Szerbia
A SZÓ ÖL: Az ellenzéki újságírók okozhatják a szerb elnök halálát

Szív- és érrendszeri problémák miatt kórházba került Aleksandar Vučić, szerb elnök. A szerb elnöki hivatal közleményben tudatta az ország népével, hogy Vučićot kardiovaszkuláris problémák miatt vitték be a legtekintélyesebb szerbiai gyógyintézetbe, a belgrádi katonai egyetemi kórházba. Egy nem sokkal későbbi közlés szerint Vučić állapota stabil, de a hét végét a kórházban tölti. Az szerb elnök saját kezűleg nyugtatta meg az érte aggódókat, hogy hétfőn már teljes erővel veti bele magát a munkába. De hogy miért ment fel a pumpa? Az rögtön kiderül.
Magas vérnyomás
Szerbiában eddig is nyílt titok volt, hogy Aleksandar Vučić magas vérnyomás betegséggel küzd.
A szerbiai sajtó korábban arról írt, hogy a sok munka miatt Vučićnak nincs ideje magára, és ez az egyik oka annak, hogy magas a vérnyomása.
Kiszivárgó hírek szerint a szerb elnök szisztolés vérnyomása néha a 200-at is eléri, és időnként szívritmuszavar is előfordul nála.
Ezért C vitamint és magnéziumot mindig visz magával. Ráadásul folyamatos terápián van, ami szerb lapjelentések szerint azt jelenti, hogy marokszámra szedi a gyógyszereket.
A nyilvánosságot arról nem szokás tájékoztatni, hogy a túl sok munka miatt Vučić az elnöki kabinetjében is többször rosszul lett már, ami miatt gyors orvosi beavatkozásra volt szükség.
A szerb elnök egészségi állapotáról egy orvoscsoport gondoskodik, amelynek állítólag egy orosz tagja is van.
A szerb elnök nem dohányzik, az alkoholos italok közül pedig a vörösbort kedveli.
A 49 éves Vučić – aki a Crvena Zvezda rajongója – korábban maga is aktívan focizott, de ezzel felhagyott, amióta előbb az ország miniszterelnöke, majd az államfője lett.
Erős ember
Aleksandar Vulin védelmi miniszter – aki Vučić legfőbb magasztalója – meg van győződve arról, hogy az a szerb elnök egészségi állapota rendbe jön.
Biztos vagyok abban, hogy minden rendben lesz, nem azért, mert hallgat az orvosokra, hanem azért, mert Aleksandar Vučić erős és keményfejű ember
– nyilatkozta Vulin a szerb udvari televíziók közé tartozó Pink TV-nek. A védelmi miniszter hozzátette, hogy a szerb elnök keveset alszik, és keveset pihen.
Ő csak akkor kér orvosi segítséget, ha muszáj, és gyorsabban visszatér a munkába állt, mint ahogy azt az orvosok tanácsolják neki.
Ezzel vág egybe, hogy Aleksandar Vučić a hétvégi kórházi kirándulást követően munkába áll. A szerb elnök ezt egy saját kezűleg írt üzenettel tudatta az aggódó néppel.
Köszönet a VMA orvosainak és dolgozóinak. Köszönet mindazoknak, akik aggódtak. Már hétfőtől teljes üzemben folyatom a munkát.
A VMA (Vojnomedicinska akademija) a szerb hadsereg egyetemi kórháza, amely a legtekintélyesebb szerbiai gyógyintézetnek számít Szerbiában.
Ezek után már csak az a kérdés, hogy Aleksandar Vučić miért éppen most került kórházba. A kormányközeli lapok már erre is tudják a választ.
Woodrow Wilson és a fegyverek
Vučić rosszullétét a kormányközeli média és a kormánybarát elemzők, valamint a kormányzat néhány tagja is összefüggésbe hozta azzal, hogy az ellenzéki újságírók a belügyminiszter édesapjának ügyeiről „nem megfelelő hangnemben” faggatták a szerb elnököt.
A szerbiai ellenzéki sajtó hónapok óta támadja Nebojša Stefanović belügyminisztert, mert az édesapja Szaúd-Arábiának adott el fegyvereket, amelyeket az általa képviselt cég áron alul szerzett be egy állami vállalattól.
