Földrengés
KÍSÉRT A MÚLT: Verbális támadás érte a horvátországi szerbek delegációját a földregés sújtotta Glinaban

Milorad Pupovac, a horvátországi Független Demokratikus Szerb Párt (Samostalna Demokratska Srpska Stranka, SDSS) elnöke küldöttség élén kereste fel Glinat és Majske Poljanet, ahol a keddi földrengés jelentős károkat okozott és áldozatokat szedett. Az SDSS küldöttsége azzal a céllal érkezett a térségbe, hogy segélyeket szervezzen, felgyorsítsa a háború sújtotta és gazdaságilag elmaradott terület újjáépítését. A látogatás során azonban incidens történt, amely a küldöttség nemzeti hovatartozásával hozható összefüggésbe.
Az incidens
Fiatal férfiak támadtak rá verbálisan a horvátországi szerbek küldöttségére Glinaban, akik horvátországi szerb beszámolók szerint egy szurkolói csoporthoz tartoztak.
Az incidens során a csoport tagjai nemzeti alapon többször is sértegették és halálosan megfenyegették a horvátországi szerb küldöttség tagjait, Pupovacot pedig tolvajnak, szemétládának nevezték, szidták az anyját, és usztasa üdvözléssel köszöntötték.
A horvátországi Szerb Nemzeti Tanács által működtetett Novosti hírportál riportere videóra vette az egyik támadót.
Érdekes, hogy a portált a horvát kormány nemzeti kisebbségekkel foglalkozó tanácsán és a horvát Emberi Jogi és Nemzeti Kisebbségi Jogok Hivatalán kívül támogatja az amerikai Nemzeti Alapítvány a Demokráciáért (National Endowment for Democracy, NED) is.
Ez az amerikai szervezet jelentős szerepet játszott Slobodan Milošević jugoszláv, majd később szerb elnök megbuktatásában, valamint az afrikai tavaszok és a különböző „színes forradalmak” előidézésében, amihez szerb segítséget is igénybe vett.
De most nem ez a lényeg! Hanem a videó, amelyet a Novosti riportere készített az egyik támadóról.
A felvételen látható férfi azt kiáltozta, hogy „Öld meg a szerbet! Öld meg a szerbet!”, ezt követően pedig az operatőrre támadt a „Mit videózol itt, az anyád p…csáját” mondattal megfűszerezve tettét.
A fentebb említett Novosti beszámolója szerint a szerb küldöttségre támadó csoport, amely láthatóan az alkohol befolyása alatt állt, illetve dülöngélt, egy spliti rendszámú kisbusszal és egy ugyanolyan rendszámú autóval távozott, miután „verbálisan kiélte magát.
A BALK korábban beszámolt arról, hogy a romok eltakarításában szurkolói csoportok tagjai is segédkeztek, egy részük pedig éppen Splitből érkezett. A helyszínen azonban nem csak „emberi, hanem szurkolói arcukat” is megmutatták.
A szerb álláspont
Milorad Pupovac, a horvátországi Független Demokratikus Szerb Párt elnöke arra emlékeztetett, hogy ezekben a napokban Európa, a szomszédos országok és Horvátországban is mindenki a földrengés károsultjainak segítségére siet.
– Azok az emberek, akik azért jönnek ide, hogy segítsenek, majd azt kiáltozzák, hogy „Öld meg a szerbet”, vagy usztasa üdvözlettel köszöntöttek bárkit is, nem értik, hogy mire van szüksége ennek az országnak
– mondta a horvátországi szerb vezető, aki szerint a szóban forgó személyek az „egyik dologban segítenek, egy másik dolgot viszont hátráltatnak”.
Pupovac egyúttal elutasította azokat a kritikákat, hogy ő maga is nemzetiségi alapon osztotta meg a földrengés áldozatait.
– Nem akartam senkit sem megkülönböztetni, és csak annyit mondtam, hogy az áldozatok között ilyen és olyan nemzetiségű emberek is vannak
– hozta fel a maga mentségére Milorad Pupovac.
A nemzetiségi feszültség azért erős a földrengés sújtotta területeken, mert a kilencvenes években heves harcok dúltak a térségben, Glina pedig egy ideig az önhatalmúlag kikiáltott Szerb Krajinai Köztársasághoz tartozott, és csak a Vihar (Oluja) hadművelettel szabadult fel, illetve került horvát kézre, ami már nézőpont és egyéni megítélés kérdése.
Horvát történészek szerint a horvátországi szerb bábállam regnálása alatt elűzte vagy szerb táborokba zárta a térségben élő horvátokat és nem szerbeket, amelyekben kínozták vagy megölték őket.
Glina a volt Jugoszlávia idején többségében szerb település volt, a Vihar hadművelet óta ez az arány megfordult, most körülbelül ugyanannyi horvát – közel 70 százalék – él ott, mint amennyien korábban a szerbek voltak.
A mostani földrengést megelőzően tehát földrengésszerű változások is voltak a lakosság összetételében, aminek a sebeit azóta sem sikerült begyógyítani.

