercegovinában mindkét jelenség fennáll, de ennek a rendszernek a módosítását az „államalkotó nemzetek” elve nem teszi lehetővé.

Van egy olyan közösség, amely önmagát elsősorban boszniai állampolgárként éli meg. Renben van, sokan lehetnek etnikai értelemben bosnyákok, de vannak horvátok és szerbek is, akik mindenek előtt állampolgároknak tekintik magukat. Ők valóban léteznek, ők ugyanolyan képviseletet érdemelnek, mint a horvátok Mostarban. Nekik ugyanannyit kell kapniuk, mint másoknak, de nem többet. Ennek egyik módja az, hogy a parlamenti választásokat területi egységek alapján tartsák meg, ahol a különböző közösségek erőteljesen hallathatják a hangjukat. Elképzelhető az a lehetőség, amely szerint minden szavazópolgár választhatna, hogy a választási körzetében működő pártra szavaz, vagy inkább egy országos pártra adja le a voksát. Ez sokféleképpen működhet, de minden új elképzelés csak javítana a jelenlegi helyzeten.

Prelec a Večernji list boszniai kiadásának néhány nappal ezelőtt adott nyilatkozatában még hosszan-hosszan elemezte, hogy miként kellene átalakítani Bosznia-Hercegovinát. A cikk megjelenése egybeesett a non-paperrel kapcsolatos írások nyilvánosságra kerülésével, de nem váltott ki akkora visszhangot. Prelec szavai azonban mindenképpen jelzik, hogy a non-paper egy lufi a boszniai vagy a balkáni lelkiállapot szondására, bárki is engedte fel.

Ugyanakkor azzal is tisztában kell lennünk, hogy jelentős „háttérmunka” folyik a Balkánnal kapcsolatban, mert bizonyos hatalmi körökben egyre többen érzik úgy, hogy megérett az idő a változásra – ami nem elsősorban határmódosítást jelent. A Kríziscsoport, amely a demokraták amerikai győzelmével ismét pozícióba került, szintén gondolkodik a Balkán átalakításról, és amit ők mondanak, az most sokkal közelebb állhat a megvalósításhoz, mint bármilyen non-paper, vagy bármilyen európai javaslat.

?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html




Bosznia

A volt bosnyák titkosszolgálati vezető, egy drogbáró, plusz 1 szerb USA-szankció alatt

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

USA-szankciók
Az Egyesült Államok "megszankcionált" három bosznia-hercegovinai állampolgárt, köztük a volt titkosszolgálati vezetőt is, aki korábban elvileg a pajtásuk volt (Forrás: amerikai pénzügyminisztérium)
Olvasási idő: 7 perc

Az USA Pénzügyminisztériuma (USA Department of Treasury) újabb három bosznia-hercegovinai állampolgárt helyezett szankciós listára. A közzétett nevek jókora meglepetést okoztak a boszniai közéletben, mert a korábban megszokottakkal szemben nem az ismétlődően egymás torkának eső politikai vezetők kerültek fel a szankciós lajstromra. Ennek ellenére kérdéses, hogy az USA újabb szankciós intézkedése milyen szinten bír visszatartó erővel a boszniai politikai kurzus tagjai számára, akik már megszokhatták, hogy a jelentősebb alkotmányos ütésváltás után menetrendszerűen bővül a lista. Mindennek a legnagyobb bája az, hogy a volt titkosszolgálati vezető és a drogbáró neve egyazon listán szerepel.

Elvárják a Daytoni Egyezmény betartását

Az USA külügyi adminisztrációja nyilatkozatot adott ki az új szankciós rendelkezésekkel kapcsolatban. Ebben kiemelték, hogy azok a személyek kerültek eddig is a szankciós listára, akik aláássák a demokratikus intézmények működését, és olyan politikai irányvonalat képviselnek, ami ártalmas a nyugat-balkáni térség békéjére és biztonságára.

A nyilatkozatban külön kiemelték, hogy értékelésük szerint a boszniai Szerb Köztársaság vezetése szecessziós politikát folytat, aminek keretében arra törekszik, hogy minél nagyobb mértékben vonjon állami hatásköröket az entitási szintre.