Az Arms Watch nevet viselő, és Bulgáriába kihelyezett portál nemrégiben három terjedelmes cikkben foglalkozott azzal, hogy Szerbiából milyen fegyverek jutottak el a Közel-Keletre. Egészen pontosan Szaúd-Arábiába, Jemenbe és Szíriába.
Az Arms Watch a szerbiai fegyverekről szóló harmadik elemzésében arról számolt be, hogy a szaúdiakkal kötött fegyverkereskedelmi szerződést szerb részről Branko Stefanović, a szerbiai belügyminiszter édesapja tárgyalta le a GIM nevet viselő magánvállalat képviseletében.
A szerbiai ellenzék szócsövének tekinthető N1 Televízió és általában az egész ellenzéki sajtó akkoriban össztüzet zúdított Nebojša Stefanovićra, és azóta is folyamatosan azt feszegeti, hogy a szerb belügyminiszter édesapja milyen szerepet játszott a Szaúd-Arábiával folytatott fegyverkereskedelemben.
A szerb elnök védelmébe vette a belügyminisztert, miután felavatta a Woodrow Wilsonról elnevezett belgrádi sugárutat.
Önök ezt nem fogják megérteni, mert nem akarják megérteni, ezért a többieknek mondom. Azt mondtam, hogy az említett személy nem a cég igazgatója vagy tulajdonosa, így ő nem veszi ki a profitot. Semmi haszna belőle. Lehet, hogy ott dolgozik – ki tudja – aztán ez az érdeke. Most meg azt hallom, hogy nem is dolgozik ott, akkor mi a probléma?
A szerb elnök szerint bűncselekményről szó sincs.
Arra kérem a Korrupció Ellenes Ügynökséget, hogy tekintse át az ügyet, és vizsgáljuk ki, hogy volt-e érdekellentét, vagy sem! Tehát nagy bűncselekmény nem történt, mindössze azt kell megnézni, hogy milyenek voltak az érdekeltségi viszonyok.
Kiidegelték az újságírók
A kormánypárti sajtó és a kormánybarát szakértők szerint az ellenzéki újságírók provokálták a szerb elnököt, főleg az, aki a képébe nyomta a telefont.
Úgymond: telefonos támadást hajtott végre ellene.
Ez a véleménye Nebojša Krstić kormánypárti elemzőnek, aki szintén a Pink Televízióban nyilvánult meg.
Az újságíró az elnök orra alá nyomja a telefont, hogy látta-e ezt. Erre az elnök azt mondja, hogy nem látom jól, nem jó a szemüvegem, olvassa fel. Az újságíró beleolvas, amire az elnök azt kéri, hogy olvassa fel az egészet, hogy mindannyian tudjuk, miről van szó. Amire az újságíró azt mondja, hogy ne szórakozzunk már.
Az újságíró valójában nem is a „szórakozzunk” kifejezést használta, hanem egy jóval durvább szó enyhébb formáját, ami szintén nincs köszönő viszonyban a jó ízléssel.
Vigyázat! Olyan szavakkal fordult a köztársasági elnökhöz, amit focizás közben a barátainak mondhat, vagy a focizást követő sörözéskor.
Goran Vesić belgrádi polgármester-helyettes szerint is illetlenül szólt az ellenzéki újságíró a szerb elnökhöz.
Láthatták, hogy néhány órával a köztársasági elnök kórházi felvételét megelőzően Miodrag Sovilj, az N1 újságírója az elnök képébe nyomta a telefont, és útszéli módon szólt hozzá, ami már tényleg szégyen
Veszélyes övezet
A szerbiai médiaviszonyok feltérképezése többkötetes tanulmányt igényelne.
Szerbián sok külföldről támogatott honlap, újság és televízió létezik, kezdve az orosz Szputnyiktól a CNN által pénzelt N1 Televízióig.
Az N1 Szerbiában hasonló módon viselkedik a szerb elnökkel szemben, mint a CNN az amerikai elnök irányában. Vagyis az amerikai Demokrata Párt meghosszabbított keze.
A N1 tudósításában a kormánypárti vádakra reagálva megjegyezte, hogy Vučić betegségének és a kórházba kerülésének ily módon történő interpretálása „veszélyezteti az újságírók biztonságát és nyomásgyakorlást jelent a médiára”.
