Connect with us

Magyarország

MÚLT ÉS JELEN: Áder János ismét szobrot avatott Szerbiában

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

ader janos aleksandar vucic Sibinjanin Janko hunyadi janos
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 2 perc

A szerb média korántsem szentelt akkora figyelmet Áder János belgrádi látogatásának, mint amekkora Emmanuel Macronnak kijárt. Ez érthető is, magyar köztársasági elnök ugyanis gyakrabban fordul meg a szerb fővárosban, mint francia. És az igazat megvallva, a francia elnök világpolitikai súlya jóval nagyobb, mint amekkorával magyar kollégája rendelkezik. Még akkor is, hogy ha Áder János határozottan küzd az emberiségre leselkedő legnagyobb veszély ellen, ami nem más, mint a klímaváltozás.

Igazságtalanság lenne azonban azt mondani, hogy Áder János látogatásai nem kapnak elegendő figyelmet Szerbiában.

A megbékélés pillanatai

Hat évvel ezelőtt fordulópontot jelentett a két ország kapcsolataiban, hogy Csúrogon Tomislav Nikolić szerb államfő és Áder János köztársasági elnök fejet hajtott a második világháború alatt és után kivégzett ártatlan áldozatok emlékműve előtt.

Akkor erőteljesen visszhangoztak Áder szavai, amelyek szerint

-a bűnnek nincs származása, sem nemzetisége, nincsenek bűnös népek, csak bűnös tettek”.

Közvetlenül a csúrogi megemlékezés előtt Áder János a szerbiai parlamentben bocsánatot kért azokért a bűnökért, amelyeket a II. világháború során magyarok követtek el ártatlan ellen a Vajdaságban.

A szerb képviselők állva tapsoltak. Nem zárható ki, hogy a magyar képviselők is állva tapsolnának az Országházban, ha a szerb elnök egy hasonló gesztussal bocsánatot kérne a vajdasági vérbosszúban meggyilkolt magyar áldozatokért.

Hat évvel ezelőtt tehát megbékélésről írt a szerbiai sajtó.

Áder ismét szobrot avatott Szerbiában

Áder János ismét szobrot avatott Szerbiában, most azonban nem Tomislav Nikolić társaságban, az ő helyét közben Aleksandar Vučić vette át.

Hunyadi János zimonyi szobrának felavatásakor Áder két jelképre hívta fel a figyelmet: a keresztre és a harangra.

A magyar köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy a legendás hadvezér Európa védelméért hozott áldozatot, a harang pedig az európai összefogást hirdette.

– A törökök tetteit látva Hunyadi János leghőbb vágya a törökök kikergetése Európából, Szerbia, valamint a Balkán területének felszabadítása volt

– húzta alá Áder János.

Aleksandar Vučić szerb államfő felszólalásában úgy fogalmazott, nagyobb megtiszteltetés nem is érhetne egy hadvezért annál, hogy több nemzet is magáénak vallja, mint ahogy Hunyadi Jánost (Sibinjanin Jankót) magukénak vallják a szerbek és a magyarok is.

Volt még egy koszorúzás, ami szintén 1456-hoz kapcsolódott.

A két elnök a belgrádi várban megkoszorúzta a nándorfehérvári diadal emlékművét, amely ugyan nem olyan monumentális, mint a Hála Franciaországnak emlékmű, de mégis csak ott van, és hirdeti a magyar nép nagyságát.

beograd belgrad nandorfehervar ader janos aleksandar vucic

Múlt és jelen

A belgrádi sajtó beszámolóiban kiemelte, hogy a szerb államfő nem csak a múltról, hanem a jelenről is beszélt.

– Fontos számunkra, hogy a különböző népek között vannak emberek, akik tisztelik egymást, és akik együttműködnek. Büszke és szerencsés vagyok, hogy szerb és magyar zászlókat látok ma itt. Büszke vagyok mindarra, amit az utóbbi időben tettünk.