Az RS vezetőinek kifejezett említése ellenére, a mostani szankciós körbe egy boszniai szerb vezető sem esett bele. A bosnyák-horvát Föderáció vezetése kapcsán pedig a korábban megszokottaktól komolyabb és direktebb kritikát fogalmaztak meg. Eszerint a Föderációban aktív politikai pártok kísérletet tettek arra, hogy az igazságszolgáltatás és a rendvédelmi szervek munkáját befolyásolják, és azok képességeit saját politikai céljaik elérésére használják fel.

Minderre tekintettel az USA Pénzügyminisztériuma Osman Mehmedagić volt titkosszolgálati vezetővel, Edin Gačanin kábítószerkereskedővel és Dragan Stankovićtyal, a boszniai szerb entitás vagyonkezelésért felelős hivatalnokával szemben rendelt el korlátozásokat.

Büntetik a korábbi partnerüket

A szankciós listára most felkerült nevek közül a legnagyobbnak egyértelműen Osman Mehmedagić „Osmica” (magyar jelentése „nyolcas, nyolcaska”) számít, aki idén február 28-ig kilenc éven át volt a boszniai Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (Obaveštajno-sigurnosna Agencija, OSA, magyar jelentése „darázs”) vezetője.

Osmica februári leköszönése mondhatni időn túli volt, mert a boszniai szerb pártok által 2021 nyarán meghirdetett alkotmányos bojkott miatt nem került sor az utódja megválasztására a második négyéves mandátumának lejárta után, a tavalyi évben.

USA-szankció

Osmica, a korábbi partner (Forrás: Klicxba)

Az USA Pénzügyminisztériumának közleménye alapján Mehmedagić a hivatali tevékenysége során felhasználta a boszniai állami tulajdonban lévő BH Telekom cégnél meglévő kapcsolatait, és az OSA képességeit ahhoz, hogy lehallgattassa az bosnyák konzervatív Demokratikus Akciópárt (Stranka demokratske akcije, SDA) egyes tagjait és a boszniai szerb ellenzéki pártok vezetőit, az SDA egyes politikai ellenfeleit pedig meg is figyeltette.

Emellett huzamosabb ideig együttműködött különböző szervezettbűnözői-csoportokkal, amiből aztán ő maga és a baráti köre, valamint a Bakir Izetbegović vezette Demokratikus Akciópárt is vagyoni előnyre tett szert.

A 2022. októberi választások kapcsán az USA illetékes szervei tudomást szereztek arról, hogy Mehmedagić, közismertebb nevén Osmica a befolyását felhasználva több esetben megkísérelte egyes boszniai pártok vezetőit és tagjait rábírni az együttműködésre a konzervatív (nacionalista) bosnyák párttal.

Mindezen felül az amerikai pénzügyminisztériumi nyilatkozat hűtlen kezelés, jogellenes kisajátítás és a vesztegetés bűntettét is Mehmedagić terhére rója a konkrétumok közlése nélkül.

Népmesei alak az Izetbegović család szolgálatában

A boszniai titkosszolgálatot 2015. óta vezető Osmica személye az 1992 és 1995 közötti háborús években került be a helyi köztudatba, mint az „államalapító” Alija Izetbegović testőrségének vezetője.

USA-szankció

A SZÉLTŐL IS ÓVTA: Osmica, és az integető „államalapító”, Alija Izetbegović

Mehmedagić is azok közé a veteránok közé tartozik, akiknek a személye köré a háború óta komplett népmesei kalendárium szövődött. A háborús szerepvállalásáról annyi biztosan elmondható, hogy két alkalommal megsebesült, és a harctéri bátorsága miatt kétszer kitüntették.

A boszniai háborút követően különböző titkosszolgálati beosztásokban dolgozott, majd az OSA 2004-es megalapítása óta az intézmény munkatársa volt. Az SDA-val a párt megalakulása óta szoros volt a kapcsolata. Az Izetbegović család baráti köréhez tartozik a mai napig.

A Bakir Izetbegovićtyal meglévő szoros kötelék ékes bizonyítéka, hogy Mehmedagić is részt vett a pártvezér lányának 2021. évi szarajevói esküvőjén, ahol Recep Tayyip Erdoğan török elnök, a BALK-on lásd még „török szultán”, is tiszteletét tette.

Osmica népmesei karaktere azonban 2020 óta egyre komolyabb csorbát szenvedett a személyével kapcsolatban sorra megjelenő híresztelések miatt. 2020 októberében pedig büntető eljárás indult ellene hivatali hatalommal visszaélés gyanúja miatt.

A sajtóban az üggyel kapcsolatban megjelentek alapján Mehmedagić az OSA akkori kibervédelmi vezetőjét arra bírta rá, hogy az OSA képességeit felhasználva egyes személyek magán levelezéseit szerezze meg, illetve fotókhoz férjen hozzá.

Az ügyben 2021 májusában felmentő ítélet született, azonban pár nappal később újabb büntetőeljárás indul ellene és az akkori biztonsági miniszter, a szintén bosnyák Selmo Cikotić ellen. Az ügyészség az újabb ügyben azt vizsgálta, hogy a két SDA-közeli politikai szereplő befolyásolta-e a vezető köztisztviselők és rendvédelmi dolgozók átvilágítását végző bizottság névsorának összeállítását. Az ügyben azóta sem született döntés.

Alig egy hónappal később, 2021 júniusában a sajtóban robbant a bomba hír, miszerint a legfőbb boszniai titkosszolgálati vezető a gyanú szerint nem rendelkezik felsőfokú végzettséggel, vagyis nincs valós diplomája.

Az ügyben érintett tuzlai bejegyzésű magánegyetem nyilvántartásában voltak arra utaló jelek, hogy Mehmedagić adatait egy másik diplomát szerzett személy eredményeivel társították, úgymond összevonták visszamenőleg.

A boszniai ügyészség 2021 nyarán kikérte az OSA-tól Mehmedagić személyi anyagát annak megállapítása végett, hogy volt-e ténylegesen hallgatói jogviszonya az intézményben az érintett időszakban. Ebben az ügyben sem született döntés a mai napig.

Amikor már a jámbor boszniai hírfogyasztó azt hitte, hogy az utolsó visszás ügy is napvilágot látott Osmica személye körül, akkor került sor a letartóztatására: 2021. július 14-én szarajevói házából vitték kihallgatásra az OSA vezetőjét pénzmosás gyanúja miatt.

Az ügyben elrendelt házkutatás során jelentős mennyiségben találtak a nyomozók az OSA-hoz köthető dokumentumokat az épületben.

Mehmedagić a kihallgatás során nem tudott választ adni arra, hogy milyen eredetű pénzből vásárolt meg két szarajevói házat.

A nyomozás kezdeti szakaszában Szarajevó Kanton Belügyminisztériumának közleménye megerősítette, hogy a Mehmedagićhoz és családtagjaihoz köthető bankszámlák forgalmán nem látható a vételárak kifizetése.

Talán mondani sem kell, ebben az ügyben sem született még jogerős ítélet.

Mehmedagić, alias Osmica, tagadja a vádakat

Mehmedagić az ellene felhozott vádak kapcsán közölte, hogy kifejezetten várja a boszniai igazságszolgáltatási szervek megkereséseit, hogy tisztázhassa magát, tekintettel arra, hogy soha semmilyen jogsértést nem követett el.

Hangsúlyozta, hogy az ellene felhozott vádak amiatt is különösen meglepők voltak a számára, mert a regnálása alatt végig sikeres együttműködés volt az OSA és az USA illetékes szervei között. Ennek eredményeként még elismerésben is részesítette az amerikai fél. Így nem világos a számára, miért működtek vele együtt, ha ilyen jellegű cselekményekben volt bizonyíthatóan érintett.

tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3

Osmica kellő szarkazmussal kifejezte abbéli reményét, hogy nincs kapcsolat a vele szemben megfogalmazott vádak és a boszniai politikai helyzet között. Ezzel Mehmedagić vélelmezhetően a Demokratikus Akciópárt közeli személyekkel szembeni fellépésre utalt.

Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy a konzervatív Bakir Izetbegović pártvezér feleségének tudományos fokozatát a boszniai tudományos akadémia visszavonta, mert nem volt egyértelműen bizonyítható, hogy Sebija Izetbegović megszerezte a diplomáját a Zágrábi Egyetem Orvostudományi Karán. Azóta a honosítás alapján a szarajevói egyetem által kiadott orvosi diplomát az egyetem rektora is visszavonta.

Zárszóként Mehmedagić kérte az amerikai hatóságokat, hogy mielőbb adják át a náluk lévő bizonyítékokat a boszniai hatóságoknak, hogy azok indokolt esetben eljárást indíthassanak ellene, ami során tisztázhatja a nevét.

Az SDA védelmébe vette

Mehmedagić védelmében a bosnyák Demokratikus Akciópárt az Egyesült Államokat bíráló közleményt adott ki, amelyben felszólította az ügyben érintett amerikai hatóságokat, hogy a Mehmedagićtyal szembeni bizonyítékaikat adják át a boszniai hatóságoknak az állításaik alátámasztására.