Vesna Mališić, a belgrádi NIN című hetilap közismert szerkesztője szerint a kormánypárti média veszélyes vizekre evezett.
Ebben a történetben a leginkább ijesztő az eset interpretálása, ahogy majdhogynem arra tesznek kísérletet, hogy az N1-et az elnök meggyilkolásával vádolják meg. Ez nagyon veszélyes.
Mališić szerint itt most meg kellene állni, mert ez nem vicc.
Mert soha nem tudhatjuk, hogy mi lesz ennek a vége. Nagyon rossz tapasztalataink vannak az erőszakra való felbujtással és az erőszak támogatásával.
A balkáni viszonyok ismerői bizonyára tisztában vannak vele, hogy a szó öl, amire már volt példa a kilencvenes évek végén. Akkor az újságíró közül jó néhányat a vádlottakra padjára lehetett volna ültetni gyilkosságra való felbujtás miatt.
A szó azonban elszállt, a tett viszont bekövetkezett.

Szerbia
Radioaktív anyagot akartak kicsempészni Szerbiából, lehet-e belőle piszkos bomba?

Radioaktív anyagot csempésző férfiakat kaptak el a szerb-horvát határ szerbiai oldalán lévő Bezdánnál, a szerb rendőrség utóbb közölte, hogy három horvát állampolgár van szó, akik villámhárítófejet akartak átcsempészni a határon Horvátország irányába. Az eset még szombaton este történt, de a hír csak kedden szivárgott ki. A jelentések szerint a radioaktív anyag jelenlétét a műszerek mutatták ki a bezdáni átkelőnél, merthogy a villámhárítófej is szivárgott, ezért a határátkelő térségében is nagyobb értékeket mértek. Egyelőre nem tudni, hogy a csempészeknek mi volt a céljuk, így az újságíró fantázia elkezdett „szabadon szárnyalni”.
Sugárzó autó
A műszerek jelzését követően a szerb határőrök egy német rendszámot viselő Audi csomagtartójában, a pótkerék számára fenntartott helyen egy villámhárítófejet találtak, amelyre az ionizáló sugárzást mérő kézi detektor „gerjedt”.
Szerbiai sajtójelentések szerint rögtön kihívták a vinčai Nukleáris Tudományok Intézetének szakértőit, akik megerősítették a radioaktivitás fokozott jelenlétét az autóban
A helyszínre érkező szakemberek állítólag a határállomás dolgozóinál ruhacserét és egészségügyi vizsgálatokat rendeltek el, amelyeket követően az orvosi ellenőrzésen átesett kilenc rendőrt hazaengedték.

Kihelyezett radioaktív villámhárító a szerbiai Borčában (Forrás: Twitter)
Arról egyelőre nincsenek hírek, hogy milyen egészségi károsodást szenvedtek a „sugárzó autó” utasai, akiket 30 napos őrizetbe helyeztek.
Ezzel kapcsolatban egy horvát szakértő úgy nyilatkozott az Index.hr hírportálnak, hogy az ő számukra a legnagyobb kockázatot az jelenti, hogy szerencsétlen flótásokról van szó.
Az autóban ülő három horvát férfit veszélyes anyagok szállításának, valamint feldolgozásának és tárolásának a gyanújával őrizetbe vették Szerbiában, ahol ügyükkel a zombori ügyészség foglalkozik.
A Soinfo zombori hírportál értesülései szerint a radioaktív anyag és az azt szállító autó egy napig a bezdáni határátkelő közelében volt, így a környéken megnövekedett a radioaktív anyagok jelenléte a levegőben, ezt más forrás nem erősítette meg.
A villámhárítófejet a szerb hatóságok azóta átadták tárolásra a Szerbiai Nukleáris Létesítmények nevet viselő cégnek, amelynek a közleménye szerint az „objektum már nem jelent veszélyt” a környezetre.
A radioaktív villámhárítók még az ezredfordulót követően is használatban voltak a délszláv térségben, de 15-20 évvel ezelőtt ott is kivonták őket az „égi csapás elleni harcból”, leszerelésük és eltávolításuk az épületek tetejéről vagy azok környékéről azonban sem Szerbiában, sem Horvátországban nem történt meg teljes mértékben.
