VAGYONOSODÁSI VIZSGÁLAT: Mindenkire érvényes, de az ellenzékre jobban

Puskát azért gyártanak, hogy lőjenek vele – valahogy így foglalható össze annak az új törvénynek a lényege, amelyet március közepe óta alkalmaznak hivatalosan Szerbiában. A vagyonosodási vizsgálatot először Dragan Đilas ellenzéki vezető ellen indította a szerb kormány, pedig Aleksandar Vučić szerb elnök nyilvánosan kérte, hogy ő legyen az első alanya a vizsgálatnak. Az új rendelkezések lényege, hogy az adóhivatal 75 százalékos külön-adóval sújthatja azokat, akik a vagyonosodási vizsgálat során nem tudják bizonyítani, hogy törvényes úton jutottak a tulajdonaikhoz. Ha a vizsgálat során bebizonyosodik, hogy a vagyongyarapodás bűncselekményhez kötődik, akkor el is kobozhatják a megszerzett javakat.

Célkeresztben az újgazdagok

A szerb kormány tagjai többször is hangsúlyozták, hogy a február 25-én törvénnyel olyan fegyver került a kezükbe, amellyel sikeresen harcolhatnak a korrupció ellen. Siniša Mali pénzügyminiszter nyilatkozataiban rendszeresen kiemeli, hogy az új rendelkezéseket elsősorban a visszaélések felfedésére használják.

– A törvény minden szerb állampolgárra vonatkozik, de vagyonosodási vizsgálatot elsősorban azoknál végez az adóhivatal, akiknél legalább 150 ezer euró különbséget észlelnek az adózott jövedelem és a vagyongyarapodás mértéke között

– magyarázta a pénzügyminiszter.

A vagyonosodási vizsgálat kiterjedhet a vizsgált személy teljes vagyonára, és mivel az új törvény időhatárokat nem szab meg, így akár évtizedekre visszamenőleg is követelhetik a megszerzett anyagi javak eredetét igazoló dokumentumokat.

– Az új szabályozással az állam működőképes rendszert alakított ki a törvénytelen meggazdagodás visszaszorítására. Az új törvény célja elsősorban az, hogy felfedje a szervezett bűnözés résztvevőit, és megfossza őket bevételi forrásaiktól

– állítja Nenad Stefanović, a bírák és ügyészek országos egyesületének elnöke.

Első csapás: az ellenzék

Az új törvényt múlt év február 29-én fogadták el, és idén március 12-én lépett életbe, vagyis egy éves felkészülési időszakot biztosítottak az állami szerveknek a felügyelők képzésére és ellenőrzésére. Mert csak az lehet felügyelő, aki szintén átesett a vagyonosodási vizsgálaton.

Tizenpár nappal a határidő lejárta előtt már voltak előjelei a botránynak, amelyet Dragana Đilas ellenzéki vezető és üzletember ellen indított el a szerb kormány. Mint ahogyan arról a BALK is beszámolt, a Szabadság és Igazságosság Pártjának vezetőjét azzal vádolta meg a pénzügyminiszter, hogy jogtalanul megszerzett, tetemes vagyonnal rendelkezik a világ több mint 15 országában.

A feltételezett “bűncselekményhez” köthető összeg nagysága azonban a mai napig találgatások tárgya: a 29 millió euróhoz kötődő adócsalástól kezdve az 58 milliós megtakarításon át egyes hírportálok eljutottak a 619 milliós csalás megállapításáig is.

– A szerb vezetés által emlegetett 619 millió eurós összeget tulajdonképpen a hivatalosan közzétett év végi pénzügyi beszámolókból emelték ki, és azoknak a vállalatoknak az összbevételét jelenti, amelyek az évek folyamán Đilas tulajdonában voltak. Az offshore-zónában működő vállalatok önmagukban nem törvénytelenek. Az eddigiekben nem igazán merült fel olyan konkrét gyanú, amely bűncselekményre utalna

– magyarázta Nemanja Nenadić, a Transparency International (TI) szerbiai kirendeltségének programigazgatója.

