SZERBEK A PARADICSOMBAN: Sarkozyhez hasonlóan tennének félre egy szerb ellenzéki vezetőt, avagy hol vannak a milliók?

A szerb sajtó az utóbbi napokban azt taglalja, hogy Dragan Đilas szerb ellenzéki politikus és üzletember vajon jogszerűen jutott-e ahhoz a vagyonhoz, amelyet amelyet állítólag közel húsz ország körülbelül háromszor annyi bankjába menekített ki Szerbiából. Mindeközben csak tavaly több mint egy milliárd eurót vittek ki az offshore-paradicsomokba a Szerbiában működő cégek.

A mikrofon veszélyes jószág

Az elmúlt két hétben a szerb sajtó hasábjain a lehető legkülönbözőbb adatok jelentek meg arról, hogy mekkora összeg eltitkolásával vádolható Đilas: a licitálás alig több mint ötmillió eurónál kezdődődött és ma már 619 milliónál tart, elvégre nincs az a szám amelyet ne bírna el a papír vagy az internet.

– Az embereknek már elegük van a hazugságokból, a milliós összegek emlegetéséből, és mindenből, amit a kormány diktál a szerb sajtónak

– mondta el aznapi benyomását a Nova S ellenzéki televízió “Heti benyomás” (Utisak Nedelje) műsorában a hétvégén Dragan Đilas, a Szabadság és Igazságosság Pártjának vezetője.

Szerbiában senki sem zárja, ki hogy a jelenlegi hadjáratnak az a célja, hogy ürügyet találjanak az ellenzéki vezető letartóztatására, maga az érintett sem.

– Felkészülten várom, hogy támadóim értem jöjjenek. Ez teljesen normális azok esetében, akik ellenzékből politizálnak

– mondta Đilas arra a felvételre reagálva, amely az erősen kormánypárti Pink Televízió reggeli műsorából jutott az éterbe, amikor a válogatott kormánybarát társaság már azt hitte, hogy nincs adásban.

Kész a forgatókönyv

A világhálón még fellelhető felvétel akkor készült, amikor a “kormányzati zarándokhelynek” számító televízió műsorvezetője reklámokat jelentett be, két vendége pedig tovább beszélgetett a Đilas ellen felhozott vádakról, miközben a mikrofon bekapcsolva maradt.

A logóval takart műsorészben Dragan J. Vučićević, az Informer kormánypárti lap főszerkesztője a következőket mondta:

– Nem tudok most részletekről beszélni, de okkal emlegetem Sarkozyt. Őt is (értsd.: Đilast) letartóztatják, szabadlábról védekezhet, és végül elítélik, tehát épp úgy jár, mint Sarkozy

– utalt az Informer főszerkesztője az egykori francia elnökre, Nicolas Sarkozyre, akit nemrégiben vesztegetés, korrupció és hatalommal való visszaélés vádjával két év felfüggesztett és egy év letöltendő börtönbüntetésre ítélt egy francia bíróság.

Vučićević – aki szinte csak fehérneműt váltani jár haza a Pink TV-ből – a műsor “nyilvánosságágnak szánt részében” épp azt taglalta, hogy hol lehetnek azok a milliók, amelyek eltitkolásával a szerb kormány az ellenzéki politikust vádolja.

Siniša Mali pénzügyminiszter szerint Đilas – aki 2007 és 2008 között a nemzeti beruházási tervért felelős tárca nélküli miniszter, 2008-tól 2013-ig pedig Belgrád polgármestere volt – ez idő alatt nem kevesebb, mint 600–700 millió eurót gyűjthetett össze, és 10 millió euróval károsíthatta mag Szerbia költségvetését.

– Ebből a pénzből 15 új hidat lehetett volna építeni a Száván

– jelentette ki “plasztikusan szólva” Siniša Mali szerb pénzügyminiszter a Pink Televízió egyik korábbi műsorában.

A botrányt egyébként a szintén a kormánypárti táborba tartozó Večernje Novostiban megjelenő “tényfeltárás” robbantotta ki, amely szerint Đilas tetemes vagyonnal rendelkezik a világ több mint 15 országában.

A belgrádi lap szerint a tulajdonában lévő offshore cégeken keresztül az ellenzék politikai vezetője Svájcban, Mauritiuson és Hongkongban rendelkezik titkos számlákkal, de fennáll a gyanú, hogy Moldovában, Bulgáriában, Hollandiában, Luxemburgan és az amerikai Delaware államban is több milliós összegeket pihentet különböző számlákon.

Mindezzel kapcsolatban egyelőre nem a számok nagyságáre, hanem a szándékra érdemes figyelni, a számokat végül majd úgyis a szándékhoz igazítják.

Mekkora pénz van az adóparadicsomokban?

