Connect with us

Írd be ide, amit keresel!

Bosznia

POLGÁRI BOSZNIA: Soros oldalon is mozgolódnak, avagy miért hallgat az Európai Unió a non-paper ügyben?

EzlcAX7XIAYjkBZ

Olvasási idő: 5 perc

Brüsszel hallgat a szlovén miniszterelnöknek tulajdonított non-paperrel kapcsolatban. Elemzők szerint “érezhetően” hiányzik a határozottabb uniós álláspont, ami nemcsak az lassan megszokott tehetetlenségére utal, hanem növeli a szorongást is a balkáni régióban. Mindeközben a háttérben a Soros oldal is mozgolódik, ezért lehet az a benyomásunk, hogy a non-paper csak egy lufi.

Michel hallgat, mint a sír

Sok találgatásnak elejét vehetnénk, ha netalán megszólalna , az Európai Tanács elnöke, és elmondaná, hogy kapott-e non-papert, és esetleg arról is beszélne, hogy ki adta át neki idén februárban vagy márciusban, mivel az nem lehetett a szlovén miniszterelnök, akivel tavaly év vége óta nem találkozott személyesen.



Ebből nem csak a postás személyére derülne fény, hanem a postás személyén ül azokra a körökre is, amelyek a non-paper mögött állhatnak.

Merthogy a leveleket nem szokás az ellenfél fullajtárjával küldeni.

Michel azonban hallgat, mint a sír. Nem, mint egy sir. Bár ebben a kérdésben nehéz megállapítani, hogy mi az igazi “lovaghoz méltó viselkedés”, az-e, ha visszatartja a birtokában lévő információt, vagy az, ha a “közjó”, vagyis a nyugalom és bizalom helyreállítása érdekében, “megnevezi az elkövetőket”.

Amíg nincs meg a tettes

Egy betörés esetén addig reszketnek a környék lakói, amíg nincs meg a tettes. És ez a non-paper esetében is igaz. Viszont mielőtt bárkit is betörőnek nyilvánítanánk, érdemes elgondolkodnunk arról, hogy kik teremtettek kedvező légkört a non-paper létrejöttéhez, vagy az előző hasonlattal élve, milyen szociális-társadalmi körülmények járultak hozzá, hogy elszaporodjanak a betörések.

Nikola Dimitrov, Észak- miniszterelnök-helyettese, akinek országát is érintenék a javasolt határváltozások, „veszélyesnek” nevezte az új határok meghúzását az etnikai választóvonalak mentén.

Ezekre a vitákra az egyetlen megfelelő stratégiai válasz lenne, ha megerősítenénk a szándékot, és látható előrelépést tennének a régió európai integrációjának irányába



– nyilatkozta Dimitrov az EURACTIV uniós hírportálnak.

Nem a “nagy” jelzővel illetett államok létrehozására kell összpontosítani, hanem a nagyszerű európai demokráciák és gazdaságok megteremtésére a régióban. A Balkán európai perspektívájának mostanában észlelt halványulása valóban hozzájárulhat az ezzel ellentétes jövőkép újbóli feltámadásának

– tette hozzá a politikus, akinek a szavaiból azt lehet kiolvasni, hogy a non-paper meg sem született volna, ha mondjuk az Európai Unió “nagyszerű jövőképet” kínál a térség népeinek.

A Rorschach-teszt

Ha nem is ismerjük a non-paper szerzőjét, azt viszont tudjuk, hogy a dokumentum egy erodálódási folyamat terméke.

A Rorschach-tintafoltteszt egy kiváló pszichológiai, diagnosztikai mérőeszköz, amelyet a személyiségvizsgálat terén használnak.

Marko Prelec, a Soros György által anyagilag erőteljesen megtámogatott Nemzetközi Kríziscsoport (ICG) volt balkáni projektigazgatója és a Közép-európai Egyetem (CEU) professzora ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy a non-paper egyfajta Rorschach-folt, amelyből bárki azt lát ki, amit éppen akar.

marko



Prelec szintén úgy vélte, hogy hasznos lenne, ha az EU határozottabb álláspontot képviselne az állítólagos non-paperrel szemben.

Abban sem tér el a két vélemény, hogy a non-paperre a bővítési folyamat iránti csökkenő érdeklődés adott okot, amely 2013-as csatlakozása óta figyelhető meg.

Prelec szavaira azért érdemes figyelni, mert annak a Kríziscsoportnak volt a projektvezetője, amelyre az amerikai külpolitika bizonyos időszakokban erőteljesen támaszkodott.

Az Egyesült Államokban bejegyzet Kríziscsoport 1995-ben, tehát a clintoni demokrata időkben jött létre, az alapfinanszírozó pedig Soros György volt, aki továbbra is támogatja anyagilag a csoportot. A donorok közé tartozott Martti Ahtisaari volt finn is, aki annak idején – nyilván nem véletlenül – bekapcsolódott a balkáni rendezésbe, mint az ENSZ-főtitkár koszovói különmegbízottja.

