Horvátország
DEMOKRÁCIA-PÓTLÉK: A horvát kormány “megvesztegeti” a nyugdíjasokat a helyhatósági választások előtt
Horvátországban egy hónap múlva tartják a helyhatósági választásokat, a jelöltek most gyűjtik az aláírásokat. A hétvégén a miniszterek, sőt még a miniszterelnök is besegített a gyűjtögetésbe. A kormány közben megpróbálja magához édesgetni a szavazók egy részét, egészen pontosan az nyugdíjasokat, akik nem bánnák, ha évente kétszer volnának választások.
Rajthoz álltak
Horvátországban a szavazópolgárok május 16-án, vasárnap járulnak az urnák elé. A választásokon 576 “helyhatósági egység” vezetéséről döntenek községi, városi és megyei szinten.
A szavazók megválasztják a képviselő testületek (önkormányzatok) tagjait, a községi elöljárókat, polgármestereket és a főispánokat.
A gyakran a demokrácia ünnepeként nyilvántartott esemény azonban a bürokrácia diadalmeneteként is felfogható: a helyhatósági választásokon 1152 féle szavazólapot alkalmaznak.
A 2021-es helyhatósági választások különlegessége, hogy a földrengés által lerombolt 25 választóhelyen egy héttel a választások előtt a hatóságok szavazósátrakat állítanak fel.
Horvátországban idén 568-cal kevesebb elöljárót és elöljáró-helyettest választanak, mint 2017-ben, és a képviselők száma is mintegy tíz százalékkal csökken országos szinten.
Ha a jelöltek egyike sem szerzi meg a szavazatok több mint 50 százalékát a május 16-i az első körben, akkor a két legjobb a második körben, vagyis május 30-án tudja meg, hogy kit kedvelnek jobban a szomszédjaik, rokonaik és barátaik.
Így az elkövetkező 30 napban az ország koronavírustól, földrengéstől elkínzott lakossága még egy csapással vagy éppen áldással szembesül: a politikai pártok, független képviselők választási kampányával, akik leginkább audiovizuális eszközök segítségével kísérlik meg a fejekbe sulykolni, hogy miért éppen XY érdemli ki a választópolgárok bizalmát, és miért nem YX, vagy urambocsá´ XXY.
Sátoros ünnep
A demokráciákban világszerte az aktuális kormánypárt élvez előnyt a választásokon, legyenek ezek parlamenti, vagy “csak” helyhatósági választások, mert más a helyzetük a médiatérben, és az ellenzékkel szemben – a hatalmi pozícióból kifolyólag – más eszközök is rendelkezésre állnak.
Ezek a műveletek a Balkánon is tetten érhetők, és gyakran még titkolódzás sincs körülötte, mint például most Horvátországban, ahol a kormány bejelentette, hogy a nyugdíjasokat Covid-kiegészítésben részesíti 70-től 160 euróig terjedő összegben.
Ezt azzal indokolták, hogy a nyugdíjasoknak többletkiadásokat kellett vállalniuk a koronavírus-járvány következtében, mint például a védőmaszkok, fertőtlenítőszerek beszerzése.
Az egyértelműen szociális jellegű intézkedéssel nem is lenne semmi baj, mert Horvátországban leginkább nyugdíjnak nevezett alamizsnát osztogatnak az időseknek, viszont az időzítés eléggé felháborítóra sikeredett, hiszen a juttatást egy-két héttel a helyhatósági választások előtt fizetik ki.
– Ezzel nem a nyugdíjasok szavazatait vásároljuk meg. Hosszú ideje beszélünk már erről, ez a kormány felelős lépése
– mondta Andrej Plenković miniszterelnök és a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) vezetője, amikor az újságírók megkérdezték tőle, hogy miért vártak a nyugdíjasok Covid-kiegészítésével a választásokig.
A “nyugdíjsok megvesztegetése” – mint Peđa Grbin szociáldemokrata vezető fogalmazott – az ellenzéki epés megjegyzéseken kívül jóformán nem váltott ki semmilyen reakciót, “még a nyugdíjasok sem tüntettek ellene”.
