HELYSZÍNI TUDÓSÍTÁS: Horgos tele van migránsokkal, egy részük Afrikából érkezett

Horgoson évek óta folyamatos a migránsok jelenléte, most azonban valami megváltozott. A migránsok eddig a Bácska mezőgazdasági birtokon tartózkodtak, és ritkán jártak be a városba, általában a közeli benzinkúton vásároltak. Most viszont Horgos tele van migránsokkal, akik nem a mezőgazdasági birtokon laknak, hanem megszállják az elhagyatott házakat. A házfoglalásra szavuk is van, az ilyen szállást “harbának” nevezik, a “harbá” elmondásuk szerint öreg házat jelent.

Párhuzamos populációk

Szabadka és környéke, főleg Horgos és Magyarkanizsa, nemcsak két ország, hanem két világ határán fekszik. A két ország között vannak átkelők, a két világ között nemigen.

Sem a helyi lakosok, sem a migránsok nem keresik az átjárást, ezért párhuzamos “populációk” alakultak ki rövid idő alatt egy viszonylag kis területen, amelyeknek gyakorlatilag semmi közük sincs egymáshoz.

Mindkét populáció cselekedeteit a “létfenntartási ösztön” vezérli: a migránsok a hideg miatt betörnek az elhagyatott házakba, miközben a helyiek testőr szerepet vállalnak a saját gyerekeik mellett, hozzák-viszik őket az iskolába.

A megoldást mindkét populáció számára az jelentené, hogy ha valamilyen csoda folytán megszűnne az egymás mellett élés kényszere, és soha többé nem látná az egyik “embertömeg” a másikat, illetve fordítva.

Macska-egér játék

Sors Róbert, Horgos polgármestere a BALK-nak úgy nyilatkozott, hogy becslések szerint jelenleg 300-400 migráns tartózkodik a határmenti városban, ami jelentős növekedést jelent az előző időszakhoz képest.

– Sajnos, ezt kezdjük meg is szokni, amit nem lehet, mert ez 2014-től folyamatos. Hála Istennek, hogy a kerítés fel lett húzva, mert ha ez nem lenne, akkor még mindig tízezrek-százezrek vonulnának végig Horgoson

– mondta a polgármester, aki megerősítette, ami a környéken nyílt titoknak számít.

– A migránsok beköltöznek az üres házakba, tehát magántulajdonokba, a boltokban követnek el olyan dolgokat, amilyeneket nem kellene. Sok ilyen – mondjam azt – apróbb probléma adódik. Azelőtt a termést letarolták. De hát most is arra mennek, amerre a GPS-vezeti őket, például keresztül mennek a gyümölcsösökön, ami az embereket irritálja.

A horgosi polgármester szerint a migránsokat ez nem érdekli, hiszen pár ezer kilométerről érkeztek, és túl akarják élni a jelenlegi helyzetet.

– Valószínűleg valakik biztatják őket, hogy jöjjenek erre. Ha tisztában volnának azzal, hogy itt kerítés van, itt a Tisza folyó, és a védekezés Magyarország részéről olyan, hogy lehetetlen bejutni, akkor nem jönnének.

A BALK riportjainak készítése során többször tapasztaltuk, hogy a migránsok az éjszakai órákban tevékenyek, ami a horgosi polgármester szerint félelmet kelt a lakosságban.

https://www.youtube.com/watch?v=jT3KPXarb- M

Sors Róbert közölte, hogy a horgosi vezetés kérésére fokozódott a rendőri jelenlét a határmenti településen.

– A rendőrök ma is kint vannak, és ellenőrzik ezeket az embereket. A lakosságot megnyugtatja, hogy a rendőrök jelen vannak, és ha a migránsok történetesen valahova be is költöznek, akkor a rendőrség kimegy és intézkedik.

Az intézkedés azt jelenti, hogy ilyen esetben a rendőrök kiköltöztetik a migránsokat a “harbából”, bár azt mindenki tudja, hogy ez macska-egér játék: az egyik helyről kiköltöztetik őket, a másik helyre viszont beköltöznek.

Vagyis semmiféle következménye nincs a magántulajdon megsértésének, netalán megrongálásának, mert gyakran ez is előfordul.

A BALK-nak többen elmondták, hogy a horgosi romák segítik a migránsokat az üres házak megtalálásában.

A helyszínen mi is szemtanúi voltunk, hogy van kapcsolat a romák és a migránsok között, ezért előfordulhat, hogy az előző állítás nem alaptalan.

A helyzet megváltozott

A Horgos közelében lévő Bácska birtokon évek óta folyamatosan vannak migránsok, akik Pakisztánból és Afganisztánból érkeztek, a horgosi polgármester szerint ők azonban nem engedek be maguk közé másokat.

Ezzel magyarázható, hogy a most érkező migránsok ellepték Horgost, az új migránsok ugyanis a migráció újabb hullámához tartoznak, és jó részük más irányból érkezett.

És még valami megváltozott! Ebbe a hullámba, nem az alig vagy alulképzett pakisztáni és afganisztáni migránsok vannak jelentős többségben.

Borhar Algériából indult, három hónappal ezelőtt érkezett Szerbiába Törökországon, Görögországon és Macedónián keresztül, és Ausztriába felé tart.

A Kaszentínából (Constatine) származó férfi mester szinten végzett biológiát az egyetemen, jól beszél franciául, és munkát szeretne vállalni Európában.

Egy másik algériai férfi – aki Guelmában élt – bakkalaureátussal rendelkezik, ami ismét csak egyetemi képzettségre utal.

Karim, a harmadik algériai migráns, ötször próbált meg bejutni Magyarországra, és Szegeden is járt már, de ott a Nagyállomáson a rendőrség elkapta.

Karim nem érti, hogy Magyarország miért nem engedi tovább őket, hiszen neki személy szerint soha nem fordult meg a fejében, hogy ne menjen tovább, véleménye szerint ugyanis Magyarország ugyanolyan, mint Algéria, ezt a megállapítását azonban bővebben nem fejtette ki.

Mivel az algériai migránsok frankonfon területről származnak, ezért általában Belgiumba és Franciaországba tartanak, de egyikük Németországba szeretne eljutni, mert ott van a felesége, és mert beszél németül.

A másik vonulat

A Horgosra most érkező migránsok másik csoportja Szíria különböző részeiből származik. Vannak, akik Hamából jöttek, amely a “forradalmi városok” közé tartozik. 2011-ben ebben a városban négyszázezer ember tüntetett a szíriai elnök ellen, amit véres megtorlás követett.

Ez még az úgynevezett “arab tavasz” idején volt, amelynek generálásában a belgrádi CANVAS elnevezésű szervezet is részt vett, természetesen amerikai segédlettel. De ez egy külön történet, ami még nincs megírva.

Egy másik szíriai migráns Dajr ez- Zaurból jött, ez volt az Iszlám Állam utolsó fő erőssége.

A harmadik szíriai migráns, Ahmad Damaszkuszból érkezett, elmondása szerint a harcok a szíriai fővárost is elérték, és ebből kifolyólag ott is problémák vannak, mert nagyon megnövekedtek az élelmiszerárak.

A családja Szíriában maradt, és ő azért szeretne kijutni Belgiumba, ahol már élnek barátai, hogy a megkeresett pénzből küldhessen haza az otthoniaknak.

Szíriában elektromos kütyük, telefonok és televíziók javításával foglalkozott, és ebből szeretne megélni Belgiumban is. Ahmad csak tíz napja van Szerbiában, ezért még nem próbálkozott meg átjutni a magyar határon.

Ezek csak kiragadott történetek, amelyek arra utalnak, hogy a migráció folytatódik, most azonban más arcát mutatja.

Szerbiában egyre többen azt kérdezik, és ezek közé tartozik Sors Róbert horgosi polgármester is, hogy ha Németország vagy Nyugat- Európa a migráció segítségével szeretne új munkaerőhöz jutni, akkor ezt miért nem szervezett formában teszi.

Miért nem küld repülőket vagy hajókat a jelentkezőkért, a jelenlegi migrációs politikát ugyanis emberek százezrei vagy milliói szenvedik meg: a helyi és a migráns populációban egyaránt.

Fotó: Algériai migránsok Horgoson, forrás: BALK