KISEBBSÉGI LÉT: A VMSZ a protest szerepkörtől a haladókkal kompatibilis pártig

Utolsó módosítás:

A vajdasági magyarság a kilencvenes években nem volt sem baloldali, sem jobboldali. A VMSZ Csubela Ferenc idejében a háborúellenes és “romantikus” protestpártok közé tartozott. A Vajdasági Magyar Szövetség a második elnöke, Kasza József vezetése alatt az úgymond liberális oldalt erősítette, mára viszont átcsúszott a “radikálisokból lett haladókat” tömörítő jobboldali térfélre. Tehát a VMSZ ma abban a csapatban játszik, amelyben Aleksandar Vučić viseli a kapitányi karszalagot.

Párhuzamok és ellentétek

A politika olyan, mint a tőzsde:

a múltban elért eredmények semmiféle garanciát nem jelentenek a jövő tekintetében.
Aki nem tud alkalmazkodni a kialakult helyzethez, az lecsúszik.

Az erősek maguk teremtik meg a helyzetet, a kicsik és a gyengék pedig ha csak méltatlankodnak, akkor lassan eltűnnek a történelem süllyesztőjének nevezett siralomházban.

Ez a szabály nemcsak a gazdaságra, hanem a politikára is érvényes, ahol a pénz és a hatalom új barátságokat és szövetségeket teremt.

A vajdasági magyar politikai erők – főleg a VMDK és a VMSZ – kezdetben eléggé pragmatikusan határozták meg a stratégiájukat. Az elvük akkortájt az volt, hogy kisebbségi pártként mindig jó kapcsolatokra törekednek az éppen aktuális szerb és magyar kormánnyal.

Ez bármit jelenthetett, és sok mindet jelentett is.

A téblábolás időszaka

Az első elnök, Csubela Ferenc idején a VMSZ protestpárt volt.

A VMSZ létrejötte önmagában egy tiltakozás következménye. A hírhedt zentai közgyűlésen az alapítók azért szakadtak ki a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségéből, mert a VMDK akkori elnöke az alelnök megválasztásakor megpróbálta ráerőszakolni akaratát a tagságra.

Csubela váratlan halálát követően a VMSZ-t Kasza József vette át. A vajdasági magyar párt ekkor állt be a demokratikus ellenzék liberális pártjai közé, amelyeket leginkább a külföldi segélyek tartottak életben.

Az említett ellenzéki pártok támogatói közé tartozott az Európai Közösség és Soros György Nyílt Társadalom alapítványa, amely általában az amerikai kormányok, de leginkább a Demokrata Párt meghosszabbított keze volt és maradt.

A miloševići időkben azonban mindez mást jelentett, mi ma.

Az akkori zavaros politikai helyzetben a térség életének alakításában döntő szerepet játszottak az amerikai titkosszolgálatok is.

Ezek a későbbi arab tavaszok és színes forradalmak próbaverzióját tesztelték Belgrádban az Otpor tevékeny közreműködésével.

A különböző szerbiai politikai törekvések és a nagyhatalmi érdekek tengerében a kisebbségeknek nemigen jutott iránytű. Ők egy jó évtizedig éppen oda vetődtek, ahova az egyik vagy a másik hullám lökte őket.

Tartós politikai bizonytalanság

A kétezres évek kezdetét a vajdasági magyarság és a VMSZ szempontjából leginkább a politikai bizonytalanság jellemezte. Pásztor Bálint, szerbiai parlamenti képviselő szerint ez volt az az időszak, amelyben

nem mindig volt világos, hogy ki a politikai ellenfél és ki a szövetséges.

A VMSZ első 15 évével kapcsolatban a szerb parlamenti képviselő – aki a VMSZ jelenlegi elnökének a fia – azt írta, hogy “a vajdasági magyar pártot a bátorság jellemezte ellenzékben és kormánykoalíció(ko)n belül is”.

Politikai bátorság ide vagy oda, abban az időben szűkültek, vagy éppenséggel sérültek a nemzeti kisebbségi jogok a vajdasági magyarok vonatkozásában. Ennek egyik eklatáns példája volt, hogy megszaporodtak a magyar nemzeti közösség tagjait ért támadások.

Ezt a szerbiai politikai bizonytalanság idézte elő, ami elsősorban a vezető szerb pártok hatalmi harcában nyilvánult meg. Nem kedvezett azonban a vajdasági magyaroknak az sem, hogy folyamatosan romlott a gazdasági helyzet.

Ez a bizonytalanság egészen a 2010-es évek elejéig tartott, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a korábban kormányzó baloldali és liberális erők Szerbiában és Magyarországon is kibuktak a hatalomból.

A megtalált szövetségesek

Körülbelül 2012-től egyfajta stabilitás jellemzi Magyarországot és Szerbiát, így a VMSZ könnyebben talált magának szövetségest. Az ellenfél viszont keresés nélkül is jön, azt nem kell keresni.

Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök kisebbségellenes megnyilvánulásai elég gyakran ellenszenvet váltottak ki a vajdasági magyarság köreiben. Pásztor István egy neki tulajdonított kijelentés szerint azt üzente a volt magyar miniszterelnöknek: “nem őriztek együtt libát, hogy letegeződjenek”.

Pásztor inkább a Fidesszel tegeződött le, miközben a Szerbiai Haladó Párt is gesztusokat tett a vajdasági magyar párt felé. Ezért nem volt kérdéses, hogy a VMSZ melyik mezőn akar libapásztorkodni.

A 2014-es parlamenti választásokat követően a Szerb Haladó Párt ugyan önállóan is képes lett volna kormányt alakítani, de a kormányzásba bevonta az előző ciklusban is koalíciós partneri szerepet betöltő Szocialista Pártot és a Vajdasági Magyar Szövetséget is.

A VMSZ-ben közben nem érvényesült az Egyesült Államokban honos elnökválasztási minta, hogy egy embert csak kétszer lehet újraválasztani. Pásztor István így nemrég negyedik alkalommal is a VMSZ elnöke lett.

Pásztor “munkássága alatt” a Fidesz–KDNP, a magyar kormány, a Szerb Haladó Párt és a szerb kormány szövetségesévé vált.

Rosszindulatú megállapítás

A Vajdasági Magyar Szövetség és a Szerbiai Haladó Párt együttműködése olyannyira jól sikerült, hogy rajtuk kívül jóformán már senki sincs a pályán, ezért szinte egyedül fociznak.

A hónap elején a szabadkai járásban megtartott helyhatósági választásokon a két párt közös listán indult és a lehető 501 mandátumból 442 került a tarsolyába. Ez 88%-os arány.

A második helyen a Vajdasági Horvátok Demokratikus Pártja végzett, nekik azonban a szavazatok mindössze 7%-a jutott. A többiről beszélni sem érdemes.

Ezt követően egy elkeseredett szerbiai ellenzéki képviselő kifakadt a szabadkai városi tanácsban.

Gratuláció

Miroslav Milojević, Szabadka Polgári Mozgalmának tanácsnoka irónikusan rámutatott a Vajdasági Magyar Szövetség egyik legnagyobb hibájára!Önöknek mi a véleménye erről?

Közzétette: Magyar Mozgalom – 2019. július 18., csütörtök

A vajdasági Magyar Mozgalom által közzétett videó szerint a Szerbiai Haladó Pártnak a VMSZ beintegrálásával sikerült elérnie, amit az utóbbi száz évben egyetlen szerb pártnak sem.

Miroslav Milojević szerint

a Szerbiai Haladó Párt teljesen magához kötött egy nemzeti pártot,
mint amilyen a Vajdasági Magyar Szövetség, amely abszolút együttműködővé és a Szerb Haladó Párttal kompatibilissá vált”.

(Fotó: Egyesülve mindent meg tudunk tenni, Szabad Magyar Szó)



Varga Szilveszter

Varga Szilveszter

1989-1991: az Újvidéki Rádió munkatársa, a BBC magyar adásának és a Magyar Rádiónak a tudósítója. 1991-2000: a Magyar Rádió munkatársa, 1993-1996: a Magyar Rádió belgrádi tudósítója. 1997-2005: a Beta Hírügynökség budapesti tudósítója, 2003-2018: a Hír Televízió munkatársa, 2018-tól Aegon Prémium, megtakarítási tanácsadó, privátbankár, 2019-től a BALK főszerkesztője

Mondd el a véleményedet!