Az érintett réteg, vagyis maguk a nyugdíjasok inkább viccelődnek az égből aláhulló manna témájára, és annak a véleményüknek adnak hangot, hogy ha már ilyen szépen hoznak a konyhára, az sem lenne baj, ha évente kétszer lennének választások.
Nem hülyék
A Covid-kiegészítés kifizetésével kapcsolatban már megjelentek az első mémek a Twitteren.
Ne, ovi dodatci nisu kupovina glasača, a to što se to slučajno događa pred izbore nije naša krivica, već je kriv virus, a glasači tj. umirovljenici će prepoznati naše (ne)poštenje!🤦♂️😂😂 pic.twitter.com/1ej5499lbi
— Romi (@romul_remul) April 12, 2021
A választók felismerték, hogy mennyire becsületesek vagyunk! – olvasható a képen.
– Nem, ezek a juttatások nem a választók megvásárlását szolgálják, és hogy a kifizetésük véletlenül a választások előtt történik, nem a mi hibánk. A vírus a hibás, és a választók, azaz a nyugdíjasok, felismerik, hogy őszinték (nem) vagyunk!
– tette hozzá a mém szerzője az Andrej Plenkovićnak tulajdonított szavakat.
Szavazatot vegyenek!
Hivatalosan tehát a kormány “felelősségteljes viselkedéséről” van szó, és ezt támogatják a nyugdíjasok szervezetei, a Nyugdíjasok Pártja, a Nyugdíjasok Szakszervezete és a Nyugdíjas Matica (ez utóbbi meglehetősen hiányos fogalom, leginkább központi szervezetet kell érteni alatta, leggyakrabban a kulturális tevékenység területén tűnik fel), mondván hogy ezzel senki sem vásárolt meg senkit, csupán a nyugdíjasok anyagi helyzete javult átmenetileg egy kicsit.
Az intézkedés mibenléte és célja esetleg vitatható, de az nem, hogy Horvátországban 1 millió 240 ezer nyugdíjas él, és hogy az átlagnyugdíj 2880 kuna, azaz 380 euró.
Horvátország
Bepirosodott a horvát külpolitikai lakmusz, és a megtalált illúziók
Valahol egy okos ember azt mondta, hogy a kis nemzetek nem engedhetik meg maguknak a nagy hibákat. A horvátok úgy tetszik ezt megtanulták, mert ezeket a viharos időket széltől védett zugban igyekeznek átvészelni. Közben ügyesen meglovagolnak minden meglovagolhatót – lásd Ukrajna -, igyekszenek kedvében járni az USA-nak, de lényegében mindenben megtalálják a számításukat.
Már nem illúzió a kínai út
Ennek tükrében, igen érdekes, hogy az Európai Néppárt spliti ülésének időtartama alatt a horvát kormány aláírta a szerződést ugyanazzal a China Road and Bridge Corporationnal, amely a pelješaci hidat építette.
Kapcsolódó cikk
SZERENCSECSILLAG: A legszerencsésebb ember a világon, illetve kicsoda is anyuci kedvenc Mikimausza?
A kormány a kínai vállalat ajánlatát választotta mint gazdaságilag legelőnyösebbet az A1-es autópálya Vučevica összekötő útjának – a D8-as állami út csomópontjának – megépítésére kiírt közbeszerzési pályázaton.
A pályaszakasz, amelynek teljes hossza 6,85 kilométer, magában foglalja a 2,5 kilométer hosszú Kozjak-alagutat és a mintegy 4,3 kilométer hosszú adriai autópályához vezető bekötőutat.
A munkálatok értéke 74,6 millió euró, és a kínaiak vállalták, hogy az alagutat 36 hónap alatt megépítik. A projekt részét képezi még három felüljáró és két viadukt, de ezt a kínaiak csuklóból úgy megcsinálják, hogy közbe szinte észre sem veszik.
