Connect with us

Görögország

GÖRÖG DEMOKRÁCIA: Végképp bealkonyult az Arany Hajnalnak

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

arany hajnal antifa

BALK Magazin applikáció telepítése

play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 2 perc

Görögországban bűnszervezetté nyilvánították az Arany Hajnalt. Az Arany Hajnal 2012-ben még a harmadik legerősebb parlamenti párt volt Görögországban, amikor jelöltjei a 300 parlamenti helyből 21-et szereztek meg, a tavalyi parlamenti választásokon viszont már be sem jutottak a törvényhozásba.

Legyen mindennap !

– Ma győzött a demokrácia. Az pedig már valamennyiünk feladata, hogy mindennap győzzön.

Így kommentálta közleményben Kiriakosz Micotakisz görög miniszterelnök az athéni fellebbviteli bíróságnak azt a döntését, amellyel bűnszervezetté nyilvánította a szélsőjobboldali Arany Hajnal elnevezésű parlamenten kívüli pártot.

A kormányfő az Athens- Macedonian News Agency (AMNA) görög hírügynökség jelentése szerint úgy fogalmazott: miniszterelnökként ugyan tartózkodik attól, hogy bírósági ítéleteket véleményezzen, de ebben az esetben osztja az Arany Hajnal párt bűnszervezeti jellegére vonatkozó általános értékelést.

Micotakisz kiemelte, büszke arra, hogy pártja, a konzervatív Új Demokrácia tántoríthatatlanul az Arany Hajnal politikai és társadalmi marginalizálásáért dolgozott, és semmiféle közösséget sem vállalt vele.

Hasonlóképp foglalt állást Katerína Szakellaropulu államfő is.

A görög demokrácia 1974-es visszaállítása óta az ország nyolcadik köztársasági elnöke (és első női államfője) ugyancsak közleményben szögezte le, hogy a demokrácia szempontjából nagyon fontos nap volt 2020. október 8-a.

– A hosszú múltra visszatekintő demokratikus tradícióinktól mindig is idegenek voltak a szélsőséges politikai erőszak megnyilvánulásai. A bírósági döntés megerősítése annak, hogy a demokrácia és intézményei mindig képesek megakadályozni az aláaknázásukat célzó kísérleteket.

Az ítélet meghozatala idején mintegy 15 ezer athéni tüntetett a fellebbviteli bíróság épülete környékén.

A nagy számban kivezényelt biztonsági erők könnygáz és vízágyú bevetésével tartották vissza az Arany Hajnal és a fasizmus ellen tüntető tömeget.

A bírósági eljárás

A háromtagú fellebbviteli bíróság mintegy 5 éve tartó igazságügyi eljárás végére tett pontot, amikor kimondta, hogy az 1993-ban bejegyzett Arany Hajnal bűnszervezet.

Így a párt perbe fogott 7 vezető képviselője – Nikolaosz Mihaloliakosz, a párt megalapítója és elnöke, valamint az Arany Hajnal 6 egykori parlamenti képviselője – bűnszervezet létrehozásában és működtetésében, míg a párt bíróság elé állított mintegy félszáz tagja és szimpatizánsa bűnszervezetben való részvételért bűnös.

Az Arany Hajnal képviselői tagadták a terhükre rótt cselekményeket, és politikai hajszával vádolták a hatóságokat.

A párt prominensei már korábban is tagadták, hogy az Arany Hajnal neonáci párt lenne, jóllehet idegenellenességük és szélsőjobboldali retorikájuk miatt sokan annak tartják a tömörülést.

Az Arany Hajnal különösen azóta veszített népszerűségéből, hogy szimpatizánsai meglincseltek 2013-ban egy antirasszista rappert. A fellebbviteli bíróság ezzel együtt 4 ügyet vont össze, és így hozta meg ítéletét.

A bíróság Pavlosz Füsszasz rapper meggyilkolása ügyében elkövetőként bűnösnek mondta ki Jorgosz Roupakiaszt, és bűntársként bélyegezte meg 15 társát.

Bűnösnek mondták ki az Arany Hajnal perbe fogott tagjait egyiptomi halászok ellen elkövetett támadásokért, ezen kívül a PAME szakszervezeti tömörülés aktivistáival szembeni gyilkossági kísérletért és súlyos testi sérülés okozásáért, valamint bűnszervezet megalakításáért és működtetéséért.