Egyelőre csak feltételezni lehet, hogy ténylegesen mekkora összeg is az, amellyel Đilas külföldi bankszámlákon rendelkezik. Azt viszont pontosan tudni, hogy a Szerbiában tevékenykedő vállalatok a tavalyi év folyamán több mint egy milliárd eurót vittek ki az offshore országokba.

A Szerb Nemzeti Bank adatai szerint a legtöbb pénz, mintegy 806 millió euró Hongkongba került. Szingapúrba 170 millió eurót vittek ki a Szerbiában tevékenykedő, ám ott bejegyzett szerb vállalatok, a Brit Virgin-szigetekre viszont 24 millió eurót. Milliós tételek kerültek Libanonba és Liechtensteinbe is, de a panamai, marshall-szigeteki, dominikai és a seychelle-szigeteki adórendszerek kedvezményivel is éltek a szerb vállalatok.

Ugyanitt kiemelték, hogy a Hongkonggal megvalósított forgalom növekedése elsősorban annak a közvetlen együttműködésnek az eredménye, amelyet a kínai különleges közigazgatási területről érkező befektetők a feldolgozóipari és bányászati szektorban tevékenykedő szerb cégekkel valósítottak meg.

Nem okvetlenül törvénytelen

Az offshore-tevékenység nem feltétlenül szabálytalan működési forma Szerbiában.

– Az adóparadicsomokat általában a törvénytelen tranzakciókhoz, a pénzmosáshoz és az illegális ügyletekhez kötjük, az úgynevezett offshore zónában működő cégek azonban teljes mértékben törvényes keretek között működnek

– jelentette ki Ljubodrag Savić, a Belgrádi Egyetem közgazdasági karának professzora.

– A cégek általában a kisebb adókulcs vagy a csökkentett kezelési költségek miatt döntenek úgy, hogy a tevékenységük helyszínétől függetlenül olyan országban jegyzik be a vállalatot, ahol jobbak a feltételek. Az adóparadicsomokban számos világszinten ismert márka és cég is van, és egyes milliárdosok is úgy döntenek, hogy saját országuk helyett például Monacóban adóznak. Minderre törvényes lehetőséget biztosítanak az érvényben levő jogszabályok

– magyarázta a professzor.

– Az offshore zónák annál sikeresebbek, minél rugalmasabb adóztatási rendszert biztosítanak

– állítja Milan Kovačević. A külföldi befektetésekkel foglalkozó szaktekintély Luxemburg rendelkezéseit hozta fel példaként, ahova tavaly 500 millió eurót vittek ki a Szerbiában működő, de ot bejegyzett cégek.

Eredetvizsgálat

A szerb ellenzéki vezető folyamatosan hangsúlyozta, hogy az ellene felhozott vádak alaptalanok: Szerbiában és Svájcban rendelkezik vállalkozásokkal és bankszámlákkal, a külföldön tartott vagyona után pedig Szerbiában adózott.

– Mindez ellenőrizhető a szerb Cégnyilvántartási Ügynökség elnevezésű állami hivatalban

– állítja Dragan Đilas, aki szerint Siniša Mali pénzügyminiszter olyan papírokat lobogtat az adócsalás bizonyítékaként, amelyeket mind egyazon napon, vagyis tavaly december 12-én nyomtatták ki. És itt van az egyik kutya elásva, december 12-e ugyanis tavaly szombatra esett.

– Kérdezem én, hogy egy szombati napon melyik külföldi bank ad ki hivatalos dokumentumokat a szerb kormánynak? A Večernje novostiban megjelent dokumentum mind hamisítvány. Ilyen erővel arra is akadhat bizonyíték, hogy Boško Obradović jobboldali ellenzéki politikus több mint 5 millió euróval rendelkezik egy moszkvai bankban. Így akár Aleksandar Vučićra is ráfogható, hogy két milliárd eurót őriz egy kínai pénzintézetben, vagy éppen az öccse, Andrej Vučić 399 milliót tett félre

– érvelt az ellenzéki politikus, aki szerint a szerb kormány azért vádaskodik, hogy ne kelljen a valós problémákról beszélni.

Hogy valóban lejárató kampányról és politikai leszámolásról beszélhetünk-e, vagy tényleges leleplezésről, annak megítélése egyelőre attól függ, hogy ki melyik szerbiai sajtóterméknek hisz, és melyik média beszámolója alapján címkézi fel az eseményeket.

A nagy szerb sárdobálás közepette a jelen pillanatban csak egyetlen dolog biztos: az ügyészség “eredetvizsgálatba” kezd, vagyis a szerb kormány kezdeményezésére kivizsgálja az ellenzéki Dragan Đilas offshore-paradicsom(ok)ban elhelyezett vagyonának származását.
________________
Fotók: internet