Új szelek fújnak
Ennek a világszinten aprócska infrastrukturális projekt jelentőségét az adja meg, hogy a horvátok alá merték írni a szerződést a kínai céggel.
A hosszabb emlékezetű olvasók nyilván még elő tudják kotorni az agyuk valamelyik rejtett zugából, hogy annak idején mennyire rossz néven vették némelyek, hogy a horvátok a kínaiakat bízták meg egy nagy EU-alapokból támogatott projekt (pelješaci híd) kivitelezésével.
Hogy mennyire nem volt szabad még gondolni sem arra, hogy Kínával, illetve kínai cégekkel kössön bárki is üzletet, ott van az ugyancsak horvátországi példa, amikor semmissé nyilvánították a rijekai konténer-terminál kiépítésére vonatkozó tendert, amelyen szintén a kínaiak nyertek, így a megismételt tendert már egy politikailag elfogadható cég, a skandináv Maersk nyerje meg.
A horvátok újabb szerződést írtak alá Kínával, az unió már nem akadékoskodik (Forrás: X-platform,
Andrej Plenković)
Más lapra tartozik, hogy ez nem vonatkozott a németekre és franciákra, spanyolokra és olaszokra, azaz a nagy és nagyobbacska nemzetekre, de hát így élünk mi az EU-ban.
Akárhogy is, most úgy tetszik, megváltozott a helyzet, mert nemcsak hogy nagyban folyik Pekingben az európai búcsújárás, de a horvátok is léptek, ami annak jele, hogy ismét szabad a vásár.
Az amerikaiaknak nyilván nem tetszik ez az egész, de a közelgő választások miatt nem érnek rá annyira foglalkozni vele.
Lehet, hogy 2024-et úgy fogjuk majd számon tartani, mint a nagy változások évét, illetve azt az évet, amikor az európaiak rájöttek, hogy a nagy geopolitikai játszmában mindenki nyer, csak Európa veszít. Fogalmazzunk inkább úgy, hogy ez távolról sem biztos, csupán elképzelhető.
Hétvégi csemege
Szokásomhoz hívem, ilyenkor a hétvégén igyekszem valamilyen érdekességet felkutatni – az élet közel sem olyan komoly dolog, mint ezt a sok kockafejű hirdeti – ezért beszéljünk a zágrábi Illúziók Múzeumáról.
Azok számára, akik eddig nem hallottak róla, ajánlom, hogy feküdjenek neki a guglinak, mert rendkívül érdekes múzeumról van szó, de visszatérve a hírhez, a zágrábiak ezüstérmet nyertek a brüsszeli European Franchise Awardon (Európai Franchise Nagydíj) a nemzetközi márkák (brandek) versenyében.
A megtalált illúziók (Forrás: Muzej illuzija)
Ennek kapcsán derült ki, hogy az Illúziók Múzeuma a világ legnagyobb magánmúzeum-lánca. A világ 25 országában, több mint 40 helyszínnel és 10 millió látogatóval.
Jelenleg új múzeumok megnyitásán dolgoznak Denverben, San Diegóban, Seattle-ben és Koppenhágában.
Teo Širola, a Metamorphosis horvát vállalat igazgatója, amely a franchise tulajdonosa és az Illúziók Múzeuma globális hálózatának vezetője, örömmel látja, hogy az emberek valóban felismerték ennek a projektnek az értékét szerte a világon, miszerint szórakozva is lehet tanulni.
Teó úr ugyanakkor bejelentette, hogy egyre közelebb kerülnek céljukhoz, a kereken 100 múzeum megnyitásához 2026 végéig.
Ha valaki a közeljövőben Zágrábba látogat, és kedve támad felkresni a múzeumot, az illúziókat nem adják ingyen: 1 felnőtt számára a belépődíj 9 euró, gyerekek (5-15 év) 7 euró, míg a családi (két felnőtt és két gyermek) látogatásra feljogosító belépő kerek 30 euróba kerül.
Mit lehet mondani? Kicsi a horvát, de erős.
-
Szerbia6 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
B A Balkanac3 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
-
Koszovó5 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is