Földrengés
BIZONYTALAN TALAJ: Nagy európai földrengési térkép

Horvátországban – érthető okok miatt – nagy érdeklődést váltott ki a legfrissebb európai földrengési térkép, amelyet nemrég mutattak be Svájcban az „Európai földrengésveszély- és kockázati modellek” elnevezéssel megtartott konferencián. A modelleket ábrázoló két térkép az olaszországi Eucentre, valamint az Európa-szerte folyó kutatások négy éves eredményeit foglalja össze. Horvát részről az EU-alapokból finanszírozott kutatásban a Zágrábi Egyetem Építőmérnöki Kara vett részt.
Földrengési stratégia
Az aktualizált modell megerősíti, hogy a Balkán (és szomszédsága) nemcsak lőporoshordó, hanem földrengéses terület is. Törökország, Görögország, Albánia, Olaszország és Románia a leginkább veszélyeztetett országok Európában, amelyeket más balkáni államok követnek. Az olyan városokat, mint Zágráb, Tirana, Szófia, Lisszabon, Brüsszel és Bázel átlagon felüli földrengéskockázat fenyegeti a talajmozgásnak kevésbé kitett városokhoz képest.
Horvátországban a leginkább földrengéses területnek Zágráb, Varasd, Csáktornya, Zára (Zadar), Split, Dubrovnik, Ston valamint Imotski és környéke számít.

Földrengési térkép az utóbbi egy évben a 3 fokosnál nagyobb földrengésekről Horvátország térségében (Forrás: Volcano Discovery)
A földrengéseket nem lehet megakadályozni vagy pontosan megjósolni, de a földrengések kockázati modelljein alapuló hatékony mérséklési intézkedések jelentősen csökkenthetik a hatásukat.
A 2020-as európai földrengésveszély- és kockázati modellek összehasonlítható információkat nyújtanak a földrengések miatt várható talajmozgási szintek térbeli eloszlásáról, gyakoriságáról, valamint az épített környezetre és az emberi jólétre gyakorolt hatásáról.
Ez a megközelítés elengedhetetlen olyan hatékony transznacionális katasztrófaelhárítási stratégiák kialakításához, amelyek támogatják a biztosítási kötvények vagy az aktualizált építési szabályzatok európai szintű meghatározását, például Eurocode 8 esetében, de nemzeti szinten is.
A 20. században az európai földrengések több mint 200 000 áldozatot követeltek, és több mint 250 milliárd eurós veszteséget okoztak. A földrengések veszélyeinek és kockázatainak átfogó értékelése elengedhetetlen a katasztrofális földrengések hatásainak csökkentéséhez.
Az újonnan közzétett földrengésveszély-modell és az első európai földrengéskockázati modell képezi az alapját a mérséklési intézkedések bevezetésének, és hozzájárul a közösségek ellenálló képességének növeléséhez. Ráadásul jelentősen javítja annak megértését, hogy hol a legvalószínűbb egy erős földrengés, és milyen következményekkel járhatnak az újabb európai földrengések.
A földrengésveszély előrejelzése a múltbeli földrengések, valamint a geológia, tektonika és helyi talajviszonyok ismeretében készült, és ezek alapján a talaj jövőbeli lehetséges mozgását írja le Európa bármely pontján.
Az új modell
Az európai földrengésveszéllyel kapcsolatos új modell (ESHM20) felváltja a korábbi, 2013-as modellt. A modell új verziójába ágyazott adatkészletek átfogóbb értékeléshez vezettek. Következésképpen kiigazították a talajmozgásra vonatkozó becsléseket, ami alacsonyabb veszélyességi fokot eredményezett Európa legtöbb részén, kivéve néhány nyugat-törökországi, görögországi, albániai, romániai, dél-spanyolországi és dél-portugáliai régiót, ahol a talajmozgással kapcsolatban erősebb folyamatokat figyeltek meg.

Rejtélyes lyukak keletkeztek a legutóbbi horvátországi földrengést követően (Forrás: Twitter)
Az aktualizált modell azt is megerősíti, hogy Törökország, Görögország, Albánia, Olaszország és Románia a legveszélyeztetettebb országok Európában, őket követik a balkáni országok. De még azokban a régiókban is, ahol alacsony vagy mérsékelt becslések vannak a talajmozgásról, bármikor előfordulhatnak pusztító földrengések.
Az Európai Földrengéskockázati Modell 2020 (ESRM20) szerint az 1980-as évek előtti épületek, a városi területek és a földrengésveszélyes zónák a leginkább veszélyeztetett övezetek.
Bár a legtöbb európai országban újabb szabályozásokat és szabványokat alkalmaznak a megfelelő földrengésvédelem biztosítása érdekében, még mindig sok a régebbi vagy az alulerősített épület, ami nagy kockázatot jelent a lakók számára.
A földrengések leginkább néhány nagyváros számára jelentenek veszélyt, mint például Isztambul és Izmir Törökországban, Catania és Nápoly Olaszországban, Bukarest Romániában és Athén Görögországban, amelyek a múltban számos földrengés történt. A földrengések miatt évente átlagosan 7 milliárd eurós gazdasági veszteség keletkezik, ennek 80%-a a szóban forgó négy országra esik.
-
Koszovó5 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
Szerb Köztársaság3 nap telt el azóta
Dodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól
-
English2 nap telt el azóta
Dodik travels to Moscow, yet receives money from the European Union
-
Szlovákia5 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt