Connect with us

Fehérvári Nándor

MÉGSEM MENNEK EGYMÁSNAK: Ezért halkul a török-görög kardcsörtetés

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

torok gorog tengeri
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 0 perc

Két hónapon belül másodszor találkoztak az egymással ismét feszült viszonyban lévő Görögország és Törökország magas rangú képviselői. Úgy tűnik, hogy a március 16-ai athéni tárgyalás után tovább csökkenhet a közvetlen katonai összetűzés veszélye.

Naivitás nélkül

Optimistán, de nem naivan kezdünk neki a tárgyalásoknak – mondta Kiriakosz Micotakisz görög miniszterelnök még januárban, mielőtt Athén képviselői ötéves szünet után Isztambulban találkoztak volna Ankara küldötteivel. A januári tárgyalást március 16-án újabb követte Athénban, s bár a megbeszélésről kevés hír szivárgott ki, az mindenképpen fontos, hogy a hagyományosan rossz viszonyban lévő két állam legalább már ismét szóba áll egymással.

Valamennyi elemző arra figyelmeztetett, hogy a tengeri “lökdösődés” katonai összecsapásba torkollhat, ami majdnem meg is történt, amikor tavaly szeptemberben egy görög hadihajó nekiütközött a Kemal Reis nevű török fregattnak.

A több háború és a ciprusi kérdés megoldatlansága miatt is bizalmatlan országok 2002-ben állapodtak meg arról, hogy tárgyalásokat kezdenek a tengeri határok pontos kijelöléséről és egyéb bizalomerősítő intézkedésekről. A hatvan fordulóból álló egyeztetéseken már majdnem sikerült megállapodni, ám 2016-ban – a törökországi puccskísérlet után – megszakadt a párbeszéd és a viszony rég nem látott ütemben kezdett romlani. Főként a migránsválság miatt, Recep Tayyip Erdogan török államfő ugyanis 2020 februárjában ismét megnyitotta az ország határait és arra bíztatta a menekülteket, hogy tömegesen induljanak el Görögország felé.

Kutatóhajó a vitatott területen

A helyzetet tovább súlyosbította, hogy Törökország gázlelőhelyek után kutató fúróhajót küldött az Athén és Ankara által is magának követelt tengeri területekre, egyebek mellett Ciprus közelébe. Valamennyi elemző arra figyelmeztetett, hogy a tengeri “lökdösődés” katonai összecsapásba torkollhat, ami majdnem meg is történt, amikor tavaly szeptemberben egy görög hadihajó nekiütközött a Kemal Reis nevű török fregattnak. Athénban úgy értékelték, a görög tengerészek megleckéztették az ellenséget, az elemzők viszont attól tartottak, eldördülhetnek a fegyverek is. Ez végül nem történt meg, ám Pavlosz Cimasz görög elemző szerint 1996 óta – amikor a két ország néhány lakatlan sziget miatt ment kis híján ölre egymással – ismét valóssá vált a katonai összecsapás lehetősége.

Miközben már a két külügyminiszter sem volt hajlandó szóba állni egymással, Görögország – hogy képes legyen felvenni a versenyt a NATO második legnagyobb haderejével – felgyorsította a hadsereg fejlesztését. Athén 2,5 milliárd euró értékben használt és Rafale harcigépeket vásárolt Franciaországtól, s azt tervezi, hogy 2025-ig legalább 15 ezerrel növeli a katonaság létszámát, s újabb hadihajókkal, helikopterekkel és harckocsielhárító fegyverekkel szereli fel a haderőt. Athén ugyancsak vásárolni akar a legújabb amerikai harci repülőkből, az F35-ösökből – Törökországot kizárták ebből a programból, mert Ankara az orosz SZ-400-as légvédelmi rendszerrel szerelte fel haderejét – s megállapodást kötött Izraellel a görög katonai pilóták kiképzésében való aktív részvételről is.

