Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

Szerbiában is van Erdély, csak azt Šumadijának hívják. És Szerbiában is irtják az erdőket: 2018-ban Šumadijában 3%-kal növekedett az erdőirtás mértéke, Belgrád környékén viszont nem kevesebb, mint 19%-kal. Egy kis ferdítéssel erre a civilizációs átokra más magyarázatot is kereshetünk, kulturális kontexusban ugyanis a szerbek lenézik az „erdőből szabadult embereket”, és ezért nem csoda, hogy a „belgrádi urbánus civilizáció” a fák életére tör.

Az erdészkedésnek most a politikai vetülete került előtérbe, a szerb miniszterelnök ugyanis elnyilatkozta magát. Ana Brnabić úgy fogalmazott, hogy a koszovói vezetők esetében a szerbeknek szó szerint olyan emberekkel van dolguk, akik az erdőkből jöttek elő, ők képviselik Prištinát. A szerb kormányfő ezt azzal fejelte meg, hogy az erdőbő szaladt albán vezetők valójában Hágát járt terroristák, és csak azért nem ítéltek el őket, mert minden tanút megöltek”.

A nyilatkozat számtalan reakciót váltott ki a Balkánon, és a világnak azon a részén, ahol valamilyen oknál fogva foglalkoznak ezzel a térséggel. Először a prištinai politikusok szólaltak meg, például Behgjet Pacolli külügyminiszter, aki azzal fenyegetőzött, hogy megtiltja a belépést Koszovóba Ana Brnabić számára, mivel a szerb miniszterelnök elszólása nem más, mint egy rasszista kommentár. A koszovói (albán) elnök úgy vélte, hogy a szerb miniszterelnök nyilatkozata a „koszovói polgárok elleni kórós gyűlölet bizonyítéka a szerb rezsim részéről”. Hashim Thaçi ezért elvárja, hogy az Európai Unió határolódjon el Ana Brnabićtól, és ítélje el a nyilatkozatát.

A szlovén származású uniós külügyi szóvivő – aki néhány nappal ezelőtt elég kétértelműen fogalmazott a koszovói különleges rendőrség észak-koszovói akciója során, és aki bizonyára érti a balkáni „emtimológiai csíziót” – ezúttal is általánosságban, de mégis jóval egyértelműbben fogalmazott. Maja Kocijančič azt mondta, hogy „minden sértő retorika, amely konfliktusokhoz és megosztottsághoz vezet, az együttműködés és a megbékélés ellen irányul.”

literallyjustemergedfromthewoods

A közösségi médiában is elindult a zöld mozgalom a “literallyjustemergedfromthewoods” jelszó (hashtag) alatt, amihez az erdészkedés iránti hajlamot sokan a fák, parkok és erdők előtt fényképezkedve igyekeztek bizonyítani. A fák iránti szeretetéről tett tanúbizonyságot Németország koszovói nagykövete is, aki hazája nevében azt állította, hogy Németország az erdők nagy barátja. A nagyköveti erdészkedésbe beszállt Vlora Çitaku, Koszovó washingtoni nagykövete is, aki fenyőfák előtt pózolva közölte, hogy éppen most jött ki az erdőből.

Ana Brnabić közben a luxemburgi miniszterelnökkel parádézott Belgrádban, majd közös sajtótájékoztatón azt mondta, hogy Szerbia nem válaszol a Prištinából érkező provokációkra, mert ha válaszolna, akkor veszélybe sodorná a békét és a stabilitást a régióban. Hozzátette, hogy akár halottnak is tekinthető a Szerbia és Koszovó között 2013-ban aláírt Brüsszeli egyezmény, hiszen ha Priština nem tartja be, akkor „a szerződés valójában már nem létezik”.

A szerb miniszterelnök nem véletlenül tévedt be a „kellemetlen politikai nyilatkozatok erdejébe”. Várható volt egy ilyen, vagy ehhez hasonló megnyilvánulás, hiszen az Európai Unió és a világ nem ítélte el a koszovói albán rendőrök észak-koszovói kiruccanását, ráadásul kimaradtak a dicsérő szavak az Európai Bizottság Szerbiáról szóló országjelentéséből is.

Az Európai Bizottság országjelentésében Szerbia esetében előrehaladást észlelt ugyan a gazdaságban és a regionális együttműködésben, de kritikus pontként határozta meg az igazságszolgáltatást, a korrupciót és a médiát. Ana Brnabić véleménye szerint a jelentés bizonyos részei nem objektívek, különösen ami a véleménynyilvánítás és a média szabadságát, a parlamenti munkát, az ellenzéki tiltakozásokat és a civil társadalommal való együttműködést illeti.

Nem éppen szépfiúk

A szerb államfő megvéde az általa erősen patronált miniszterelnököt. Aleksandar Vučić véleménye szerint Ana Brnabić nem az egész albán népről beszélt, amikor az erdészkedéssel kapcsolatos elhíresült nyilatkozatát elejtette, hanem a koszovói albán vezetésről, névszerint pedig Hashim Thaçi koszovói elnökről, Ramush Haradinaj miniszterelnökről és Kadri Veseli parlamenti elnökről, akik Vučić szavai szerint éppenséggel nem szépfiúk, akadémikusok, festőművészek vagy éppen írók. Ami azt illeti ez sem egy szofisztikált üzenet, de a Balkán esetében erre nem is igen lehet számítani. Főleg akkor nem, ha valóban azokról van szó, akik a kilencvenes években a koszovói szerbek és albánok között háborúból eredeztetik politikai kerrierjüket. Ez vonatkozik mindhárom említett koszovói albán vezetőre, de Aleksandar Vučić szerb elnökre is, aki a kilencvenes években maga sem volt szépfiú, akárcsak mostani külügyminisztere, Ivica Dačić sem.