Földrengés
A TORCIDA SEGÍT: Horvátországért és a Hajdukért indul a fehér gárda, várják őket a kék BBB-legények

A Petrinjaban és környékén történt katasztrofális földrengést követően az egész Horvátország megmozdult, mindenfelé gyűjtésekbe kezdtek a legtöbbet szenvedett városok megsegítésére. Szinte nincs olyan település, ahol az emberek ne adakoznának, vagy más módon ne segítenének.
Beindul a Torcida
Például úgy, mint a Torcida. A spliti Hajduk szurkolói honlapjuk segítségével toborozták a tagságot, hogy kapcsolódjon be a petrinjai romok eltakarításába, ami szerdán reggel kezdődik.
A Torcida szurkolói este tíz órakor három busszal indultak a földrengés sújtotta területekre.
– Tekintettel a Petrinjaban és a környékén kialakult helyzetre, a Torcida Split rendelkezésre bocsátja tagjait a segélynyújtásra
– olvasható a felszólításban. A Torcida vezetése javasolta a tagságnak, hogy lapátokat és más eszközöket is vigyenek magukkal.
(Elvégre lapát nélkül a szurkoló is csak fél ember az adott helyzetben.)
https://www.facebook.com/torcida.split.1950/posts/10158788777468377
A Torcida akcióját Facebook-bejegyzéseikkel támogatják a spliti lányok is.
– Rögtön gondoltam, hogy a Torcida segíteni fog. A Torcida ugyanis Torcida, egy nagy szív a Poljud stadiontól az univerzum végéig. Gratulálok a srácoknak, és sok sikert! Öltözzetek fel melegen, és maszkokat az arcokra! HŽV
– írta egy Torcida-lány. A HŽV rövidítésnek két jelentése is van: az egyik a Hajduk örökké él, a másik Horvátország örökké él.
Kik vannak már ott?
A Torcida tagjai azonban nem lesznek egyedül, és nem is ők az elsők, akik Petrinjába mentek.
Már a helyszínen van az ősellenségnek számító BBB is. Így az is előfordulhat, hogy a zágrábi Dinamot támogató Bad Blue Boys és a Torcida tagjai együtt lapátolják a romokat, vált vállvetve.
Szintén megérkeztek már a Funcuti (Šibenik), az Armada (Fiume), a Kohorta (Eszék) és más szurkolói csoportok tagjai is, akik már kedden bekapcsolódtak a mentési munkálatokba.
Horvát médiajelentések szerint a szurkolói csoportok nagyon gyorsan reagáltak, így tagjaik az elsők között tűntek fel Petrinjaban.
Horvátországban kezd folklórrá válni, hogy a szurkolói csoportok „emberi arcukat” mutatják.
A márciusi, zágrábi földrengést követően két sereg is bekapcsolódott a földrengést követő mentési munkálatokba, a horvát hadsereg és a Dinamo legvérmesebb szurkolóinak számító BBB-legények.
A Twitteren akkortájt sok fotó és videó jelent meg arról, hogy a zágrábi ultrák alávetették magukat a polgári védelem irányításának, és segédkeztek a női klinika és szülőotthon kiürítésében.

Földrengés
BIZONYTALAN TALAJ: Nagy európai földrengési térkép

Horvátországban – érthető okok miatt – nagy érdeklődést váltott ki a legfrissebb európai földrengési térkép, amelyet nemrég mutattak be Svájcban az „Európai földrengésveszély- és kockázati modellek” elnevezéssel megtartott konferencián. A modelleket ábrázoló két térkép az olaszországi Eucentre, valamint az Európa-szerte folyó kutatások négy éves eredményeit foglalja össze. Horvát részről az EU-alapokból finanszírozott kutatásban a Zágrábi Egyetem Építőmérnöki Kara vett részt.
Földrengési stratégia
Az aktualizált modell megerősíti, hogy a Balkán (és szomszédsága) nemcsak lőporoshordó, hanem földrengéses terület is. Törökország, Görögország, Albánia, Olaszország és Románia a leginkább veszélyeztetett országok Európában, amelyeket más balkáni államok követnek. Az olyan városokat, mint Zágráb, Tirana, Szófia, Lisszabon, Brüsszel és Bázel átlagon felüli földrengéskockázat fenyegeti a talajmozgásnak kevésbé kitett városokhoz képest.
Horvátországban a leginkább földrengéses területnek Zágráb, Varasd, Csáktornya, Zára (Zadar), Split, Dubrovnik, Ston valamint Imotski és környéke számít.