Ahtisaari 2007-ben nemzetközi felügyelet alatt megvalósuló függetlenséget javasolt Koszovó számára, de egy évvel később az idő meghaladta a javaslatát.

Tehát a Kríziscsoport áttételesen, vagy kevésbé áttételesen bekapcsolódott a határok átszabásába a Balkánon, ezért talán nem érdektelen folytatni a témát.





Hogy látja Prelec a pacnit?

Marko Prelec a mai napig is aktívan foglalkozik a balkáni rendezéssel, erre utalnak azok a megnyilvánulásai amelyeket a Kríziscsoporthoz vagy az Európai Parlamenthez kötődnek.

Nemrégiben nagy hullámokat vert fel az a megszólalása, amely Bosznia-Hercegovina belső átszabásáról szólt. Prelec radikális terápiát vázolt fel az “államalkotó nemezetek” fogalmának megszüntetésére és a “föderális egységek” fogalmának bevezetésére.

Azt kell mondanom, hogy ez a megoldás nem tetszett azoknak a politikusoknak, akikkel a kérdést megvitattam. De valamit nem szabad elfelejtenünk, Bosznia-Hercegovina összes politikusát egyetlen közös vonás jellemzi: mindenkit a daytoni szabályok alapján választották meg. Tehát ők, hogy úgy mondjam, a daytoni játék nyertesei, ezért tehát nem meglepő, hogy nem szívesen változtatnának rajta.

Prelec arról is beszélt, hogy nemcsak Bosznia-Hercegovinában, hanem külföldön is sokan felhagytak a dayton szerződés módosításával vagy megreformálásával kapcsolatos ötleteléssel.

Az alkotmányreform története Bosznia-Hercegovinában a kudarc története. Senki sem akarja újra megpróbálni.





A Kríziscsoport szakértője szerint ugyanakkor nincs lehetőség az unitárius állam létrehozására sem, amelyben egyetlen központ létezne, és minden hatalmat a központi kormány gyakorolna.

Ennek a megoldásnak a legfőbb akadálya, hogy az ország felében rendkívüli népszerűtlenlen, ami lehetetlenné teszi a továbblépést. Ezzel más baj nincs. Ugyanez a helyzet a harmadik (horvát) hercegovinai entitással: ebben sincs semmi baj, mint ötlet, sikerrel járhat, de a túlnyomó része, és néhány horvát, utálja ezt az elképzelést, ez sem megy át. Miért kellene tehát vesztegetni az időt olyan felvetésekkel, amelyekről mindannyian tudjuk, hogy az ország fontos közösségei számára teljesen elfogadhatatlanok? Keressünk olyan ötleteket, amelyekkel lehetőségük van mindenkit, vagy legalábbis az összes releváns csoportot megnyerni! Más szavakkal, keressünk egy jó kompromisszumot.

Polgári Bosznia?

Prelec úgy vélte, hogy a akkor kerül veszélybe, ha az emberek úgy érzik, hogy leszavazzák őket, vagy ha egy kis csoport ragadja kezébe a hatalmat. Szerinte Bosznia-Hercegovinában mindkét jelenség fennáll, de ennek a rendszernek a módosítását az “államalkotó nemzetek” elve nem teszi lehetővé.

Van egy olyan közösség, amely önmagát elsősorban boszniai állampolgárként éli meg. Renben van, sokan lehetnek etnikai értelemben bosnyákok, de vannak horvátok és is, akik mindenek előtt állampolgároknak tekintik magukat. Ők valóban léteznek, ők ugyanolyan képviseletet érdemelnek, mint a horvátok Mostarban. Nekik ugyanannyit kell kapniuk, mint másoknak, de nem többet. Ennek egyik módja az, hogy a parlamenti választásokat területi egységek alapján tartsák meg, ahol a különböző közösségek erőteljesen hallathatják a hangjukat. Elképzelhető az a lehetőség, amely szerint minden szavazópolgár választhatna, hogy a választási körzetében működő pártra szavaz, vagy inkább egy országos pártra adja le a voksát. Ez sokféleképpen működhet, de minden új elképzelés csak javítana a jelenlegi helyzeten.

Prelec a Večernji list boszniai kiadásának néhány nappal ezelőtt adott nyilatkozatában még hosszan-hosszan elemezte, hogy miként kellene átalakítani Bosznia-Hercegovinát. A cikk megjelenése egybeesett a non-paperrel kapcsolatos írások nyilvánosságra kerülésével, de nem váltott ki akkora visszhangot. Prelec szavai azonban mindenképpen jelzik, hogy a non-paper egy lufi a boszniai vagy a balkáni lelkiállapot szondására, bárki is engedte fel.