Gondos időzítés

A válság csúcspontja nem véletlenül esett tavaly nyárra, elemzők szerint Recep Tayyip Erdoğan török elnök ugyanis úgy érezte, addig kell cselekednie, amíg az a Donald Trump ül az amerikai elnöki székben, aki nem különösebben foglalkozott az európai ügyekkel és az Ankarával folytatott viták ellenére szövetségeseként tekintett Erdoganra. A Trumpot felváltó új elnök, Joe Biden sokkal aktívabb Európa-politikát ígért – egyebek mellett az utóbbi négy évben megromlott transzatlanti kapcsolatok javítását és a balkáni orosz befolyás visszaszorítását – s közben az EU is lépett. A 2020 decemberi EU-csúcson a 27-ek egyezségre jutottak, szankciókkal sújtják Ankarát, ha nem hajlandó a kompromisszumokra, s az Európai Bizottság március 25-én terjeszti elő azt a programot, amely meghatározza Brüsszel és Ankara jövőbeli kapcsolatait.

Valószínű, hogy Trump távozása után a külvilág nagyobb figyelmet szentel majd az emberi jogok törökországi helyzetének.

A nemzetközi színtéren bekövetkezett, Ankara számára kedvezőtlen változások állnak a törökök hangnemének enyhülése mögött. Egyrészt Erdoğanék el akarják kerülni a komoly EU-szankciók bevezetését, másrészt abban is érdekeltek, hogy előrelépés történjen a vízum liberalizáció és a vámunió területén. Ankarában valószínűleg attól is joggal tartanak, hogy a jövőben Washington és az EU a Törökország-politika területén is egyeztetni fog, így a két kontinensen fekvő ország komoly elszigeteltségbe kerülhet. Az is valószínű, hogy Trump távozása után a külvilág nagyobb figyelmet szentel majd az emberi jogok törökországi helyzetének, s ezt Ankarában a nyomásgyakorlás újabb jeleként értékelik majd.

Aktív görögök

Az is aggodalomra adhat okot Erdoğannak, hogy miközben a görögök látványosan fejlesztik haderejüket, erősítik a térségbeli államokkal létrehozott szövetségesi viszonyt és az Arab (Perzsa)- öböl országaival is javítják kapcsolataikat. Ennek egyik jele, hogy Görögország megállapodást kötött Ciprussal és Izraellel egy tengeralatti elektromos vezeték építéséről, amellyel összekötnék a három ország áramhálózatát. Az egyezség ellen egyből tiltakozott Ankara, amely szerint a tervezett kábel török fennhatóság alatt lévő vizekben futna.
_______________
Fotók: Twitter

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása




BALK könyvek Balkán

Szerbia

A NYUGAT-BALKÁN ÉS A DEMOKRÁCIA: Az egyiknek sikerül, a másiknak nem

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

A Nyugat-Balkán országok és az EU-tagországok tiranai csúcstalálkozója 2022-ben
A Nyugat-Balkán országok és az EU-tagországok tiranai csúcstalálkozója 2022-ben
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 3 perc

Egyre kevésbé egyformák a Nyugat- Balkán országai – Koszovó, Montenegró, Szerbia, Albánia, Észak- Macedónia, illetve Bosznia- Hercegovina – a gazdasági különbségek mellett a demokrácia fejlettsége is eltérő ezekben az államokban. A térséget legutóbb az International IDEA nevű intézet mérte fel, és meglepő eredményre jutott. Itt jegyezzük meg, hogy az International IDEA és a BALK véleménye nem minden kérdésben esik egybe – például a montenegrói demokráciát illetően – de tiszteletben tartjuk, hogy mások esetleg másként tekintenek a térségre, ezért nem zárkózunk el attól, hogy más véleményeknek is helyt adjunk.

Utolsókból elsők

Az International IDEA a Nyugat- Balkánról
Az utóbbi években komoly különbségek alakultak ki a térség országai között az International Idea felmérése szerint, és a tavaly február 24-én kezdődött ukrajnai orosz offenzíva még inkább megmutatta, mennyire különböző irányba haladnak a nyugat-balkáni országok.

A tanulmány szerint a Nyugat- Balkán országai részben ellentétes irányú utat tesznek meg. Koszovó például 2013-ig olyan hibrid rendszernek számított, ahol a demokratikus intézményrendszer működését autoriter elemek zavarták meg, most viszont közepesen teljesítő demokráciává vált. Szerbia viszont romlik.

– Szerbia – Európa legtöbb államával ellentétben – Oroszország szövetségesének számít, s részben az évek óta tartó állami propaganda és az állami ellenőrzés alá került médiumok tevékenysége miatt a közvélemény is határozottan Moszkva-párti. Mindez annak ellenére történik így, hogy az EU – Szerbia legfőbb pénzügyi támogatója – azt kéri Belgrádtól, hogy egyeztesse külpolitikáját Brüsszellel

– olvasható az elemzésben, amely megjegyzi, hogy miután 2000-ben Szerbiában eltávolították a hatalomból Slobodan Milošević szerb majd jugoszláv elnököt, az ország fejlődő demokráciává vált. A trend azonban a múlt évtized vége felé megfordult, s mára az Aleksandar Vučić államfő fémjelezte állam autoriter elemeket is mutató hibrid rendszerré vált.

Az International IDEA véleménye a Nyugat- Balkánról

Az International IDEA véleménye a Nyugat- Balkánról

Az International IDEA szerint a Nyugat- Balkánon jelenleg három, közepesen jól működő demokrácia van: Koszovó, Montenegró és Észak- Macedónia. Boszniában és Albániában gyengének nevezhető a demokrácia, ám a legrosszabb helyzet Szeriában alakult ki, ahol a már említett hibrid rendszer jellemzi az intézményeket.

Boszniában részben az okoz gondot, hogy a szerb entitás, a Szerb Köztársaság élén az a Milorad Dodik elnök áll, aki ugyancsak Oroszországot tartja szövetségesnek, és arra utal, hogy Boszniában is rendezhetnek olyan függetlenségi népszavazást, mint amilyennel Moszkva csatolt el egyes ukrajnai területeket.

Korrupció mindenhol

Míg Koszovóban és Montenegróban komoly fejlődést mértek az elemzők, a szakértők azt is hangsúlyozzák, hogy a korrupció valamennyi nyugat-balkáni országban komoly gondot jelent. A legsúlyosabb helyzet Boszniában alakult ki, de Szerbiában és Albániában sem sokkal jobbak a körülmények.

Ez már csak azért is gondot okoz, mert valamennyi térségbeli ország rá van szorulva a donor-országok segítségére, ám a korrupció magas szintje sokak kedvét elveszi az újabb támogatásoktól, vagy akár a komolyabb beruházásoktól.

– Bár az érintett országok polgárai egyértelművé tették, hogy elvárják a hatalomtól a korrupció elleni harcot, a populista politikai elit még mindig azzal van elfoglalva, hogy kihasználja az etnikai ellentéteket

– olvasható az elemzésben, amely szerint csak akkor maradhat fenn a stabilitás a térségben, ha megszűnik az ellentmondás a társadalmak óhaja és a vezetők politikája között. Ellenkező esetben folytatódni fognak a negatív tendenciák, egyebek mellett, a gazdasági pangás, az elvándorlás és az agyelszívás.

Ráadásul továbbra is lassú marad több ország EU-s integrációja: az elemzők arra számítanak, hogy a nagy oroszbarátság miatt Szerbia a korábban gondoltnál több évvel később csatlakozhat az unióhoz. Bosznia esetében még rosszabb a helyzet: a súlyos etnikai ellentétekkel terhelt ország integrációja gyakorlatilag leállt.

A reál GDP a Nyugat- Balkán országaiban (Forrás: IMF World Economic Outlook)

A reál GDP a Nyugat- Balkán országaiban (Forrás: IMF World Economic Outlook)

Betett a járvány

A Global Initiative Against Transnational Organized Crime nevű intézet által készített tanulmány szerint a 2020 óta tartó koronavírus-pandémia kezelése nem kedvezett a demokrácia nyugat-balkáni erősödésének: az elemzők szerint a nyugat-balkáni vezetők részben arra használták fel a világjárványt, hogy megerősítsék hatalmukat.

A tanulmány szerint miközben megerősödtek az állami intézmények, a járványellenes intézkedések következtében meggyengültek a civil szervezetek.

A térség államaiban – az egészségügyi vészhelyzetre hivatkozva – számos döntést hoztak a parlament megkerülésével és a társadalmi szereplőkkel való mindenféle konzultáció nélkül, a következmény pedig az lett, hogy tovább csökkent az emberek állami szervekbe vetett bizalma.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása

KÖVETÉS

A BALK Hírlevele


Azonnali értesítés

Meteorológia

A szerző cikkei

Könyvek kedvezménnyel

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Könyvek kedvezménnyel

Tíz nap legjava