Szavaiból arra lehet következtetni, hogy Hunyadi János igazán úttörő volt,

-mert már több mint ötszáz évvel ezelőtt „mindannyiunk szabadságáért harcolt, ő volt a középkor legnagyobb hadvezére, akinek mára teljesült a vágya, a szerbek és magyarok együtt, közös célokért, a szerb és a magyar nép érdekekeiért küzdenek”.

A szerb elnök szerint a magyarok és a szerbek ma gondoskodnak egymásról, és már nem a problémákat, hanem az együttműködés lehetőségeit látják meg.

Vučić hozzátette: ezért nem is véletlen, hogy Magyarország – amely korábban Szerbia tizenkettedik kereskedelmi partnere volt – mostanra feljött az ötödik helyre.

A szerb internetes portálok megjegyezték azt is, hogy a szerb elnök nemcsak a magyar köztársasági elnöknek mondott köszönetet, hanem Orbán Viktor miniszterelnöknek is. Vučić Pásztor Istvánt, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét is azok közé sorolta, akik hozzájárultak a két ország kapcsolatainak javításához.

Fotók: MTI

Szerbia

VUČIĆ THE GREAT: A koszovói miniszterelnök elrontotta a szerb államfő játékát

Közzététel:

a megjelenés dátuma

államfő, elnök
A VEZÉR ÖKLE: Az "elázott" szerb elnök a belgrádi nagygyűlésen (Forrás: Instagram)
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 5 perc

A szerb elnök hetekig készítette elő a péntek esti nagygyűlést, amellyel azt akarta bizonyítani, hogy neki van a legnagyobb követőtábora. A szerb kormánypárti sajtó szerint Aleksandar a mostani belgrádi szeánszra 200 ezer embert trombitált össze, ami lehet, hogy kevesebb, mint a „nagy előd” Slobodan Milošević gazimestani csődülete, amellyel 1989-ben a rigómezei (vesztes) csata hatszázadik évfordulójáról emlékeztek meg. Az a nagygyűlés a balkáni háborúk nyitánya volt, és a feszültséget most is sikerült felsrófolni, amiben a szerb államfő segítségére sietett Albin Kurti koszovói miniszterelnök, így alkotnak ők ketten „halálos párost”.

Elázott harcosok

A szerb elnök híveit az sem riasztotta vissza, hogy még az időjárás sem volt hozzájuk kegyes. Vučić azzal kezdte a nagygyűlést, hogy „végtelen háláját” fejezte ki a híveinek, akik „lelkesen eláztak” azért, hogy a vezér szájából ismét halhassák, amit már a balkáni gerlék is turbékolnak Szerbiában.

A szerb elnök méltatta, hogy hívei megmutatták mennyire kitartók, mert még esőben is készen állnak a harcra a „tisztességes Szerbiáért”, ahogy Vučić nevezi az általa kitűzött célt.

A nagygyűlés kezdetén megemlékeztek a két május eleji lövöldözés áldozatairól, és reagáltak a Koszovóban néhány órával korábban lejátszódott eseményekre is.

A koszovói rendőrség tagjai a nagygyűlés előtt akcióztak a szerb többségű Zubin Potok, Zvečan és Leposavić településeken, de megszólaltak a szirénák Észak-Mitrovicában is.

A koszovói rendőrség tagjai erővel „iktatták be” a korábbi koszovói albán választási cirkusz alkalmával két-három százalékkal polgármesteri tisztséghez jutott albánokat, és a községi intézményekről eltávolították a szerb zászlókat, helyükbe kitűzték a koszovói lobogót.

elnök, államfő

MINDIG FRISS: Albán polgármesteri bevonulás a koszovói szerb területeken, a bódén látható felirat jelentése magyarul: mindig friss (Forrás: Tanjug)

A zvečani önkormányzat épületébe történt behatolás alkalmával a koszovói rendőrök a könnygáz mellett sokkbombát is bevetettek, és szpréjel lefújták az összegyűlt szerbeket, akik meg akarták akadályozni a községháza általuk illegálisnak tartott elfoglalását.