Ugyanakkor azzal is tisztában kell lennünk, hogy jelentős “háttérmunka” folyik a Balkánnal kapcsolatban, mert bizonyos hatalmi körökben egyre többen érzik úgy, hogy megérett az idő a változásra – ami nem elsősorban határmódosítást jelent. A Kríziscsoport, amely a amerikai győzelmével ismét pozícióba került, szintén gondolkodik a Balkán átalakításról, és amit ők mondanak, az most sokkal közelebb állhat a megvalósításhoz, mint bármilyen non-paper, vagy bármilyen európai javaslat.

Like
Love
Care
Haha
Wow
Sad
Angry





🚗 H-1089 Budapest, Delej utca 51

📬 contact@balk.hu

☎️ +36 30 631 3104

💁‍♂️ Rólunk - About us

📰 Impresszum

💰 Szponzorált tartalom

🏁SEO-partner

BALK Magazin © 2019-2022


Friss

Labdarúgás

Eddig talán már százszor leírtam, hogy Horvátország furcsa hely. Egyrészt Európa kedvenc strandja, másrészt a hi-tech és az IT délkelet-európai központja, a semmiből előpattanó...

Bosznia

A boszniai médiában nagy port kavart, hogy Milorad Dodik a boszniai Szerb Köztársaság elnöke informális találkozón vett részt Elmedin Konakovićtyal, a jobboldali konzervatív bosnyák...

Szerbia

A szerb védelmi miniszter szerint Koszovóban annyira gyúlékony és feszült a légkör, hogy elegendő egy gyufa is ahhoz, hogy minden lángra lobbanjon, és hogy...

Horvátország

Gyakorlatozás közben lezuhant egy MiG-21 vadászgép az észak-horvátországi Szlatinához (Slatina) közeli erdőben, Verőce-Drávamente megyében. Egy kétüléses gépről van szó, amely 2013/14-ben nagyjavításon esett át....

Nyugat-Balkán

A növekvő migrációs nyomás az Európai Unió és a Nyugat-Balkán előtt álló közös kihívás, és a két térség közös felelőssége, hogy megfelelően kezeljék –...

Magyarország

Olvasási idő: 4 perc A szerb elnök kérette magát ugyan, de aztán végül mégiscsak elutazott az albán fővárosba, mert ott olyan szerződést fogadtak el/írtak...

Horvátország

Olvasási idő: 2 perc Horvátországnak összesen négy Black Hawk helikoptere van, amelyből kettőt az Egyesült Államok kormánya adományozta februárban Horvátországnak, a mostani kettőt pedig...

Magyarország

Olvasási idő: 5 perc Az energetikai infrastruktúra összekötése Magyarország és Szlovénia között szimbolizálja a két nép jövőbe vetett reményét is – jelentette ki Orbán...

Horvátország

Olvasási idő: 3 perc Az európai Vc közlekedési korridor horvátországi szakasza egészen közel, mintegy 5 kilométernyire jár a magyar határtól, a ma (december 2-án)...

Szerbia

Olvasási idő: 1 perc Horgoson letartóztattak két marokkói férfit, akiknél csaknem 10 ezer eurót és 202 hamis személyi igazolványt találtak. Hivatalos adatok szerint idén...

Magyarország

Magyarország

Olvasási idő: 2 perc A horvát államfő kedden (november 29-én) Zágrábban a horvát-szlovén gazdasági fórumon úgy fogalmazott, hogy Magyarország érzelmi, nem pedig racionális okokból...

Magyarország

Olvasási idő: 1 perc A szerb rendőrök hétfőn a preševói határátkelőnél 268 ezer eurót találtak, amelyet két férfi akart átcsempészni Észak-Macedóniába. A szerb belügyminisztérium...

Szerbia

Olvasási idő: 3 perc A szerbiai menekültügyi biztos a csütörtöki, horgosi lövöldözést követően azt ígérte, hogy ezentúl “nulla tolerancia” lesz azokkal a migránsokkal szemben,...

Horvátország

Olvasási idő: 3 perc Az elmúlt napokban Horvátországban elképesztő békevilág volt. Elmaradt a szokásos anyázás, jobbára senki sem mondott semmi jelentőset, nem jelentettek be...

Magyarország

Olvasási idő: 2 perc A belgrádi liberális Danas napilapban a Vajdasági Szociáldemokrata Párt szóvivője azon méltatlankodik, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök „Nagy-Magyarország” térképével díszített...

Szerbia

Olvasási idő: 5 perc Vajdasági származású magyarként mindig féltem attól, hogy közeleg az év vége, mert alig múlt el esztendő, hogy ez idő tájt...

Friss
Bezár

Helyesírási hiba jelentése

A következő értesítést küldjük a szerkesztőnek: