ORBÁN A SASOKNAK SZURKOL: A magyar miniszterelnök szerint a szerbeknek két szívük van

Utolsó módosítás:

A magyar miniszterelnök kihívta a teraszra a szerb elnököt. Erről számolt be tudósításában a Tanjug szerb hírügynökség, amely szerint ez nagy megtiszteltetés, mert a magyar miniszterelnök oda ritkán vezeti ki a vendégeit. Így alkalom nyílt arra, hogy négyszemközt beszélgessenek, miközben a pesti panorámában gyönyörködtek. A szerb sajtó külön kiemelte, hogy a magyar miniszterelnök a kínai világbajnokságon résztvevő szerb kosárlabdázóknak szurkol.

Az igaz barátság

A találkozó előtt – és az Instagramon – a szerb elnök közölte, hogy Szerbia igaz barátjának tekinti a magyar miniszterelnököt.

Aleksandar Vučić az Instagramon arról is beszélt mind a 30 ezer követőjének, hogy történelmi magaslatokban van a Magyarország és a Szerbia közötti viszony, de ezt még szeretnék tovább építeni – nyilván felfelé ívelően.

Vučić saját bevallása szerint azt kéri Orbán Viktortól, hogy segítségen Szerbiának a koszovói kérdés megoldásában, mert Orbán olyan ember, aki tartja a szavát.

Annak ellenére kérem erre, hogy Magyarország elismerte Koszovó függetlenségét. Azt kérem, hogy más kérdésekben segítsen nekünk Koszovóval kapcsolatban. Legutóbb az Interpollal kapcsolatban fordultunk hozzájuk, és segítettek

– mondta a szerb elnök.

Szerbia tehát nem azt várja el Magyarországtól, hogy vonja vissza a koszovói függetlenség elismerését, erre a jelek szerint csak a harmadik világbeli országokat igyekeznek rábeszélni a szerbek.

Magyarország a 3. helyen

Vučić rámutatott, hogy Magyarország nagy gazdasági növekedésnek örvend, ahonnan elég sok befektetés érkezhet Szerbiába.

Emlékeztett arra, hogy Szerbia és Magyarország a tavalyi évben 1,7 milliárd eurós kereskedelmi forgalmat valósított meg. Ennek köszönhetően

Magyarország – Németország és Olaszország után – Szerbia harmadik legnagyobb partnere az Európai Unióból.

Ez eléggé jól mutatja, hogy Magyarország mennyire fontos számunkra – tette hozzá Vučić.

A szerb elnök szerint a párbeszéd fontos a Szerbiában élő nagy magyar közösség, és a Magyarországon élő szerbek szempontjából is.

Orbán a sasoknak szurkol

A magyar miniszterelnök tudott olyat mondani, aminek örültek Szerbiában, főleg a Vučićhoz közeli média háza táján.

Az Informer nagy betűkkel írta, hogy ORBÁN A SASOKNAK SZURKOL, és azt kívánta, hogy a szerb kosárlabdacsapat “műveljen csodát” a kínai világbajnokságon.

A szerb elnököt favorizáló hírportál beszámolójában aláhúzta, hogy a magyar miniszterelnök a tisztelet hangján beszélt Szerbiáról.

A magyarok a szlovénokról azt tartják, hogy nagy a szívük, a szerbekről viszont azt, hogy két szívük van

– jelentette ki Orbán.

Egy város eltűnt

A III. Budapesti Demográfiai Csúcson a szerb elnök arról beszélt, hogy Szerbiában tavaly több, mint 100 ezer ember halt meg, de csak 63.175 gyermek született.

Ez azt jelenti, hogy a “demográfiai veszteség” egy év alatt 37 680 ember, és hogy

Szerbiából eltűnt egy Nagykikinda méretű város.

Vučić arról is beszélt, hogy Szerbiában az átlagéletkor 43,2 év, a lakosság 20%-a pedig 65 évnél idősebb.

Véleménye szerint a második világháború után egyetlen generáció sem biztosította a lakosság reprodukcióját.

A szerb elnök ebben nem lehet vétkes, hiszen három gyermeke van, igaz két alomból.

A II. világháború hatása

A magyar miniszterelnök a III. Budapesti Demográfiai Csúcson azt hangsúlyozta, hogy a népességfogyás nem világjelenség, és nem is a keresztény civilizáció jellegzetessége.

Orbán úgy vélte, hogy inkább általános európai jelenség, aminek az oka a két világháború iszonyatos embervesztesége, amelyből a mai napig nem sikerült talpra állni.

És mivel a politika idézte elő a bajt, kijavítani sem lehet a problémákat erőteljes állami szerepvállalás nélkül – jelentette ki.

A magyar családpolitika szellemi alapjai közé sorolta azt a meggyőződést, miszerint minden gyermeknek joga van apához és anyához, és hogy a család és a gyermek nem más, mint a nemzeti közösség biológiai újratermelésének előfeltétele.

Ha nincsenek családok és gyermekek, akkor egy nemzeti közösség el tud tűnni

– fogalmazott a magyar miniszterelnök.

Egy magyar, vagy egy cseh, vagy például egy szerb méretű nemzeti közösségnek matematikailag nem olyan nehéz belátni, hogy rossz demográfiai tendenciák mellett “előbb-utóbb lesz egy utolsó ember, akinek le kell kapcsolnia a villanyt, vagyis el lehet fogyni”.

Ha pedig egy nemzet eltűnik, “valami pótolhatatlan tűnik el a világból” – mutatott rá Orbán Viktor.

Az európai belső migráció

Nem csak emiatt fogy a szerb és a magyar.

A demográfiai csúcs előtt a BALK azt boncolgatta, hogy a térség soha nem látott demográfiai válságtól szenved: a természetes lakosságcsökkenéshez tömeges kivándorlás járul.

Akkor arról írtunk, hogy

a család megtartó ereje mellett nem szabad megfeledkezni a “társadalom megtartó” erejének fontosságáról sem.

Ennek hiánya ugyanis egyre nagyobb probléma, hiszen emiatt nem tízezrek, hanem milliók tűntek el a térségből.

Ma már nem az a baj, hogy kevés gyerek születik, hanem az, hogy szinte mindenki elhagyja a közép-európai és a balkáni országokat, aki húsz vagy harminc évvel ezelőtt megszületett.

A kelet-európai országok uniós csatlakozásának, és az összes balkáni országok esetleges belépésének legnagyobb nyertese Nyugat-Európa, amely új piacot nyithatott a termékei számára, és olcsó munkaerőhöz juthatott.

Előbb a termelés kihelyezésével, majd a munkaerő elszipkázásával.

De lehet, hogy a szerbek ennek könnyebben ellenállnak, mert nekik két szívük van.

Vagy mégsem?

Fotó: Tanjug



Varga Szilveszter

Varga Szilveszter

1989-1991: az Újvidéki Rádió munkatársa, a BBC magyar adásának és a Magyar Rádiónak a tudósítója. 1991-2000: a Magyar Rádió munkatársa, 1993-1996: a Magyar Rádió belgrádi tudósítója. 1997-2005: a Beta Hírügynökség budapesti tudósítója, 2003-2018: a Hír Televízió munkatársa, 2018-tól Aegon Prémium, megtakarítási tanácsadó, privátbankár, 2019-től a BALK főszerkesztője

Mondd el a véleményedet!