Elmaradt az ítélethirdetés

A tervek szerint csütörtökön (2020. október 8.) kellett volna ismertetnie a bíróságnak a vádlottakkal szembeni ítéleteket, az ügyész azonban kezdeményezte, hogy a bíróság 3 vádlott – volt parlamenti képviselők – kivételével tekintsen el az enyhítő körülmények figyelembevételétől, és az érintettek így a súlyosabb büntetési fokozatok alapján kapjanak büntetést.

A vádlottak közül csak 11-en jelentek meg a tárgyaláson, a többieket ügyvédeik képviselték.

A bíróság elnapolta az ítélethirdetést, miután helyt adott a védőügyvédek kezdeményezésének, hogy a védenceiknek kedvezőbb ítéletek reményében hivatkozhassanak az enyhítő körülmények figyelembevételére.

Az AMNA ismertetése szerint az antifasiszta rappert megkéselő Jorgosz Roupakiasz enyhébb büntetése maximum 15 év börtön lehetne, míg súlyosabb elbírálás esetén életfogytig tartó elzárást kapna.

Az Arany Hajnal prominens képviselői enyhébb esetben 2 évig terjedő, szigorúbb elbírálás esetén 15 évig terjedő szabadságvesztést kaphatnak, míg a bűnszervezetben való részvétel enyhébb megítélése esetén a büntetés 1-től 5-évig, szigorúbb elbírálással 5-től 10 évig terjedő elzárás lenne.

Görögország

A görögök szavaztak, hogy újra voksoljanak, addig ügyvivő kormány irányít

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

görög
Mindhárman visszautasították a kormányalakítási megbízást

BALK Magazin applikáció telepítése

play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc

Kiriákosz jelenlegi miniszterelnök jobbközép pártja, az Új Demokrácia (ND) a szavazatok 40,8 százalékát szerezte meg a hétvégi görög parlamenti választásokon, így 146 fővel a legnagyobb frakciót alakíthatja meg a 300 fős törvényhozásban. Noha az ND megőrizte primátusát, 12 hellyel kevesebbet szerzett, mint 2019-ben, ezzel pedig lemaradt a többségről. A miniszterelnök jelezte is, hogy nem kíván gyenge kormánykoalíciót összekovácsolni – a parlamenti arányok ismeretében ez azt jelenti, hogy ő maga új választás mellett tette le a voksát.

Még egyszer szavaznak

A baloldali pártok messze kevesebb szavazatot tudtak szerezni, az ND legnagyobb kihívója, a korábbi miniszterelnök, Aléxisz Cíprasz pártja, a Sziriza csak 20 százalékot (71 mandátumot) kapott, ami több mint 11 százalékpontos visszaesés az előző választáshoz képest, így nyugodtan kijelenthető, hogy a mostani választás legnagyobb vesztese. Különösen annak a fényében, hogy a közvéleménykutatások a korábbi hetekben pártját 30 százalék körülre mérték, az Új Demokráciát is inkább 40 százalék alá, így a Sziriza mindenképp csalódott lehet.

Jánisz Varufákisz, a Cíprasz korábbi, nemzetközi szinten is feltűnést keltő gazdasági elveket valló pénzügyminisztere által létrehozott megszorításellenes MeRA25 nem tudta átlépni a három százalékos parlamenti küszöböt, így kikerült a törvényhozásból.

A többi, parlamentbe jutó baloldali párt 2019-hez képest kissé jobban szerepelt: így az egykoron szebb napokat látott szocialista PASOK (11,5 százalékkal 41 mandátumot), a kommunistákat tömörítő KKE 7,2 százalékot (26 helyet) szerzett, így együttesen sem tudnak kormányt alakítani – Cíprasz vissza is adta a kormányalakítás lehetőségét az államfőnek.

görög választások, görög

Miután a harmadik legnagyobb frakcióval rendelkező PASOK is megkapta az elnök felkérését, de szintén visszautasította a lehetőséget, így ügyvivő kormány alakul, amelyet Joannisz Szarmasz, a görög számvevőszék elnöke vezet. Ez a kormány a június 25-én tartandó választásokig irányítja az országot.

A parlamentben további frakciót alakíthat a nemzeti radikális Görög Megoldás párt, amely 4,5 százalékot kapott, ez 16 képviselői helyre volt elegendő.

