Bulgária
TÖRÖK ÁRAMLAT: Ezen a télen még nem jön az orosz gáz dél felől

Bulgáriában megnyitották a Török Áramlat első szakaszát. Nem kell hosszú szakaszra gondolni, mert mindössze 11 kilométerről van szó, amely a török határtól a Sztrandzsa (Странджа) településen lévő kompresszorállomásig húzódik. A dolog tehát nem néz ki túl jól. Pedig az orosz külügyminiszter kijelentette, hogy a Török Áramlat második, Európába tartó vezetékének építési munkálatai 2020-ra, vagyis határidőre befejeződnek. Más értesülések szerint az oroszok már tájékoztatták a szerbeket, hogy ezen a télen még ne számítsanak gázszállítmányokra déli irányból.
A bolgár puszta
Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök vígan lapogatta meg Aleksandar Antić szerbiai bányászati és energetikai miniszter vállát a nagy bolgár pusztaságban, ahol nem gémeskutak, hanem nyurga munkagépek ágaskodtak. (Lásd a fenti képet!)
A szerb minisztert azért hívták meg a Török Áramlat nem túl hosszúra nyúlt első szakaszának átadására, hogy megmutassák neki, honnan is érkezik majd a gáz Szerbiába.
A 11 kilométeres szakaszt máris Balkáni Áramlatnak nevezték el, és minden bizonnyal ezt a nevet viseli majd az egész vezeték, amely a Balkánon keresztül szállítja majd a gázt észak felé.
Amikor elkészül.
– magyarázta el a „dolgok állását” az ingujjra gyürkőzött bolgár miniszterelnök.
A sztrandzsai kompresszorállomás azért különösen fontos, mert itt fogják mérni a Törökország felől Bulgáriába érkező orosz gáz mennyiségét.
Nincsenek véletlenek
Miközben tartott a névadó ünnepséggel egybekötött „bolgár pusztaprogram”, a bolgár külügyminiszter Moszkvában tárgyalt a gázvezetékről.
Ekaterina Zaharieva arról tájékoztatta Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, hogy a bolgár miniszterelnök és a szófiai orosz nagykövet jelenlétében megkezdődött a gázszállítási infrastruktúra bulgáriai szakaszának építése.
A bolgár külügyminiszter kifejezte reményét, hogy
Zaharieva nem is mondhatott mást. Nem hazudtolhatta meg orosz kollégáját, aki közölte, hogy a munkálatok 2020-ra, vagyis határidőre befejeződnek.
A RIA Novosztyi hírügynökség szerint az orosz miniszterelnök a belgrádi „felszabadító ünnepségen” is hasonló optimizmusról tett tanúbizonyságot.
Az orosz hírügynökség beszámolója alapján Dmitrij Medvegyev azt mondta, hogy a vezetéket 2020 elejéig megépítik, mivel ez egész Európa számára hasznos projekt.
Az orosz mantra
Az orosz mantra tehát az, hogy a jövő év elejére elkészül az „elbalkanizálódott” Török Áramlat, de vajon melyik hónapot lehet 2020 kezdetének tekinteni.
Ha a vezeték mondjuk csak májusra készül el, akkor az orosz időszámítás szerint a 2020-as esztendő csak májusban kezdődik, addig pedig tartson ki mindenki, ahogy tud. Még akkor is, ha közben lesz egy tél.
A belgrádi Blic című napilap szerint azonban Medvegyev „nemcsak mantrázott” a szerb illetékeseknek.
A Blic úgy értesült, hogy az oroszok azt javasolták a belgrádi vezetésnek, hogy tartalékoljanak elegendő gázt a következő időszakra, nehogy gondot okozzon az ukrajnai vezeték újévre tervezett elzárása.
Az ukrán puszta
Nem túlzottan meglepő, hogy az oroszok mindeddig nem tudtak megállapodni az ukránokkal az „ukrán pusztán” áthaladó gázvezeték további működéséről.
– mondta a belgrádi lap informátora.
A kiszivárogtatás szerint az ukránok azt követelik, hogy a Gazprom tíz éves tranzitszerződést írjon alá velük, az oroszok azonban ezt a feltételt nem fogadják el.
A Blic által meg nem nevezett hírforrás szerint a szaúdiak 620 nap alatt vállalták a Török, alias Balkáni Áramlat bulgáriai szakaszának megépítését.
Ez azt jelenti, hogy déli irányból legkorábban 2021 elején érkezik meg az orosz gáz.
Válsághelyzet
Belgrádi források szerint a Srbijagas szerb forgalmazó feltöltötte ugyan a törzsudvarnoki (Banatski Dvor) tárolót, de az nincs akkora, hogy a tél folyamán onnan el tudják látni egész Szerbiát, ha az Ukrajna felőli gázszállítás leáll.
A szerbek ezért abban gondolkodnak, hogy Ausztriától vesznek gázt.
A Blic értesülései szerint a szerb kormány válságtanácskozást is tart a Srbijagas vezetőivel.
– közölte a szerb cég.
De nem csak Szerbiának, hanem Magyarországnak is fel kell készülnie az újonnan kialakult helyzetre.
A Török Áramlat balkáni leágazása ugyanis évi 15,75 milliárd köbméter gázt szállít majd, amiből 3,5 milliárd köbméterrel Bulgária, 2,5 milliárddal Szerbia, 6 milliárddal pedig Magyarország részesül.
A további 3,75 milliárd köbmétert Szlovákiába, illetve Ausztriába, a baumgarteni elosztó központba szállíthatják – egyszer csak, amikor a vezeték megépül.

Bulgária
Politikai patthelyzet, de újabb nekifutás: Bulgária ötödjére választ

Megint és megint patthelyzet Bulgáriában, ahol a választópolgárok április 2-án két év alatt immár ötödjére járulhatnak az urnákhoz, miután a kormányalakításra felkért harmadik párt vezetője, a szocialista Kornelija Ninova is visszaadta a mandátumot. Mivel a tavaly októberi parlamenti választás után sem sikerült működőképes kormánykoalíciót összekovácsolni a különböző pártoknak, Rumen Radev államfő bejelentette, hogy február 3-án feloszlatja a parlamentet, ügyvezető kormányfőt nevez ki, s új választásokat ír ki. Ez lényegében az előző voksolások forgatókönyvének megismétlése, és az erőviszonyok tekintetében – bár addig még sok víz lefolyik a Maricán – a politikai patthelyzet konzerválódását jelenti.
Politikai patthelyzet
Az elmúlt négy választás trendje azt mutatja, hogy a 2010-es éveket kormányzati szempontból domináló Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) párt továbbra is képes a legtöbb szavazatot megszerezve a legnagyobb parlamenti frakciót alakítani a 240 fős törvényhozásban, azonban nem talál megfelelő partnert a koalícióalakításhoz.
A Bojko Boriszov vezette párt rengeteg kritikát kapott az ország rákfenéjének tekintett rendszerszintű korrupció miatt, emiatt középről és baloldalról egyik pártnak sem akaródzik összeállni vele.
Kapcsolódó cikk
Persze lehetséges szövetséges épp akadna. A hivatalosan liberális, valójában a török kisebbség pártjaként működő Mozgalom a Jogokért és Szabadságért (DPS) adná magát, de a rendszerint megbízható, 10-15 százalék körüli szavazati arányt megszerző párt frakciója se elegendő, ráadásul maga sem túl szalonképes a korábbi korrupciós botrányai miatt – ráadásul ideológiailag sem lenne túl szerencsés az összebútorozás.
A második legnagyobb frakcióval rendelkező Folytatjuk a Változást (PP) párt ezúttal nem tudott megfelelő többséget összekovácsolni, noha 2021 vége és 2022 közepe között egy viszonylag stabil koalíciót sorakoztatott fel maga mögött.

Az Európai Néppárt 2022 októberében azzal gratulált a GERB győzelméhez, hogy Boriszov pártja „kritikus fontosságú Bulgária politikai stabilitása szempontjából”. Pedig sejthették, hogy patthelyzet van (Forrás: EPP)
A kormány nemezise végül a macedón identitásvita lett: miután Bulgária visszavonta vétóját a macedón csatlakozási tárgyalások előtt, az egyik koalíciós partner, a Van Ilyen Nép (ITN) kilépett a kormányból.
Néhány képviselője ugyan Kiril Petkov miniszterelnökkel tartott, de egy, pontosan az ITN által beadott bizalmatlansági indítvány végül a kormány bukásához vezetett, a költségvetés és a macedón csatlakozást illető engedékenység miatt.
S persze itt is meg lehet említeni az ukrajnai háborút, mivel komoly töréseket jelentett az Oroszország iránt nagyobb megértéssel lévő csoportok és az abszolút nyugatos Petkov vezette irányvonallal szemben.
Minden esetre a patthelyzetet valószínűleg nem élvező bolgár állampolgárok állhatatossága értékelendő: még 2021 áprilisában 49 százalékos volt a részvétel, a pár hónappal később, 2021 júliusában már 40 százalékra csökkent, a többi választásnál is 39 százalék környékén maradt.
Tehát az ország durván 6,6 millió választópolgárából úgy 2,6-2,8 millió próbálkozik egy olyan parlamenti felállást összeszavazni, amely végre egy hosszú távon is működőképes kormányhoz vezet.
Gyengülnek a korrupcióellenes pártok
Noha ezek a számok változatlannak tűnnek, volt elmozdulás két év alatt: a korrupcióellenes pártok, vagyis a „progresszívek” mandátuma csökkent, s noha most is a képviselői helyek harmadára-negyedére számíthatnak, ellenállásuk egy koalíció létrehozására megbosszulhatja magát.

A választók már tavaly ősszel kiszavazták a parlamentből a médiasztár Szlavi Trifonov által alapított ITN-t, noha 2021 folyamán sokan még tőle várták a megoldást és a korrupcióellenes harc beindítását.
A párt nem volt képes megszolgálni a választói bizalmat, különösen azután, hogy a maffia felszámolását ígérő Petkov-kormányból kihátrált.
A sokat kárhoztatott GERB ugyanakkor folyamatosan erősödik, miközben a korábbi nagy ellenfél, a szocialisták gyengülnek vagy éppen stagnálnak – ami az utóbbiak koalícióalapítási hajlandóságát növelheti.
Kapcsolódó cikk
A DPS a török szavazói miatt viszonylag stabil helyet tudhat magának, kérdés, de ki lesz vele hajlandó koalíciót kötni?
Az utóbbi választások további fejleménye, hogy a radikális pártok újra megerősödtek; az oroszpárti Sztefan Janev volt miniszterelnök/hadügyminiszter a tavaly őszi választásra sikeresen összegrundolt egy pártot, amely támogatottsága ugyan most nem elegendő a négyszázalékos küszöb eléréséhez, de messze vagyunk még a választástól.

Nagy tornamutatvány lenne, ha a patthelyzetet követően Kiril Petkov ismét kormányt alakíthatna (Forrás: YouTube)
Ám van a parlamentben jelenleg egy jóval nagyobb radikális frakció is, a Vazrazsdane. Minden esetre nem zárható ki egy GERB-radikális pártok közötti koalíció sem, ami 2021 előtt relatíve jól működött, vagy legalábbis stabil kormányt jelentett.
A patthelyzet így is valószínű, de többen arra spekulálnak, hogy az államfő által január 20-ára összehívott kormányalakítási – mint kiderült, sikertelen – tárgyalásokon megjelenő négy párt, a GERB, a DPS, a Szocialista Párt és a Janev-féle Felemelkedő Bulgária a következő alkalommal akár egy szakértői kormányt, vagy esetleg egy kisebbségi kormányt is létrehozhat külső támogatással, amivel esetleg feloldható a patthelyzet.
Erre az utóbbi évtizedben már volt példa Bulgáriában, igaz, az sem bizonyult túl tartósnak, szóval a kilátások továbbra sem túl bíztatók a nyugatos és oroszpárti, korrupcióellenes és „tradicionális” csoportok között.
Márpedig az ukrajnai háború árnyékában, ambiciózus célok eléréséhez (Schengen csatlakozás, euró bevezetése) jót tenne egy stabilan működő kormány, vagyis a patthelyzet feloldása.
-
B A Balkanac4 nap telt el azóta
Isten háta mögött (Visky András: Kitelepítés)
-
Bosnia5 nap telt el azóta
Szijjártó szerint Magyarország nem akarja kivezetni az orosz irányból érkező gázszállítást
-
Montenegró4 nap telt el azóta
Potyognak a letartóztatások Montenegróban, egy főrendőr után elkapták a „kriptokirályt” is
-
Szerbia6 nap telt el azóta
Szerbiának Vučić kézfájása ellenére is végre kell hajtania a megállapodásokat