A rendőri akciót követően az orvosok mintegy tíz embert láttak el az észak-mitrovicai kórházban. Ezt követően Vučić elrendelte a legnagyobb készenlétet a szerbiai hadseregnél, szombaton délelőtt pedig „haditanácsot” tartottak Belgrádban, vagyis összeült a Nemzetbiztonsági Tanács, amely úgy döntött, hogy a katonák további intézkedésig a legmagasabb „készültségi fokozatban” maradnak.

Ezeket a koszovói előzményeket követően kezdődött meg a belgrádi nagygyűlés, amelyen a szerb elnök azt mondta, hogy a pristinai vezetés szándékosan akciózott pénteken, kivárták ugyanis a napot, amikor a férfiak a „reményteli Szerbia” megteremtését célzó nagygyűlésen tartózkodnak Belgrádban, vagyis nem lesznek otthon.

A szándék mindenképpen egyértelmű: a koszovói vezetés, illetve Albin Kurti koszovói albán miniszterelnök el akarta rontani Aleksandar Vučić játékát, és ezért időzítette a nagy csinnadrattával szervezett „legnagyobb nagygyűlés” napjára a „választási kabaré” folytatását, a szerb elnök azonban azzal a közhellyel nyugtatta le az „elázott harcosokat”, vagyis a nagygyűlés résztvevőit, hogy „amikor Szerbia egységes, akkor számtalan problémát képes megoldani”.

Ugyanakkor ismét elővette azt a tavaly augusztusi szófordulatot, hogy Szerbiát a „bújtatott alanyt” falhoz szorította, és ezért nincs más kiút, mint a haza és a nép védelme.

– Harcolni fogok a béke minden másodpercéért, de azt kijelentem, hogy Szerbia nem nézi tétlenül, ha támadás éri a szerbeket Koszovó északi részén. Ki akarják űzni a szerbeket Koszovóból? Nem űzik ki őket!

– mondta igazi „békeharcosi hévvel” Vučić The Great.

Párbeszéd a legrosszabbakkal is

A szerb államfő elmondta, hogy a nagy beszolgáltatási akció során már ötvenezer fegyvert és robbanószerkezetet begyűjtöttek, ezzel pedig hány és hány életet megmentettek, miközben egyes (ellenzéki) politikusok visszaéltek a tragédiával, amiért megvetést érdemelnek.

Vučić The Great azonban a megvetés ellenére is hajlandó szóba állni mindazokkal, akikről a „legrosszabbakat” gondolja, ezért párbeszédre szólítja fel őket, mert szerinte nem az autóutak a legmegfelelőbb helyek a politikai akarat kifejezésére.

A szerb elnök ezzel arra utalt, hogy az úgynevezett ellenzéki tüntetés résztvevői a „mitingelős folkról” keretében előszeretettel állítják le a forgalmat a nemzetközi korridorhoz tartozó egyik belgrádi hídon.

A szerb elnök az ellenzéket más módon is gyalázta, majd „tárgyalási feltételként” közölte, hogy átmeneti kormány addig nem lesz, amíg ő él. De ez sem hangzott már újdonságként, korábban ugyanis többször elmondta, hogy meg kell őt ölni ahhoz, hogy az ellenzék választások nélkül hatalomra kerüljön.

Vučić Szerbia főszerkesztőjeként azt is bejelentette, hogy megszüntetik a valóságshow jellegű műsorokat a baráti médiában, viszont kifogásolta, hogy ezek, mármint a legrosszabbak, nem hajlandók felszámolni azokat a saját televízióikban, amivel egyúttal tudatosította, hogy országon, illetve szerbségen belül elég erőteljes a megoszlás.

A szerb elnök itt konkrétan az egyébként valóban nézőbutító Survivorra gondolt, erről a nagygyűlést megelőzően beszélt, akárcsak arról, hogy tárgyalt Željko Mitrovićtyal, a Pink televízió tulajdonosával a Szövetkezet (Zadruga) címen futó médiaokádmány felszámolásáról, és láss csodát, Mitrović bejelentette, hogy tíz napon belül a Szövetkezet bezárja a kapuit.