A választás előtt pár hónappal elfogadott új szabályozásnak köszönhetően ráadásul több kisebb, jellemzően nemzeti radikális párt maradt ki a választási versenyből, mivel kizárták azokat a szervezeteket, akiket elítéltek vezetnek – ezáltal az Arany Hajnal vitorlájából fogták ki a görög honatyák a szelet, vagy inkább vették el a vitorlákat, nehogy véletlenül kihajózzon.

Miért nem alakítanak kormányt?

Micotákisz döntését a kormányalakítás visszautasításával kapcsolatban az is indokolta, hogy a június 25-én tartandó választáson már várhatóan más lesz a mandátumkiosztás.

Az utóbbi pár évben számos alkalommal módosították a választási törvényt.

A Cíprasz-kormány alatt, 2016-ban elfogadott módosításoknak köszönhetően a korábban alkalmazott, a legerősebb pártnak vagy pártszövetségnek járó 50 mandátumos többségi prémiumot ezen a voksoláson nem alkalmazták: a korábbi rendszerben ezek a plusz parlamenti helyek garantálták a kormánytöbbséget, miáltal stabilabb kormányzást tettek lehetővé, akár már a szavazatok 40 százalékának megszerzésével is.

görög, görög választások

Joannisz Szarmasz, ideiglenesen ő kormányoz

A prémium nélkül az Új Demokrácia többségi mandátum nélkül maradt, így viszont a 146 helyet szerző párt nem tudott kormányt alakítani – vagyis inkább nem akart. Az abszolút többség megszerzéséhez még öt szavazatra lett volna szükség a 300 tagú parlamentben.

A Micotákisz-kormány 2020-ban módosította a választási törvényt, így a következő, eredetileg 2027-ben tartandó, de a júniusra előre hozott választáson megint változik a parlamenti helyek kiosztása.

A három évvel ezelőtti változtatások szerint a győztes pártkoalíció további 20 parlamenti helyet fog kapni automatikusan a hagyományos bónuszrendszerben; a fennmaradó 30 hely pedig a legtöbb szavazatot kapó pártnak vagy koalíciónak jár 25 és 40 százalék közötti eredménynél számolva, fél százalékonként egy mandátum.

Amennyiben ezen rendszer szerint tartották volna a választásokat, a ND mind az 50 extra mandátumot bezsebelte volna, ami kényelmes többséget jelentene.

A jobbközép kormány választási sikere – noha szerény mértékben elmarad a négy évvel ezelőttitől – mutatja, hogy az emberek többsége díjazta a relatíve magas gazdasági növekedést, a már lefelé tartó inflációt (az előző év azonos időszakához képest immár 3 százalék), a migránsokkal szembeni határozott fellépést, amit a 2020-as görög-török menekültválság idején láthattak a televíziónézők. (A szorgalmasabbak értesülhettek róla a BALK-ról is.)

A határozott fellépés mit sem változott, legalábbis a török partok felől illegális módon érkezők az Égei-tengeren zajló folyamatos visszaküldését illeti.

Noha nem oldódtak meg a gazdasági problémák, de bő tíz évvel az euróválság után úgy tűnik, Görögország tartós növekedési pályára állt. Mindezt úgy, hogy válságokból kijutott az elmúlt négy évre is: a koronavírusjárvány okozta nehézségek, majd pedig az év elején történt szerencsétlen vonatbaleset, amiben 57 ember veszítette életét, ez masszív tüntetéseket generált Athénban – ám a Micotakisz-kormány népszerűsége nem esett vissza érdemben.

Még úgysem, hogy a miniszterelnök lehallgatási botrányba is keveredett, miután kiderült, hogy a szolgálatokat alkalmazva lehallgattak ellenzéki és katonai vezetőket, újságírókat.

A tavaly nyár óta dagadó ügy végül januárban egy bizalmatlansági indítványban csúcsosodott ki, viszont parlamenti többségét kihasználva az erről szóló szavazást nyerte a kormánypárt.

Összeségében Micotakisz optimistán tekinthet a bő egy hónap múlva tartandó választásra: amennyiben nem történik egy kellemetlen botrány, akkor az életbe lépő modósításoknak köszönhetően kényelmes többsége, várhatóan mintegy 160 mandátuma lesz az Új Demokráciának a parlamentben.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

Líra-könyvek

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Utazás

Letöltések

Google-hirdetés

Tíz nap legjava