Connect with us

Fehérvári Nándor

MÉGSEM MENNEK EGYMÁSNAK: Ezért halkul a török-görög kardcsörtetés

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma


Kattints ide a cikk meghallgatásához

Két hónapon belül másodszor találkoztak az egymással ismét feszült viszonyban lévő Görögország és Törökország magas rangú képviselői. Úgy tűnik, hogy a március 16-ai athéni tárgyalás után tovább csökkenhet a közvetlen katonai összetűzés veszélye.

Naivitás nélkül

Optimistán, de nem naivan kezdünk neki a tárgyalásoknak – mondta Kiriakosz Micotakisz görög miniszterelnök még januárban, mielőtt Athén képviselői ötéves szünet után Isztambulban találkoztak volna Ankara küldötteivel. A januári tárgyalást március 16-án újabb követte Athénban, s bár a megbeszélésről kevés hír szivárgott ki, az mindenképpen fontos, hogy a hagyományosan rossz viszonyban lévő két állam legalább már ismét szóba áll egymással.

Valamennyi elemző arra figyelmeztetett, hogy a tengeri “lökdösődés” katonai összecsapásba torkollhat, ami majdnem meg is történt, amikor tavaly szeptemberben egy görög hadihajó nekiütközött a Kemal Reis nevű török fregattnak.

A több háború és a ciprusi kérdés megoldatlansága miatt is bizalmatlan országok 2002-ben állapodtak meg arról, hogy tárgyalásokat kezdenek a tengeri határok pontos kijelöléséről és egyéb bizalomerősítő intézkedésekről. A hatvan fordulóból álló egyeztetéseken már majdnem sikerült megállapodni, ám 2016-ban – a törökországi puccskísérlet után – megszakadt a párbeszéd és a viszony rég nem látott ütemben kezdett romlani. Főként a migránsválság miatt, Recep Tayyip Erdogan török államfő ugyanis 2020 februárjában ismét megnyitotta az ország határait és arra bíztatta a menekülteket, hogy tömegesen induljanak el Görögország felé.

Kutatóhajó a vitatott területen

A helyzetet tovább súlyosbította, hogy Törökország gázlelőhelyek után kutató fúróhajót küldött az Athén és Ankara által is magának követelt tengeri területekre, egyebek mellett Ciprus közelébe. Valamennyi elemző arra figyelmeztetett, hogy a tengeri “lökdösődés” katonai összecsapásba torkollhat, ami majdnem meg is történt, amikor tavaly szeptemberben egy görög hadihajó nekiütközött a Kemal Reis nevű török fregattnak. Athénban úgy értékelték, a görög tengerészek megleckéztették az ellenséget, az elemzők viszont attól tartottak, eldördülhetnek a fegyverek is. Ez végül nem történt meg, ám Pavlosz Cimasz görög elemző szerint 1996 óta – amikor a két ország néhány lakatlan sziget miatt ment kis híján ölre egymással – ismét valóssá vált a katonai összecsapás lehetősége.

Miközben már a két külügyminiszter sem volt hajlandó szóba állni egymással, Görögország – hogy képes legyen felvenni a versenyt a NATO második legnagyobb haderejével – felgyorsította a hadsereg fejlesztését. Athén 2,5 milliárd euró értékben használt és Rafale harcigépeket vásárolt Franciaországtól, s azt tervezi, hogy 2025-ig legalább 15 ezerrel növeli a katonaság létszámát, s újabb hadihajókkal, helikopterekkel és harckocsielhárító fegyverekkel szereli fel a haderőt. Athén ugyancsak vásárolni akar a legújabb amerikai harci repülőkből, az F35-ösökből – Törökországot kizárták ebből a programból, mert Ankara az orosz SZ-400-as légvédelmi rendszerrel szerelte fel haderejét – s megállapodást kötött Izraellel a görög katonai pilóták kiképzésében való aktív részvételről is.

Gondos időzítés

A válság csúcspontja nem véletlenül esett tavaly nyárra, elemzők szerint Recep Tayyip Erdoğan török elnök ugyanis úgy érezte, addig kell cselekednie, amíg az a Donald Trump ül az amerikai elnöki székben, aki nem különösebben foglalkozott az európai ügyekkel és az Ankarával folytatott viták ellenére szövetségeseként tekintett Erdoganra. A Trumpot felváltó új elnök, Joe Biden sokkal aktívabb Európa-politikát ígért – egyebek mellett az utóbbi négy évben megromlott transzatlanti kapcsolatok javítását és a balkáni orosz befolyás visszaszorítását – s közben az EU is lépett. A 2020 decemberi EU-csúcson a 27-ek egyezségre jutottak, szankciókkal sújtják Ankarát, ha nem hajlandó a kompromisszumokra, s az Európai Bizottság március 25-én terjeszti elő azt a programot, amely meghatározza Brüsszel és Ankara jövőbeli kapcsolatait.

Valószínű, hogy Trump távozása után a külvilág nagyobb figyelmet szentel majd az emberi jogok törökországi helyzetének.

A nemzetközi színtéren bekövetkezett, Ankara számára kedvezőtlen változások állnak a törökök hangnemének enyhülése mögött. Egyrészt Erdoğanék el akarják kerülni a komoly EU-szankciók bevezetését, másrészt abban is érdekeltek, hogy előrelépés történjen a vízum liberalizáció és a vámunió területén. Ankarában valószínűleg attól is joggal tartanak, hogy a jövőben Washington és az EU a Törökország-politika területén is egyeztetni fog, így a két kontinensen fekvő ország komoly elszigeteltségbe kerülhet. Az is valószínű, hogy Trump távozása után a külvilág nagyobb figyelmet szentel majd az emberi jogok törökországi helyzetének, s ezt Ankarában a nyomásgyakorlás újabb jeleként értékelik majd.

Aktív görögök

Az is aggodalomra adhat okot Erdoğannak, hogy miközben a görögök látványosan fejlesztik haderejüket, erősítik a térségbeli államokkal létrehozott szövetségesi viszonyt és az Arab (Perzsa)- öböl országaival is javítják kapcsolataikat. Ennek egyik jele, hogy Görögország megállapodást kötött Ciprussal és Izraellel egy tengeralatti elektromos vezeték építéséről, amellyel összekötnék a három ország áramhálózatát. Az egyezség ellen egyből tiltakozott Ankara, amely szerint a tervezett kábel török fennhatóság alatt lévő vizekben futna.
_______________
Fotók: Twitter

QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

A boszniai Szerb Köztársaság köztelevíziójának funkcióját betöltő RTRS ismét a Kreml szócsövének funkcióját töltötte be, amikor szó szerint idézte az SVR orosz titkosszolgálat közleményét újabb merényleteket vizionálva A boszniai Szerb Köztársaság köztelevíziójának funkcióját betöltő RTRS ismét a Kreml szócsövének funkcióját töltötte be, amikor szó szerint idézte az SVR orosz titkosszolgálat közleményét újabb merényleteket vizionálva
Bosznia1 óra telt el azóta

Az orosz hírszerzés Orbán és Vučić elleni merénylet lehetőségével riogat, a boszniai szerbek átvették

Az Oroszországi Föderáció Külső Hírszerző Szolgálatának (Служба внешней разведки Российской Федерации, SVR) információi szerint a „kollektív nyugat” két újabb célpontja...

Csehszlovákia is ugyanazzal küszködött, mint a mai Magyarország, nem volt tengere, ezért kellett egy alagút Csehszlovákia is ugyanazzal küszködött, mint a mai Magyarország, nem volt tengere, ezért kellett egy alagút
Horvátország2 nap telt el azóta

Csehszlovák alagutak Magyarország és az Alpok alatt, Budapest-Belgrád ezekhez képest lófütty

A Magyarország alatti alagút terve az 1920-as években merült fel, célja Csehszlovákia tengeri kijáratának biztosítása volt. Bár sosem valósult meg,...

Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát
Bosznia5 nap telt el azóta

Potočariban ácsolják a szégyenfát, Magyarország neve is felkerül rá, tiltakozó jegyzék is érkezhet

A balkáni népek és a magyarok között sok közös vonás van. Ezek egyike, hogy nehezen felejtenek. Annak bebiztosítása érdekében, hogy...

Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében. Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében.
Bosznia1 hét telt el azóta

Várhelyi Olivér és Elmedin Konaković visszavonulót fújt, közös nyilatkozatot tettek közre Srebrenicáról

Közösen megállapították, hogy Várhelyi Olivér korábbi nyilatkozatai teljes tisztelettel adóznak az áldozatok iránt, és semmiképpen sem kérdőjelezték meg az 1995-ös...

Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér
Bosznia2 hét telt el azóta

A boszniai külügyminiszter nekiment Várhelyinek, és felmondott egy Magyarországgal kötött szerződést

A boszniai külügyminiszter felmondta a március 6-i Szijjártó-látogatás során bejelentett EU-integráció támogatását célzó bilaterális megállapodást. Az egyezmény lényegében 50 boszniai...

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Öt nap legjava