Az SDA vezetése a bizonyítékok bemutatásáig úgy tekinti, hogy Mehmedagić ártatlan az ellene felhozott vádakban, és a szankciós intézkedést a párt ellen indított lejártaó hadjárat egyik elemének tekintik.

Szerintük az Osmica elleni fellépés kizárólag azt a célt szolgálja, hogy a bosnyák konzervatív pártot tovább gyengítsék a „Trojka” pártszövetség (Naša Stranka, Narod i Pravda, SDP) javára, és kiszorítsák az SDÁ-t a hatalomból.

A bosnyák Tito is szankciós listára került

A szankciós lista a Tito becenevet viselő Edin Gačanin kábítószer kereskedővel is bővült.

USA-szankciók

Edin Gačanin, a Tito és Dino nevet viselő klán vezetője (Forrás: Internet)

A szarajevói származású Gačanin a „Tito és Dino” kartell vezetőjeként mostanra kulcsszerepet vívott ki magának az nyugat-balkáni régióban és a Közel-Keleten.

Az ellene elrendelt körözések miatt már huzamosabb ideje Dubajban él, legalábbis ott készültek róla legutóbb felvételek.

Az USA figyelme amiatt fordult a Tito által irányított kartellre, mert a bosnyák bandavezér együttműködést alakított ki az ír Kinahan bűnszervezettel, ami az USA-ban is tevékenykedik.

Az USA Pénzügyminisztériumának közleménye szerint Tito jelenleg az egyik legjelentősebb nemzetközi kábítószer-kereskedő, és az illegális szerek kereskedelme mellett jelentős szereplő lett a pénzmosás terén is.

A kishalakat is büntetni fogják

Aszankciós listára felkerült harmadik személy Dragan Stanković, a boszniai Szerb Köztársaság földmérési és vagyonkezelési ügyekért felelős hatóságának (Uprava za geodetske i imovinsko-pravne poslove, RUGIP) vezetője.

Stanković, aki állami hivatalnok – azzal került egy lapra a kétes ügyletekbe bonyolódó ex-titkosszolgával és a nemzetközi kábítószer kereskedelem egyik koronázatlan királyával, mert végrehajtotta a boszniai szerb entitás parlamentje által tavaly nyáron az entitási vagyon kezeléséről elfogadott törvényt.

A jogszabályról már a hatálybalépése előtt lehetett tudni, hogy az szembe megy a Daytoni Egyezménnyel, mert az állami vagyon egyes részeit entitási vagyonná minősítette át.

hajnal bolygo 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=IsaacAsimov%3AAHajnalbolyg%C3%B3robotjai&t=pi

USA-szankciók

Dragan Stanković, az RS vagyonának őre forrás: (Forrás: Klix.ba)

Stanković, mint a boszniai Szerb Köztársaság vagyonának lelkes őre ennek ellenére eleget tett a Boszniai Szerb Nemzetgyűlés (Narodna Skupština Republike Srpske, NSRS) által elfogadott törvénynek, és végrehajtotta a rá testált vagyonkezelői feladatokat.

Hősünk vélhetően a legmerészebb álmában sem gondolta volna, hogy egy jogszabályban neki előírt kötelezettség maradéktalan ellátásával lép rá a világ vezető katonai és gazdasági hatalmának a tyúkszemére, pedig ez történt.

Azt pedig már végképp nem feltételezhette, hogy a köztisztviselői munkaköre kapcsán előbb lesz az amerikai szankciók áldozata, mint azok a boszniai szerb politikusok, akik a kérdéses jogszabályt kidolgozták és megszavazták a boszniai szerb törvényhozásban, majd a tavaly októberi választási kampányban arra építették a nacionalista kampányukat.

Az USA külügyi adminisztrációja a Stanković elleni fellépéssel azt üzente a boszniai politika és közigazgatás vezetőinek, hogy legyenek bármilyen beosztásban, rajtuk tartják a szemüket, és pozíciótól függetlenül bárki kerülhet ilyen helyzetbe, ha a „Daytoni szent tehén patájára lép”. Tehát példát statuáltak, hogy legyen mindenkinek félnivalója.




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Hirdetés

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors:

Optimized by Seraphinite Accelerator
Turns on site high speed to be attractive for people and search engines.