Korábban úgy vélték, hogy a kobaltot vagy európiumot tartalmazó villámhárítók bevonzzák az „istennyilát”, ami azonban nem állta meg a helyét, mert a villám inkább a magasság miatt csapott bele ezekbe az eszközökbe, és nem a levegőt ionizáló anyag jelenléte miatt.
További problémát jelentett az is, hogy „sikeres találatok” estén a villámcsapás határa az épület környékén megnövekedett a radioaktivitás.
A belgrádi Blic értesülései szerint Szerbiában 66 lakóépületen találhatók radioaktív villámhárítók, a legtöbb a Belgrádhoz közeli Mladenovacban, Novi Pazarban, Pribojban és Paraćinban van, Szabadkán hat, Zomborban pedig négy található belőlük.
Hivatalos közlés szerint Szerbiában 570 ilyen eszköz van, amelyek használatát 2009-ben tiltották be, sajtóértesülések szerint Horvátországba is körülbelül ugyanennyit tartanak nyilván, és ott is be van tiltva.
Mennyire volt veszélyes radioaktivitás?
Egymásnak ellentmondó jelentések láttak napvilágot azzal kapcsolatban, hogy mekkora veszélyt jelentetett a megtalált radioaktív anyag, és hogy milyen károsodást okozhatott.
A horvát Nova TV egészen addig ment, hogy akár „piszkos bombát” is lehetett volna belőle készíteni, miközben még a horvát és szerb kollégáknak sem volt könnyű tisztázniuk, hogy a fent említett „szerencsétlen flótások” valójában melyik irányba mentek.
Slavko Dimović, a vinčai Nukleáris Tudományok Intézetének helyettes vezetője a belgrádi Prva TV műsorában végül azzal oszlatta el a bizonytalanságot, hogy a radioaktív anyagot szállító autó utasai kilépésre jelentkeztek a bezdáni átkelőnél, amikor a berendezések jelezni kezdtek.

Radioaktív villámhárítófej (Forrás: Screenshot)
Dimović elmondása szerint ötezerszeres kontaktértéket mérteket mértek az autó csomagtartójában, ami 8000 mikrosievertet jelent, és ez egy körömnagyságú európiumalapú forrásból származott, amelyet egy speciális autóval, úgynevezett ólomkonténerbe zárva szállítottak el a helyszínről.
Az igazgató szerint a csempészek azért választották Bezdánt, mert a nagy forgalmú átkelőket a vinčai intézet folyamatosan ellenőrzi.
Dimović szerint ez a sugárzó anyag valójában csak azokat veszélyeztette, akik az autóban tartózkodtak, ennek mértéke attól függ, hogy mennyit tartózkodtak a járműben, ezért a környéken élőknek nem kell semmiféle következményektől tartaniuk.
Dr. Bratislav Trifunović onkológus sebészprofesszor a műsorban elmondta, hogy a radioaktív villámhárítók leginkább akkor veszélyesek, amikor valamilyen okból kidőlnek, vagy a földre esnek, mert akkor megváltozik a sugárzás iránya, amely horizontális lesz, és az egész környéket teríti.
Az orvosprofesszor szerint ezúttal nem lehet halált okozó sugárzásról beszélni, és az egészségi károsodás mértéke pedig attól függ, hogy a csempészek mibe csomagolták, a vinčai intézet illetékese erre úgy reagált, hogy semmiképpen sem lehet szakszerű csomagolásról beszélni.
Piszkos bomba előállításáról ugyanakkor senki sem beszélt, az egyelőre csak az újságírói fantázia szüleményének tekinthető.
Szerbia
Kiengedték a börtönből a Zoran Đinđić meggyilkolásáért elítélt egyik személyt

Közeleg Zoran Đinđić meggyilkolásának huszadik évfordulója. A CNN közeli N1 televízió szerbiai csatornája úgy értesült, hogy – nem az évforduló alkalmából – ma szabadlábra került Dušan Krsmanović, a „zimonyi klán” egykori tagja. Krsmanović egyike volt azoknak, akiket a Kis-Jugoszlávia (Szerbia-Montenegró) egykori miniszterelnökének, Zoran Đinđićnek a meggyilkolásáért ítéltek el. Belgrádi sajtójelentések szerint a most szabaduló férfi 14 gyilkosság elkövetésében vett részt, az egyiknek közvetlen végrehajtó volt.
A huszadik évforduló
Krsmanovićot mindössze néhány nappal a volt kis-jugoszláv miniszterelnök meggyilkolásának huszadik évfordulója előtt engedték ki a börtönből, ami különös fényt vet a közelgő évfordulóra, illetve az ahhoz kapcsolódó esetleges megemlékezésekre.

Zoran Đinđić (1952-2003)
A férfi közel húsz év után szabadult. 2019-ben már kérte korábbi szabadlábra helyezését, miután letöltötte büntetésének kétharmadát, de a kérelmét akkor elutasították.
Krsmanovićot a „Szablya” akcióban tartóztatták le, amely a merényletet elkövetők nyomrakerítésére indított rendőrségi művelet volt.
Az elsőfokú bíróság 30 év börtönbüntetésre ítélte, de a fellebbviteli bíróság 20 évre mérsékelte a büntetését.
A most szabadult férfi 2008-ban egy fellebbezésben bűnösnek vallotta magát, és egyúttal enyhébb büntetés kiszabását kérte.
– fogalmazott írásos vallomásában Krsmanović.
A „beismerő vallomás” miatt megfenyegették őt és a családját is, ezért Szávaszentdemeteren (Sremska Mitrovicában) ült, és nem Pozsarevácon (Požarevac), ahol a merénylet többi résztvevőjét tartják fogva.
Rendszerváltást akartak
Dušan Krsmanović a gyilkosság előtt a zimonyi klánon belül kábítószerkereskedelemmel foglalkozott, belgrádi sajtójelentések szerint a drogot Dušan Spasojević Šiptartól, a zimonyi klán vezetőjétől kapta, aki azt egy másik bandatag által külföldről szerezte be.
A most szabadult férfi állítólag a zimonyi klán egyik legjobb drogdílere volt, alatta egy egész hálózat működött, ez a sajátos MLM belgrádi srácokból állt, akik a szerb fővárosban terjesztették a kábítószert.
A 2003. március 12-én végrehajtott Đinđić-gyilkosság alkalmával az volt a feladata, hogy figyelje a miniszterelnöki jármű mozgását, és azt jelentse a többieknek.
A vád szerint Dušan Krsmanović a Nemanja utcában, vagyis a régi vasútállomás felé vezető többsávos út mentént tartózkodott, ahonnan a Zoran Đinđićet szállító járműkonvoj érkezését várták.
– mondta a figyeléssel megbízott Krsmanović, aki már korábban is részt vett egy Zoran Đinđić ellen végrehajtott merényletkísérletben.
Krsmanović nem avatták be a merénylet előkészítésének minden részletébe, csak annyit hallott a társaitól, hogy az egykori miniszterelnök meggyilkolásának indítéka a hatalom megszerzése volt annak érdekében, hogy Nebojša Čović legyen Kis-Jugoszlávia új miniszterelnöke, az elnöki posztot pedig Vojislav Koštunica töltse be.
Đinđić kijelentése Miloševićről
(Forrás: Twitter, N1)
Đinđić meggyilkolásának ugyanakkor több oka is volt, ezek közül hármat érdemes kiemelni.
A volt miniszterelnök harcot hirdetett a szervezett bűnözés ellen, különleges ügyész kinevezését jelentette be, és szerb háborús bűnösöket adott ki a Hágai Törvényszéknek, beleértve Slobodan Miloševićet volt szerb és kis-jugoszláv elnököt is, akit a legnagyobb felelősség terhelt a délszláv háborúk kirobbantásáért.
Krsmanović elmondása szerint a volt kis-jugoszláv miniszterelnök meggyilkolását Dušan Spasojević Šiptar határozta el, miután találkozott a katonai elhárítás volt parancsnokával, Aca Tomićtyal, aki kapcsolatot tartott fenn az állambiztonsági halálosztagnak nevezett vörössapkás különítmény tagjaival.
Állítólag ők biztosították azt a fegyvert, amelyből a végzetes napon Zvezdan Jovanović Zmija (Kígyó) leadta a két, más források szerint három lövést.
A koszovói származású Jovanović a rettegett vörössapkás terrorellenes egység tagja volt, és annak ellenére alezredesi rangot viselt a rendőrségnél, hogy szakmáját tekintve lakatos volt, korábban ugyanis a Kelet-Szlavóniában és a Drina mentén brutális gyilkosságokat végrehajtó Željko Ražnatović Arkan különítményének tagja volt.
Krsmanović nem az első, aki a merényletet végrehajtó „brigádból” szabadult, a Žmigiként ismert Željko Tojaga a vörössapkások egykori tagja, tavaly április közepén hagyta el a börtönt, miután letöltötte 15 éves büntetését.
A Đinđić-gyilkosságot követően elsőként Saša Pejaković Pele szabadult, aki szintén a vörössapkás műveleti egység erősítette, és a gyilkosság végrehajtásából kivett szerepe miatt nyolc évet töltött börtönben.
Nem sokáig bujkáltak
A volt kis-jugoszláv miniszterelnök meggyilkolását követően a zimonyi klán tagjai bujkálni kezdtek, egy részük bérelt lakásokban rejtőzött el, de a Szablya akció során gyorsan a rendőrök látókörébe kerültek.
– mondta el egy alkalommal a ma (március 7-én) szabadult férfi, akinek a testvére szintén bandatag volt, és szintén a drog terítéséből élt.
A hivatalos változat szerint a zimonyi klánt vezető Spasojević két héttel a Đinđić-gyilkosságot követően a rendőrséggel folytatott tűzharcban vesztette életét, más – nem hivatalos verziók szerint – a rendőrök Spasojevićet és a vele elkapott egyik társát brutálisan megverték, majd lelőtték.
Kapcsolódó cikk
A boncolási jegyzőkönyv szerint Spasojevićet hét golyó találta el, három a fején, és négy a testén.
Az még gyanúsabbá teszi a hivatalosan elővezetett változatot, miszerint Spasojevićet és társát azért ölték meg, mert ellenállást tanúsított, az említett boncolási jegyzőkönyv szerint azonban a két bűnözőt közvetlen közelről és felülről lőtték hátba, valamint fejbe.
A hivatalos változat hitelességében kételkedők szerint úgy nehéz ellenállást tanúsítani, hogy valaki háttal van a támadóinak, de a Balkánon még ez is előfordulhat. A gyilkosság huszadik évfordulója a következő napokban még inkább Szerbiára irányítja a fényt, aminek az egyik résztvevő mostani szabadon engedése nem éppen a legszebb felvezetése.
Szerbia
A Mercedes elektromos autókat gyárhat Szerbiában, ha lesz lítiumkiaknázás

A Mercedes, a Rio Tinto, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és Szerbia kormánya arról tárgyal, hogy a Mercedes elektromosautó-gyárat építene Szerbiában. Diplomáciai körökben terjedő hírek szerint a projekt értéke 2,5 milliárd euró. Emlékezetes, hogy az EBRD a Belgrád-Niš vasútépítési projektbe is beszállt, amely körülbelül ugyanolyan nagyságú beruházás, mint a Mercedes szerbiai gyárának létesítése. A szerbiai gyárban készülő autók egyébként lítiumakkumulátorokat használnának, amelyekhez a lítiumot az ausztrál-brit Rio Tinto bányászná ki Szerbiában.
Bicskanyitogató elnöki viselkedés
A szerb elnök legutóbbi televíziós szereplése alkalmával megerősítette, hogy a belgrádi kormány tárgyal a német óriáscéggel, amely elektromosautó-gyárat létesítene Szerbiában.
Aleksandar Vučić a február végi interjúban elmondta, hogy már többször is tárgyaltak egy ilyen projektről, és hogy számtalanszor gondolkodott már a megvalósításáról.
– jelentette ki a szerb elnök, aki szerint ezzel kapcsolatban eddig még nem született megállapodás, de több alkalommal is tárgyaltak már róla az Európai Bizottsággal is.

A Mercedesről is beszélt a szerb elnök (Forrás: RTS, Screenshot)
Az interjú során Vučić bicskanyitogató módon „fikázta” – nincs rá jobb szó! – a műsorvezetőt, de azért az interjúnak csúfolható adásból kiderült, hogy a Mercedes elektromos autókat gyártó üzemének Szerbiába történő telepítéséről hónapokkal ezelőtt folytak tárgyalások.
A szerb elnök ezzel kapcsolatban felhánytorgatta a műsorvezetőnek, hogy a szerbiai állami televízió – amelynek Vučić a vendége volt – a lítium kiaknázása ellen kampányolt azzal az általa tolmácsolt állítással, hogy „Szerbia eltűnik, ha a lítium kiaknázásába kezd”.
– tette fel a kérdést a kocsmai szintre süllyedő szerb államfő. Ezt követően elkanyarodtak erről a témáról, de az összevissza vádaskodás – ami az egész interjút jellemezte – tovább folytatódott.
Koszovó vagy egy Mercedes-üzem?
Néhány nappal az elnöki interjú előtt a Demostat közvéleménykutató cég arról írt a honlapján, hogy az említett külföldi partnerekkel folyó tárgyalósok már közelednek a végső megállapodáshoz, de a potenciális beruházás attól függ, hogy Szerbiában sikerül-e kitermelni a lítiumot, de azt is számításba veszik, hogy a belgrádi kormány milyen külpolitikai irányultsággal rendelkezik az elkövetkező időszakban.
Itt érdemes megemlíteni, hogy a szerb kormány a Loznica, vagyis az érintett környék lakosságát hergelő ellenzéki pártok és környezetvédelmi csoportok nyomására tavaly (2022) leállította a lítium kiaknázásával kapcsolatos előkészületeket.
Mindeközben a szerb elnök folyamatosan a lítium kitermelését támogatta, ezért a brit-ausztrál cég nem tűnt el Szerbiából, és – talán az elnöki állásponttól felbátorodva – „fű alatt” folytatta tevékenységét, egyes hírek szerint például nem állította le a lítium kiaknázásával kapcsolatos területek felvásárlását.

A Mercedes is eszébe juthatott a szerb elnöknek a brüsszeli találkozón (Forrás: Twitter, Josep Borrell)
A másik dolog, amit nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a Koszovó helyzetéről szóló tárgyalások legutóbbi fordulóját két nappal azt követően tartották, hogy a Demostat cikke megjelent, tehát Vučić úgy ült le tárgyalni Koszovóról, hogy elnöki szemei előtt ott lebeghetett a Mercedes szerbiai megjelenése, amiért – mint mondta – a világon mindent megadna.
Miután a német cég elektromos autókat gyártó üzemével kapcsolatos tervekről Szerbia az Európai Bizottsággal is tárgyalt, Vučić említett álláspontját nyilván a Szerbia és Koszovó között közvetítő Európai Unió, illetve Josep Borrell is ismerte, vagy ismerhette, és esetleg felhasználhatta a Koszovóról folyó tárgyalások során.
Kicsit tovább, esetleg túlgondolva a helyzetet, felmerülhet a kérdés, hogy a szerb elnök zsarolható-e ezzel, miután korábban azt mondta, hogy a Nyugat gazdasági nyomást kíván gyakorolni Szerbiára, ha nem fogadja el a már európai tervként emlegetett francia-német javaslatot.
Ugyanakkor a Szerbiának ígért „sárgarépa-projekt” része lehet a Mercedes érkezése, ha Belgrád konstruktív magatartást tanúsít a Pristinával folytatott tárgyalásokon, és elfogadja a Koszovóra vonatkozó európai tervet – vagyis ad abszurdum, a kérdés úgy is felmerülhet, hogy mi ér többet Szerbiának, Koszovó, vagy egy Mercedes üzem?
A német óriáscég döntése, hogy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank garanciáival gyárat nyit Szerbiában, egyértelműen jelezné, hogy Szerbia milyen irányba halad, vagyis hogy nyugat felé tájolta be magát, ugyanakkor a stuttgarti cég feltűnése a „bérces balkáni országban” „erős üzenet lenne más globális befektetők számára, hogy Szerbia biztonságos befektetési célpontnak számít.
Ehhez, és a tervezett további nyugati beruházások teljesüléséhez azonban a belgrádi vezetésnek minden bizonnyal el kellene fogadnia az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájához való fokozatos igazodást, ami végső soron az Oroszország elleni szankciók bevezetését jelentené, ha egyáltalán lesz még Oroszország a jelenlegi formájában, amire odaérünk.
Elektromos Mercedesek Szerbiából
A Demostat által idézett, de közelebbről meg nem nevezett forrás szerint a Mercedes Szerbiába érkezése ezúttal nem marad a szerb kormánypropaganda szintjén, mint az a német cég és a szerb Ikarbus együttműködésének esetében történt évekkel ezelőtt, mert a szerződés aláírása esetén a végrehajtás azonnal megkezdődik.
Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a Rio Tinto lítiumot fog bányászni Szerbiában annak ellenére, hogy a belgrádi kormány a tavalyi év elején hivatalosan felfüggesztette az úgynevezett „Jadar” projektet a környezetvédelmi aktivisták tiltakozása miatt.
Ezt megelőzően Szerbia a lítium kiaknázásának engedélyét ahhoz a feltételhez kötötte, hogy a nyugati befektetők egy akkumulátorgyárat és egy elektromos autókat gyártó üzemet telepítenek Szerbiába, vagyis a belgrádi vezetés nem kívánt belemenni abba, hogy a lítium kiaknázásának fejében az ország ne kapjon semmit, és hogy a kitermelő cégek a lítiumot nyersanyagként szabadon exportálják más országokba.
A Demostat beszámolója szerint egyáltalán nem biztos, hogy a Rio Tinóval való együttműködés megszűnik, ugyanakkor nyitva áll a lehetőség, hogy az állam új partnert találjon, amelynek nem csorbult annyira a hírneve, mint a brit-ausztrál vállalatnak, a Rio Tintót ugyanis világszerte számos vád éri környezetromboló tevékenysége miatt.
A nemzetközi bányászati cég azonban nem adja fel, és ezt a Reuters egyik decemberi jelentése is bizonyítja, miszerint a Rio Tinto vezérigazgatója egy sydney-i befektetői tájékoztatón azt mondta, hogy a Jadar, vagyis a szerbiai projekt „hihetetlen értéket képvisel”, ezért a cége nem mondott le a szerbiai lítium kibányászásáról.

A fiúk a bányában dolgoznak. 2030-ra a mongóliai Oyu Tolgoi lehet a világ ötödik legnagyobb rézbányája az ázsiai ország miniszterelnöke szerint (Forrás: Twitter, Л.Оюун-Эрдэнэ)
Ezzel párhuzamosan a multinacionális cég szerbiai leányvállalata, a Rio Sava nem tagadja, hogy folytatódott a földvásárlás Loznica környékén.
A projekt folytatása mellett szól, hogy Vučić elnök minden alkalmat megragad arra, hogy elégedetlenségét fejezze ki a lítium kiaknázásával kapcsolatos projekt és a Rio Tinóval való együttműködés leállítása miatt – és akkor gyengén fogalmaztunk.
A Rio Tinto mellett szól az is, hogy a Mercedesszel kapcsolatos tárgyalásokban részt vesz az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank is, amely 2015-ben együttműködött a brit-ausztrál céggel egy mongóliai projektben, amely földalatti rézbányák létesítésére vonatkozott.
Mindennek a végén levonhatjuk a következtetést, hogy ha a Mercedes Szerbiába települ, akkor bizonyos értelemben Szerbia lesz a következő Mongólia, és ebben az EBRD segít a belgrádi vezetésnek, vagy netalán a Rio Tintonak.
-
Horvátország5 nap telt el azóta
FAJFERICA: Zöld erdőben, zöld mezőben egy fekete disznó
-
B A Balkanac6 nap telt el azóta
Változó érzelmek: Kijevnek már nem kell Ljubljana, kitöri a Fras
-
Szerbia5 nap telt el azóta
Őrizetbe vettek egy szerb férfit, mert 3 ezer euróért eladta a kiskorú lányát
-
Horvátország2 nap telt el azóta
GYÓGYSZERHIÁNY: Nincs Ozempic Horvátországban, mert mindenki slank akar lenni