Legtöbbször az az 5,7 millió eurós összeg került szóba, amelyet állítólag a Deutsche Bank mauritius-i kirendeltésénél tart az ellenzéki politikus. A bizonyítékként bemutatott, tavaly december 20-án kiadott dokumentum jócskán veszített hiteléből, amikor Đilas felhívta a figyelmet arra, hogy a szóban forgó pénzintézet 2018 óta nem működik a szigetállamban.

Nenadić szerint a politikai visszaélések lehetőségét leginkább az teszi lehetővé, hogy az új előírások szerint az adóhivatalnak titokban kell tartania az eljárás folyamán összegyűjtött adatokat. A vagyonosodási vizsgálatra vonatkozó új szabályozás legfőbb hibája mégsem ez, hanem az időkorlát nélküli retroaktív jelleg.

– Az évtizedekre visszamenő hatály ellentmond az adóhivatal működésére vonatkozó általános szabályozásnak, amely szerint az adózási kötelezettség megállapítása öt év után elévül. Könnyen megtörténhet tehát, hogy a legfelső szintekig eljutó perek esetében az alkotmánybíróság azt állapítja meg, hogy a visszamenőlegesen kirótt 75 százalékos különadó nincs összhangban az adóhivatal működését szabályozó törvénnyel. Ebben az esetben viszont az államnak kamatostól kellene megtérítenie a sértettől behajtott adót

– magyarázta a korrupció mértékét vizsgáló nemzetközi szervezet szerbiai vezetője.

Nenadić kiemelte, hogy az új szabályozás nem rendelkezik egyértelműen arról sem, hogy kik esetében és mikor indíthat eljárást az adóhivatal. Így egyeseket azonnal górcső alá helyezhet, mások viszont csak 20-30 év múlva, vagy éppenséggel sohasem kerülnek sorra.

A kormányzat tagjait is vizsgálják?

A vagyonosodási vizsgálat szabályozását követően Aleksandar Vučić államfő többször is jelezte, hogy őt bármikor vizsgálhatják, sőt: szeretne első lenni, akinél ilyen vizsgálat indul.

– Az ilyen kijelentések az új szabályozás populista jellegéről árulkodnak, és azt jelzik, hogy politikai marketing célok vezérelték a törvényalkotót

– válaszolta Nenadić a Szabad Európa Rádió újságírójának kérdésére, amellyel a szerb vezetés döntéseinek okát feszegette.

A beszélgetés folyamán felmerült az a kérdés is, hogy az alapos gyanút követően miért nem került sor vagyonosodási vizsgálatra Siniša Mali pénzügyminiszter esetében?

– Siniša Mali Virgin-szigeteken működő offshore cégeivel kapcsolatosan akkor merült fel az adócsalás gyanúja, amikor még csak tanácsadóként tevékenykedett. Ettől sokkal súlyosabb, hogy nem vizsgálták ki azokat a gyanús ügyleteket, amelyeket akkor kötötték, amikor már állami funkciókat töltött be. Belgrád polgármestereként ugyanis olyan kétes és máig homályos üzleteléseknél merült fel a neve, mint például a Belgrád Víziváros építését övezik. Az ügyészség pedig akkor sem indított eljárást, amikor a luxusépület egyik kivitelezője lakást ajándékozott Mali testvérének

– nyilatkozta Nenadić.

A TI szerbiai képviselője elmondta azt is, hogy a szerb ügyészség többnyire passzív szerepet tölt be a korrupcióellenes küzdelemben: nem vizsgálja ki azokat az ügyeket, amelyeket a média fed fel vagy a civil szervezetek hoznak nyilvánosságra. Csak akkor indít eljárást, ha büntetőjogi bejelentés érkezik, bár ilyenkor is többnyire elutasítják a vizsgálatot.

– Mindez oda vezetett, amire az Európai Unió folyamatosan figyelmezteti Szerbiát: a legfelsőbb szinteket nem érinti az ítélkezés, a szerb állami vezetők sérthetetlenek, a korrupció pedig továbbra is büntetlenül dívik

– fejtette ki álláspontját a korrupció mértékét vizsgáló nemzetközi szervezet szerbiai kirendeltségének vezetője.
_______________________________________________________________________________________________________
Nyitókép: két Porsche a szerbiai útépítő vállalat számára fenntartott két parkolóhelyen, forrás: Twitter