Földrengési térkép az utóbbi egy évben a 3 fokosnál nagyobb földrengésekről Horvátország térségében (Forrás: Volcano Discovery)
A földrengéseket nem lehet megakadályozni vagy pontosan megjósolni, de a földrengések kockázati modelljein alapuló hatékony mérséklési intézkedések jelentősen csökkenthetik a hatásukat.
A 2020-as európai földrengésveszély- és kockázati modellek összehasonlítható információkat nyújtanak a földrengések miatt várható talajmozgási szintek térbeli eloszlásáról, gyakoriságáról, valamint az épített környezetre és az emberi jólétre gyakorolt hatásáról.
Ez a megközelítés elengedhetetlen olyan hatékony transznacionális katasztrófaelhárítási stratégiák kialakításához, amelyek támogatják a biztosítási kötvények vagy az aktualizált építési szabályzatok európai szintű meghatározását, például Eurocode 8 esetében, de nemzeti szinten is.
A 20. században az európai földrengések több mint 200 000 áldozatot követeltek, és több mint 250 milliárd eurós veszteséget okoztak. A földrengések veszélyeinek és kockázatainak átfogó értékelése elengedhetetlen a katasztrofális földrengések hatásainak csökkentéséhez.
Az újonnan közzétett földrengésveszély-modell és az első európai földrengéskockázati modell képezi az alapját a mérséklési intézkedések bevezetésének, és hozzájárul a közösségek ellenálló képességének növeléséhez. Ráadásul jelentősen javítja annak megértését, hogy hol a legvalószínűbb egy erős földrengés, és milyen következményekkel járhatnak az újabb európai földrengések.
A földrengésveszély előrejelzése a múltbeli földrengések, valamint a geológia, tektonika és helyi talajviszonyok ismeretében készült, és ezek alapján a talaj jövőbeli lehetséges mozgását írja le Európa bármely pontján.
Az új modell
Az európai földrengésveszéllyel kapcsolatos új modell (ESHM20) felváltja a korábbi, 2013-as modellt. A modell új verziójába ágyazott adatkészletek átfogóbb értékeléshez vezettek. Következésképpen kiigazították a talajmozgásra vonatkozó becsléseket, ami alacsonyabb veszélyességi fokot eredményezett Európa legtöbb részén, kivéve néhány nyugat-törökországi, görögországi, albániai, romániai, dél-spanyolországi és dél-portugáliai régiót, ahol a talajmozgással kapcsolatban erősebb folyamatokat figyeltek meg.

Rejtélyes lyukak keletkeztek a legutóbbi horvátországi földrengést követően (Forrás: Twitter)
Az aktualizált modell azt is megerősíti, hogy Törökország, Görögország, Albánia, Olaszország és Románia a legveszélyeztetettebb országok Európában, őket követik a balkáni országok. De még azokban a régiókban is, ahol alacsony vagy mérsékelt becslések vannak a talajmozgásról, bármikor előfordulhatnak pusztító földrengések.
Az Európai Földrengéskockázati Modell 2020 (ESRM20) szerint az 1980-as évek előtti épületek, a városi területek és a földrengésveszélyes zónák a leginkább veszélyeztetett övezetek.
Bár a legtöbb európai országban újabb szabályozásokat és szabványokat alkalmaznak a megfelelő földrengésvédelem biztosítása érdekében, még mindig sok a régebbi vagy az alulerősített épület, ami nagy kockázatot jelent a lakók számára.
A földrengések leginkább néhány nagyváros számára jelentenek veszélyt, mint például Isztambul és Izmir Törökországban, Catania és Nápoly Olaszországban, Bukarest Romániában és Athén Görögországban, amelyek a múltban számos földrengés történt. A földrengések miatt évente átlagosan 7 milliárd eurós gazdasági veszteség keletkezik, ennek 80%-a a szóban forgó négy országra esik.
-
Koszovó2 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
English4 nap telt el azóta
HYPOCRITICAL PROTEST: 52 Serbian and 41 KFOR soldiers injured in Kosovo, including Hungarians
-
Szlovákia2 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt
-
Szerbia5 nap telt el azóta
ÁLSÁGOS TÜNTETÉS: Koszovóban 52 szerb és 41 KFOR-katona sérült meg, magyarok is +18