Vučić a belgrádi nagygyűlésen arról is szónokolt, hogy 11 év és megannyi győzelem után visszavonul a pártelnöki tisztségtől, de a párt hű és odaadó tagja marad, miközben szombattól minden szerbiai állampolgár elnöke lesz.

Szavai szerint a párt vezetését „csodálatos emberek” veszik át tőle, majd bejelentette, hogy Szent Vitus napján (Vidovdan), vagyis a gregorián naptár szerint június 28-án megkezdi a Népi Mozgalom Szerbiáért elnevezésű ernyőszervezet megalakítását.

Szent Vitus napja a szerb nemzet egyik legjelentősebb és legrégebbi ünnepe, ezért az időpont megválasztása szimbolikus értelmet is hordoz.

Szavai szerint a mozgalmat „tágabbnak képzeli el, mint az összes párt, mert mindazokat fogja majd egybe, akik tudják, mennyire fontos az uniós utat járni, de nem tönkretenni a keleti szövetségeket”.

Vučić a „népfront jellegű” ernyőszervezetbe szeretné bevonni a független értelmiségieket is, vagyis ismételten bizonyítja azt a délkelet-európai tézist, hogy a hatalmat gyakorló személy előbb a saját oldalán számolja fel a nézetkülönbségeket, hogy így megerősödve még nagyobb erővel rontson rá a már megsebzett ellenzékre.

Két testvérnép és a békeharc

A BALK tegnap megelőlegezte, hogy Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter, aki lassan állandó szereplője lesz a szerbiai politikai folklórnak, ismét szerbül szól majd „a világ legnagyobb szerb nagygyűléséhez”.

És ez valóban meg is történt. Szijjártó szerbül mondta el, hogy történelmi ellenségeskedés helyett immár történelmi barátság van Magyarország és Szerbia között, és a magyar nemzet mára testvérnépként tekint a szerbekre.

– Közös történelmünk számos megpróbáltatás elé állított minket, sokszor ellenségként tekintettünk egymásra. Mára mindez megváltozott: testvéri nemzetek lettünk

– hangsúlyozta a magyar külügyminiszter, aki szerint az újkeletű testvériség Aleksandar Vučićnak köszönhető, aki úgy bánik a vajdasági magyar közösséggel, hogy az követendő példaként szolgál az egész világ számára.

elnök, államfő

A magyar külügyminiszter szerb esernyő alatt (Forrás: Facebook, Szijjártó Péter)

Szijjártó Péter kiemelte, hogy a két ország hasonló kihívásokkal néz szembe, Budapestet és Belgrádot ugyanis egyformán „gátlástalanul támadja a nemzetközi liberális fősodor”.

– Miért is támadnak minket? Azért, mert mi, magyarok és szerbek kiállunk magunkért, a nemzeti érdekeinkért, és ezt azért tudjuk megtenni, mert erős vezetőink vannak. Azért támadnak minket, mert békét akarunk Ukrajnában, és nem veszünk részt a háború eszkalációs kockázatának növelésében. Azért támadnak minket, mert ragaszkodunk a családi értékekhez, és azért támadnak minket, mert nem hagyjuk, hogy kívülről diktáljanak nekünk

– sorolta Szijjártó, aki közös pontnak nevezte azt is, hogy Magyarországon és Szerbiában is „vannak olyan politikai erők, amelyek külföldi érdekeket szolgálnak, és nem átallnak kihasználni akár emberi tragédiákat is azért, hogy politikai hasznot hajtsanak maguknak”.

Szijjártó úgy vélte, hogy az idegen érdekeket szolgáló pártokat választásról választásra le kell győzni, és szerencsére ezt megtesszik mindkét országban rendszeresen, egyúttal arra figyelmeztetett, hogy ezek a támadások nem maradnak abba a jövőben sem a maguk „nemzeti útját járó magyarok és szerbek ellen”, amiből pedig az következik, hogy a békeharc nem marad el magyar oldalon sem.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


Utazás

A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Líra-könyvek

Letöltések


Google-hirdetés

Tíz nap legjava