Görögország
MIGRÁCIÓ A luxemburgi külügyminiszter csökkentené a menedékkérők befogadásától elzárkózó országok uniós támogatását
Csökkenteni kell a menedékkérők befogadásától elzárkózó európai uniós tagállamok közösségi támogatását – jelentette ki a luxemburgi külügyminiszter. A szocialista politikus elképzelése szerint a kísérő nélküli kiskorú menedékkérőket el kell hozni a görögországi táborokból, és szét kell osztani az EU-ban, a befogadásuktól elzárkózó tagállamok uniós támogatását pedig csökkenteni kell. Ugyanakkor a német szövetségi kormány nemzetközi fejlesztési együttműködésért felelős minisztere úgy látja, hogy helyben kell segíteni a rászoruló menekülteknek. A miniszter elutasította, hogy Németország fogadjon több ezer kiskorú menedékkérőt Görögországból.
A migránsok hatása az uniós költségvetésre
A luxemburgi külügyminiszter a Der Spiegel hírportálján úgy vélte, hogy a kísérő nélküli kiskorú menedékkérők helyzetét uniós szintű megállapodással kell rendezni.
Jean Asselborn elképzelése szerint a migránsgyerekeket el kell hozni a görögországi táborokból, és szét kell osztani az EU-ban, a befogadásuktól elzárkózó tagállamok uniós támogatását pedig csökkenteni kell.
A szocialista politikus szerint a 2021-ben kezdődő hétéves ciklusra szóló hosszú távú EU-s költségvetést tekintve “erőteljesen negatív következményekkel” jár, ha egyes tagállamok elzárkóznak az alapvető emberiességi kérdések megoldásától.
Hozzátette, hogy a görög-török tengeri határvidéken fekvő görög szigeteken működő táborokban, “részben súlyos körülmények között” elhelyezett emberek legkevesebb háromnegyede jogosult menedékjogra.
– Ezek az emberek nem Görögországba jöttek, hanem az EU-ba, és az EU-nak meg is kell oldania ezt a problémát
– húzta alá a rangidős EU-s külügyminiszter.
Jean Asselborn szerint az EU egy közös érdekekkel rendelkező közösség, és ezért a következő hosszú távú költségvetésről folytatott tárgyalásokba be kell vonni “a jogállamiság mellett az olyan kérdésekben tanúsított szolidaritást is, mint a menekültpolitika”.
Hozzátette, hogy a görög szigetek táboraiban legfeljebb 4 000 felnőtt kísérő nélküli kiskorú menedékkérő tartózkodhat.
– Ez azt jelenti, hogy egymillió EU-s lakosra kilenc fő jut, befogadásuk senkinek sem erőfeszítés, ha valamennyi ország összefog
– mondta Jean Asselborn.
Több ezer gyerekek befogadása
Németországban hetek óta téma, hogy miként kellene segíteni a görög szigetek túlzsúfolt táboraiban elhelyezett migránsoknak.
A német szövetségi kormány nemzetközi fejlesztési együttműködésért felelős minisztere elutasította az ellenzéki Zöldek javaslatát, hogy Németország több ezer kiskorú menedékkérőt fogadjon be Görögországból.
Gerd Müller a Passauer Neue Presse című lapnak azt mondta, hogy
-a gyerekeknek helyben lehet és kell a legjobban segíteni.
Hozzátette, hogy érthetetlennek tarja a görög és az európai uniós szervek tehetetlenségét. A helyzet az utóbbi hónapokban vált súlyossá, de az Európai Unió “sajnos nem reagált”.
– A görög táborokban tarthatatlan és embertelen állapotok uralkodnak. Nem hagyhatjuk cserben Görögországot, és nem várhatunk, amíg bekövetkezik a katasztrófa, Európának haladéktalanul és hathatósan segítenie kell a menekülthelyzet rendezésében
– nyilatkozta a német szövetségi kormány nemzetközi fejlesztési együttműködésért felelős minisztere.
Egyre nagyobb a tolongás a balkáni útvonalon
Horst Seehofer német szövetségi belügyminiszter a Bild című német lapnak úgy nyilatkozott, hogy kritikus a migrációs helyzet a Nyugat- Balkánon, és a tél beálltával egyre inkább romlik.
A bajor politikus kiemelte, hogy Németország nem hagyja magára a migráció gondjával az Európai Unió külső határán fekvő országokat.
– A szövetségi katasztrófavédelmi szolgálat helyben nyújt sürgős segítséget
– mondta Horst Seehofer.
A német belügyminisztérium szervezésében a szövetségi katasztrófavédelmi szolgálat egy 18 szakértőből álló egységet küldött december elején Bosznia- Hercegovinába, ahol Szarajevó környékén fekvő Blažujnál építenek egy tábort.
A német kormány 663 ezer euróval (220 millió forint) támogatja a január végéig tartó küldetést.
Ugyancsak december elején a német belügyi tárca szervezésében 55 kamion érkezett Athénba, a többi között 750 meleg takaróval, csaknem 10 ezer matraccal, párnával és paplannal, ötezer tábori ággyal és 30 ezernél is több garnitúra ágyneművel megrakodva.
A szállítmány értéke 1,56 millió euró, és a görög szigetekről a szárazföldre átszállított menedékkérők ellátását szolgálja.
Az úgynevezett balkáni migrációs útvonalon egyre több ember tartózkodik, akik azzal a szándékkal érkeztek a térségbe, hogy eljussanak az Európai Unió nyugati részébe és menedékjogot szerezzenek.
Görögországban idén december közepéig 69 500 illegális határátlépést regisztráltak, ami meghaladja a tavaly egész évben feljegyzett 48 500 határátlépést.
Az érkezők számának emelkedése azonban nem jár együtt a menedékjogi kérelmek számának emelkedésével, ami azt jelenti, hogy a migránsok tovább akarnak menni a balkáni migrációs útvonalon.
MTI/BALK
Görögország
Plenković mentené a Dinamo huligánjait, Zelenszkij pilóták képzését kérte Athénban
Bár nem azért utazott a görög fővárosba – Andrej Plenković horvát miniszterelnök a regionális vezetők informális találkozójára ment a Thesszaloniki Nyilatkozat 20. évfordulója alkalmából -, az esemény előtt azonban kétoldalú találkozót folytatott a házigazda Kiriákosz Micotákisszal. A beszélgetés középpontjában a nemrég letartóztatott Dinamo-szurkolók, illetve az általuk kiváltott görögországi zavargások álltak, amelyekben egy személy életét vesztette. Megérkezett Athénba Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is, akinek három kívánsága is volt a görög miniszterelnök irányába.
Mi lesz a 102 hülyegyerek sorsa?
Sajnos, a bebörtönzött horvát rendbontók száma nem 101, hanem 102, így kútba esett a poénkodás a dalmát kiskutyákkal. A gond azzal van, hogy a görög börtönök nem sokban különböznek a török börtönöktől, azaz meglehetősen randa helynek számítanak.
Ez a horvát ördögfiókák számára már önmagában véve is rossz hír, mert ugye, a görög börtönökben elsősorban görögök vannak, köztük AEK-szurkolók is, de a helyzet ennél is cifrább, mert szép számmal vannak szerb bűnözők is, akik itt töltik a büntetésüket.
Amikor kiderült, hogy a huligánokat vizsgálati fogságba helyezik, érkezett is pár szívhez szóló üzenet, hogy onnan élve nem kerülnek ki. Ez pedig Horvátországban verte ki a biztosítékot, mert még a legmarconább huligánnak is van mamája.
A szülők jajveszékelése szépen töltötte a hasábokat, egyes ellenzéki politikusok rá is mozdultak a kínálkozó alkalomra, sőt Milanović köztársasági elnök is mondott pár zokibondosat, amit persze a görög bulvárlapok idéztek vért szimatolva.
Andrej Plenković Görögországba elvitta magával Daniel Markićot, a horvát polgári titkosszolgálat, a SOA első emberét is, aki a képen balról az első (Forrás: X-platform, Andrej Plenković )
Ebben a helyzetben ajánlatosnak tűnt némi tűzoltás, amit Plenković miniszterelnök, alias Plenx most Athénban végre is hajtott.
– Álláspontunk világos, határozottan elítéltük a huliganizmust, sajnálatunkat fejeztük ki az emberélet elvesztése miatt, ellenezzük a szurkolói erőszakot
– jelentette ki Plenx athéni nyilatkozata elején.
– A görög miniszterelnök azt mondta, hogy garantálni tudja a fogva tartott horvát állampolgárok biztonságát a görög őrizetben, ugyanakkor követeltük, hogy tisztességes tárgyalást kapjanak a rendbontásban résztvevők, harmadszor pedig követeltük, hogy azok, akik csak kihágást követtek el, térjenek vissza Horvátországba
– tette hozzá a horvát miniszterelnök a sajtótájékoztatón.
Plenković arról is beszélt, hogy a görög rendőrség még nyomoz, és megerősítette, hogy látta a legfrissebb felvételeket, mellékesen szólva mi is megnéztük, de annyira pixelesek, hogy jóformán semmi olyat nem láttunk rajtuk, ami perdöntő lenne.
Szavai szerint, figyelemmel kísérik a médiát, de egyelőre semmit sem tud a tettes kilétéről, és abban sem biztos, hogy a most bemutatott új videó mentesíti-e a horvát szurkolókat a gyilkosság vádja alól.
A horvát miniszterelnök úgy vélte, hogy egyébként meg minden a görög rendőrség és a görög hatóságok kezében van, ők végzik a nyomozást.
Rendhagyó helyzet
Plenković a görög miniszterelnökkel folytatott találkozóról szólva elmondta, hogy Micotákisz szerint a nyomozás még néhány hétig eltarthat, merthogy időbe telik, amíg minden bizonyítékot, minden felvételt megnéznek, és beszélnek a gyanúsítottakkal, de ez is jóval kevesebb, mint amire számítani lehetett.
A horvát miniszterelnök megismételte, hogy a zágrábi kormány sajnálatát és részvétét fejezte ki Micotákisznak a bunyóban megszúrt görög állampolgár halála miatt, de ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a horvát fél írásban benyújtotta a fent felsorolt kérelmeket a görög hatóságokhoz.
– Megteszünk mindent állampolgáraink érdekében, de tiszteletben kell tartanunk az igazságszolgáltatás függetlenségét. Nem emlékszem, hogy valaha is ilyen helyzettel szembesült volna a horvát kormány, hogy hirtelenjében ennyi horvát állampolgárt tartottak fogva egy külföldi országban
– jegyezte meg végül Plenković.
Zelenszkij is besurrant
Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök máskülönben hétfő este vacsorán fogadta a Nyugat-Balkán és az EU-tagállamok vezetőit a Maximos kastélyban, hogy informális vitát folytasson velük az EU bővítéséről és a régió európai jövőjéről, és egyúttal kiemelje Görögország szerepét a stabilitás, valamint a béke és az energiabiztonság pilléreként a Balkánon és Délkelet-Európában.
Görög kormányzati források hangsúlyozták, hogy a vacsorára szimbolikusan az egykori EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozón elfogadott Thesszaloniki Nyilatkozat 20. évfordulóján került sor, amikor ezek az országok először állapodtak meg arról, hogy a Balkán jövője az EU-ban van. Ennek vagy húsz éve, az sem most volt.
A találkozón részt vett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is. Ugyanakkor Athénba érkezett Horvátország, Bulgária és Románia miniszterelnöke – Andrej Plenković, Nikolai Denkov és Ion-Marcel Ciolacu, valamint Aleksandar Vučić szerb elnök, Jakov Milatović montenegrói államfő, Dimitar Kovacsevszki észak-macedón miniszterelnök, Albin Kurti koszovói miniszterelnök, Borjana Krišto, a bosznia-hercegovinai minisztertanács elnöke és Maia Sandu moldovai elnök.
Edi Rama albán miniszterelnök viszont kimaradt a buliból, miután Athén és Tirana diplomáciai perpatvart folytat Fredi Beleri, Himare város görög etnikumú polgármesterének folyamatos bebörtönzése miatt.
Zelenszkij ismét a figyelem középpontjában volt
Besurant visszont a találkozóra Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, bár Ukrajna nemigen tartozik a Balkánhoz, viszont a bővítésben igencsak érdekelt, és ilyen szempontból sokkal jobb pozícióban van, mint azok a balkáni államok, amelyek már húsz éve előszobáznak.
Zelenszkij nagy titoktartás közepette érkezett meg a csúcsra, de ha már ott volt, akkor Görögország segítségét kérte az F16-os pilóták kiképzéséhez, valamint a gabonafolyosó stabilitásának biztosításához, és emlékeztetett azokra az ígéretekre, hogy a görögök részt vesznek Odessza újjáépítésében.
Mindebből kiderül, hogy a Thesszaloniki Nyilatkozat huszadik évfordulója alkalmából rendezett vacsora minden másról szólt, csak nem az Európai Unió további bővítéséről, bár ne tagadjuk, hogy Ursula von der Leyen bizottsági elnök külön-külön találkozott az érintett országok vezetőivel, mint például a macedón és a koszovói miniszterelnökkel, illetve a szerb elnökkel.
-
Törökország7 nap telt el azóta
Török cégek játszák ki a nyugati szankciókat, az USA a fejükre koppintott
-
Törökország5 nap telt el azóta
TRENDFORDULÓ: Vége a gazdasági lejtmenetnek Törökországban?
-
Románia2 nap telt el azóta
KÖLCSÖNÖS ZSAROLÁS: Ausztria nyomná a gázt, Románia behúzta a féket
-
Szerbia5 nap telt el azóta
Még idén kiírják, de csak jövőre lesznek választások Szerbiában, vajon miért?