MÚLT ÉS JELEN: Áder János ismét szobrot avatott Szerbiában

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

A szerb média korántsem szentelt akkora figyelmet Áder János belgrádi látogatásának, mint amekkora Emmanuel Macronnak kijárt. Ez érthető is, magyar köztársasági elnök ugyanis gyakrabban fordul meg a szerb fővárosban, mint francia. És az igazat megvallva, a francia elnök világpolitikai súlya jóval nagyobb, mint amekkorával magyar kollégája rendelkezik. Még akkor is, hogy ha Áder János határozottan küzd az emberiségre leselkedő legnagyobb veszély ellen, ami nem más, mint a klímaváltozás.

Igazságtalanság lenne azonban azt mondani, hogy Áder János látogatásai nem kapnak elegendő figyelmet Szerbiában.

A megbékélés pillanatai

Hat évvel ezelőtt fordulópontot jelentett a két ország kapcsolataiban, hogy Csúrogon Tomislav Nikolić szerb államfő és Áder János köztársasági elnök fejet hajtott a második világháború alatt és után kivégzett ártatlan áldozatok emlékműve előtt.

Akkor erőteljesen visszhangoztak Áder szavai, amelyek szerint

-a bűnnek nincs származása, sem nemzetisége, nincsenek bűnös népek, csak bűnös tettek”.

Közvetlenül a csúrogi megemlékezés előtt Áder János a szerbiai parlamentben bocsánatot kért azokért a bűnökért, amelyeket a II. világháború során magyarok követtek el ártatlan szerbek ellen a Vajdaságban.

A szerb képviselők állva tapsoltak. Nem zárható ki, hogy a magyar képviselők is állva tapsolnának az Országházban, ha a szerb elnök egy hasonló gesztussal bocsánatot kérne a vajdasági vérbosszúban meggyilkolt magyar áldozatokért.

Hat évvel ezelőtt tehát megbékélésről írt a szerbiai sajtó.

Áder ismét szobrot avatott Szerbiában

Áder János ismét szobrot avatott Szerbiában, most azonban nem Tomislav Nikolić társaságban, az ő helyét közben Aleksandar Vučić vette át.

Hunyadi János zimonyi szobrának felavatásakor Áder két jelképre hívta fel a figyelmet: a keresztre és a harangra.

A magyar köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy a legendás hadvezér Európa védelméért hozott áldozatot, a harang pedig az európai összefogást hirdette.

– A törökök tetteit látva Hunyadi János leghőbb vágya a törökök kikergetése Európából, Szerbia, valamint a Balkán területének felszabadítása volt

– húzta alá Áder János.

Aleksandar Vučić szerb államfő felszólalásában úgy fogalmazott, nagyobb megtiszteltetés nem is érhetne egy hadvezért annál, hogy több nemzet is magáénak vallja, mint ahogy Hunyadi Jánost (Sibinjanin Jankót) magukénak vallják a szerbek és a magyarok is.

Volt még egy koszorúzás, ami szintén 1456-hoz kapcsolódott.

A két elnök a belgrádi várban megkoszorúzta a nándorfehérvári diadal emlékművét, amely ugyan nem olyan monumentális, mint a Hála Franciaországnak emlékmű, de mégis csak ott van, és hirdeti a magyar nép nagyságát.

Múlt és jelen

A belgrádi sajtó beszámolóiban kiemelte, hogy a szerb államfő nem csak a múltról, hanem a jelenről is beszélt.

– Fontos számunkra, hogy a különböző népek között vannak emberek, akik tisztelik egymást, és akik együttműködnek. Büszke és szerencsés vagyok, hogy szerb és magyar zászlókat látok ma itt. Büszke vagyok mindarra, amit az utóbbi időben tettünk.

Szavaiból arra lehet következtetni, hogy Hunyadi János igazán úttörő volt,

-mert már több mint ötszáz évvel ezelőtt „mindannyiunk szabadságáért harcolt, ő volt a középkor legnagyobb hadvezére, akinek mára teljesült a vágya, a szerbek és magyarok együtt, közös célokért, a szerb és a magyar nép érdekekeiért küzdenek”.

A szerb elnök szerint a magyarok és a szerbek ma gondoskodnak egymásról, és már nem a problémákat, hanem az együttműködés lehetőségeit látják meg.

Vučić hozzátette: ezért nem is véletlen, hogy Magyarország – amely korábban Szerbia tizenkettedik kereskedelmi partnere volt – mostanra feljött az ötödik helyre.

A szerb internetes portálok megjegyezték azt is, hogy a szerb elnök nemcsak a magyar köztársasági elnöknek mondott köszönetet, hanem Orbán Viktor miniszterelnöknek is. Vučić Pásztor Istvánt, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét is azok közé sorolta, akik hozzájárultak a két ország kapcsolatainak javításához.

Fotók: MTI